Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-02-13 / 7. szám
új ifjúság 7 „Azt akarjuk, hogy alapszervezeteink nemcsak a tettek, az eszmei-nevelő munka helyei legyenek, hanem a pihenést, a szórakozást is szolgáljuk, kielégítsék a fiatalok széles körű érdeklődését, elegendő lehetőségét nyújtsanak szabad idejük céltudatos kihasználására .. (A Szocialista Ifjúsági Szövetség és Pionírszervezetének fő feladatai az 1973-as évre című dokumentumból) Beszélgetés MIROSLAV SPANIEL elvtárssal, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkárával — ezúttal pop-zenéröl NEM AKARUNK KÍVÜLÁLLÓ SZEMLÉLŐK LENNI A Szocialista Ifjúsági Szövetség s rövid fennállása alatt kétségkívül döntő befolyásra tett szert az ifjúság körében. Ez kétségkívül annak köszönhető, hogy programfa érdekes és vonzó, messzemenően tekintettel van a fiatalok érdeklődésére. Napjainkban a fiatalok különösen érdeklődnek a pop-zene iránt. A pop-zene nemcsak zenei ízlésüket formálja, hanem hat egész életfelfogásukra, szemléletükre. Nagyon helyes tehát, hogy a SZISZ figyelembe veszi a pop-muzsika iránt mutatkozó Óriási érdeklődést, és igyekszik azt helyes mederbe terelni. Hálásak lennénk, ha részletesebben kifejtené a Központi Bizottság álláspontját e kérdésben. — A szocialista Ifjúsági Szövetség tevékenységének terjedelme óriási, tartalma színes és sokrétű, ahogy színes és sokrétű az Ifjúság egész é- lete. Létérdekünk azonban, hogy a SZISZ befolyásának a kulturális é- letben is bizonyos meghatározott értelme legyen. Az ifjúsági szövetség helyes szemléletet óhajt kialakítani a fiatalokban a kultúra és a művészet kérdéseiről. Következésképp fontos szerepe van a szakköri munkának, érdektevékenységnek. Azt akarjuk, hogy a fiatalok viszonya a kultúrába ne csak passzív, „fogyasztói“ vonatkozásban mutatkozzék meg, hanem minden egyes fiatal lehetőségeihez és képességeihez mérten igyekezzék gazdagítani kulturális életünket. Különösen rendszeres és módszeres munkát akarunk folytatni a fiatal, kezdő művészekkel. Nem lehet azonban számunkra közömbös a hivatásos művészek helyzete sem, gondolok itt elsősorban az ifjabb korosztályra. Tom Jones, az egyik legnépszerűbb brit pop-énekes lemondta japánt vendégszereplését azzal a meglndok- lással, hogy nem akarja „megrabolnl“ a közönséget. Tavaly első volt a japán pop-listán s ennek köszönhető a szerződés is a felkelő nap országában való turnéjára. De amikor menedzsere, Gordon Mills felfedte, hogy hangversenyére a jegyeket 33 000 jenért (112 dollár) árulják, az é- nekes lemondta a vendég- szereplést. ooooo Peter Ustinov világhírű angol színész a komputer esküdt ellensége. Kijelentette: — Számítások szerint száz tisztviselőnek száz é- vig kellene dolgoznia, hogy olyan nagy hibát vétsen, mint a komputer a másodperc századrészében. ooooo Mario Monicelll olasz filmendezö nemrég az újságírókkal folytatott beszélgetésében elmondta, hogy annak Idején — meglehetősen régen —, amikor .. Franciaországban forgatott, egy fiatal lány jött hozzá, és filmszerepet kért tőle. Nem volt elégedett alakításával, nyíltan megmondta neki: — Kislány, a film nem neked való, nézz valami más utáni A lányt Brigitte Bardot- nak hívták. Mindenki tévedhet, még Mario Monícelii is. Csakhogy az újságíróknak az volt a benyomásuk, hogy Monicelll még most is azt tartja: nem tévedett. ooooo Deliah havi izraeli film- színésznő tiszteletdíja tízezer dollár. Sulimon Ubanoní sefk a- zanban másképpen értékelte a színésznő szépségét. Megkérte a kezét, és öt tevét, három tehenet és egy fehér arab lovat kínált fel érte. ooooo Steve McQuínn amerikai színész feleségül akarja venni Ali McGraw-t, a Szerelmi történet című, nagy közönségsikert aratott könnyfakasztó szentimentális film főszereplőjét. A két sztár a Getaway című film forgatása közben ismerkedett össze. — Ha kell, Steve-ért meg is változom — jelentette ki Ali ' McGraw. — ígérem, hogy neki sohasem vágom a spagettit tányérostul az arcába. Richard Ewans producer ugyanis pont ezért vált el tőle. Ügy látszik, a „szerelmi történet“ a valóságban kevésbé szentimentális, mint filmen ... A Szocialista Ifjúsági Szövetség felmérése azt mutatja, hogy a zenehallgatás, különösen a pop-zene hallgatása elválaszthatatlanul hozzátartozik a mai fiatalok életstílusához. Ezt bizonyítja a Szocialista Ifjúsági Szövetség áltat rendezett fesztiválok iránti óriási érdeklődés. Gondolok itt elsősorban a jihlavaJ fesztiválra, a detval Arany Rőzsa fesztiválra és a nagyobb helyi jellegű fesztiválokra. A pop-zene tömeghódítását abban látjuk, hogy érdekes formában kitölti a fiatalok szabad 1- dejét, fejleszti az ember egyéniségének olyan oldalait, amelyek a társadalmilag szigorúan szervezett időben a háttérbe szorulnak. Tudatában vagyunk annak, hogy a pop-zene nemcsak kedvtelés, hanem bizonyos vonatkozásban a fiatalok létszükséglete Is. A pop-zene különböző helyzetekben óriási hatással van az emberre, s mint ilyen, nemcsak élvezetet nyújt, hanem hasznos is, vagy éppúgy lehet akár káros is. A SZISZ alapszervezetekben számtalan együttes, zenekar működik, sajnos, gyakran megfelelő szakmai vezetés híján. Időnként sor kerül olyan versenyekre, vetélkedőkre, a- melyeknek művészi színvonala kifogásolható. Sűrűn találkozunk azzal az esettel, hogy az együttesek csupán utánozzák, hogy úgy mondjam, majmolják az ismertebb zenekarokat, műsorukat külföldi, nemegyszer szirupos, olcsó slágerekből állítják ösz- sze. Ez az állapot tarthatatlan, éppen ezért nem akarunk kívülálló szemlélők maradni, hanem megfelelő szakmai irányítással helyes mederbe terelni az érdeklődést. Ez vonatkozik a „diszkó-klubokra“, lemezlovasokra is. A pop-zenének a továbbiakban is megkülönböztetett figyelmet szentelünk. Igyekszünk majd feltételeket teremteni az Ifjúság Ilyen Irányú érdeklődésének fejlesztésére, eszmei szempontból befolyásolni a zeneművészet, Illetve a szakköri tevékenység e területét. Az eddig elhangzottakból ítélve a SZISZ elsősorban az aktív amatőr zenemüvelést szorgalmazza — az a- dott esetben a pop-zene területén. — Természetesen. A Szocialista Ifjúsági Szövetség egész sor fesztivált és vetélkedőt szervez. Nem elégszünk azonban meg csupán any- nyival, hogy évente néhány fesztivált rendezünk. Szeretnénk a hajdani ifjúsági alkotóversenyek jő tapasztalait hasznosítva még szélesebb bázisra helyezni ezt a műfajt. Egyelőre hátráltat bennünket az a tény, hogy e szervező és közvetítő tevékenységre nem vagyunk kellőképpen felkészülve. Mindent megteszünk a- zonban, hogy ezt a hátrányt mielőbb megszüntessük. Együttműködünk a koncertirodákkal, például a Prago- koncerttel és további Intézményekkel. További lehetőségek kínálkoznak még az együttműködésre a rádióval, a televízióval és a hanglemezkiadókkal. Arról, hogy tényleg nem akarunk a dolgok kívülálló szemlélőt lenni, hanem valóban hozzá akarunk járulni a zenekultúra említett ágának fejlesztéséhez, tanúskodik az a tény, hogy a SZISZ KB mellett létrehoztuk a Piameny együttest, amely, remélem, már eléggé ismert a fiatalok körében. Szeretnénk, ha a Plameny együttes — természetesen megfelelő művészi kiforrása után — bizonyos értelemben példaképül szolgálna az amatőr és a hivatásos együtteseknek. A Piameny tehát hivatásos együttes. Eddig arról beszéltünk, hogy a SZISZ elsősorban az amatőr, műkedvelő muzsikálást támogatja. Ismerünk azonban néhány, valóban színvonalas hivatásos együttest, amely a- nyagi nehézségekkel küzd. Nemegyszer éppen azokról van szó, amelyek igyekeznek igényes muzsikát játszani. Lehetségesnek tartja-e, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség felkarolja őket? — Kétségkívül érdekünk, hogy jó viszonyt alakítsunk ki a SZISZ és a hivatásos művészek között, bár találóan említette, hogy elsősorban az amatőr, műkedvelő muzsikálást támogatjuk. A hivatásos művészekkel való együttműködésre elsősorban az amatőr és hivatásos együttesek és énekesek művészi színvonalának szembesítése érdekében van szükség. A többi kérdés megoldása a megfelelő intézmények feladata. A hivatásos művészekkel együtt a- karunk működni továbbá olyan értelemben is, hogy Időről Időre eszmecserét folytatunk, kicseréljük tapasztalatainkat a pop-zenét érintő kérdésekben. Tudatában vagyunk annak, hogy az élvonalbeli együttesek és énekesek jól, de rosszul is befolyásolhatják a fiatalokat. Már csak ezért Is érdekünk, hogy szoros kapcsolatban legyünk és megvitassuk velük, mivel járulhatnának hozzá a SZISZ programjának megvalósításá- hoz a fiatalok jellemformálásában. Többször tárgyaltunk és jó kapcsolatban vagyunk például Karel Gotttal, Eva Pilarovával és másokkal, akiknek a művészete a hazai pop-zene csúcsa. Végül mi az ön magánvéleménye a cseh és szlovák pop-zene mai színvonaláról? — Nem vagyok a kérdésben szakértő, de a jó zenét nagyon szívesen meghallgatom. Valamiféle belső vonzalmat érzek Iránta. Elkedvetlenít, hogy a pop-zenében az utóbbi években különösen felülkerekedett az üzleti szellem. Befejezésül még egyszer hangsúlyozom, hogy a pop-zenében sem a- karunk kívülálló szemlélők maradni, hanem Igyekszünk kapcsolatot teremteni mindazokkal, akik ezen a területen műkődnek. Nyílt vitában a- karjuk helyes mederbe terelni az említett zenei műfaj fejlődését. Bárkit megnyugtathatok, hogy a Szocialista Ifjúsági szövetség mindig megtalálja a módját annak, hogy a színvonalas muzsikát, művészeket, a tehetséges kezdőket támogassa — anyagiakban Isi JIR1 ETEDRŐL, A PLAMENY EGYÜTTES SZÓLISTÁJA A Világ legegyszerűbben kitölthető keresztrejtvénysora. A megfejtés természetesen: Hofi. Vagy nyolc betűvel Hofl Géza. Ami immár Így is, meg úgy is — fogalom. Fémjelzője egy eredeti, olykor vásári álcát öltő, ám hogy a szilveszteri rádió- és tévéprogram Is tanúsította, körmönfontan mélyjáratú humornak, amelynek titkait most egy kis Pagoda-diskurzusban feszegetjük. — Ha csakugyan keresztrejtvénybe is bekerülne (ami talán a halhatatlanság előszobája), milyen meghatározást fogadna el a legszívesebben? — Semmllyet. jobb, ha üresen marad az a hely. Az a nyers Igazság, hogy titkomat (ha van Ilyen egyáltalán) magam sem tudom — így típusmegjelölésemet sem. Akkor meg minek bajlódni vele. A függőleges úgyis kiadja... — Ügy kell ezt érteni, hogy Hofi inkább csak összefüggéseiből érthető és határozható meg? — Lehet. Nekem mindenesetre rejtély. Aminthogy azt sem értem, miért nevez a szilveszteri műsor egyik kritikusa „a humor vásott kölyké- nek.“ — Sértőnek találja? — 0, azt nem. Minden kritika kitüntetés. Tegyük fel, hogy csakugyan vásott vagyok. Erre csak azt mondhatom: nem akarok megjavulni. Tiszteletteljes kérdésem mindössze az, hogyha valaki amúgy alakoskodás nélkül szemünkbe mond valamit, úgy „bele a képbe“ — mennyiben vásottság ez? Lehet, hogy olyan vagyok, mint a gyerek, aki — valahányszor apuka nem figyel oda — lerántja az abroszt. De ezzel nem állok egyedül. Szilveszter után jő pár „szabályszerű* emberrel, eminens tanulóval, — nézővel, hallgatóval — is beszéltem, ök is megerősítették, hogy „számból vette ki a szót a művész úr“. Akkor hát ismételten kérdem, hol a neveletlenség? — A bátorságom csak látszat. Valójában a milliós ( közönségű rádió- vagy tévéadást is úgy fogom fel, hogy ketten beszélgetünk (az ezerfejű Cézár nekem csak egyfejű), s nem várunk egymástól semmit. Ami jön — jön. Ha poén Is jön: jó. ^ — De mindig jönl No, nem minden zavar nélkül. Ahogy például a szilveszteri felvételkor a KlSZ-vezetőkép- ző növendékeivel beszélgettem, egyszer csak úgy belém villant: az egészet fölveszi a rádió. Hoppá, mondtam magamban: amit a hallgató nem lát, azt el kell magyaráznod. Erre egyszeriben bőbeszédű lettem, a szöveg boszantóan föltrigult. Gyorsan fel is hagytam a kommentálással, a hiány pótlását rábízva a közönség fantáziájára. Ilyen bajba máskor is kerülhetek, hiszen stílusomhoz tartozik a sok vizuális eszköz, a mutogatás meg miegymás. Talán ezért Is áll hozzám egy árnyalattal közelebb a tévé. Képzeljük csak el a „Keressük Petőfit“ hülyegyerek-közelképét a rádióból közvetítve. Hofi — amint elmagyarázta a premiér-plánt... — Egyvalamit azért kérjük szépen, magyarázzon el: hogyan tudja olyan higgadt-dühösen ostorozni életünk fonákságait? Mi a nyitja, hogy a méreg csak a szöveg mögötti szövegből sistereg — A magyarázat az, hogy a hibákra odafigyelek (megjegyzem őket jól), de a mérgemre nem. A kovács sem gondol rá, amikor a vasat püföll, hogy az a munkadarab hű de milyen forró — hogyha odanyúlna, megégetné vagy lecsapná a saját kezét is — A kovács — kovács. Persze azért engem is megütnek — illetve rám is visszaütnek —• egyes makacs visszásságok. Ilyenkor Papp Laci jut eszembe, aki arra a kérdésre, hogy dühbe gurul-e, ha a szorítóban orron vágják, állítő- lag így felelt: „Olyankor nagyon nyugodt leszek, s hullára verem az illetőt.. — Es ha az ellenfél nyolcnál felkel? — Gondolom, a rádiő és a tévé jő voltából is lesz még néhány meneti (Foly tatjuk)
