Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-30 / 18. szám

10 ýj Már tizenegy város van a Szovjetunióban, amelynek lakossága túlhaladta az egymilliót. Egyik közülük Minszk, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság fő­városa. FOLYÓPARTI KERESKEDELEM Meneszk volt a város régi neve, amelyről először 1067-ben tesznek említést a régi krónikák. Az idő tájt a folyók voltak a kereskedelem fő ütőerei, ezért a fo­lyó partján, fekvő erődváros kereskedelmi várossá ala­A legsúlyosabb csapást a hitleri hordák mérték a városra. Abban az időben 250 ezer lakosa volt Minszk- nek. A három évig tartó náci megszállás idején, 1941* 44 között Minszkben és elővárosaiban csaknem 300 ezer szovjet polgárt gyilkoltak meg (egész Belorusz SZSZK embervesztesége a Nagy Honvédő Háborúban kétmillió ember volt). Magát a várost csaknem a föld­ig lerombolták. SUGÁRUTAK A második világháború után Minszk tehát majdnem teljes egészében újraépült, s ebben az újjáépítésben az egész ország részt vett. Valamennyi szovjet köztársa­ság küldött építőanyagot, ipari felszerelést, mindent, amire szükség volt. Az új Minszk már nem ismer többé szűk sikátorokat, zsákutcákat, kanyargós utakat. Csupa széles sugárút és hatalmas tér a város; átgondolt, kitűnő tervek alapján épült fel. A háború előtt még hosszú utcák léteztek, amelyek­ben csupa egyemeletes faház állt. Amelyiket megkí­mélte a háború, az újjáépítő munkák során azt is le­bontották. Kivéve egyetlenegyet: azt a múzeumfaházi- kót, amelyben 1898. márciusában az oroszországi szo­ciáldemokrata munkáspárt első kongresszusát tartot­ták meg. Annak a pártnak a kongresszusát, amelyből később a bolsevikok pártja kinőtt. Mint a „Szputnyík“ című szovjet folyóirat MinszkTől szóló beszámolójában írja, a Belorusz SZSZK fővárosa ma mindenekelőtt hatalmas ipari központ, itt készül minden hatodik szovjet traktor, itt gyártják csaknem valamennyi 25 és 40 tonnás tehergépkocsit, hatalmas nő-i karóragyár működik, van elektromos felszereié­FGY A TIZENEGY KÖZÓL Milliós Minszk Ősi és, új város ♦ Mázeumház * Ipari központ kult. (A közeli szláv törzsek, az erdőik és mezőik termékeivel megrakott hajókat küldték Meneszkbe, és azok a kézművesek cserecikkeiket szállították visz- sza. A Moszkvába, Ukrajnába, Lengyelországba és a Baltikumba vezető kereskedlmi vízi utak egyik köz­pontja volt a város. Kiemelt kereskedelmi jelentősége miatt gyakran volt támadások célpontja. Vlagyimir Monomak kijevi her­ceg, aztán a Kajdan vezette tatár csapatok támadták meg a várost, majd különböző szomszédos hercegségek invázióját kellett kiállnia. 1812-ben Napóleon gárdistái foglalták el Davout parancsnoksága alatt. A lakosság óriási veszteségeket szenvedett: kétharmada elpusztult vagy a csatában, vagy a tífuszjárványtól, de Igen so­kan éhen is haltak. Egy évszázaddal később, az első világháború idején pedig II. Vilmos császár csapatai vonultak be Minszkbe. seket és kerékpárokat előállító üzeme, igen híres, a belorusz vászon, hogy csak a legfontosabbakról essék szó. összefoglalva: a város ipari termelése éppen húsz­szorta múlja felül a háborút megelőző szintet. SOK ISKOLA A cári Oroszország egyik legelmaradottabb része volt ez a terület: a lakosság 82 százaléka nem tudott sem írni, sem olvasni. Ss ma? Csupán Minszk váro­sában 12 tudományos intézet, 24 Ipari szakiskola és 150 középiskola működik. A belorusz állami egyetem már sok világhírű, nemzetközileg is ismert szakembert adott az országnak. Többek között ttt tanult és szerez­te meg a diplomáját Andrej Gromlko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. ásás—B—a—iiM« n——nan—i A HOMOKDŰNÉK ALAH VÍZTÁROLÓ A Kara-Kumot ősidők óta vízszegéuy területnek tartják. A tudósok viszont azt mondják, hogy az esős évszakban lehulló csapadék bőségesen elegendő ahhoz, hogy sokmilliós juhnyájakat itassanak vele, sőt hogy nö­vényzettel is betelepítsék a sivatagot. De hogyan lehet­ne elérni, hogy ne párolog­jon el gyorsan a víz, és a talaj se szívja fel teljesen? A legegyszerűbb és leg­ősibb eljárás az, hogy ha­talmas gödröket ásnak az agyagos, gyakorlatilag víz­záró rétegbe. Napjainkban a Kara-Kumban aszfalttal bé­lelik a vízgyűjtő katlanokat, és a régi pásztorok tapasz­talatait felhasználva kerek, kötetös ciszternákat létesí­tőnek. A nyitott víztárolók­ból azonban gyorsan elpá­rolog a víz, s ráadásul igen költséges az építésük. A Türkmén Tudományos Akadémia Sivatagkutató In­tézetének munkatársai hid- rogeológusokkal közösen é- vek munkájával kidolgoztak egy módszert arra, hogy a homokdűnék alatt mester­séges édesvizü tavakat lé­tesítenek. Ezt az ötletet a Kara-Kum-sivatag nyugati részén Szajnaszaksz vidé­kén a -közelmúltban meg is valósították: hatalmas föld alatti víztárolót képeztek ki. Egy homokos katlanba több mint 12 000 köbméter édesvizet bocsátottak. A víz nem egészen egy hónap a- latt leszivárgott az altalaj­ba és ott találkozott a sós talajvízzel. A kétféle víz ■MnoBKaazanH nem keveredett, a könnyebb fajsúlyú édesvíz vastag ré­tegben terült el a további elszivárgást megakadályozó, sóban gazdag talajvíz fö­lött. E z az olcsó és megbíz­ható édesvíz-tárolási el­járás nagy szerephez jut­hat a jövőben. Számos he­lyen még katlant sem kell készíteni: a lejtős agyagré­tegbe vágott elnyelőfúratok torka helyettesíti majd ő- ket. Az esővíz szabad lefo­lyással halad a fúrat felé, és a homokdűne alatt sa­ját maga képez mesterséges édesvizü tavat. / . \ ' A SZPEZ1-CSATORNA-REGENYE (54 y London kontra Lesseps Érthető, hogy a Szuezi-csator- nát Tanulmányozó Társaság mű­ködése vegyes érzelmeket keltett az akkori Európában. Az üzleti világ egyértelműen zajos ováció­ban részesítette az elképzelést, a csatorna megépítést tervét. Nem így a politikusok. Elsősorban az angolok fanya­logtak. Lord Palmerston minisz­terelnök mondását máig is gyak­ran idézik: „Nincs szükség új I Boszporuszra!" — vélekdtt a brit politikus. S véleményét igyeke­zett Bécsben éppúgy, mint a Ma­gas Portánál elfogadtatni. Kon­stantinápolyban különben is a vasútépítést szerették volna az an­golok előnyben részesíttetni a csa­torna rovására. Azt sem rejtették véka alá Londonban, hogy őfelsé­ge kormánya stratégiailag túlzot­tan fontosnak találja a netán megépülő csatornát, s ebben az esetben nincs más választása, mint Egyiptom bekebelezése, ami viszont különféle bonyodalmak ki­indulópontja lehet. Mindezek az érdekellentétek I szerencsére nem vették el a tár­saság tagjainak kedvét a vállal­kozástól. Negrellt kidolgozza a részletes terveket, s 1835-ben be­mutatja a vaskos mappát Moha­med Szaid alkirálynak. SZAID PASA BARÄTJA A csatorna msioriajaoa itt kap­I csolódik be Lesseps l'erdinánd ne­ve. Régi francia diplomatcsalád sarja, maga is hosszú esztendőket töltött külügyi szolgálatban. Aty­ja tekintélyes diplomata, aki több­bek között éppen az arab uralko­dókkal kapcsolatos fondorlatok­ban tüntette ki magát. Az idősebb Lesseps elévülhetetlen érdemeket szerzett Mohamed Alt trónra jut­tatásában. Ferdinánd — nyilván apja nyomdokain haladva — u- gyancsak megkülönböztetett fi­gyelmet fordít az arab uralkodók iránt, s Mohamed Alt fiához, Szaid pasához-brmiti szálak fűzik." Ennyit az előzményekről. S ki­egészítésül még annyit, hogy Fer­dinand de Lesseps vakmerő vál- lalkozókedvéről, nagyszerű diplo­máciai érzékéről és jó összeköt­tetéseiről legendák keringtek a francia udvarban. 1 AZ ALKIRÁLY KONCESSZIÓJA Otban Alexandria felé — ahová alkonzullá nevezték ki 1832-ben — a kolera miatti kényszerű. Í vesztegzár négy hetét arra hasz- :ts nálta fel, hogy tanulmányozza E- : gyiptom históriáját. Nemcsak a L fáraók változatos története ragad­ta meg fantáziáját, hanem a csa­torna Is. Amikor jóval később, 1854. július 13-án a kairói felleg­vár helyőrsége a halott Abbasz pasa utódjául Szaid pasát kiál­totta ki alkirálynak, Lesseps Fér- í dinánd úgy érezte, utQtt az órá- a ja. Nyomban Eugénie de Montijó- * hoz, a császárnéhoz siet. Hosszú- » ra nyúlt kihallgatása után azon- | nal a Szuezi-csatornát Tanulmá- | nyozó Társaság párizsi központ- J jába hajtat. Felajánlja társulását 5 annak fejében, hogy megszerzi az ( alkirály koncesszióját Negrelli f terveinek kivitelezéséhez. Novemberben Lesseps már Kai- \ róban időzik. Néhány nappal ké- | sőbb Szaid alkirály összehívatja az r egyiptomi vezetőket és a külföldi - hatalmak követeit. Rövid beszédé- ben közli: Egyiptom elhatározta, | hogy átvágja a Szuezi-földszorost. >* Ezért „barátja, Lesseps Ferdinánd á kizárólagos jogot kap egy társa- \ ság megalapítására és vezetésére, amely a két tenger között meg- jj nyitja a közvetlen vízi utat." A koncesszió 99 évre szólt, 60 $ ezer hektár területet juttatott a | Társaságnak, hogy abban alakít- | sák ki a csatorna medrét, s a tér- p vezeti kikötőket. MÁS FÁBÖL FARAGTÁK Látszólag mmaen rendben volt. Kivéve egy döntő részletet: Anq- r lia magatartását. London ugyanis | teljes mértékben befolyása alatt J tartotta Konstantinápolyi. S a Ma- | gas Porta hozzájárulása nélkül az | alkirály által ajánlott koncesszió I nem léphetett életbe. Anglia pe- | dig ellenezte a tervet. Lessepset azonban nem olyan í fából faragták, hogy egykönnyen I meghajoljon a britek előtt. Tizen- •; öt észtendön át küzdött a Brit Bi- | rodalommal. Nemzetközi technikai | bizottságot hívott össze a jövendő 1 csatorna használatában leginkább | érintett országok képviselőiből. 2 1855 októberében Kairóban tartót- 8 ták meg az első ülésüket a hol- £ land, olasz, angol, francia, oszt- $ rák, porosz és. spanyol szakértők. | Töviről-hegyire áttanulmányozták T Negrelli terveit, újabb és újabb i vizsgálatot végeztek a helyszínen, | majd — egy kivétellel egybe- jj hangzóan úgy döntöttek: a esa- | torna tervei megalapozottak, mind- | össze annyit módosítsanak rajtuk, | hogy a földközi-tengeri kikötő ne í Peluzium térségében, hanem attól f 28 km-rel nyugatra épüljön fel. Nem maradt más megoldás, 8 mint Konstantinápolyban és Lón- | donban folytatni az illetékesek | meggyőzését. Ez azonban nem járt | eredménnyel. Már már úgy lát- | szott, a csatorna megépítését a | homoknál is jobban akadályozza | az értetlenség, amikor Lesseps új | tervet kovácsolt. (Következik: Az elkésett Aida) | Esti Hírlap | .................................................. iwi e f n VIRÄGKALAND Az elcsábított ősszegfű Rejtélyes módon kezdett eltűnni Magyarország növény­világának egyik legritkább szegfűje, a Dianthus, lumnitze- rit. A Szentgyörgy-hegy bazalt sipkájának közepén tenyé­sző fehér színű őst virág ezen a helyen kívül csak Pi­lisszentlélek határában található. A botanikusoknak azon­ban feltűnt, hogy mind kevesebb ilyen szegfűt látnak, s egyelőre semmiféle magyarázatát nem lelték a pusztulás­nak. Később derült ki, hogy a szentgyörgy-hegyí turista- ház udvarában rejlik a megoldás kulcsa. A gondnok szol­gálati lakása előtt, a kertben különféle virágokat, köztük szegfűt is ültetett. Ezek a nemes virágok valósággal el­csábították az ősi szegfüfélét: beporozik, elnemesítették. Csak a botanikusok gyors közbelépése mentette meg az utolsó példányokat. Az eset óta a Szentgyörgy-hegyen meg­tiltották a szegfűmagvak vetését, hogy legalább az utolsó ősi virágokat megvédjék. GYÔGYS2EREK KÖZÉPKORI RECEPT SZERINT Az Üzbegisztán! Hivn vá­ros Gyógyászattörténeti Mú­zeumában 150 olyan gyógy­szert állítottak ki, amelyeket a gyógyszerészek középkori receptek alapján készítet­tek. A múzeumban egyéb­ként megtalálható egy XII. —XIII. századi orvosi encik­lopédia is. ATLÉTÁK „IZOMZENÉJE“ A moszkvai sportorvosi kutató intézetben szerkesz­tett új típusú készülék, a myofon, hallható hangokká alakítja át az izmok műkö­dése közben keletkező bioe­lektromos jeleket, s ezzel hasznos segítséget nyújt a sportolóknak és az orvosok­nak. Az élsportolók vagy a nagy tapasztalatú munká­sok magnetofonszalagra rögzített „izomzenéje“ fel­használható kezdő sporto­lók, munkások oktatására, és betanítására. Az edzés közben felvett „Izomzene“ segítségével a sportolók ob­jektiven megítélhetik telje­sítményüket. Kitünően fel­használható a myofon a mozgásszervi betegségek gyógyításában. POSlPKI ISMÉT PfS/.Tl L Á / Az ölasz tudósok az archeo lógia történetének talál) le:; szokatlanabb kérésével ibr- dúltak •'nemrég- a kormán-.- hoz: gyomirtó' szerek beszer­zésére kértek penzsegels I Ugyanis a Vezuv hamujá­tól valamikor megszabadí­tott ltere.ulancum és Tompéi varosokat újabb veszélyes j ellenség frnyegeti. a gyom.-: A gaz gyökerei elpusztítják a páratlan építmények fa­lait és alapjait. A szakem­berek szrrint Sürgős bcavat- kozásra van . szükség, mezö- ■ azdasági helikopterekről kell vegyi anyagokat szórni a gyomnövények irtására. CSEHSZLOVÁKIÁBAN a varrás nélküli női haris­nyák felét a chrudimi Elite készíti. Az elmúlt húsz év alatt — elsősorban a mű­szaki fejlesztésnek, s nem utolsósorban a gyengébb nemnek köszönhetően — megtízszereződött a gyár termelése. A képen látható csehszlovák gyártmányú nyolcorsós körkötőgépek termelékenysége vetekszik a világ legjobb hasonló ren­deltetésű gépeinek terme­lékenységével. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom