Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-26 / 13. szám

2 új ifjúság HAVAT ÉS TELEVÍZIÓT NÁLUNK LÁTTAK ELŐSZÖR ÖT ÉVE TÁVOL A BORZALMAKTÓL Amikor még az amerikai repülőgépek százai tonna­számra szórták a pusztító bombákat, s üzemek, gyárak, városok és falvak váltak a földdel egyenlővé, amikor a vietnami nép hősiesen harcolt jogaiért és szabadságáért néhány diák könnyes arccal pár évre búcsút intett fel­dúlt hazájának, s elindult a szocialista államokba ta­nulni, hogy mire a rizsföldek felett felkel a szabadság napja, diplomával a kezében hazatérhessen, újjáépítse a rombadőlt országot, üzemeket, gyárakat vezessen. Hazánkba is érkeztek diákok A KOŠ1CEI (KASSAI) GÉ­PÉSZETI FŐISKOLÁN 44 VIETNAMI DIÁK TANUL. Kö­OLYAN ÉVFORDULÓRA emlékez­tünk a múlt héten, amely sorsdöntő volt a vietnami nép életében. 1950, március 19-én jelentek meg az első amerikai hadihajók a saigoni kikötő­ben. Ki gondolta volna akkor a világ más tájain, hogy ez az beavatkozás kezdetét, egy újabb hosszú és véres háború prológusát jelenti. A vietnami nép még a francia gyarmotosítók el­len vívta felszabadulási harcát, amely csak 1954 májusában ért véget. Az Egyesült Államok akkor már készen­létben álltak, hogy a franciák „örö­kébe“ lépjenek. A harc szinte megszakítás nélkül folyt Vietnamban, majd átterjedt La- oszra és Kambodzsára is. A francia gyarmatosítók helyébe lépett ameri­kaiak még nagyobb szenvedést és pusztítást okoztak a vietnami nép­nek. Huszonnégy év 1950. március 19-e óta, majdnem 9000 nap szenve­dés a vietnami nép életében. Mert a háború csak hivatalosan ért véget 1973. január 27-én Párizsban aláírt egyezménnyel a tűzszünetről és a bé­ke helyreállításáról. Dél-Vietnamban még mindig nem állt helyre a béke a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság jelenléte ellenére sem. Igaz, az Egyesült Államok beszüntet­te a Vietnami Demokratikus Köztár­saság bombázását és kivonta regulá­ris alakulatait Dél-Vietnamból. így is naponként riasztó hírek érkeznek Dél-Vietnamból. E helyi jellegű há­ború folytatásának fő oka az, hogy az Egyesült Államok és a saigoni rendszer kezdettől fogva megszegte a párizsi megállapodást. A washingtoni kormány e szerződésben kötelezte magát arra, hogy katonailag nem tá­mogatja a Thieu-rendszert. A regulá­ris csapatok távoztak ugyan, de ott maradt 24 500 polgári ruhába öltö­zött katonai tanácsadó, akik a terü­letszerzési hadműveleteket irányítják. Az Egyesült Államok költségvetésé­ben több, mint hárommilliárd dollár értékű katonai támogatás szerepel ebben az évben a saigoni számlán. A párizsi megállapodás ellenére több százezer tonna fegyvert, lőszert, re­pülőgépet és egyéb háborús eszközt szállítottak a saigoni hadseregnek. A béke helyreállításának és — hosszabb távon a — két ország e- gyesítésének egyetlen módja a Pá­rizsban megkötött egyezmény. A Dél- Vietnami Köztársaság ideiglenes for­radalmi kormánya több nyilatkozat­ban kifejezte készségét, hogy betart­ja vállalt kötelezettségeit, s elszán­tan küzd a vietnami nép alapvető nemzeti jogainak és a dél-vietnami lakosság önrendelkezési jogainak ér­vényesítéséért. OjRA GYILKOLT A FASISZTA KA­TONAI JUNTA Chilében. Ismét kiol­totta egy forradalmi küzdemekben kipróbált, kiváló politikus életét. Ha­lálra kínozták Jósé Tohát, Allienda volt elnök egykori belügy- és honvé­delmi miniszterét. Jósé Tohát, akit a junta egyik börtönkórházában fojtot­tak meg a múlt hét péntekén, há­romezer ember kísérte el utolsó útjá­ra. A gyászszertartás alatt egyre sű­rűbben hangzottak fel a tömegekből a „Toha elvtárs velünk vagy!“, az „Allende elvtárs velünk vagy!“, majd az „Egységes népet nem lehet le­győzni!“ Kiáltások. A helyszínre ve­zényelt rendőri alakulatok feltartóz­tatták a gyászmenetet, és a sírhoz csak a legközelebbi hozzátartozókat engedték. TOVÁBBRA SEM SZÜNETELT a harci tevékenység a Golan-fennslkon húzódó szíriai-izraeli tűzszüneti vo­nalon. Damaszkuszban kiadott közle­mény szerint az izraeli fél provoka­tív magatartása a tüzérségi párbajok állandó oka. Egyébként úgy tudják, hogy az amerikai külügyminiszter április 20-a táján kíván újabb próbál­kozásokat tenni az izraeli és szíriai csapatok szétválasztására. Derűlátó képet festett a közel-ke­leti rendezés kilátásairól Szadat, e- gyiptomi elnök. Annak a meggyőző­désnek adott kifejezést, hogy a Szí- nai-félszigeten néhány hónapon belül megvalósul az izraeli csapatkivonás következő szakasza. Szadat utólag megerősítette, hogy Egyiptom nem köt külön békét Izraellel „az átfogó rendezés csak Egyiptom Szíria és a paiesztínaiak együttes részvételével érhető el. zülük nébánnyal elbeszélgettem: — Utolsó éjszakám, amit hazámban töltöttem, szörnyű volt, — mondja a 20 éves haiphongi Dao Cong Hai, aki 1972 óta tanul hazánkban. — öt a- merlkai gép bombázott. A házunkat is találat érte, de szerencsére mind­nyájan életben maradtunk. A múlt évben jártam otthon, 15 napig tartott az út. — Mikor én eljöttem hazulról — szólt közbe a 26 éves Than Hoa-i Vu Manh Ca, aki 1969 óta tanul hazánk­ban — lángban állt az egész falu. Még mindig előttem vannak • ször­nyűségek. Már nagyon kiváncsi va­gyok a szabadon mozgó otthoniakra. — Mi volt az, ami itt számotokra idegennek tűnt? — Sok minden — mondja a Thai Binh-1 24 éves Mai Dúc Tinh, aki 1970 óta tanul hazánkban. Havat itt láttunk először. Nagyon szépnek ta­láltuk a telet, de nehéz volt meg­szokni a sapkát, a nagykabátot. Te­levíziót is itt láttunk először. A ka­rácsonyi ünnepek is szokatlanok volt- tak. Odahaza nálunk is a szeretet ünnepe a karácsony, de csak egy napig tart és karácsonyfa helyett nálunk virágok vannak. — Az ételeket is nehéz volt meg­szokni — szólal meg Ca, aki a leg­jobban beszél szlovákul. — A ká­poszta és makaróni még mindig ehe­tetlen számunkra, pedig lehet, van olyan kitűnő étel, mint nálunk a rizs. Az is nagyon furcsának tűnt ne­künk, hogy Itt Kassán szombat és vasárnap jóformán senki nincs az utcákon, nálunk meg ilyenkor tolong a legtöbb ember az utcán. A legna­gyobb problémát a nyelvi nehézsé­gek okozták. — A világ legnehezebb nyelve a szlovák — vág közbe hirtelen Tinh. — Tudok angolul, oroszul, kínaiul, de egyik nyelv elsajátításához sem volt szükségem annyi Időre, mint a szlovákhoz. Szinte minden szabad 1- dőmet arra használom fel, hogy megtanuljak szlovákul. Nagyon sokat olvasok. Eddig J. Fučík „Üzenet az élőknek“ című könyve tetszett a leg­jobban. — Hogyan fogadtátok a háború be­fejezéséről a hírt? — Először el sem akartuk hinni, annyira boldogok voltunk. Sokkal könyebben ment utána a tanulás, mert jobb abban a hitben élni, tanul­A vietnami diákok: Vn Manh Ca, Dao Cong Hai és Mai Dúc Tinh, a diák­otthon bejárata előtt. ni, hogy otthon béke van, nem kell attól rettegni, hogy a szüleim, test­véreim, barátaim minden pillanatban meghalhatnak. — Ml a véleményetek a csehszlo­vákiai emberekről? — Nagyon kedves, jószívű, becsü­letes és szorgalmas emberek. Mind a tanárok, mind a diákok sokat segíte­nek nekünk a tanulásban. — Hogyan telnek itt napjaitok? — Mint már említettem, nagyon so­kat kell tanulnunk. Nekünk most kell az olyan alapdolgokat elsajátítani, a- mit már az Itteni diákok a középis­kolában megtanultak. Ha marad sza­bad időnk, sportolunk, színházba, moziba megyünk. Működik nálunk is hasonló szervezet, mint a SZISZ. Ez a Ho Si Minh-ről elnevezett Ifjúsági Dolgozók Szervezete. Az itt tanuló vietnamiak közül mindenki tagja. He­tente tártuk összejövetelt, segítünk a gyengébbeknek a tanulásban és együtt szórakozunk. Szépen berendezett, tisztán tartott szobában folyik a beszélgetés. Kis faliújságra leszek figyelmes, amelyen megtalálhatók az otthoni események­ről szóló cikkek, fényképek. Érzik odahaza nagy szükség van rájuk, s már nagyon várják, hogy otthon hasznosítsák tudásukat. £kvruj ifit -ck&H/ tk&nÁt jíÁbús> %blc fkh e# Ca* Bá* ŰJt fJŰsX& itít'éfr ÚtoA* Yt kinA tuft­A vietnami szöveg fordítása: Üdvözöljük az Üj Ifjúság minden kedves ol­vasóját, sok örömöt, boldogságot és sikert kívánunk. ZOLCZER JÁNOS Pályázati felhívás A Csehszlovák Rádió pályázatot hirdet eredeti rádiójátékra az SZNF 30. évfordulója és a magyar szerkesztő­ség fennállásának 25. évofrdulója alkal­mából. A pályázaton minden mából. A pályázaton minden csehszlovák ál­lampolgár részt vehet. A magyar nyel­ven megírt pályaművet 3 gépelt pél­dányban, 1974. augusztus 1-ig kell be­küldeni. A 40—50 gépelt oldal terje­delmű, lehetőleg eredeti témájú mű a pályázat lezárása előtt semmilyen for­mában nem közölhető. Előnyben része­sülnek a mai életünket, szocialista való­ságunkat művészien ábrázoló alkotások. A szerző nevével ás lakhelyének címé­vel ellátott pályaművet szakbizottság bírálja el. Az eredményt 1974. augusztus 29-én közöljük a rádióban és a sajtó­ban. A pályadíjak a következők: I. díj: 8000 korona, II. díj: 5000 korona, III. díj: 3000 korona. A szakbizottság fenntartja a jogot, hogy a pályadíjakat csak megfelelő szín­vonal esetén adja ki, de nem díjazott műveket is javasolhat bemutatásra. A pályaműveket „Rádiójáték pályázat“ feltüntetésével a következő címre kell! beküldeni: Československý- rozhlas maď. vysielanie, 897 11 Bratislava, Zochova 3. A Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztősége PARTIZÁNÖSVÉNYEKEN A rozňavai (Rozsnyó) járás SZISZ alapszervezetei a napokban megemlékeztek a Szlovák Nemzeti Felkelésről. A Felkelés 30. évfor­dulójának tiszteletére menetgya­korlatot szerveztek a Szlovák Érc­hegységen át a partizánharcok emlékezetes helyednek érintésével. A kedvezőtlen időjárás ellenére mintegy 50 SZISZ-tag indult el Slavoáovcéről, ahol megkoszorúz­ták az elesett hősötk emlékművét. Az út az Ismert partizánösvénye­ken mintegy öt óra hosszat tar­tott, és Rejdová községbe veze­tett. A menetgyakorlat résztvevői ezután az egykori harcok részt­vevőivel, a Klement Gottwald- -partizándandár tagjaival folytat­tak beszélgetést. A dandár tagjai Vjacseszlav Kvítyinazkij szovjet partizánparancsnok vezénylete alatt harcoltak a fasiszták ellen. (ná) Élénk SZISZ-élet A SZISZ branči (Berencs) szervezetének 46 tagja van. Az elnök, Bapcsány Róbert sok szé­pet mesélt a 46 fiatalról. „Mindenekelőtt szeretnénk rendbehozni a falu parkját, de az új sportpálya felépítésé­nél is fogunk segítkezni. Különböző faluszé- pítési akciókban 600 brigádóra ledolgozását vállaltuk. A hónap végén szeretnénk bemutat­ni Ba-rb Július Ivan „Anya“ című háromfelvo- násos drámáját. Augusztusban falunkban ifjú­sági találkozó lesz, amelyre hét SZISZ-alap- szervezetet hívtunk meg. Ez nagy esemény lesz, ezért már most felkészülünk rá. Szép sikereket értek el sportolóink is a múlt évben. Női labdarúgóink például a harmadik helyen végez­tek a járási versenyben.“ Száraz Pál Bapcsány Róbert. KEDVES FIATALOK! örömmel nyugtázhatjuk, hogy a levelek száma a ta­vasz beköszöntésével sem csökkent. A múlt héten kü­lönböző kéréséken és kíván­ságokon kívül annyi tudósí­tást kaptunk,, hogy minde­gyiknek helyet sem tudunk szorítani műsorunkban, i- zekböl idézünk most, mert tartalmuknál fogva úgy 6- rezzük, hogy valamennyiben van valami“, ami közér­deklődésre tarthat számot. Gyakran hallom a Kon­taktusban, hogy néhány he­lyen milyen fői működnek az ifjúsági szervezetek — kezdi levelét A. Béla, a ko­vácsi szervezet elnöke. — Sajnos, ez községünkben nem így van, s én, mint a fiatalok szervezetének veze­tője sokszor tanácstalan va­gyok, mert a SZISZ-tagok nem hallgatnak rám. Mikor szervezetünk megalakult, volt színjátszó és tánccso­portunk, sőt még énekléssel is foglalkoztunk. Sajnos, ma már mindez csak emlék. Most ugyanis, ha színdara­bot tanulunk be csak 0t-hat hónap múlva tudjuk előadni, mert a fiúk a próbák he­lyett sokszor a kocsmában kötnek ki. Egymagám — a próbálko­zás ellenére — nem tudok velük boldogulni, mert a gyűlésekre sem járnak el rendszeresen. Az idősebbek, a tapasztaltabbak közül pe­dig nincs, aki törődne ve­lünk. Klubunk van, ám az összetartás hiányában még sem beszélhetünk klubélet­ről. .. Kérlek benneteket, adjatok tanácsot mitévő le­gyek? A fentiek elolvasása után úgy érezzük, hogy községe­tekben, Kovácsiban éppen az a hiba, hogy a SZlSZ-a- lapszervezetnek nincs agilis tagokból álló vezetősége, ez­ért nem tudod egymagad t- rányítani és szervezni a fia­talok tevékenységét. Taná­csolni csak azt tudjuk, hogy válasszatok be a vezetőség­be olyan fiúkat és lányokat, akik már rendelkeznek e té­ren némi gyakorlattal. Per­sze, sokat segíthetnek a munkátokban a helyi szer­vek tapasztalt vezetői is. Forduljatok bizalommal hoz­zájuk, s meglátjátok, hogy egy-két sikeresebb rendez­vény után a falu fiatalsága élénk érdeklődést tanúsít majd a szervezeti élet iránt! Pálinkás Valéria, a Húr- banovói jógyallai) gimná­zium első osztályos tanuló­ja rendszeres hallgatója mű­sorunknak. Február 23 -án azonban más irányú elfog­laltsága miatt nem tudta megfigyelni annak a dalnak a címét, amely 14 óra 45 perckor hangzott el. Mulasz­tását ‘sajnálja, és kéri, le­gyünk a segítségére abban, hogy ki a szóban forgó dal­nak az előadója, és mi a jelvétel címe. Utána néz­tünk kérésednek, s bár nem könnyen, de azért sikerült megállapítanunk, hogy, a „Dobrý vtetor do' plachiet“ című dalról van szó, melyet Éva Kosztolányiová előadá­sában közvetítettünk. Nagy Árpád A

Next

/
Oldalképek
Tartalom