Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-19 / 12. szám
8 új ifjúság -----------TINA GARDNER A búcsúlevél Suzy Miller éppen megírta a búcsúlevelét, de persze esze ágában sem volt, hogy öngyilkos legyen. Éppen csak rá akart iieszteni a férjére; térdre akarta kényszeríteni. — Na, meg is van — mondta, miközben a levelet a borítékba csúsztatta. — Drágám, tudd meg, hogy néha igazán, hülyeségnek tartom a házasságot. Nem most fordult meg először Suzy fejében ilyen gondolat ez alatt a három év alatt, améta férjhez ment. J61 Ismerem minden rezdülését, hiszen sokáig együtt éltem vele abban a New York-1 lakásában, ahol éjjelnappal a fényes karrierről álmodoztunk. Egy nap meghívtak bennünket egy koktélra. Előkelőségek is hivatalosak voltak, gondoltuk, hátha megismerkedünk valami filmproducerrel. Valóban jő társaság volt. Mindjárt kezdetben megismerkedtem Herbert úrral: a fogai között hatalmas szivart tartott, kopasz és pocakos volt, mint egy igazi producer. Igaz, nem az volt, hanem játékgyáros, de végső soron ez nem számított — fő, hogy fölvetette a pénz. Gondoltam, mindjárt elcsábítom. KI is siettem a mosdóba, hogy rendbe szedjem magam, de mire visszatértem, volt mit látnom: Suzy már szorongatta a karját. Szóval lecsúsztam. Másnap már kora hajnalban hatalmas orchldeacsokrot küldött a lakásunkra, persze nem nekem. — Látod, bekapta a horgot — dicsekedett Suzy. így volt. És a barátnőm nem is tétovázott, kihasználta Herbert urat, ahogy csak lehetett. Előbb drága parfüm, aztán nercbunda, csillogó autó. S végül: házasság. Suzynak nem nagyon tetszett az ötlet, de nem volt más választása. Alig múltak el a mézeshetek, Suzy ismét érdeklődni kezdett a világot jelentő deszkák lránt. Pontosabban: belehabarodott egy fiatal színészbe. Abból tudom ezt, hogy amikor a fiú elszegődött egy vándortársulathoz, Suzy azonnal felhagyott a színházlátogatással. — Micsoda hülyeség dúsgazdag pali feleségének lenni — mondta. — Amióta ilyen jól élek, minden ambíciómat elvesztettem. — Én is ezt mondanám, ha nem kellene minden elsején a drága házbért kifizetnem — válaszoltam, nem minden célzás nélkül. Arra számítottam, hogy a régi barátság meg egy kis nógatás ráveszi majd, hogy segítsen egy kicsit rajtam. Esze ágában sem volt. De bölcs tanácsa nem maradt el: — Elérkezik majd a te órád is, Patricia drágáml Tartsd nyitva a szemed, és ha megpillantod a jó alkalmat, el ne szalaszdl Gondoltam, amint tehetem, megfogadom az aranyat érő tanácsot. Herbert úr egyébként ötvenéves volt, és mindenáron gyereket akart. Ezzel szemben Suzy huszonöt és e- sze ágában sem volt szülni. Még mit nemi Majd tönkreteszi a vonalait holmi nyavalyás bőgőmasina miatt. Természetesen esze az volt, meg nem mondta volna Herbert úrnak, hogy mit gondol. Inkább hitegette, hogy lesz majd gyerek, nem is egy, ő maga is alig várja, de most még kezeltetnie kell magát, mert valami zavarai vannak... Herbert úrnak persze fogalma sem volt, hogy Suzynak a nőgyógyász a szeretője lett. Nem is tudta volna meg talán soha, ha — ahogy lenni szokott — közbe nem jön valami. De közbejött. Herbert úr üzleti ügyben elutazott valahová Suzy pedig fogta a nőgyógyászt, hogy elvigye a Bermudákra, egy kis kikapcsolódásra. Még hozzá ugyanaznap. Buta libái Nem számított rá, hogy Herbert úr repülőgépe késhet. És késett, ö pedig a szőke álhajával, hatalmas napszemüvegével, oldalán a nögyógyász- szal egyenesen beleütközött Herbert úrba a repülőtéren. Aztán rémülten otthagyott csapot- papot, és elrohant hozzám. Egy ideig pihegett és tördelte az ujjait, majd felderült: — Tudom már, mit fogok csinálni. Búcsúlevelet írok neki és bejelentem, hogy öngyilkos leszek. Lefogadom, hogy halálra rémül, és megbocsát. Papírt ceruzát fogott, és reszkető kézzel — erre is gondolt! — megírta a levelet. — Te most, drágám, fogod a borítékot és elrohansz vele hozzá. Én közben elszaladok a Plaza-szállóba, és beveszek egy csomó altatót. Te majd elárulod neki, hogy ott rejtőzöm, és rohanni fog, hogy megmentsen. Szegény palinak nem is nagyon kell erőltetnie magát, a Plaza ott van a szomszédságunkban... Én majd a hajamat is kibontom, attól mindig nagyon felbuzdult. XXX Herbert úr azt mondta, megtarha- tom Suzy búdéit és ruháit. Persze nekem nem kellettek, pedig Suzy biztosan azt mondta volna, hogy sült bolond vagyok. Ügyesebb volt, mint én, az biztos. Mindenesetre igyekeztem megszívlelni a tanácsait. Annak például bizonyára örülne, ha tudná, hogy komoly összegre szólő folyószámlám van a bankban, méghozzá Patricia Herbert névre. El kell Ismernem, hogy rengeteget tanultam Suzytól. De az ötlet a búcsúlevéllel — az csak az enyém volt. Suzynak eszébe sem jutott, hogy postán fogom elküldeni... ét hónappal ezelőtt, amikor barátnőm vállamon siratta szomorú sorsát, megkérdeztem, hogy férje Mat valóban olyan kibír- hatatlan-e? — Szörnyűt Százszor rosszabb, mint minden más férfit — szipogta. — De miért? — Követelődző és akarnak. — Nem kellene mindenre rábólintanod — vontam meg a váltam. — Azt hiszed, ezt még nem próbáltam? De ilyenkor még kiálhatat- lanabb lesz. — Talán meg ts ver? — Na hallod, azt aztán igazán nem tűrném. De pokollá teszi az életemet. Ordít, az ajtókat csapkodja, és néha még alaposan a pohár fenekére ts néz. — £s milyen egy két kupica konyak után? — Goromba és erőszakos. — Hát bizony ez nem valami kellemes. — Az utóbbi időben elviszi a kocsimat is és mindenféle leányzókat furikáz vele. — Ne add oda az autókulcsaidatt — Könnyű ezt mondani. Kiveszi a kézitáskámból, és ha nekem kell a kocsi, még én könyöröghetek a kulcsokért. Közben szipogva törölgett az orrát. — És tegnap... tegnap, amikor a nyaralásunk felett vitáztunk, tudod, mit mondott nekem? Hogy vigyem magammal a varrógépemet ts, hogy legyen valami elfoglaltságom, 5 pedig nyugodtan halászhasson. Ilyen ember ezI — Talán jobb lenne, ha elválnátok?! Ezt már én is felvetettem, sőt megígértem, hogy anyagilag támogatni Jogom. Tudod mit mondott erre? Hogy ő szeret engem. — Na és te? — Elegem van belőle. Egyszeriben az agyamba ötlött, hogy mit ts kell tenni. — A Vágyálom intézet — mondtam energikusan. Itt már csak ez segíti — Az meg micsoda? — kérdezte kíváncsian. Már hallottam róla rebesgetni, de nem vagyok benne biztos... Egyelőre még csak kísérleti stádiumban van, de általában jó hírnévnek örvend. Egy-két kisebb beavatkozás, kezelés — és a házastárs ideálissá válik. Olyanná, amilyenről minden asszony álmodik, ami minden asszony vágya. — Hát az csodálatos lenne — kiáltotta. — En úgy szeretném, ha Mat megint kedves lenne és jó, mint vőlegény korában. Azt akarom, hogy velem töltse a szabad idejét, kitöltse az én szabad óráimat, hogy széppé tegye az életemet. És főleg ne futkosson Idegen szoknyák után... — Vágyaid teljesen reálisak, köny- nyen elérhetők. Csak küldd el az intézetbe. Ott csodákat müveinek. Hirtelen letört nagy lelkesedése. — Nem tudom, beleegyezik-e? Nem fájdalmas a kezelés? Szó sincs róla. Különben a gyermekszülés sem szórakozás, mégis két gyereket hoztál a világra. — De én asszony vagyok, és tudod, milyen kényesek a férfiak... — Hát talán hipnózissal lehetne próbálkozni... Ismerek egy nagyon csinos fiatal orvosnőt — vetettem jel az ötletet némi hallgatás után. MAGDA STRUMIAN „VÁGYÁLOM“ INTÉZET — jaj, nem, csak azt nemi Kérlek ne ts beszélj nekem csinos orvosnőkről. Inkább magam megyek a kezelésre! XXX Barátnőm tegnap ismét meglátogatott. — Nos, milyen volt az intézetben? — Az intézetben? Remekül rendbehoztak. — Milyen volt a kezelés? — Teljesen fájdalommentes volt. Először a felborzolt idegeimet hozták rendbe, aztán a türelmemet fokozták a maximumra, no meg az ingerlékenységemet és a túltengő temperamentumomat zabolázták meg. Most valahogyan olyan lassú iramban élek. — No látod. Es Mat mit szól hozzá? — Teljesen váratlanul érte a dolog. Láthatóan zavarja és gyötrt, hogy ennyire szelíd vagyok. Azonkívül meg van győződve arról, hogy már nem szeretem, mert nem rendezek félté- kenységi jeleneteket. — Hát ez hihetetlenI — kiáltottam. — Amikor megígértem neki, hogy nyaralásunkra magammal viszem a varrógépemet és mindent megvarrok, megjavítok a család részére — elsápadt és bezárkózott a hálószobába. — és mi van a flörtjeivel és az autókiruccanásokkal? ■— Már nincsenek. Azt mondja, hogy mióta nem csinálok miattuk cirkuszt, már őt sem érdekli, nem élvezet többé... — No, látod, most minden úgy van, ahogyan akartad. — Éppen fordítva. Tegnapelőtt Mat megsúgta, hogy nem is olyan egyszerű egy angyallal együttélni, és hogy ennyi jóság és kedvesség láttán felfordul a gyomra... Ma becsomagolt és elment. — Hiszen azt mondtad, hogy válni szeretnél... — Azt csak úgy mondtamI Hiszen még mindig szereteml — Ili — Igen. Szerencsére az Intézetben az agyamat nem kezelték. Így hát azt követelem, hogy hozzanak visz- sza a régi állapotomba! — Ne hirtelenkedd el a dolgot! — Mindent jól meggondoltam és végül ts rájöttem, hogy a legrosz- szabb, ami csak egy házasságban létezhet: az unalom. Azelőtt sokkal vidámabban, zajosabban, de teljesebben, boldogabban éltünk... Fordította: -st■ „Gondolat": Verseiből sajnos éppen a gondolat hiányzik. Ebből az derül ki, hogy nem elég a verseket csak szeretni... De nézzünk egy példát: / Tedd, mit megtenni csak embert erő képes, / győzz le minden ellenállást / s vedd elő az energiát. / Ha izzadó képeden verejték gyöngyözik — I ne hátrálj! / Csak feszítsd tovább az élet acél húrjait, t — Mi nem ajánljuk! Még eltalálnak szakadni! Viszont többet olvashatl ■ „Szeretet": Szeretetben nálunk nincs hiány, de ennek ellenére is azt kell mondanunk, hogy verseiben nem látunk tehetséget. „A- gyamon kívül a szemembe, I csillogó tükörképként, / lázas, örült emberek lassú, / fájdalmas menete. / Vér és verejték arcukon, / rútak voltak, de fájdalmasak." I- lyen sorokat már kezdőnek sem szabad leírni. A tanulást, az önművelést, az olvasást ajánljuk írás helyett! H „KO-Ml 56“: Annak a néhány szónak az alapján, amit kézzel írt verseiből sikerült megfejtenünk —• nem tudunk véleményt mondani. Sajnáljuk! Ügy látszik nem tanultunk meg elég jól olvasni... ■ „A magány“: Még nagyon fiatal ahhoz, hogy verseiben összetettebben tudná megfogalmazni a világot. A- mit ír, Viaiv, gyerekes. Minden során érződik az iskolai tananyag ize. Egyelőre a tanulást ajánlanánk, már csak azért is, mert így tehet szert mélyebb, alaposabb tudásra — az írói „mesterségnek“ pedig ez e- gyik alapvető feltétele. ■ „Elment": Még nagyon fiatal, s egyelőre nem tudja a gondolatait verssé „nemesíteni“. A látásmódja gyerekesen naiv, ez persze nem baj, ha ezt az egyfajta világra csodálkozást költö- lbben tudná megvalósítani verseiben. így azonban e- gyelőre csak a szándékát tisztelhetjük. Tanuljon! meíyek meg akarták változtatni a világot 14. A SCHWABINGI PRÖFÉTA Az I. világháború a legyőzött Németországban spontán forradalommal végződött. Berlinben ugyan leverték a spartakuszok felkelését. de Bajorországban, ahol III. Lajos formális uralmon maradt csak ezután mozdult meg a nép. 1918. november 7-én hatalmas tö- meggyülést tartottak a szocialisták és megdöntötték a monarchiát. Bajorország köztársaság lett, és a kormány élére Kurt Eisner került. Egyesek csodálták a bátorságát, mások bolondnak és romantikus irodalmárnak (ártották, hogy a legnagyobb káosz közepette állt egy háborúban tönkrement ország élére. Teljes volt u gyanis a gazdasági csőd. Az üzletek üresen tátongtak, az embereknek nem volt ennivalójuk és ruhájuk. Még a színházak se játszottak, és az újságok se jelentek meg. Az emberek féltek az utcára menni, mert senki sem tudta, mit hoz a jövő. Talán csak az ötvenegy éves újságíró, Kurt Eisner nem félt a jövőtől. Alacsony termetű, próféta külsejű, szakállas ember volt, mint a müncheni művésznegyed, a Schwabing többi bohéme. Berlini volt, Münchenben tehát idegennek számított. Pár szemesztert végzett az egyetemen, aztán a szociáldemokrata napilap, a Vorwärts szerkesztőségében dolgozott majd a Münchener Post munkatársa lett. Kapcsolatot tartott fenn a radikális baloldali írókkal, és 1918 januárjában egy nagygyűlésen sztrájkra szólította fel a müncheni munkásokat. Letartóztatták és hazaárulással vádolták. Mivel a közelgő választásokon a Független Szociáldemokrata Párt egyik képviselőjelöltje lett, szabadon bocsátották. Amikor kitört a forradalom, a müncheni munkás- és katonatanács miniszter- elnökké választotta meg, és rábízta a külügyek intézését is. Nem tudhatjuk, hogy Kurt Eisner megfelelő képességekkel rendelkezett-e a felelős funkciók betöltéséhez, mert csak rövid ideig volt a politika porondján. Tény, hogy az országban nem sikerült helyre állítani a rendet, nem sikerült kenyeret és ruhát biztosítani az embereknek. Ebben a helyzetben terjedt el annak a híre, hogy Eisner különbékét akar kötni a franciákkal és olyan dokumentumokat készül nyilvánosságra hozni, amelyek egyedül Németországot okolták az első világháború kitöréséért. Ezzel a bajor miniszterelnök egész Németországban növelte a káoszt és a fejetlenséget. Nem csoda, ha ezek után az 1919 januárjában megtartott választásokon a választék csupán 2,3 százaléka szavazott a pártjára. Eisnert azonban ez a sikertelenség sem riasztotta vissza. Vesztett, de nem mondott le a funkciójáról. Sőt rögtön a bajor parlament első ülésére új harcot ígért. Ezen a tanácskozáson kellett volna eldől nie a bajor köztársaság és Eisner sorsának. Délelőtt tíz órákkor lépett ki a külügyminisztérium é- pületéből Kurt Eisner és a titkára egy katona kíséretében. Amikor a Korzó utcába értek, ntánuk sietett egy fiatalember, aki revolvert rántott és háromszor rálőtt a miniszterelnökre. Eisner, akit fején talált az egyik lövés, rögtön meghalt. A katona hat lövést adott le a merénylőre, aki sebesülten esett össze. Az ismeretlen fiatalember gróf Anton von Arco-Valley volt, aki lovashadnagyként szolgált a háborúban. Saját elhatározásából végzett a miniszterelnökkel, mert nem értett egyet a politikájával. így akarta végleg eltávolítani a politikai életből. Telte azonban ellenkező hatást keltett. Eisner, aki rég elvesztette a tömegek bizalmát, most valóságos hőssé magasztosult. München utcáit tüntetők lepték el. Délutánra kikiáltották az általános sztrájkot. Sokan azt hitték, hogy Eisner halálával politikai ellenfele. Erhard Auer miniszter jut hatalomra. Kurt Eisner Auer a parlament ülésén szerzett tudomást ellenfele haláláról, ahol Eisner titkára jelentette a történteket. A képviselők felálltak, hogy néma csönddel adózzanak az elhunyt emlékének. Auer néhány meleg szóval méltatta egykori politikai ellenfelének az érdemeit. Éppen befejezte a beszédét, amikor két férfi rontott be a parlament üléstermébe. (Folytatjuk) tt
