Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-22 / 4. szám

f (Szívproblémák. Min múlik az élet? Sokszor •zon is, milyen talpraesett és segítőkész a kör­nyezetünk. Prágában van az ország egyetlen n- lyan mentőautója, amelyben már menetközben is megkezdheti az orvos harcát az infarktus ellen.) x Az emberiség tele van problémákkal. A legtöbben a ráktól félnek. Még mindig nem tudjuk kórokozóját. Mire felfedezik testünkben az elváltozásokat, általában késő már. A rák az­ért is félelmetes, mert sok szenvedéssel járó be­tegség. A legnagyobb pusztítást sorainkban azonban a a szív végzi. A jó öreg motor, amely valamennyi életfunkciónk meghatározója, s amellyel mégis olyan keveset törődünk. Az infarktustól mintha nem rettegnénk annyi­ra, mint a ráktól. Azért talán, mert az Infarktus váratlanul tá­mad, és nem ad rá alkalmat, hogy túl sokat „lel­kizzünk“ vele? Akit leterít, végeredményben sze­rencsés embernek mondjuk, hiszen „az ember so­hasem tudja, mikor jön érte a halál, és így leg­alább nem szenvedett sokat szegény.“ Tény az, hogy egyre szaporodnak a szívbán- talmakban szenvedők, egyre több az infarktus, egyre romlanak a statisztikáik. Csehszlovákia most érkezett el oda, hogy még nagyobb figyelmet szenteljen a szívbetegségek­nek, különösen az Infarktusnak. Maholnap ott tartunk mi Is, hogy elmondhat­juk, az elhalálozások mintegy 60 százalékát az érrendszeri és szfvrendel lenességek okozták, x Hányszor és hányszor történik meg a környe­zetünkben Is, hogy munkatársunk elsápad, rosz- szul lesz, valami nyomást érez a mellkasában, zsibbad a bal keze. Sokszor van ügy, hogy a helyszínen meghal. A kórházban — ha nem o- lvan súlyos Infarktus — talpraállítják azt, akinek szerencséje volt, aki könnyebb lefolyású infark­tust vészelt át. De hányszor van az, hogy a szinte halálát túl­élt páciens megfeledkezik magáról, és néhány hó­nappal betegsége után ugyanúgy gyötrl a szívét, mint annak előtte? Cigarettázni kezd, Inni, éjsza­kázni, megfeledkezik a sétákról, a szív napon­kénti edzéséről? Ruccanjunk el Prágába, abba az orvostudomá­nyt intézetbe, amely az infarktus elleni harc első igazán korszerű bástyája Csehszlovákiában. A SZlV NEMCSAK SZERELEMRE VALÓ! Az intézet kapta azt a mentőkocslt, amelyből — egyelőre — csupán egy van az országban. Ez tulajdonképpen mozgó kórház, a vérnyomást, a pulzust, a szívműködést lehet benne menet köz­ben mérni, vagyis mire a páciens a kórházba ke­rül, az orvos pontosan tudja, milyen mérvű az infarktus, mik a további teendők. A mentőkocsiban található az a kis táska is, amit „life pák “-nek, vagyis az élet cso­magjának hívnak. Az Apolló és a Szojuz-űrhajők utasai is visznek Ilyet magukkal. Az életmentő ládikóhan elektródák vannak. Ezeket a beteg pá­ciensre Illesztik, és egy ötezer volt feszültségű „ütéssel“ működésre kényszerítik a megbénult szivet. Sokszor csak ezen múlik, hogy egy ember él-e még, vagy nem. Keressük fel dr. Vlastimil Víšéket, és kérdez­zük ki az Infarktusról. A szakember a legjobbak közé számít országunkban. — Az a baj, hogy az Infarktus, illetve az erek megbetegedései manapság már az egészen fiatal embereket Is kínozzák. A civilizáció rossz irány­ba tereli életünket, változtatnunk kell életstílu­sunkon. Az Infarktus keletkezése után a legfontosabb az az egy óra, amely a megtámadott szívben be­állt zavarokat leginkább előidézi. Ha zavart ész­lelünk a szív működésének ritmusában, ne této­vázzunk, menjünk azonnal a telefonhoz és hív­junk orvost. Mondjuk el a tüneteket, nagyon fon­tos lépést tettünk vele egészségünk, pontosabban életünk megmentése érdekében. Csakhogy az em- f berek általában három órával a szívzavarok be- j állása után jelentkeznek, és az a legtöbb eset­ben késő már... Mi Is az a kritikus Időpont, amely az infark­tusra olyan jellemző? A szív megszűnik dobogni, ilyenkor kell a lehető leggyorsabban beavatkoz­ni, mert minden másodperc számít. A legszomorúbb, hogy a mai napig sem tud­juk az infarktus keletkezésének az okát. Ismer­jük tüneteit, ismerjük gyógyításának módját, de a közvetlen okot nem Ismerjük. Ha a tudomány felfedezi majd az okot, sokminden megváltozhat ezen a téren. A prágai orvostudományi kutatóintézet a leg­korszerűbb belföldi és külföldi műszerekkel van felszerelve, az embernek az a benyomása, hogy az orvosnak manapság elektco-mémöknek is kell lennie, hiszen annyi itt a villanyvezeték és kap­csoló, hogy ember legyen a talpán, aki eligazo­dik rajta. Ennek ellenére azt állítják az itt dolgozók, hogy még a remek műszereknél is fontosabb az emberek hozzáállása. — Mit érne a legkorszerűbb berendezés is, ha az emberek nem lennének felelősségteljesek és áldozatkészek? Az Infarktus elleni harcban már nem állhat egyedül az orvos. A személyzet nél­kül mit sem tehet. Mindenkinek, tehát a men­tőautó vezetőjének, az ápolónőnek, a technikus­nak fontos feladata van. Ha valaki hibázik, vég­zetes lehet a következménye. Sokszor másodper­ceken múlik a beteg élete. Tegyük fel, hogy az orvos éppen nincs- kéznél, amikor az EKG kimu­tatja, hogy súlyos Infarktusról van szó. Ilyenkor nem lehet várakozni, mert a halál ott vár, hogy lecsaphasson. Az ingadozó, bizonytalankodó nő­vér is okozhat halált... x A klinikai halál öt percen belül beáll. Ha a beteg környezetében ezalatt az idő alatt nincs meg minden tényező ahhoz, hogy a „men­tőakció“ megkezdődhessen, egy emberied keve­sebb marad a földön. VíSek doktor szerint az isfarktus ma már az egész fiatalok betegsége Is. Fiatalok, vigyázzatok, a szív nemcsak szere­lemre való! Éljetek úgy, hogy ne kelljen orvost és mentőt hívnotok. Mert akkor már nem sok e- sélyetek marad a szerelemre, az életre... utazni jó UTAZNI JÓ«B* — UTAZNI JÔ—1 Világot látni, népekkel, országok­kal, tájakkal és városokkal ismerked­ni... ez nagyon sok mindennel felér. Elég a statisztikákba bepillantani, s láthatjuk, hogy hazánkban Is ugyan­ezt vallják az emberek, hiszen évről évre számottevően emelkedik a kül­földre utazók száma, és lassan a kí­nálat lesz kisebb a keresletnél. Igényeinket több utazási Iroda pró­bálja kielégíteni. A napokban a ČE­DOK tartott sajtótájékoztatót, hogy a külföldi utak árusítását megelőzően ismertesse az iroda ez évi kínála­tát. Természetesen szó esett az eltelt esztendő eredményeiről is. Érdemes megemlíteni, hogy 1973-ban a szo­cialista országokból több mint nyolc­millió turista érkezett hazánkba, s hogy tőlünk 2 200 000 személy látoga­tott el baráti szocialista országokba. Ha figyelembe vesszük, hogy a ta­valyi év első felében az egészségügyi határzárlat miatt hazánk mindkét i- rá-nyú turistaforgalma szünetelt, — a két számadat rendkívül magas. Tud­ni kell azonban, hogy külföldi útja­inknak csupán tíz százalékát bonyo­lítják az utazási Irodák, a többi e- gyén! turisztika. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy az arány változó­ban van, s növekszik az irodák iránti bizalom, r A CEDOK közvetítésével tavaly 75.000 csehszlovák turista járt a Szovjetunióban, 84.000 az NDK-ban, 87.000 Magyarországon, 51.700 Bul­gáriában, 14.500 Lengyelországban, ugyanennyi Jugoszláviában, 13.193 pedig Romániában. A nyugati orszá­gokba kilencezer turista látogatott el a CEDOK közvetítésével. A passzív és aktív turistaforgalom számadatait összevetve tehát több mint félmillió turista útját szervezte meg, illetve közvetítette az iroda az 1973-as év­ben. Ugyanakkor 4.200 000 hazánkban járt külföldi turista vette igénybe a CEDOK szolgálatait. Az elején aat mondtuk: lassan a kínálat lesz kisebb a keresletnél. A turistaforgalom csúcsidejében, Július­ban és augusztusban így is van, hi­szen az utazni kívánók legtöbbje a csaknem biztosnak ígérkező jóidő, és a vakációzó gyerekek miatt ek­kor kíván utazni. És sokan talán azt sem tudják, hogy a tavaszi és az őszi évadban negyven százalékos árenged­ménnyel üdülhetnek, utazhatnak. A CEDOK a jövőben Is igyekszik min­dent megtenni . annak érdekében, hogy az Igényeket tudja kielégíteni. Ezt persze nagyban elősegítené, ha a turisták Igénye nem a két legzsú­foltabb nyári hónapra összpontosul­na. A tavalyi turistaidény újdonságai közé tartozott a politikai-társadalmi küldetésü turistaforgalom, amelyre az idén is nagy súlyt helyeznek. Ennek keretében indultak Barátsági vonatok a Szovjetunióba, és számos hasonló akció keretén belül nyílt lehetőség arra, hogy hazánk turistái szovjet nagyvárosokban fordulhattak meg, ismerkedhettek a Szovjetunióval és a szovjet emberekkel. Hasonló újdon­ságnak számított az az öt vonat, a- mely autóstul szállította turistátokat Várnába, a bulgáriai tengerpartra. Az idei szezonban mindezt kibővítik, s az utasás formái, lehetőségei gaz­dagabbak lesznek. Lehetőség nyílik rá, hogy turistáink a csűcsídényben a Kaukázus hegyei közt üdülhesse­nek, ellátogathassanak Közép-Ázsiá- ba és a Balti-tenger szovjet partvidé­kére. Ugyanakkor a Távol-keleti uta­zás sem marad ki az idei kínálat­ból. A CEDOK turistanaptárában ed­dig 68 szovjetunióbeli utat kínálnak, de a következő hetekben, hónapok­ban ezek száma majd a százat is meghaladja. Újdonságnak számítanak az SZNF 30. évfordulójának emléké­re rendezett lengyelországi utak, me­lyek a csehszlovák hadtest harcainak színhelyeire vezetik el a látogató­kat. De természetesen a lengyel ten­gerpartra is eljuthatunk a CEDOK közvetítésével. Romániába vonattal, repülőgépen, saját gépkocsival utaz­hatunk a tengerparti Mangánéba, Eufóriába és Mamaiába, ahol a leg­korszerűbb üdülők várják hazánk tu­ristáit. Említést érdemelnek azok a romániai utak, ahol az öt éven aluli gyermekek étkeztetése Ingyenes lesz. Nagyon fontos tényezőnek számít, hogy a légLforgalml viteldíjak jelen­tős áremelkedésének ellenére Is, tu­ristáink az Idén lényegesen olcsób­ban üdülhetnek a román tengerpar­ton, mint a korábbi években. Az ár­csökkenés egyes utaknál a hatszáz koronát Is meghaladja. A bolgár ten­gerparton ugyancsak olcsóbban ü- dülhetünk. Az idén először kerül sor a Čedok első balkánt kőrútjaira: az útvonal Budapest, Brassó, Konštan­ta, Várna, Bukarest. Az út ára rend­kívül alacsony. Az NDK-ba készülök az idén nyelvtanfolyammal összekö­tött turistaútra Is jelentkezhetnek. A magyarorszáigi utazások között elő­ször nyílik lehetőség arra, hogy ked­vezményes áron siófoki magánvillák- ban üdülhetnek a CEDOK közvetíté­sével utazó turistáink. Ugyancsak e- lőször nyílik alkalom arra, hogy Apajpusztára, ú. n. folklór-túrára lá­togathatunk el. Tekintettel az állan­dóan növekvő igényekre, a ČEDOK megteremtette annak feltételeit, hogy az 1974-es turistaidényben lényege­sen nagyobbak a balatoni üdülés le­hetőségei, mint a korábbi években. A CEDOK-naptár több mint 200.000 személynek kínál nyári programot. Elmondhatjuk, hogy a legfőbb turis­taszempontot, az árcsökkentést a CE­DOK valóban szem előtt tartotta, s nagyon sok esetben hatékonyan ér­vényesítette is. Sajnos, a nyugati turistautak nap­tára a dollár árfolyamának állandó változása miatt némi késéssel kerül csak az utazni vágyók kezébe —, de nincs ok aggodalomra, mert a Nyu­gat felé Irányuló lehetőségek is bő­vülnek majd az új idényben. Egyébként a svájci. Indiai, marok­kói utak már megvásárolhatók. E rövid tájékoztatóval csupán íze­lítőt akartunk adni az idei kínálat­ból. Bővebben a CEDOK naptárai, jegyzékei tájékoztatnak. Mindenesetre már most jó utazást, kellemes üdülést kívánunk. ~ új ifjúság 3 TORNATERMET ÉPÍTENEK A tomášovi (Fél) SZISZ- szervezet volt elnökével, Szalay Józseffel legtöbbször az autóbuszban vagy a gyű­léseken találkozom. Légii* több az ifjúsági szervezet évzáró 'gyűlésén pillantot­tam meg, és kihasználtam az alkalmat arra, hogy né­hány kérdést tegyek fel ne­ki. — Mi késztette arra, hogy lemondjon az ifjúsági szer­vezetben betöltött tisztségé­ről? — Döntésemet több ténye­ző befolyásolta. Szeretném befejezni a gépipari iskolát, melyet a munka után, esti tagozaton végzek. Ezenkívül tagja vagyok a hnb plénu­mának, a CSEMADOK helyi vezetőségének, és családom is van. Az, hogy lemondtam az elnöki tisztségről, ko­rántsem jelenti azt, hogy hűtlen lettem a SZISZ-hez, mint alelnök továbbra is dolgozom, de valamivel ke­vesebb lesz a gondom. — Mikor és hogyan ala­kult meg szervezetük? — Mintegy két és fél éve felmerült a hnb és a párt- szervezet ülésein, hogy nincs a faluban ifjúsági szervezel Engem bíztak meg a SZISZ megalakításával, és ebben a munkámban mind­két szerv teljes mértékű tá­mogatását élveztem. Megbe­széltük a teendőket és ne­kiláttunk a szervezésnek. Kaptunk helyiséget, pénzbe­li támogatást, de így Is ne­héz volt a kezdet. Kevesen voltunk, lassan ment a mun­ka. — Milyen volt a második év? — A taglétszám növeke­désével egyenes arányban növekedtek az eredmények is. Közel háromezer brigád­órát dolgoztunk le például az új iskola, a tornaterem, a parkosítás, a klubhelyiség körül, versenyeztünk a fesz­tivál virágáért, megemlékez­tünk az SZNF-röl, novem­berben több szovjet filmet néztünk meg, s enilékünnep- ségen emlékeztünk meg Pe­tőfi Sándorról. — Milyen hibákat kellene még kiküszöbölniük? Milye­nek az ez évi tervek? — Nagy problémánk, hogy az egyes megmozdulásokon általában ugyanazok tevé­kenykednek. Ugyanazok je­leskednek a kultúrmunká- ban, akik a sportban, vagy a brigádmunkáknál. Ezek­nek a fiataloknak nincsenek partnereik, aminek a követ­kezménye, hogy nem tudunk nagy. összefogó közösséget kialakítani. Nem ártana, ha élénkebb lenne a kulturális tevékenységünk, s többet foglalkoznánk a pionírszer­vezettel. Ebben az evben is több brigádnap megszerve­zését vállaljuk; szeretnénk befejezni a sportpálya építé­sét és részt venni a külön­böző ifjúsági találkozókon. Kabarékat, irodalmi össze­állításokat tervezőnk, teaes­teket rendezünk és termé- szelcsen megiinnn.u'Mik az évfordulókat is. Nagy Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalom