Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-11-20 / 47. szám
4 üj lf|ŰS8 ÍGY FOGADOM! SWfiMMMlVKSaiP''jfttjKr-''* Díszszemle „Így fogadom!“ — ezekkel a szavaikkal tették te az esküt október hetedikéin, a csehszlovák hadsereg napján Bansteé Bystrtcán a Szlovák Nemzeti Felkelés Katonai Gimnázium első évfolyamának diákjai. „Így fogadom!“ — hangzott azoknak a fiataloknak az ajkáról, akik ünnepélyes kereteik között az iskola vezérkara és pedagógusai, a kerületi pártbizottságok képviselői s a szülőik, hozzátartozók és a felsőbb évfolyamok diiiáikjai előtt esküdték hűséget a Csehszlovák Szocialista Köztársaság forradalmi hagyományokban gazdag, a duklad hősök és partizánok örökségét reánk testáló múltja, építő jelene és szocialista jövője mellett. „így fogadom!“ — hangzott annak a hat kteka- tönánafc a száljából is, akiknek útja Dél-Szlováikia magyarlakta vidékeiről, az Ipoly mentéről, a Mátyásföldiről, a Csallóközből és a keleti végekről vezetett a Felkelés városába. S mialatt az első iskolai század tagjai a vasárnapi kimenőt élvezik, ők hatan itt ülnek velem szemben. A jegyzetfüzet és ceruza láthatóan feszélyezi őket, de aztán katonásan leküzdiik a zavart, megoldódik a nyelvűik. A legbeszédesebb a jattodnál (po- zsonyeperjesi) Vlgh Milán. —• Van itt a falumból egy harmadikos diák, tóle szereztem tudomást az Iskoláról és annak életéről. Így kerültem ide — mondja. — Hogy megszoktam-e már a környezetet, az új életformát? — Felvonja a szemöldökét, elgondolkodik. — Hár o m - négy hétre már korábban is elvoltam hazulról, de ez a távoliét más. — A más-t erősen megnyomja, — majd így folytatja: — Az alapiskola és a katonaiskola kö2ött nagy a különbség. A mii életünk szervezettebb. Mint jövendő hivatásos katonáktól, fegyelmet kívánnak. S ez természetes is, hiszen — s ez különbözteti meg iskolánkat a többi gimnáziumtól — itt tiszteiket névéinek. A szokásos középiskolai tantárgyakon kívül el kell sajátítanunk a katonai szakma alapjait, ismernünk kell a rendgyakorlatokat, s mindeneikeilott: szert kell tennünk pontosságra, fegyelemre, kitartásra, megbízhatóságra — ami nélkül egyetlen hivatásos katona sem állhat helyt. Az elvárás tehát nem kicsi. De reméljük, megbinkózunk vele — teszi hozzá bizakodón. S jegyezzük meg, hogy aki ismeri Vigh Milán tanulmányi Eredményeit, az nem kételkedik a szavait ban. Györki László az Ipoly mentéről, Horné Semerovcéről (Felsöszemeréd ] került a városba. Az addiig eltelt két hónap számára is az erőgyűjtés időszaka volt. — Nagy volt az életformaváltozás. Szerencsére az ember mindenütt talí/ barátokat — mondja. Együtt és egymásért könnyebben, elérjük céljainkat. — Amikor az Iránt érdeklődtem, hogy a katonai mérnök fogalma beiefér-e ezekbe a célokba, így felel: — Mindez még a jövő zenéje, s elsősorban a tanulmányi eredményektől függ. De annyit már most is elárulhatok, hogy parancsnoki szakon szeretnék tovább tanulni. Bolya István Pastovcéról [Ipolypász- tö) jött, s eddig nem csalódott az iskola jó hírnevében. — Minden lehetőségünk megvan arra, hogy sokoldalúan fejlődjünk. Korszerű nyelvi laboratórium áll rendelkezésünkre. Közel harminc szakkör között választhatunk. Mindenki sportolhat, művelődhet és szórakozhat. Mindenki megtalálja a maga számítását. Én júdózom, Milán a zenekor tagja, Sanyit a futball és az asztalitenisz vonzza. A harmadik Ipoly menti fiú, a Iontól Lőrincz János. — Kisgyermek koromban Helembán nevelkedtem, katonák között nőttem fel. Ez magyarázza pályaválasztásomat. Nem bántam meg, hogy ide jöttem. A szakkörök .közül főleg a. sportlövészet vonz. — Szerényen elhallgatja, — no de a riporternek ezt ts . tudnia Illik —, hogy a század legjobb ■ lövészei közé tartozik. — Remélem — teszi, még hozzá —, hogy parancsno-. kaink szakszerű irányításával majd a versenyeken is jó eredményeket érek el. Kiss Sándor útja Galántáról vezetett a katonai gimnáziumba. Eddigi legnagyobb élménye a nemrégiben letett ünnepi eskü és a díszszemle. — Élő példája annak, milyen Is legyen a katonás fellépés — mondja. S a riporter érzi, hogy ebbe a tegyenbe so'k minden belefér, Többek között az is, hogy a kiska- tonák nem elégedhetnek meg az eddigi eredményekkel, fejlődniük, igyekezniük kell, hogy a katonás fellépés a vérükbe ivódjék. A példa jó hatására a jövőben Is szükség lesz, hiszen Kiss Lajos is szeretné folytatni tanulmányait, hogy, néphadseregünkben példás parancsnok lehessen. A tiszaosernői Gábri Bélában már gyermekkorában kialakult a vágy, hogy tankista tesz. — Álmom azzal, hogy a katonai gimnázium tanulója lettem, testközelbe került. — Persze, addig még jócskán kell forgatni a könyvet — szólal meig bennem 1 a tanácsadás ördöge, s ő elmosolyodik. — Ez Igaz, de különösebb nehézségeim nincsenek. Magyar iskolát végeztem, de a fizikát, vegytant és matematikai kifejezéseket szlovákul is megtanították velünk. Ennek most nagy hasznát látom. — Eddigi legérdekesebb élményem? Első eltávozásomról visszajőve! a vonatban regrutákikal akadtam össze. Mondanom sem kelt, hogy féltek, de én, a tizenhat éves újonc, kiskatona annyit beszéltem a katonaélet jő oldalairól, a rájuk váró sok-sok élményről, a barátokról, hogy végül is telket vertem beléjük, a nálamnái idősebbekbe. Míg a jelenről'beszélgetünk, el-eltűn- ve, de állandóan visszatérve, mint a búvópatak, fel-felbuikkam a jövő képe is. Mi sem természetesebb! Hűséget fogadtak és katonásan kiléptek a jövő felé. ZALABAI 2SIGM0ND Kiss Sándor, Gabri Béla, Gytirki László, Lorincz János, Bólya István, Vigh Milán. A kertészek azt mondják, nekik van a legegészségesebb, legnyugatabb és legszebb foglalkozásuk. Valóban kevés hivatásról állíthatjuk, hogy nyugodt és egészséges. Mégis a kér tészszakma iránti érdeklődés messziről sem felel meg a jellemzők értékének. A kertészkedésben nem számit sem a munkaidő, sem az időjárás. A földdel dolgozók élő anyaggal dolgoznak, de mégsem emberekkel. A virág, gyümölcs és zöldség sosem hálátlan a gondozásért, és ezért a kertészek sem bánhatnak velük durván, mostohán. Ez messze áll jellemüktől. A kertész minden évszakban más-más munkát végez. Látja az előző nap végzett munkájának eredményeit, és ez ösztönzi. Tavasszal példán), amikor az őszirózsát ülteti, már virágzik a tulipán és a nárcisz. A jó kertész munkahelyén minden évszakban van mit megcsodálni. I A föld nem egy darab vas vagy fa, amit meg kell munkálni, vagy vásárló, a- klt ki kell szolgálni, de valami egészen más. Az embernek mindennél többet ad, csodákat tud teremni. Persze. ha mindenben segítjük. Ezért azt is szokták mondani a kertészekről, hogy tudósok és művészek. A jó kertész nemcsak műveli a földet, gondozza a termést, hanem ért a bokrétakötéshez. a gyümölcs és zöldség téli elraktározásához, a méhészethez és különböző újdonságokhoz is. Itt van például a termés beérésének meggyorsítása. A krizantémot valamikor a késő őszi virágok közé sorolták, úgy is mondták a halottak virága, sirra való. Ma már nem kell várni novemberig. hogy kivirágozzon, elég ha tudjuk, hogy naponta egyforma időtartamú világosságra van szüksége. És így nyáron, amikor a nap kora hajnaltól késő estig süt, a nyolcórai napsütés elteltével a krizantémokat letakarjuk sötét fóliával. Ősszel és tavasszal a nyolcórai napsütéshez hiányzó időt mesterséges megvilágítással pótoljuk. Amit elmondtunk, nagyon röviden jellemzi a kertészek érdekes munkáját. VÁLASZ A LEVELEKRE Még mielőtt két olvasónk levelére ^válaszolnánk, kérünk benneteket, leveleitekben címeteket is írjátok meg. Kérdéseitekre, problémáitokra szívesen válaszolunk levélben is. „Sahy“: Azt szeretném tudni, milyen tantárgyakból kell felvételezniük a mező- gazdasági főiskola gépesíti si szakára jelentkezőknek? Vau-e ennek a fakultásnak levelező tagozata? Az erre a szakra jelentkezők matematikából és fizikából tesznek felvételi vizsgát. Feltételezem, hogy van középiskolai vagy gimnáziumi érettségid. A prágai (Kamícka uliua H.) a brnói (Zemedrtlská 11- lica 1.) és a nitrai (Nábre- zie mládeze 1.) mezőgazdasági főiskolákon van levelező tagozat is. K. Éva: Milyen műveltséggel kell rendelkezniük a történelmi műemlékek, várak, városok idegenvezetőinek? A feltétel: legalább középiskolai érettségi. Az idegenvezetés lehet hivatásod, de működhetsz ezen a téren a fő turistaidényben vagy ha diák vagy, mint brigádos. Jelentkezhetsz a Bratislavai Információs Szolgálatnál (BIS, Suché my- to). Ez az intézmény különben évente rendez kétszemeszteres kurzust, amelyet az előzetes felvételi vizsga alapján kiválasztott idegenvezető-jelöltek végezhetnek el. Fontosabb tantárgyak: történelem, művészettörténet, közgazdaság, de főleg idegen nyelvek tudása. MELYIKET A SOK KÖZÜL PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓNKBAN EZÚTTAL A KERTÉSZ SZAKMÁRÓL SZÜLÜNK. A SZOCIALIZMUS ALKOTÁSA A SZOCIALISTA GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ HTJÁN A korunkban végbemenő integrációs folyamaink világ szerte az érdeklődés középpontiéban állnak. Miközben a gazdaságilag fejlett tőkésállamuk közvéleményében élénk viták folynak a kapitalista világ integrációs problémáiról, társadalmi következményeiről — világszerte fokozódik az érdeklődés a szocialista országok tapasztalatai, a szocialista gazdasági együttműködés elvei, formái, távlatai iránt. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából mondott beszédében a szocialista országok sokoldalú, szoros együttműködéséről szólva megállapította: . . Megtanultuk helyesen társítani minden egyes ország érdekeit a közös érdekkel, megtanultunk e- gyüttmuködni. elhárítva utunkból mindazt, ami akadályozhat, ami megnehezíti a közös előrejutást.“ Olyan korban élünk, amelyben a népek sorsa társadalmi politikai, tudományos és gazdasági értelemben egyaránt összefonódik. A nemzeti gazdaságok fejlődése alapvetően és elósorban a nemzetközi kapcsolatoktól, a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel színvonalától függ. Hazánk számára a szocialista népek gazdasági együttműködését összefogó K6ST fejlődése alapvető nemzeti érdek, gazdasági célkitűzéseink megvalósításának meghatározó tényezője. A KGST-hez tartozó országok összterülete 25 millió négyzetkilométer, a Föld területének 19 százaléka. Lakossá guk 348 millió lő, ami nagyjából a Föld lakosságának 10 százaléka. A KGST jellegzetesen szocialista gazdasági közösség. Tagjai azonos típusú gazdasággal, a termelési eszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialista termelési viszonyokkal rendelkező államok. A közösség másik lénye ges vonása: a társadalmi-politikai és eszmei egység. A tagországok többségében a szocialista társadalom felépítése, illetve a kommunizmus építése folyik. A szocialista népek gazdasági együttműködése kiterjed — bár más-más mértékben, — az újratermelés valamennyi szakaszára, a tudományos és műszaki problémák közös megoldásától a termelési és kereskedelmi együttműködésen keresztül az új technológiák bevezetéséig és a berendezések Összeszerelésében, üzemeltetésében folytatott együttműködésig. A KGST ben tömörült országok együttműködése a gazdasági növekedés gyorsasága és iránya szempontjából az alapvető ágazatokban a legerőteljesebb. így az energiaiparban, a gépgyártásban és a vegyiparban. Ez a három ágazat a tagországok bruttó ipari termelésének 40 százalékát adja, lényegében azonos a gazdaságilag legfejlettebb tőkés országok struktúrájával. A gépek és berendezések részese dése az egymás közötti forgalomban meghaladja a 40 százalékot. A Közös Piac tagországainál ez mintegy 30—35 százalék. Az egymás közötti szállítások révén elégítik ki a KGST-országok szénimpurtjuk 98 százalékát, a kőolaj- szükségletük 88. a vasércigényük 82 százalékát. A baráti országok valamennyi nyersanyag és gépi berendezés ige nyét biztosítja a hazai termelés és a kölcsönös árucsere. A szocialista országok gazdaságára — hosszú távon vizsgálva Is — a magas növekedési ütem a jellemző. A nemzeti jövedelem mint a gazdasági fejlettség egyik legkifejezőbb mutatója — az elmúlt 20 évben az Egyesült Államokban megduplázódott. Ezalatt Bulgáriában 6,3-szorosára, Magyarországon 3,2-szeresére, az NDK-ban 4,2-szeresére, Lengyelországban 4-szeresére, Romániában 6,7-szeresére, a Szovjetunióban 5,6-szorusára, Csehszlovákiában 3,3-szorosára e- melkedett. A legmagasabb növekedési ütemet az ipari termelés érte el. 1950. és 1972. között a szocialista országok mintegy nyolcszorosára növelték ipari termelésüket. Az i- pariiag fejlett tőkésországok ez idő alatt a háromszorosára. A KGST-országok részesedése a világ ipari termelésében húsz év alatt Í8 százalékról 33 százalékra nőtt. A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés elmélyítésének űj távlatait nyitotta meg az 1971 júniusában, a KGST XXV. ülészakán elfogadott húsz évre szóló Komplex Program. A lestvérországok együttműködése azóta tervsze rűbb és átfogóbb. Egyre intenzivebbek és szilárdabbak a termelési és tudományos-technikai kapcsolatok. A tudományos-technikai forradalom eredményei nemzetközi mértek ben is egyre szorosabban kapcsolódnak a szocialista rend szer előnyeihez. Mindez teljes összhangban áfl a szocializmus fejlődésének történelmi tendenciáival, előmozdítja a szocialista országok népeinek további tömörülését. (Folytatjuk) A magyar kommunisták ünnepe Ötvenöt évvel ezelőtt 1918. november 20. és 24. között alakult meg a Magyaroszági Kommunisták Pártja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Magyarországon is erősen éreztette hatását. Elsősorban a munkások, de a többi dolgozók körében is. A fejlődés azt bizonyította, hogy a szociáldemokrata párt, nevezetesen annak jobb szárnya képtelen a forradalmi hangulatot kihasználni a munkáshatalom átvétele érdekében. A Moszkvából hazatérő kommunisták — Kun Béla vezetésével — és az otthoni szociáldemokraták balszárnyának kezdeményezésére alakult meg a kommunista párt, melynek munkája kezdettől fogva sikeres volt, és négy hónappal később a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásához vezetett. A kommunisták programjukat illetően élesen szembe kerültek a szociáldemokrata párt addigi vezetőivel. A jobboldali szociáldemokrata vezetők a proletár forradalom elvetésével lényegében a polgári társadalom megszilárdítására törekedtek. A kommunisták viszont a legszélesebb néptömegek alapvető érdekeiért, a békéért, a szabadságért, a földért, a kenyérért, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán a proletár ha- | falom kivívásáért, a szocialista társadalom megterem- - téséért harcoltak. E harc első győzelmei abban mutatkoztak, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása után néhány héttel, hatalmas tömegbefolyásra tett szert, s elhódította a magyar munkásság ' széles tömegeit a megalkuvó szociáldemokrata vezetőkI t6L A közéleti érdeklődés, az élénk politikai tevékenység az egész társadalmat megmozgatta. A Fiatalok Is nagy lelkesedéssel vettek részt az áj társadalmi rend kialakításában. Az Ifjúmunkások Országos Szövetsége egyhangúlag űj szervezeti szabályzatot fogadott el, a- melynek első pontja leszögezte, hogy a szervezet neve ezentúl a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége; kommunista szellemben foglalt állást ez ifjúmunkás-kongresszus egyéb kérdések eldöntésénél is. amikor tanulásra, a szocialista munkafegyelem megteremtésére és a szocialista haza védelmére lelkesítette a fiatalokat. A magyarországi kommunisták aktív munkája, majd a Tanácskörtársaság megalakulása Igen erős hatással volt Közép-Európa többi országának forradalmi moz- | galmára is. —S—
