Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-22 / 4. szám

± 6 úi »* tu* Szent-Györgyi Albert: ^ ■■ IN! I / ■* IÓ világhírű rákkuta­tó junior gyorskor­csolyázó bajnok volt. Sok millió em­ber látta és hallotta a Ma­gyar Televíziónak adott nyi­latkozatát. A műsor után 6- dákat zengtek róla a kriti­kusok. Mi sem tehetünk mást. mist azt, hogy tiszta szívből dicsérjük. Fölösleges volna oldalakat írni róla, hiszen sikerének titka e- gyetlen mondatban össze­foglalható: Szent-Györgyi Albert harmonikusan fejlett ember, a reneszánsz nagy gondolkodóihoz hasonlatos; az életet egészként fogja fel, a jelenségek között megtalálja az összefüggése­ket. Az már más téma lenne, hogy ilyen típusé ember a- lig van rohanó századunk­ban. Ügy véljük, Hámori Tibor interjúja is ezt igazolja majd. x A Nobel-díjas tudós Imád­ja a sportot? — Nagyszerű! Nyolcvanéves és naponta háromszor úszik? — Remek. Nyilatkozna erről? — Talán. De mikor és hol? A Ma­gyar Tudományos Akadémia vendége, minden perce be van osztva, és állítólag van egy elve: interjúkkal nem szívesen szakítja meg gon­dolatmenetét. De hát a sportról van szó, professzor úri — Az más, jöjjön Kami Tudja, — mondja a mar­gitszigeti Nagyszállóban — itt nincs időm uszodába jár­ni, de azért minden reggel erősítő gyakorlatokat vég­zek a szobámban. Segédeszköz nélkül? — Maga szerint mi kell a gimnasztikához ? Kissé összébb húzom ma­gam, jó iesz értelmes dolgo­kat kérdezni, mert hamar megkapom a magamét. Per­sze, nem kell félni tőle, jó­ságos arca, derűs tekintete és közkedveltsége feloldja a riporter tagadhatatlan belső feszültségét. — Nagyon hamar megsze­rettem a sportot. Serdülő koromban mér sokat úsz­tam. Nem dicsekvésként mondom, de junior gyors- korcsolyázó bajnok voltam. Később eveztem, vitorláz­tam, síeltem, bicikliztem vagy felpattantam a motor- kerékpáromra. Igen, ezek a testedzések mindig egészna­pos frissességet kölcsönöz­tek. Sportrepülő vizsgákat ts tettem. Minden attól függ, hogyan élünk. Mert hiába találnak fel zseniális dol­gokat, ha nem alkalmazzák őket megfelelően. Hiába van a világon testedzés, ha el­hanyagolják. Pedig a rend­szeres mozgás nélkül szét- máilana a testünk. Szinte minden sportot űztem, kivé­ve a lovaspólót. Ezt csak szerettem volna. Már kezd­tem beszere lódul, amikor kitört a háború, amely min­denben megakadályozott. Tudja, a házam előtt van a tenger. Minden hajnalban, mielőtt elindulnék a Wood Hole-i laboratóriumba, bele­vetem magam a vízbe. És ezt teszem délután meg es­te is. Hogy aránylag jó a kondícióm, ennek köszönhe­tem. — És hogy ma is kitűnő­en összpontosít? — Ebben szerepe van a horgászásnak. Hallja, az va­lóságos koncentráló edzés. — Professzor úr, a C-v-ita- minról is hallhatnánk vala­mit? — Remélem, nem valami előadásra gondol. Írja csak azt, hogy vitaminra mtndes- kinek szüksége van. És nemcsak C-vitaminra, min­denféle vitaminra. — Melyik amerikai sport­ág tetszik önnek? — A baseball, mert mu latságos. — És melyik amerikai sportág nem tetszik önnek? — Az ottani futball. íz­léstelenül űzik. Sohasem tudtam méltányolni. A leg­több amerikai sportja e- gyébként abból áll, hogy le­ülnek a tévé mellé és né­zik a küzdelmeket. A tele­víziónak tehát az egészség­re is befolyása van. Megkérem a professzort, írjon néhány sort emlékbe. Szent-Györgyi Albert so káig tartja a tollat a ke­zében. Érzem, hogy valami olyasmit szeretne leírni, a mi hűen kifejezi sportsze íetetét és egyben flgyeimez tét is. Meg is születik az a foi'izmája: Sport nélkül nincs egészség, és egészség nélkül nincs jó munka. Feláll, búcsúzik. Egyedül maradok az él­mény hatása alatt. Gondol ködöm, mit kellett volna még kérdeznem, hogyan használhattam volna ki job ban a lehetőséget. Igaz. most már úgyis mindegy Feljegyzem még a legfonto sabbat: a Nobel díjat — 1937-ben a sejtek légzési fo lyamatának vizsgálatáért, a C-vitamin felfedezéséért kapta. Világra szóló ered­ményeket ért el az izom mozgásának megértetésével. Az utóbbi időben is aktív, az emberiség nagy ellensé­ge, a rák ellen harcol, és nagyon közel került ahhoz hogy meglepje a világot a felfedezéssel. Ehhez a munkához ad ne ki erőt a sport. Ez az ő C- vitaminja. Avassuk hát tiszteletbeli világbajnokká Szent-Györgyi Albert professzort. Tessék, a Nobel-díj mellé egy arany­érem. ügye elfogadja, profesz- szór ár? A szlovák nemzeti felkelés nyomán - sível Érdeklődéssel és izgalommal olvassuk Időnként a lapokban azokat a híreket, amelyek ar­ról számolnak ■ be, hogy egyes országokban milyen ötlet fűzi össze a tömegeket és a spor­tot. Tél van, és mi tudjuk, hogy Skandináviában milliók indul­nak szabad idejükben síelni. De jó lenne, ha ezt a szép sportot nálunk is ilyen sokan űznék, sóhajtunk fel ilyenkor. Az utóbbi napokban a ml há­zunk táján is született egy mozgalom, amely figyelmet ér­demel, és amely frappánsan bizonyítja, miképp lehet az esz­mét a gyakorlat szolgálatába állítani. A „Bielou stopou Slovenské- ha národného povstania“ elne­vezésű mozgalomról van szó. (Magyar fordításban talán „A Szlovák Nemzeti Felkelés hábo­rította nyomain“ lehetne a meg­felelője). A Banská Bystrica-i és knem- nícai sífutóik ötlete nyomán született ez a jónak ígérkező sportrendezvény. Ezek a sífu­tók jól tudták, hogy a politi­kai-nevelő munka nem merül ki abban, hogy szép faliújságot készítenek, vagy értékes köte­lezettségvállalást tesznek. Jól tudták, hogy a testnevelésnek, a sportnak mindenekelőtt a tö­meget kell szolgálnia. Az a lé­nyeg, hogy minél többen spor­toljanak, mert így többen ma­radnak egészségesek, többen válnak életerősekké, vidámak­ká. A Szlovák Nemzeti Felkelés harmincadik jubileumát nem le­hetett volna szebb ötlettel kö­szönteni: mint azzal, hogy táv­fűtő versenyt rendeznek a tö­megek részére. Lehet, hogy az ötlet Rudolf Öttllk érdemes 9portraestertől, a kiváló cseh­szlovák bajnoktól származik. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy megszületett. Az utóbbi időben érdekes je­lenség tanúi vagyunk szerte a világon: a tömegek érdeklődé­se egyre inkább a sífutás felé irányul. Még nem is olyan ré­gen a lesiiklő-számok vonzot­ták a legtöbb érdeklődőt, a leg­több fiatalt. Amióta azonbán elterjedt a futás, a tél ts az infarktus elleni küzdelem je­gyében telik. Van ennek a jelenségnek ter­mészetesen más magyarázata is. A lesikláshoz dombok kel­lenek. A dombokra felvonók vontatják fel a sízőket, a fel­vonóknál azonban sokat kell várni, és ez nagy időveszteség. Akt viszont sítalpat csatol a lábára, minél többet szeretne mozogni. Aki nekivág a lan­káknak, erdőknek, az közben megismerkedhet a téli termé­szet szépségeivel, gyönyörköd­het a tél csillogó ékszereiben, egyszóval: nemcsak a teste, a lelke is felüdül. Ezért olyan népszerűek a tá­volsági futóversenyek. Ezért indulnak tízezrek a svédorszá­gi és olaszországi tömegverse- myeken, ezért rendeznek világ­szerte egyre több hasonló tö- megakoiót. A Cseh Szocialista Köztársaságban immár népsze­rűvé vált krkonoši sífutóver­seny hetven kilométer hosszú távra hívja a futókat, mégis rengetegen vágnak neki. Ezért Jön éppen kellő idő­ben — hiszen igény is van rá i— a Kremnlcán és Banská Bysitrioán indított mozgalom, és valószínűleg ezért lesz megér­demelt sikere. A sífutóversenyt azokon a helyeken rendezték meg, ahol a Szlovák Nemzeti Felkelés harcai zajlottak le, ahol parti­zánok ontották vérüket a sza­badságért. Ezek 'az erdők, he­gyeik, völgyek magukon vise­lik a harcok nyomait, szinte érezni a levegőben a lőporfüs­töt, ugyanakkor azonban meg­pihen a fákon és behavazott lankákon a szem. Ezek az er­dőik az ország legszebb termé­szeti kincsei. Február tizenhe­tedikén itt indul a verseny el­ső évfolyama. Minden bizony­nyal hagyományossá válik a nemes kezdeményezés. A rajt Kremnicán lesz. Innen Banská Bystrioára jutnak a versenyzők. Minden résztvevő emlékplaket­tet kapl A szlovák síelők mindig nagy tisztelettel emlékeznek a fel­kelésre. Köztudott, hogy a har­cokban számos hírneves szlo­vák síző Is részt vesz. Néhá- myan — mint például Bulik vagy Rašo — életüket áldozták a szabadságért. A verseny 52 km hosszú tá­von zajlik le. Mint említettük, a kremnicai erdőik és hegyek legszebb részein vezet majd a pálya. A szervezők remélik, hogy tömeges résztvételt tud­nak biztosítani, hogy számosán utaznak Kremnícára, hogy em­lékezzenek és sportoljanak. Szép lenne, ha a mo9t meg­hirdetett téli sportrendezvény népszerűsége évről évre nőne, és tömegességében elérné a svédországi és más „elődök“ színvonalát. CKM-mel a jégkorong VB-re A SZISZ Ifjúsági Dtazási Irodája SZISZ-tagok számá­ra társasutazást szervez az áprilisi, finnországi jégko­rong VB-re. Több mint száz fiatal hét napot tölt a VB színhelyén, Tamperében. A társasutazás részvevői április 13-án indulnak re­pülőgépen Moszkvába (Prágából), insen vonattal foly­tatják útjukat Helsinkibe. A társasutazás műsorán sze repel 10 jégkorong-mérkőzés megtekintése, városnézés Helsinkiben és Tamperében, Tapiolában és Otaniemiben. A társasutazás részvevőit diákszállóban helyezik el. Az utazás részvevői április 23-án térnek haza. A társas- utazás ára 5780 korona. Jelentkezni lehet a CKM bra- tislavai kirendeltségén: Cestovná kancelária mládeže SZM, Hviezdoslavovo nám. 24, 885 18 Bratislava. Vengloš Kolár Péter felv. Az év felfedezettje: VENGLOŠ? A Slovan Bratislava fedezete volt. A csapat hangyá­ja. Nem lőtt legendás gólokat, nem voltak szemkápráz­tató cselei. Játszott, felelősségteljesen, komolyan. Aztán edző lett. Nyilatkozata nem volt szeozáció, sót a legtöbb esetben még ő csillapítgatta a toll képvise­lőit: „Csak nyugodtan uraim, ne kérdezzenek olyan hevesen, nemsokára úgyis megtudják, ki lesz a bajnok.“ Vengloš angol leckéket adott a játékosoknak akkor, amikor Ausztráliába készültek. Vengloš mindig emberi hangon beszéli a csapat vezetőivel és játékosaival, Vengloš jé szakember és remek ember. Ha a Slovan Bratislava megtartaná első helyét a baj­noki táblázaton, Vengloš lenne az év igazán nagy szak­emberfelfedezettje. Ki tudja, véletlen-e. hogy a két legnagyobb esélyes, a Slovan és a Dukla edzője rokonszenves ember? Róluk jó érzés írni, nekik érdemes szurkolni. Lehet, hogy egyszer Vengloš és Masopust irányítja majd a csehszlovák válogatott együttest is? t

Next

/
Oldalképek
Tartalom