Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-02 / 14. szám
— — —5 — — MIT VÁRHATUNK A JÓKAI-NAPOKON? Košicén IKassa) március közepén rendezték meg a vers és prózamondók kerületi versenyét. A rendezvény érdekessége: ezúttal először került sor magyar nyelvű kerületi vetélkedőre. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy sikeres két nap szemtanúi és fültanút voltunk. Köszönet érte a Kerületi Népművelést Központ dolgozójának, Hegedűs Zsuzsának, köszönet a CSEMADOK járást és várost bizottsága alkalmazottainak. A kétnapos viadal színhelye a Thálla Színpad volt. Az értékelő bizottság ranglát Emil Boleslav LukáC, az ismert szlovák költő és műfordító biztosította. Élmény volt látni, mennyire ismert és érti költészetünkétI Az Újságíró kíváncsian .figyelte, felbukkannak-e tehetségek a seregszemlén: méltóképpen képviselik-e majd a győztesek szükebb hazájukat a májusi országos versenyen a fóka! napokon? Az összkép megnyugtató volt. Tehetségek ma ts születnek, öt-hat olyan versenyzőt láttunk, akik megfelelő irányítással magas színvonalra fejleszthetik a tudásukat. örvendetes volt az ts, hogy az e- gyes iskolákban (kivét el szinte nem is a- kadj jó színvonalon mozog anyanyelvűnk oktatása. A kisebb-nagyóbb hibák további gondos munkával kipallérozhatók, még májusig. Az értékelő bizottság döntései általában egyöntetűek voltak. A magasabb kategóriákban viszont nagyon kiegyensúlyozott küzdelmek után dőlt el végülis, ki jut tovább? A szervezők és rendezők író-olvasó talál kozót ts beiktattak az első napi műsorba. Hazai toliforgatóinkon kívül olvasói elé állt Emil Boleslav Lukáő is. Végtelenül sajnálatos, hogy csak néhányon vettek részt, ezen a találkozón. A szlovák költő, aki irodai műnk egyik legjelentősebb tolmácsolója, megérdemelte volna a nagyobb figyelmet. Már csupán a jelenlétéért is tisztelettel tartozunk, lelkes mondataiért pedig őszinte hálával, akt nem volt ott, sajnálhatja. Iskolai tanulmányaihoz is szolgált .volna a- dalékokkal a költő. Igaz, hogy a szavalók és prózamondók versenye hétköznap zajlott le, mégis érdemes lett volna diákközönséget szervezni megtekintésére. Lehet, hogy jövőre más tesz a helyzet? Tárgyilagos „jóslást* — hogyan állják meg - helyüket a kelet-Szlovákiáik a Jókai napokon -— csak úgy lehetne mondani, ha részt vettünk volna más kerületek vers- és prózamondó fesztiválján is. Így csak azt írhatjuk: remélhetőleg nem vallanak szégyent a „keletiek“ Reményeinket egyrészt néhány szereplő vérbeli tehetségére, másrészt arra alapozzuk, hogy a Jókal-napok- íg van még jócskán idő, és az apró hibák eltávolíthatók. Befejezésül még annyit: tudjuk, hogy a pedagógusoknak alig van szabad Idejük manapság. Külön öröm, hogy ennek ellenére Is jutott energiájuk a vers és a próza ápolására. Kívánunk további sikeres éveket valamennytöknek. Vigyázó szemüket vessék továbbra ts Irodalmunkra és felbukkanó szavaló tehetségeinkre, hogy a jövőben Is elmondhassuk, szép színvonalú versenyt lát- tunkt (batta) Comenius és a magyar nyelv Comenius Amos János kiváló cseh pedagógus és író hányatott élete során Rákóczi Görgy meghívására Magyarországon is töltött négy évet, mint a sárospataki kollégium tanára (1650—1654), itt irta a szemléltető oktatás úttörő kézikönyvét, az Orbis sensualium pictust (A látható világ képekben). Ismeretes, hogy Comenius nem fogalmazott semmit magyarul, latin és cseh nyelven írta meg müveit. Sárospatakon is latin nyelven mondta el beszédeit, fogalmazta meg tankönyvei szövegét. A sárospataki iskola számára írt, s a magyar iskolák használatára kiadott tankönyveinek magyar nyelvű értelmezéseit, magyar szövegét kortársai, tanártársai készítették annak a Comenius által is hirdetett elvnek és hagyományos gyakorlatnak (Erasmus, Melanchton, Sylvester) megfelelően, hogy a latin nyelv tanítását az anyanyelvi értelmezések beiktatásával kell könnyebbé és sikeresebbé tenni. Ezért Comenius sárospataki évei a magyar nyelv iskolai használata szempontjából is jelentősek. A legkövetkezetesebben Sárospatakon érvényesíti a vulgáris (mindennapi, pórias) nyelvekkel kapcsolatban hirdetett elméleti tételeit. Egyik művében utal rá, hogy Sárospatakon jött rá: hibás e tétel: ismertet tanítani az ismeretlen segítségével, az anyanyelvet a latin nyelv által. A helyes gya korlat: ismeretlent az ismert nyelv útján kell oktatni, tehát az anyapyelvi példa mindig e- lőzze meg a latint. Erőteljesen hangsúlyozta, hogy a latin iskola nevelésében, oktatásában se vonjuk kétségbe a vulgáris nyelv, az anyanyelv hasznát, s először Jöjjön a dolgok a- nyanyelvi, magyar nyelvi megnevezése, értelmezése, azután a latin. Sárospataki tankönyvei előszavában külön fejezet szól „az anyanyelvi szöveg helyes tárgyalásáról, s külön feladatnak jelölte meg a magyar szavak, a magyar értelmezés helyes alkalmazását. A helyes magyar olvasásra és beszédre nevelés nagy je lentőségét is kiemelte tankönyvei utasításában. Előírta, hogy a tankönyv magyar nyelvi anyagát is nagy figyelemmel kell átolvasni1 és az olvasást gyakorolni,‘mert ,,jó magyar olvasókat is keresünk“. Comeniusnak Sárospatakon alkalma volt magyar nyelvi ismereteit bővíteni, elmélyíteni, egyrészt magyar nyelvű pataki környezettel való mindennapi emberi érintkezés útján, másrészt a pataki magyar tanítványok latin nyelvében, latin beszédében, írásában jelentkező hungarizmusokban. Hogy Comeniusnak tankönyvei magyar szövegére, annak helyességére is különös gondja volt, az a tény is tanúsítja, hogy a pataki (anua (tankönyv) végén arra hívja fel a tanítók és tanulók figyelmét: javítsák ki a nyomda! hibákat. Comenius maga javítja ki a latin szövegben talált hibákat. A magyar szövegben található hibákkal kapcsolatban pedig ezt írja: „Hogy a magyar szöveg milyen mértékben helyes, nem tudom megítélni.“ Ezért arra kért kollégáit, hogy ne resteljék az észrevett hibákat kijavítani. Ebből a vallomásból az is következnék, hogy Comenius magyar nyelvi tudása nem volt alapos és mély, de a pataki évek feltétlenül azt eredményezték, hogy Comenius jól megismerte a magyar nyelv eredeti sajátosságait, nyelvtani rendszerét, s megtanulta a magyar nyelvet értékelni. Hogy nagyra becsülte nyelvünket, azt több megnyilatkozása is tanúsítja. „Tervezet a latin írók olvasásához“ című előadásában azt mondja, hogy az anyanyelv, köztük a cseh és a magyar nyelv is.^.a szók virágaival, alakzatokkal, képekkel, közmondásokkal és más ékességekkel annyira bővelkedik, hogy virágot virággal, drágakövet drágakővel lehet mindenütt szembeállítani“. A magyar nyelv iskolai használatát sürgető kortársakban f így Tolnai Dali Jánosban Is) ezzel és ehhez hasonló megnyilatkozásaival azt is tudatosította, hogy a magyar nyelv méltó társa a latinnak, s arra is alkalmas lehet, hogy majd átvegye az Iskolai oktatásban a latin nyelv szerepét. Comenius már Magyarországra jövetele előtt is éppen az anyanyelv Jelentőségének kiemelésére szánt sorokban emlegeti a magyar nyelvet is, A Magna Didactica hasábjai pl. a hasznos és szükséges élő nyelvek (francia, német, cseh) között említi meg a magyar nyelvet is. PAZDERÄK BERTALAN Mosf jelent mega MADÁCH KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ gondozásában a nagy jelentőségű, fontos válogatás, FÁBRY ZOLTÁN KORTARSAI SZEMÉVEL; ezzel nemcsak tisztelettel adózunk a nagy csehszlovákiai magyar gondolkodó, kritikus ós publicista emlékének, hanem az eddiginél teljesebb képet kívánunk adni az 1970-ben elhunyt Fábry Zoltánról. A csend, a- mely az író halála nyomán keletkezett, látszólagos: a nyugalom felszíne alatt már érnek azok az erők, amelyek majd felmérik, értékelik Fábry páratlan értékű szellemi hagyatékát és gondolatgazdag életműve előtt egyengetik az utat a tömegek felé. A nemzetközi összefogás gyümölcseként született gyűjtemény az' első konkrét tett ezen a hosszú távú úton, melyen el kell jutnia Fábry Zoltán életművékenk Európa szellemi horizontjára, hogy a földrész kultúrája, melynek sorsáért írónk annyit aggódott, egyre fokozottabban vallhassa őt magáénak. ízléses kiadásban, lozef Lada ismert rajzaival illusztrálva jelent meg újra a cseh és immár a világirodalom egyik legnépszerűbb regénye, IAROSLAV HASEK SVEJK-]e. „Manapság a prágai ntcákon járva találkozhattok egy Utött-kopott férfival. .. szerényen meg a dolga után, nem zaklat senkit, és őt sem zaklatják interjúért az újságírók. Ha megkérdeznétek. hogy hívják, egyszerűen és szerényen így felelne: Švejk vagyok. ..“ Én nagyon-nagyon szeretem ezt a derék katonát. Svejket. s közzétéve világháborús kalandjait, meg vagyok győződve róla, hogy ti is mindannyian szívetekbe fogadjátok e szerény, fel nem ismert hőst. Nem gyújtotta ő fel semmiféle istennő templomát Epheszoszban. mint az a tökkelütött Heisztratnsz, hogy bekerüljön a lapokba és az iskolai olvasókönyvekbe“ — mondja hőséről a szerző. A nagy orosz realista író, I. Sz. TURGENYEV „KÉT )Ö BARÁT“ című kis remekművét kapja kézhez az olvasó a napokban. Turgenyev úgy mesél hőseiről, mint hozzá közelálló emberekről, keblükből kiragadja szenvedelmes érzelmeiket, és gyengéd részvéttel, reszkető aggodalommal kíséri nyomon sorsukat. Elragadtatása ragályos: az olvasó rokonszen- vét is azonnal megnyeri, gondolatait és érzéseit már az első oldalon lebilincseli, elbeszélésével arra kényszeríti. hogy átélje és átérezze azokat a pillanatokat, amelyekben Turgenyev alakjai megjelennek előtte. Méltán világhírű, eszmeiségével 1- dőálló, örökké aktuális mű FRANZ WERFEL: A MUSZA DAGH NEGYVEN NAPJA A mélységes humanizmussal áthatott, szép regénynek a történelmi magva a következő: Az első világháború idején az oszmán-török birodalom nacionalista vezetői pusztulásra ítélték a keresztény örmény népet. Deportálás ürügyén nem létező rendeltetési helyre, a sivatagba, a semmibe űzték ki őket otthonukból. Hét kisázsiai falu ötezer lakosa a halálba vezető vándorút helyett a Ciprussal szemközti tengerparton emelkedő Musza Daghra, „Mózes hegyére“ menekült, és többször visszaverve a török katonák ostromát, negyven napig tartotta magát, míg egy francia hadihajó ki nem szabadította őket. A regény a Magyar Könyvbarátok Köre sorozatban jelent meg. Első regényének, az Isten veled Colum- busnak megjelenése óta Philip Rothot a mai amerikai irodalom vezéralakjai között tartjuk számon. PHILIP ROTH „PEDIG MILYEN JÖ KISLÁNY VOLT“ című új műve Lucy Nelson életútját rajzolja meg, az igazság kutatásának csak a valóban nagy írókra jellemző szenvedélyességével. Szenvedélyesség jellemzi főhősét is, aki a jó és rossz állandó szembesítésének gyötrő, már- már elvakult vágyától sarkallva megkísérli helyreütni a világ képzelt rendjét, megjavítani vagy egyszerűen félresöpörni a rosszat, és — kerüljön bármibe — megvalósítani az elképzelése szerinti jót. A halhatatlan, örök szépségű szerelmes versek gyűjteményét, az ÉNEKEK ÉNEKÉT biztosan örömmel fogadják a fiatal olvasók, hiszen a költészet legfőbb témája mindenkor a szerelem. És nemcsak azért, mert ez az emheriség leglíraibb érzése, hanem azért is, mert ennek az erős érzésnek a szorításában a költészet híven tükrözi a szerelem hátterét is, az emberiség mindenkori állapotát. Tizenhét esztendős Zrínyi Miklós, amikor a pápa magánkihallgatáson fogadja és verseinek gyűjteményével ajándékozza meg. Európai műveltségű költő, retegett nevű hadvezér, hazája jelenéről és jövőjéről felelősséggel gondolkodó, széles látókörű politikus lesz belőle. Kivételes tehetség, szenvedély, férfias akaraterő kell ehhez. Az ő életét tárgyalja az így élt sorozatban megjelent TÜSKÉS TIBOR ;,ZRÍNYI MIKLÓS“ című könyve. A leghitelesebb források. Zrínyi eredeti prózai munkái, le velei, a kortársak feljegyzései, korabeli metszetek, képek felhasználásával állítja elénk a szerző a XVII. század legnagyobb magyarjának az alakját. Az Iskolások Könyvtára sorozatban jelent meg Fraüo Kráf klasszikus regénye. a Csenkóné gyermekei, és két meséskönyv a legkisebbeknek, Tolsztoj, Alexej A kérkedő nyűi, Csukás István A téli tücsök meséi. A Madách Könyv- és lapkiadó fel hívja az MKBK tagjainak figyelmét, hogy az 1973-as MKBK sorozatnak Franz Werfel „Musza Dagh negyven napja“ című kötete sajnálatos módon késéssel érkezett meg, ezért csak most tudjuk a tagoknak megküldeni. — Most mondták, hogy befutott egy csendőrökkel tömött teherautói — Hiába megyünk az adóhivatalba — mondom erre. — A hatóság már Intézkedett. A Grand szálló elé érünk. Egy Ismerős sofőr szalad elénk. — Itt a miniszter úr autója! — Csak ô segíthet rajtunkl — mondom. — Vele kellene sürgő sen beszélnünk, mielőtt még Slávlkkal tárgyalhatna! Elhivatjuk az egyik pincért. — Itt a miniszter úr? — Csak a sofőrje — Küldje ki őtl Lassú, vontatott léptekkel közeledik hozzánk a módosán öltő zött fővárosi sofőr. Néhány lépésnyire tőlünk megáll. — Mit akarnak? — Hol a miniszter úr? — kérdezi Dúbravský. — A szállodában? — Bystrlcán ellenőrzi a hivatalokat.,. — Vigyen el hozzá bennünketl — mondom. — Nem tehetem. Este kell érte mennem... A miniszteri ember Indulna Is vissza, ha el nem kapom a kar •át. — Estig nem várhatunk! — Nem tehetek róla. Nekem más dolgom van. . . — Kolléga úr — szólal meg a közelünkben fülelő zólyomi so főr. — Ha sürgős dolga van, adja Ide a kocsiját, én elviszem őket és rendbed visszahozom az autóját... — Mit képzelnek?!... A munkások körülállják a kocsit — Hogy mit képzelünk, azt rögtön meglátjal — Felfordltjuk! — kiáltják többen Is, és gyorsan lehajolnak hogy szavukat tett kövesse. — Várjanakl — gyullad be a sofőr. Az emberek rám és Dúbravskýra mutatnak. — Menjetek til Beülünk a miniszter! autóba, és kirobogunk a városból. Sllécs nál váratlanul Jobbra kanyarodik a kocsi, fel a dombra, a für dőbe vezető útra kapaszkodik. Hátulról a sofőr vállára csapok — Nem Ismeri a Bystrlcába vezető utat?l — Lehet, hogy Itt lesz már a miniszter úr... Felsóhajtok. Jól tudta ó azelőtt Is, hogy hol, kivel hagyta tanú nélkül a gazdáját. Itt Is volt a miniszter úr. A fürdő bejárata előtt várt ránk. A Grandból biztosan felhívták, s nagy Ijedelemmel közölték vele hogy a sofőrjével együtt „elraboltuk“ a szép autóját. — Megfenyegettekl Ha nem hozom ide őket felfordltlák a ko csit — jelenti az úri szolga hogv kenvéradója tisztában legyen azzal, miért szegte meg rendelkezését Aztán ránk mutat. — Mindenáron a miniszter úrral akarnak beszélni. Már felfordították az egész várost, elfoglalták a megyeházát... Dr. Kállay miniszter, aki tegnap óta már ismert bennünket, haragosan villantja ránk a tekintetét. — Mit akarnak megint?! — Tegnap azt ígérte a miniszter túr, hogy sürgősen lépéseket tesz az állami segély kifizetésére — válaszolom. — Az adóhivatal ban ma azt állították, hogy nem kaptak semmiféle utasítást a kifizetésre, és a megyeházára küldtek bennünket. Hát odamentünk. A társaink még most Is ott vannak, és várnak a válaszra. — Most én vlllantopi a szemem a sofőrre. — Nem azért mentünk oda, hogy elfoglaljuK. .. — Az asszonyok az éhező gyerekekkel addig el nem hagyják a megyeházát, amíg ki nem fizetik a segélytl — teszi hozzá Dúbrav ský. A miniszter úr kérdőn pillant a sofőrjére. — Annyian vannak, hogy he sem férnek az épületbe — véla szolja. — Várjanak, telefonálok a főispán úrnak — mondja dr. Kállay. és berohan a fürdő épületébe. ... Izgalomtól fütött hangon beszél a kagylóba. — Igen, én vagyok, főispán úr. Ml történt maguknál? Csak most értesültem róla.,. Borzasztó, miniszter úri Szörnyű helyzeti Felforgattak mindent az épületben! Semmi sincs a helyén, se szekrény, se Íróasztal! A piszkos kölykök szétszórták az lratokatl A hivatalnokaink már azt sem tudták, hogy hová bújjanak! A foglyuk voltam... Mon dóm, szörnyű helyzeti. . . — Kész forradalom! Kommunista puccs! Azonnal jelenterp a kor ménynakl A tűz még elharapózhat!... Oltanunk kell a tüzet. FI zessék ki a most esedékes segélytl... Hogy ml lesz aztán? Az mér nem a mi gondunk... A miniszter úr dühtől sápadt arccal tér vissza hozzánk, és ha tározott hangon közli velünk a döntését. — Az állami segélyt még a mai napon kifizetik! Nem kételkedtünk a szavában, mert feldúlt ábrázatáról Is lert. hogy nem ámít bennünket. — Ezt nem vártam — szólal meg újra —, hogy ekkora szé gyem hoznak a szép, ősrégi városra! — Ha még tegnap Intézkedett volna, miniszter úr — kezdem mondani, de nem folytathatom, mert a szavamba vág. — Vegyék tudomásul, hogy vizsgálatot indíttatok ebben az ügv benl Maguk ellen Isi Mehetnek! — vágja a szemünkbe, és sár kon fordul, már el Is tűnt az a|tó mögöfl. — Gyerünk — mondja Dúbravský — Gyerekkorunk óta hozzá szoktunk a gyalogláshoz. . . A város közelébe érve a Kopár-hegyre mutatok. — Emlékszel rá, Fraüo? — kérdeztem Oúbravskýtól. * Felsóhajt. — Hat éve mér annak — mondja. — De mintha tegnap történt volnál Tegnap felmásztunk a hegyre, és ma lezúdultunk, mint az ár... — Titokban lopakodtunk fel a hegyre — teszem hozzá —, hogy le ne nyisszantsák a rendőrkapitány úr fejét, mert akarata ellenére szervezkedünk... — Tárgyalásre kényszerftettük a főispán urat, a miniszter urat! — mondja Dúbravský, mintha a gondolatomban olvasott volna, mert ott folytatta, ahol abbahagytam. — Még kocslkáztunk Is egyet a miniszter autójával!... Félbeszakítom. — De sz apostolok lován térünk vissza! — Hát nem jó nekünk, apostoloknak?! — csap a vállamra a hirtelen felnevető Dúbravský. Vele együtt nevetek. Ezekben a pillanatokban nem gondolok a holnapra, nehogy eluralkodjék rajtam a győzelem keserű érzése. Mert a miniszter úr beváltja Igéretétl Meglndlttatja ellenünk a vizsgálatot, ehhez nem fér kétség. De nem tehetek róla, nem tudom száműzni a pillanat örömét. A számban érzem a keservesen kiharcolt kenyér Izét hallom a néhány korona csörgését a mun kanélküllek zsebében, amely csörgés vészjósló harangnzéssá erősödik. Emberek, tűz vanl — kiáltom magamban. Ne hagyjuk a »űzet, a ml füzünket eloltanti Meggyorsítjuk a lépteinket. Fraüo Is ugyanezt érezheti, mint én Elszánt arccal lépdel mellettem, és csak előre néz ö Is mielőbb a városban szeretne lenni, a- kércsak én. A testvéreink között, hogy lássuk az arcukat, felragyogó tekintetüket, a mosolyt a szájukon. Dúbravský megérezhette, hogy nézem öt. Rám pillant. — Ma győztünkl — mondja. Többet nem szól. Én sem szólalok meg, nehogy akaratlanul Is a bizonytalan holnapot emlegessem. Hadd élvezzük a győzelem pillanatén Ritka pillanat ez, hadd járja csak át a testünket, lelkünket, hogy magsokszorozza az erőnket. És gondolatban megsózom a karéj kenyeret, és hirtelen az jut az eszembe, hogy a mai nap tiszteletére az asszonnyal együtt, a többiekkel együtt a mi szép, tágas „kugllzönkban" megihatnánk egy-egy korsó sört. Ha tövises úton Is járunk, de néha az apostolok Is tellélegezhetnak, hogy visszatekintsenek a megtett ütra, és megállapíthassák: Helyes ú- ton járunk, csak Így további VÉGE
