Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-22 / 4. szám
74 ÜLJ IIIIIUllBI 141 A SZOCIALISTA IFJÜSÁG1 SZÖVETSÉG SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam — 1974 Január 22. Ara 1.— Kis .4 villamosból a virágüzlet kirakatába látni. Január 14; megpillantom az első hóvirágot. Öt korona, áll mellette Icák hetükkel. LeszáUni nem lehet, de maga a tudat, hogy ismét van hóvirág, zsongító érzéseket vált ki. Vajon miért? Azért, mert fehérségéből már az áprilisi ég vakít? Azért, mert a hóvirág a hit előfutára? Valamit elkezdtem, főn majd a gólyahír és az ibolya isi Szirmaiban — bár még nem hallani — tavaszi tan- gyes szellők fújják a kürtjeiket. Egy őrá sem telik bele, ismét ott vagyok azon az utcán, hogy vegyek egy csokrot. Nincs már. Valaki korábban érkezett. Mert sokan várják a tavaszt, amikor letépik jégbék- lyóikat a folyók, és győzedelmesen futnák le a völgybe a tél leigázta patakok. Sokán várják a tavaszt, sokan hajolnak a hóvirág főié, hogy szirmaiból meghallják a megújulást hozó, új szellők zenéjét. (batta gy.) Szerkesztőnk, BATTA GYÖRGY az írószövetség küldöttségével Moszkvában járt. Útirajzaiban ezúttal az orosz télről és két képzőművészeti remekműről ír. Az emberiség mindig is félt a betegségektől, az utóbbi időben valósággal rettegünk az alattomosan támadó ráktól. Pedig van egy még pusztítóbb kór, amelyet nem veszünk kellőképpen figyelembe. Riportunk — A szív nemcsak szerelemre való — erről szól. A kultúrrovatban ZSILKA TIBOR könyvével foglalkozunk. A Stílus hírértéke c. alkotás a közelmúltban jelent meg a Madách kiadó gondozásában. Nagy sikerrel zajlott le tavaly decemberben a Szovjetunióban a csehszlovák dráma hete. A fesztiválról érdekes írást olvashattok a kultúrrovatban. SZENT-GYÖRGYI ALBERT, akit a tévénézők milliói is megkedveltek a közelmúltban, harmonikusan fejlett ember. A Nobel-díjas, nyolcvan-esztendős tudós ma is háromszor úszik naponta. Sport nélkül nincs egészség, és e- gészség nélkül nincs jó munka — mondja a neves tudós abban a nyilatkozatában, amelyet a sportrovat közöl. Az Ifi-tarisznyából ezúttal is sok érdekességet halászhattok ki; felhívjuk figyelmeteket a PÁLOS ZSUZSÁRÓL szóló írásra. A fiatal színésznő nagy sikerrel szerepelt a csehszlovákiai magyar rádió szilveszteri műsorában. A szívproblémákkal küzdő szerelmesek sebeire ezúttal is VERONIKA nyújt gyógyírt közkedvelt rovatában. VÁCI MIHÁLY: TŐLED VÁRJÁK MEGINT Szent sortüzek hazája — Oroszország! Kivágzo sorfalak, — tüntetők rohama. Hét sebedből kibuggyantak forradalmaid, s tüzük végigcsordult a megkínzott világon. Városaid kövezetén kozák lovak patája csattog. Feljönek éjszakáid egére az arisztokraták derengő palotái, s lebegnek hold-szelíd fölénnyel falvaid fölött. A nagy elődök szörnyű lépte dong, csattog a falak között a rettenetes visszhang. A forradalom nagylelkűsége megbocsát; — itt még glóriások a kivégző helyek, s a faldozó cárok az ikonok között ragyognak, sírjaikhoz a humanizmus ad belépőjegyet. Merre a száműzettek nyoma tévelyeg a hóban, erőmüvek s városok menetelnek keletre. Csillagméretü földrész' — méltó futópálya a vitágdörgeíően startoló forradalomnak. Üj ember kertje, hogy a küzdelem száz népből egy arcot teremt. Értelmes szenvedés világa — itt is élni kell! — de nem egymás ellen fordít már a verekedés. Nem könnyű itt sem, de legalább együtt küzdik végig, mit közösen kell kibírni. Szegénység szégyenéből mosolyog fel itt a megelégedés, a szolgaság fölé magaslik a kivívott öntudat. Nemzedékek életén nyert béke didere; kétszázhúsz millió szív fölött, de e hajszolt galamb nem lel nyugalmat itt sem. Mert — sortüzek hazája, Oroszország! — szegényekből ördögök s angyalok ezredeit toborzó! — rádnézek megint, kik mit se tettek érted, s várják, hogy újra széttépesd magad értük. 1965 ötven évvel ezelőtt hunyt el az orosz proletariátus nagy vezére, a világ első proletár államának megalapítója Vlagyimir Iljics Lenin. Emberi nagysága szavakkal talán ki sem fejezhető. Századunk legnagyobb filozófusának, egyéniségének tartják világszerte — világnézetre való tekintet nélkül mindenütt. Mi tudjuk, hogy több is volt annál — lánglelku forradalmár. Méltóbb emléket talán nem is állíthattak volna neki, mint azt, hogy 50 évvel ezelőtt, január 26-án, néhány nappal halála után az egykori cári Oroszország székvárosát, Szentpétervárt róla nevezték el. Itt szőtte .korszakalkotó elveit, itt indította rohamra a képen látható Téli Palota ellen az orosz munkásosztályt egy elavult társadalmi rendszer ellen. Olvassátok el a Leningrádról szóló riportunkat a 10. oldalon!
