Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-11-27 / 48. szám
Jugoszlávia népei november 29-én ülik meg állami HnWI piiket. Harminc évvel ezelőtt, 1943. november 29-én Jajceban Tito elvtárs vezetésével antifasiszta nemzeti felszabadító kormányt alakítottak az ország haladó erői. A második világhá- boró éveiben Jugoszlávia Kommunista Pártja felkelést szervezett a német megszállók ellen. Katonai egységek alakultak, és 1941. július 22-én, ugyan az nap. amikor Hitler megtámadta a Szovjetuniót, a jugoszláv kommunisták felkelésre szólították fel a népet. A jugoszláv nép hősi antifasiszta harca fontos szerepet töltött be a Hitler-ellenes küzdelem történetében. A haladó világ nagy rokonszenvvel és figyelemmel kísérte a jugoszláv partizánok harcát. A jugoszláv államünnep alkalmából közöljük az alábbi riportot; Jugoszlávia egykor elmaradott részéről, Koszovo autonóm területről szól, amely a népi hatalom éveiben indult virágzásnak. Az ember le tudja győzni a sivatagot. Ezt igazolja a Vörös Homokon, Zarafsanban készült felvétel. Űj távlatok KOSZOVO VIDÉKÉN CSARDARA TENGERE Szovjet Közép-Ázsia és Kazahsztán sivatagjainak, félsivatagjai- nak nagysága összesen 211 millió hektár: a Szovjetunió területéneik 10 százaléka. — A sivatagokban — számítások szerint — 30 millió hektár alkalmas öntözésre. S minden millió hektár legkevesebb 1 millió tonna gyapotot, 500 ezer tonna riszt, 200 ezer tonna húst adhat. A Sivatagi Intézet munkatársai az oázisok homoktalaján szép terméseredményeket értek el cirokból, kukoricából, lucernából. Megállapították: megfelelő tatoj- előkészítéssel, öntözéssel sárgadinnye, görögdinnye és tök Is termeszthető. Az, oázisok homokjába ültetett gyümölcsfák két-három év után termést adnak -kajszibarackból, birsalmából, almából, szőlőből. — A homoksivatagok termékennyé tételének előfeltétele az öntözés. A vizet a Kara-Kum-csa- tor-na és a kizíl-kuml öntözőrendszer adja majd: A Lenin nevét viselő Kara-Kum-csatoma a Föld legnagyobb hidrotechnikai létesítménye lesz. Hossza 1400 kilométer. Egymillió hektár öntözéséhez másodpercemként 820 köbméter vizet szolgáltat. Építését szakaszosan tervezték. Minden új szakaszt az előző méreteinek megfelelően kiszélesítenek. S amint megépül egy szakasz, azonnal megkezdik a földek mesterséges esőztetését. U- gyanakkor az előbbi szakaszokon kiegészítik az öntözőrendszereket. Így a csatorna már a teljes megépítés előtt hasznot hoz. — A Kizil-Kum vörös homokja 300 ezer négyzetkilométer. A valamikor élettelen sivatag hamarosan rizstermő terület. A Kizil-Ku- mot az egyik legnagyobb középázsiai folyó, a Szir-Darja érinti. Itt ezért csupán öntözőrendszer kell. A munka 1958-ban kezdődött. A borbánokon (homokdombokon) már nagyfeszültségű vezetékek húzódnak. Autóutakat, vasútvonalakat építettek, s új várost: Csar- darát, az azonos nevű víztárolóval, amely hat köbkilométert tárol a Szir-Darja vizéből. A Koszovo tartományt bejárva, az az érzés keríti az embert hatalmába, hogy a tartomány olyan mint az alvó szépség, s ha majd felébred, zarándokhelyévé válik mindazoknak, a- kik szeretik a -szépet, a vadregényes- séget. Koszovo tartományban kivételesen sok a történelmi és kulturális emlékmű. Átlag minden 10 kilométernyi útra jut egy-egy. Százszámra állnak az Ilyen emlékművek a tartományban, némelyek már hétezer esztendeje dacolnak az Idővel, a kolostorokban, a régi templomokban pedig számos freskó látható. Egy ilyen freskó alapján állapították meg például, hogy már a- középkori szerb nemesség késsel és villával evett. A látnivalók közül különösen a Gracsanica-kolostor, a Viszoki Decsa- ni-kolostor, a pristinai cári dzsámi, a djakovicai Hadum-dzsámi méltó a látogatók figyelmére. Hat-száz év telt el azóta, hogy befejezték a Viszoki Decsanit, de a kolostor falain meg sem látszik az idő pusztítása, freskóinak színe semmit sem vesztett pompájából. Még ma sem Ismeretes, miből keverték a festéket, de a monda szerint Dusán cár egy kilő aranyat fizetett -kilójáért. A Bisztrtca-folyő bal partján az úgynevezett Szuzi dzsámi tűnik a látogatók szemébe. Itt nyugszik Szuzi Celebija, a XV. századbeli nagy török költő. Irá-so-s emlékek szerint Bemard Shaw, a híres angol író a Lovosen- hegv szerpentinjein feljutva Njeeos kápolnájához, így kiáltott fel: „Ogy érzem, sohasem jártam még közelebb az éghez!“ Ugyanilyen érzés keríti hatalmába az embert, h-p felkapaszkodik a rugovói szoros meredek szikláira, melyek úgv tornyosulnak Bisztrlca örökké tajtékzó kristálytiszta vize fölé. mint egv lacsaDnl készülő ragadozó. Ide azonban legfeljebb a zergék jutnak fel, mert még tenyérnyi széles ösvény sincs. Akárki eljuthat azonban a Prokletl- je és a Saru-hegy hófödte csúcsára, vagy a balkán mennyországnak nevezett fennsíkra, amelv Dusán cárnak. a szerbek nagy fejedelmének kedvelt helye volt, s ma is Cári mezők néven ismeretes. A természeti szépség természetesen még nem minden. Koszovo tartomány gazdag .természeti erőforrásokkal rendelkezik, talaja értékes ásványokban gazdag. Az utóbbi években végzett geológiai kutatások kimutatják, hogy a tartomány területén található egész Jugoszlávia cink és ólom tartalékainak közel háromnegyede, több mint 20 millió tonna nikkel, nagy mennyiségű króm, bauxit, magnézium, azbeszt és kaolin. A Rtgőmezőn, azon a területen, ahol valaha Murad szultán és Lázár kenéz, a /saerb hadak legendás vezére elesett, működik m-a az ország egyik legnagyobb felszíni szénbányája. Máskülönben Koszovo talaja 6,5 millió tonna barnaszenet rejt magában, ez Jugoszlávia összes barnaszén tartalékainak közel háromnegyede. A természet adta lehetőségeket kihasználó ember keze nyomán a szénen kívül egy másik nagy jelentőségű energiaforrás is az iparosodás szolgálatába állt: a víz. Az Ibar-Le- pen-ac-i vízierőműrendszer üzembehe- lyezése lényeges gazdasági átalakulásokat tesz lehetővé. Az előirányzatok szerint' az Ibar- Lepenec vízierőműrendszer első szakasza 1976-ban, a második szakasza pedig 1982-ben kezdi meg az energiaszolgáltatást. Az első szakaszban felépítendő vízgyűjtőmedence lehetővé teszi az egész koszovói mező öntözőrendszerének vízellátását. Az építés alatt álló vízierőmű évente 95 millió kWóra áramot fog termelni. A szőbanforgó vízierőműrendszer, amikor majd teljesen felépül, négv gáttal. két nagv víztároló-tóval, két erőművel: két. nagy szivattyúállomással, 260 kilométernyi főcsatornával fog rendelkezni. A villamos áram termelésén kívül a hidroenereetikai rendszer lehetővé teszi a vidék folyőina-k a szabályozását, az eddig gyakran kárt okozó folyőáradások felszámolását. Az Iba.r-Lapenac erőmű kimagasló szerepet fog betölteni a koszovói tartomány iparosításában, az egész vidék átalakításában és szüntelen fejlesztésében. Minden harmadik ember tanul! EGV KIS STATISZTIKA A SZOVJET ISKOLARENDSZERRŐL A szovjet iskolákba Ötvenmillió tanuló jár, és, a szakközépiskolák diákjainak száma kilencmillió. Minden harmadik szovjet ember tanul —közölte Mihail Prokofjev, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere a Moszkvában megtartott sajtóértekezletén. A Legfelsőbb Tanács júliusi ülésszakán elfogadott új közoktatásügyi törvény hangsúlyozza és megszilárdítja az általános képzést nyújtó szovjet iskolarendszer demokratizmusának elvét. Ez az elv azt jelenti, hogy minden állampolgárnak egyenlő joga van a művelődésre, mindenki szabadon választhatja meg az oktatás nyelvét. Az ifjúság oktatása és kommunista nevelése egységet képez, és mindkettő az élettel, a kommunista építés gyakorlatúval áll kapcsolatban. Az oktatás tudományos jellegű, és állandóan tökéletesedik a tudomány és a technika legújabb eredményei alapján. Továbbá az iskola humanista és magas erkölcsiségü műveltséget nyújt. A Szovjetunióban élő külföldi állampolgároknak és állampolgárság nélküli személyeknek a szovjet polgárokkal egyenlő joguk van rá, hogy iskolai oktatásban részesüljenek a Szovjetunióban. Sikeresen halad az áttérés a mindenkire kiterjedő középfokú oktatásra. Az ifjúság törekvését, hogy a nyolc osztály elvégzése után tovább tanuljon (a továbbtanulók ma már 85 százalékot tesznek ki), az Iskolák anyagi és technikai alapjainak továbbfejlesztése támasztja alá. Azj új tanév kezdetén például egymilliónál több tanuló számára készült új férőhely az új iskolaépületekben. A pedagógusok csaknem hárommilliós seregét az egyetemek, főiskolák és tanítóképzők százezer végzett hallgatója gyarapítja. A Szovjetunióban 1000 lakosra 11 pedagógus jut, míg Angliában csak 6, Olaszországban 5, egy pedagógusra pedig átlag 19 tanuló (Angliában 30, az Egyesült Államokban 80). SZUMGAIT KÖZELÉBEN, a Kaszpi-tenger partján hatalmas tisztítótelep kezdte meg működését. A mintegy száz derítő- medence, a víztárolórendszer, az ülepítők és a több tucat kilométer hosszú csővezetékhálózat naponta mintegy kétszázezer köbméter szennyvizet tisztít meg mechanikai, biológiai és vegyi úton. A mérgező műanyagokat és kőolajtermékeket kiszárítják, elégetik, a keletkező metángázt pedig MÁR MEGSZOKTUK, hogy majd mindenről statisztikai a- datok készülnek. A statisztikusok például azt ts kiszámították. hogy Földünkön hány tolást használnak el az étkezésekhez egy nap alatt. Az ENSZ ' áplálkozással foglalkozó bizottságának adatai szerint ez a szám pontosan 2,1 milliárd. Bármennyire Is furcsa, a tyúktojás áll a felhasznált tojások között az utolsó helyen. Az első helyet a teknősbéka-tojás foglalja el, ezután következnek a különféle csúszómászók tojásai. mm Ostrava, az Iparáról nevezetes é- szak-morvaországl város, az utóbbi években állatkertje révén Is fontos szerepet tölt be a világban. 1965-ben kezdődött ugyanis az úgynevezett „hlűzprogram“. Ennek keretében a szlovák Beszkldekben fogott húsz gyönyörű, fiatal hiúzt, ezt az Európában már majdnem kihalásra Ítélt állatfajtát az állatkert rácsa mögé szállították, és megkezdték tervszerű tenyésztésűket. 1970-ben már jelentős exportot bonyolítottak le az NDK, az NSZK, Svájc, Hollandia, O- laszország, sőt az Egyesült Államok Sllatkertjeibe. Ludvík Kune, a prog ram vezetője, az elmúlt több mint hét évben érdekes tapasztalatokat szerzett, amelyeket rövidesen könyv alakban is megjelentet a prágai Ar tia kiadónál. Könyvében többek kö zött azt vallja, hogy a htúz a ka tyánál hűségesebbre szelídíthető ál lat, nagyon barátságos, Igénytelen és — hiú. Az első Időkben legnagyobb sikerét azzal a tükörrel érte el, a melyet egy háromkölykös anyaállat elé helyezett. Ettől kezdve a mama- blúz mindig úgy cselekedett, hogy a tükörben lássa magát. Eleinte Ido- mítása Is a tükör át- meg áthelyezésével történt. Ma már mintegy negyven hlúz él az Ostrava! állat- kertben, s másik negyvenet sikerült exportálni az elmúlt években. A szép htúzokért az Ostrava! állatkert értékes vadállatokat kap cserébe, így azután a munka szinte „mese beli", hiszen egy hípp, egy hopp, és a hiúiból oroszlán, párduc vagy leopárd válik... Ludvík Kunc egy másfél éves hiúzzal, amely már az Ostrava! állatkertben született Most a fára mászást gyakorolja. A világhírű szovjet KIEV fényképezőgép csa t i is űj taggal gyarapodott, a KIEV 6-C jelzé sű 8x6-os masinával. A gép bajonetzáras, opti kái tetszés szerint cserélhetők, fényereje 2,8 as, gyfijtőtávolsága 60 milliméter, és automata fény mérő állítja be a fényrekeszéf. Az a móka jár ja az okos gépről, hogy ha a gazdájának van türelme hozzá, megtaníthatja borotválkozni is.
