Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-15 / 3. szám
JUBILÁLÓ KGST 15 érrel ezelőtt 1949. januárjában az európai szocialista országok moszkvai értekezlete történelmi jelentőségű határozatot fogadott el a szocialista országok történetében teljesen újszerű nemzetközi szervezetnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának létrehozásáról. Történelmi jelentőségű volt a KGST megalakítása: nyitánya a szocialista világrendszer széleskörű gazdasági kibontakozásának. Az elmúlt 25 évben kialakultak és a gyakorlatban érvényesültek a testvéri országok együttműködésének szilárd elvei: a teljes egyenjogúság, a nemzeti érdekek tiszteletben tartása és a kölcsönös elvtársi segítség. Ezeken az alapokon valósult meg a KGST-be tömörült, részben hasonlóan, részben nagyon különbözően fejlett, de a szervezetben teljesen egyenjogú szocialista országok gazdasági együttműködése. S éppen ezek a vonások azok, amelyek a szocialista országok nemzetközi együttműködését a- lapvetően megkülönböztetik minden e- gyéb integrációs társulástól. Az alapelvek következetes magatartásának eredménye az, hogy a megalakulás óta eltelt negyedszázad alatt a világgazdaság történetében páratlan feladatokat sikerült megoldania a szocialista országok közösségének. 1950. és 1972. között a tagországok ipari termelésének együttes terjedelme a nyolcszorosára, nemzetközi jövedelmünk 5,6-sze- resére emelkedett. Ugyanezen idő alatt a fejlett tökésországokban az Ipari termelés a háromszorosára, a nemzeti jövedelem pedig a két és fél-szeresére nőtt. A fejlődés eredményeképpen a KGST- országokban az egy lakosra számított nemzeti jövedelem 1971-ben 3,3-szeresen haladta meg az 1950. évi szintet. A fejlett tőké9országokban ebben az időben a növekedés kétszeres volt. A KGST működésének kezdeti szakaszában mindenekelőtt a résztvevő országok egymás közötti kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztését igyekezett elősegíteni, elsősorban azért, hogy egymás segítségére támaszkodva ellensúlyozhassák a tőkésországok akkori embargós politikáját, és minél erőteljesebben fejleszthessék népgazdaságukat. A KGST- országok együttműködésének igen nagy jelentősége volt abban az időszakban, amikor a népi demokratikus országokban éppen csak megkezdődött a szocialista gazdaság szervezése, a tervszerű gazdálkodás még gyermekcipőben járt. A később elért gazdasági eredmények alapján lehetővé és egyúttal szükségessé vált, hogy a tagországok mindinkább áttérjenek a szocialista gazdaság és együttműködés új, magasabb formáira. Olyan nemzetközi integráció kialakítására volt szükség, amely nemcsak az áru országok közötti szabad áramlásának feltételeit teremti meg, hanem tudatosan törekszik • gazdaságpolitika egyeztetésére ás a termelési r:ruktára nemzetközi alakulásának befolyására. A fejlődés új, magasabb szakaszára való áttérést alapozta meg a KGST 1971-ben megtartott 25. ülésszaka, amely elfogadta az együttműködés tökéletesítését, a tagállamok szocialista gazdasági integrácójának fejlesztését szolgáló komplez programot. A 15—20 év feladatait magába foglaló komplex program végrehajtása már folyamatban van. A megvalósulás első jelentős lépéseit a Szovjetunió és a többi szocialista ország részvételével létesítendő nyersanyagellátást biztosító beruhásokban látjuk. Ugyancsak széleskörű az együttműködés a gépipar területén is. A hatékonyabb együttműködés érdekében hozta létre a KGST alig egy hónapja a közös tevékenység új kereteit, mint az Inter- elektro, Interatomenergo, lotertextilmans nevű szervezeteket. A KGST-országok erőfeszítéseinek e- gyesítése a tervtevékenység és általában az együttműködés fejlesztése nemcsak nem csorbítja az egyes tagországok érdekeit, hanem minden részvevő számára olyan érzékelhető előnyökkel jár, amelyeket más módon egyáltalán nem tudna elérni. Az eddigi eredményekből erőt meríthetünk a további feladatok sikeres megoldásához, a közös fejlődés meggyorsításához. Mit olvashattok ebben a számban? SZABÓ BELA, az ismert csehszlovákiai magyar író gyakran ellátogat Párizsba. Egyik legfrissebb útjának élménye volt az a látogatás is, amelyet a francia főváros kutyatemetőjében tett. Itt „nyugszik“ például Rin tin tin, a híres kutya és az a bernáthegyi eb is, amely negyven ember életét mentette meg. Szabó Béla érdekes riportot írt lapunk számára a párizsi kutyatemetőről. VARGA ERZSÉBET három főiskolás lánnyal beszélgetett: A téma: milyen problémák várnak azokra a diákokra, akik most készülnek az érettségire és ősszel a főiskolán folytatják tovább tanulmányaikat? ZOLCZER JÁNOS, koši- cei levelezőnk egy diákotthonról ír. Hogyan telik a szüleiktől tával élő diákok egy napja az internátusbán? A Thália Színpad legutóbb Arbuzov „Jóreggelt boldogság!“ c. színművét mutatta be sikerrel. Tóth Elemér, az Oj Ifjúság rovatvezetője értékeli az előadást. Janet Lynn, a műkorcsolyázás rokonszenves egyénisége, akit tavaly Bratislavában is megcsodálhattunk, a profikhoz szerződik? Ezt a témát elemzi a sportrovat egyik írása. Olvasóink ezúttal is választhatnak az Ifi-tarisznya gazdag tartalmából, megszívlelhetik Veronika tanácsait, rövid irodalmi műfajokat olvashatnak, egyszóval.: ismét megtalálhatják azt, ami érdekli őket az Üj Ifjúság e számában is.
