Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-10-30 / 44. szám
mi—i mi mi mii iin«'I nun Piim' i —!■ »nmp— fiű 4 közelmúltban bemutattuk a magyar Skorpió-együttest, és írtuk, hogy tagjai Prágába készülnek. Legújabban értesültünk jövetelük 1 céljáról is. ZALATNAY SAROLTÁT kísérik a SUPRAPHON nagylemezén. Kívánóién várjuk a csehszlovák-magyar könnyűzenei együttműködés újabb gyümölcsét. A 13. sopoti nemzetközi daljesztivál első díját MARY- LA RODOWICZ lengyel énekesnő nyerte. Ké hónapos turnéra indul az év utolsó napjaiban a Szovjetunióba a SZISZ KB PLAMENY együttese ÉVA MATYSOVÄVAL. HELENA VRTÍCHOVÁVAL és fi Él STÉDRONNYAL. A Magyar Rádió '■ legutóbbi könnyűzenei fesztiválja, a „Tessék választani" teljes anyagát szinte a műsorral egyidőben jelentette meg a Magyar Hanglemezgyártó ■Vállalat. Az élvonalbeli szerzők legújabb dalait népszerű énekesek •vitték sikerre, de KOÖS JÁNOS. ZALATNAY SAROLTA. HARANGOZÓ TERÉZ és MÁTÉ PÉTER mellett kevésbé ismert énekesek is feltűntek. A fesztivál néhány száma máris sláger. Egy éviiéi ezelőtt ANNE-MARIE DAVID neve nem sókat jelentett a pöp-vilägban. Egy ígéretes tehetség volt jjl a sok közül. 1973-ban rámosolyodoit a szerencse: a Je- | sys Christus Superstar francia verziójában nyújtóét kiváló alakítása nyomán felkérték, hogy képviselje Lu- | xemburgot. az Eurovíziós Dalfesztiválon. Azt azonban g még legmerészebb álmában sem hitte, hogy 5 nywi | el az első díjat. Verseny száma ..CSODÁLATOS ÁLOM" | címmel, hosszá hetek óta az angol slágerlistán "is "n legelsők körött van. A legújabb hírek szerint -Luxemburg lemondta a iSvf} évi Eurovíziós Dplfesztivál rendezési jogát, amely ANNE-MARIE DAVID győzelme után őt illette volna. Ezt követően Anglia vállalkozott a fesztivál megrendezésére, s a tervek szerint április 6-án tartják meg Brightonban. Egy gyászhír: hetvennyolc éves korában elhunyt a villany orgona feltalálója, LAURENS HAMMOND. A POP TOPS együttes, amely a „MAMY BLUE" című számával meghódította a világot, most újabb számmal akar a közönség kegyeibe férkőzni. Címe: HAPPY HIPPY YOUPPY SONG.'--I __________ V ——————nimmmiimil N < Maryla Rodowicz Évával a fellegekben... Éva Sepeáiová Prágából Bra tislavába repül ugyanazon a gépen, ‘mint jómagam Míg á légikisasszony a sava nyú cukorkákat az utasok között szétosztja, lopva Évát figyelem. Nagyon komoly. Majdnem mindig komoly. Éneklés közben is. Érdekesen kifejező arca van. A szemüvegét, amely most elrejti szemét, a kiszállásnál. leveszi. Aztán már csak a szeme beszél. Kissé szomorú, elmerengő, mint a dalok, amelyeket előad. — Apám és anyám a koäicel operában énekeltek... A kulisz- szák számomra elvesztették romantikájukat. Nan nap után ott voltam a .színházi öltözőben. Kifestettem az arcom, nyakamra gyöngyöket aggattam, a- zokat, amelyeket anyám viselt a színpadon. — Mégis, hogyan kezdett el énekelni? — Már az orvosi fakultásra retek semmit sem huzamosabb jártam, amikor egy jóbarátom ideig csinálni. Mint pici gyer- felkeresett, hogy énekeljek ,a retek is mindig sokfélét akar- zenekarukkál. — Énekelni biz- tam csinálni. Nyelveket tanul- tosan tudsz, hiszen a szüleid tam, balettre jártam. Tudja, énekesek. — Jó! van, egyeztem miért hagytam abba a balet- bele, és elkezdtem gyakorolni tét? a zenekarral. — Nem tudom. — Enilékszik még arra a — Nem tudtam kézre állni. dalra, amelyet először adott é- És ezt nagyon restelltem. Nem ló? volt olyan erő,- amely a ba— Várjon csak! Persze, Edith lettba. vissza vitt volna. Piai repertoárjából való volt. t— Azt mondta, hogy nincs Amikor azonban eljött a felié olyan dolog, ameiyet szívesen pés ideje, majdnem megszök csinálna huzamosabb ideig. tem a színházból. Mégis''már' több esztendeje é— Talán lámpalázas volt? nekel. — Nem, nem voltam lámpa Éva hallgat. Végül, mégis lázas. Nem tudom megmagya- megszólal: rázni. Csak fogtam a kabáto- — Vannak olyan kérdések, mat, és menni akartam. A ku- amelyekre nem tudok sem í* lisszák mögött egy jóbarátom génnél, sem nemmel válaszolelcsípett, és jóformán kilökött a színpadra — Szóval ez volt u kezdet. — Ez, Csakhogy én nem czr ni. Inkább hallgatok. Ez nyilván egy kis figyelmeztetés volt, mégsem adom meg magam. — Amikor nemrég éneklés közben megfigyeltem — nagyon kiegyensúlyozottnak látszott... — Kiegyensúlyozottnak. Alaposan tévedett. Remegek, mint a nyárfalevéi. Nem szívesen vallom be. mert ez gyengeség. — Az előadására viszont jó hatással van... — Lehet, hogy igaza van, és éppen ez van a segítségemre, ez a kiegyensúlyozatlanság. — Mondjon még valamit magárólI — Zárkózott vagyok. Nehezen tudok kapcsolatot teremteni. — Feltette már magának a- kérdést, hogy miért? — Talán éppen az a hiba, hogy túlságosan gyakran teszem fel magamnak ezt a kérdést. — Azt hiszi, hogy ez az ön- ■ vizsgálat — hiba? — -Olyan események, amelyek másokat alig érintenek, bennem igen sokáig nyomot hagynak. — Szívesen beszél ezekről d dolgokról? — Csak ha boldogtalan vagyok.- — ,E.s most is annak érzi magán ** — 'Még kérdi? Hisztn lekéstem a reggeli repülőjáratot és délután próbám lenne. — Ha újságíró lenne, milyen témát választana egy ilyen interjún? — Nem tudom. Attól függ milyen Irányba terelődne a sző. Nines speciális témám. A beszélgetést „alakítani“ kell, és meg kell várni, hogyan a- lakul... A repülőgép lejjebb száll, már Bratislava fölött kering. SZABÖ IVÁN Helexa felvétele Helexa felvétele A KULCSFIGURA A DISC-JOCKEY [Befejező rész) A mikrofonokkal és erösítőpultokkal körülbástyázott lemezhajtők első pillantásra az önállóság megtestesítőinek tűnnek. Működési területük igen kiterjedt. Csak a Német Szövetségi Köztársaságban mintegy ötszáz lemezklub, discoték működik, vagy ötezer kocsmai zenebox, valamint a rádió és a televízió. Az utóbbiaknál dolgozók — számuk megközelíti a százat — az igazi nagymenők. Amit ők favorizálnak, azt többé-kevésbé követik a discoték házigazdák, a wurlitzerekbe pedig az kerül, amit már közösen népszerűsítettek. A rendszer működtetése nem is olyan bonyolult. Létezik egy bizonyos Heinrich Quirini főnökségével a DDO, ami nem más, mint a Német Lemezhajtők Szövetsége. Az itt kapott igazolványok egyben működési engedélyek is. S hogy ki kaphat ilyen igazolványt, az Quirini belátásán múlik, aki ígv teljes ellenőrzéssel rendelkezik a szervezet fölött. Az ellenőrzés persze közvetett. \ hetenként megjelenő 150 új dalt ajánlási sorrenddel küldik meg „tájékoztatóként“ a lemezgyárak. Ha a disc-jockey véletlenül nem veszi figyelembe ezt az ajánlatot, és nem az új anyagot népszerűsíti, az illető rebellist törlik a névjegyzékből — egyszerűen nem kap lemezt. így aztán, mint újdonsággal nem rendelkező alkalmatlan, hamarosan -elhagyni kényszerül discotékjét, mert a bártulajdonos is a sláger szolgálatában áll, hiszen az az érdeke, hogy minél több vendéget csalogasson be a muzsika. Hogy a DDO ezek után megvonja az illető működési engedélyét, az csak természetes. A szervezetnek ez a mechanizmusa homályban marad, s a gépezet termékeivel ellentétben hangtalanul működik. De mi van a nagymenőkkel? Akik igazán fölötte állhatnak az Ilyen kis megvesztegetéseknek, hiszen a havi 2500-400 márkás fizetésű rádiós disc-joc-keyk népszerűsége a pop-sztárokéval vetekszik, az év végi bestseller-listák a könnyű zenei szaklapokban nemcsak azt összegzik, ki volt a legsikeresebb énekes, szőlőgitáros, dobos stb., hanem azt is, hogy melyik d. j. programja volt a leghallgatottabb a rádióban, a legnézettebb a televízióban. Nos, ők is hallgatnak az a- jánlásl jegyzékre. Az ok egyszerű. Az újdonságok egyeduralma a hetenként tartandó választék szemlén alapul. A hét egyik napján a rádióadók programvezetői bevonulnak a kínzőkamrának nevezett helyiségbe, ahol a friss kiadású lemezek első meghallgatása, történik. Mivel azonban nincs LEMEZ- MAFFIA olyan ember, aki bírná füllel a százötven Ilyen újdonság végighallgatását, a kiválasztás gyakran a gyárak ajánlata alapján történik. A sikereket a slágermagazinok már előre beharangozzák, és az előkészített közvélemény a rádióból meg is kapja az ígért dalokat. A programvezetők mint engedelmes pavlovi kutyák reagálnak az ilyen előrejelzésekre, h-iszen a hanglemezgyár föltehetően a lehető legjobbra invesztált be. HATALOM NÉLKÜLI, DE LEGYŐZHETETLEN SZERVEZET „Izzadunk, meggyőzünk, harsogunk anélkül, hogy lenne saját véleményünk“ — így okvetlen- kedik Rikácsoló Hans, azaz Hans Schmidt, az e- gyik nyugatnémet nagymenő, de kollégája, Hans Verres ennél tapintatosabban fogalmaz, nemhiába, rovatvezető a Hessenischer Rundfunk rádióállomásnál: „Ebben semmi különöset nem találok, ha meggondolom hogy a programvezetőnek é- gyetlen eszköze a lemez, amelyhez valahogyan hozzá kell jutnia “ No és a kívánságműsorok? Amelyeket végül is a hallgatók levelei alapján állítanak össze? Nem kell a messzi NSZK-ba menni, egy hazai műsorszerkesztő is meg tudja mondani; hogy szinte nincs olyan dal, amelyet ne kérne valaki. Ha úgy tetszik az is lehetséges, hogy az előre kiszemelt dalhoz kéresik meg azokat a kívánság- leveleket, amelyek az óhajt igazolják. Többszörösen így van ez olyan országban, ahol rajongóklubok, énekesek, együttesek „fan“-je! írják a leveleket, s olvasás közben kiderül, hogy kedvencük érdekében sokan több levelet is írnak azonos tartalommal. Az úgynevezett szaklapok — Musikmart, Automatenmarkt stb —/pedig szinte szuggerálják az állítólagos közönség-igényt, amit a rádióadók harsogó programjai megerősítenek így azután természetes, hogy a hallgatók levelei az előre programozott véleményt tükrözik. A sorrend tehát megfordult: nem a közönség véleménye, ízlése, tetszése a sláger meghatározója. hanem közönséget csinálnak a slágernek. • Amikor a disc-jockey fogalma divatba jött, értelmezése. helyes fordítása ügyében egy kis nyelvi háborúskodás tqrt ki Megfelelő magyar szőt kerestek. Derst Tamás szerint a lemezgazda a megfelelő, jeles nyelvészek a leroezforgató, mások a lemezhajtő kifejezés mellett törtek lándzsát. Maguk a gyakorló „didzsik“ a lemezlovas kifejezést tartották a leghízelgőbbnek, nyilván o- lyan megfontolásbői, hogy kevésbé degradáló, mint az előző kettő, amelyekből félreérthetetlenül kiderül, hogy a disc-jockey nem több, mint egy alkatrész a iemezüzlet jől működő gépezetében. • (Világ Ifjúsága) tIDbwiBx Gilbert Bécaud, a neueX >randa énekes, miután el- iáit feleségétől, Monique- ól, akivel húsz évig élt e- jyütt, kijelentette: — Nehéz egyszerre dalokat szerezni, énekelni, utazni és példás férjnek maradna Utána rögtön feleségül vette a 25 éves Ketty St. Johnt. ooo Gertrud Ederle 1926-ban 21 mérföldet úszott a New York-i öböl hullámai kötött- Így készült fel a La Manche-csatorna átúszására. Nemrégen, 66. születésnapján megkérdezték tőle, vajon ma ts képes lenne-e i- lyen nagy távot megtenni a New York-i öbölben. — Ma már sokkal inkább — mondta az idős hölgy. — Hiszen ma nem is kellene úsznom. A sok hulladék tetején száraz lábbal átkelhetnék az egyik partról a másikra. ooo Rudolf Nurejev világhírű balett-táncost sokan kellemetlen embernek tartják. Nem is csoda, hisz gyakran tesz ilyen kijelentéseket, mint az alábbi: — Sohasem vagyok féltékeny partnernöimre. Hiszen az emberek azért főnnek színházba, hogy engem lássanak. ooo A tokiói idegsebészeti kongresszuson hangzott el a hír, hogy egy amerikai i- degsebész majomfel-átülte- tést hajtott végre. Az állatot sikerült harminchat 6- rán át életben tartam. U- ■gyanatt megállapították, hogy az emberi fej átültetése technikai szempontból könnyebb, mint a majomé. Csak győzze az orvostudomány. ooo Franchise Sagan, a kissé szeszélyes francia írónő személyes és művészi okokra hivatkozva bejelentette, hogy Írországba költözik: Elhatározásának oka: — Ott nem fognak iszákosnak nevezni, mint Franciaországban. Így ha Franciaországban jó könyveket írtam, Írországban kiválókat fogok írni. Később egy újabb és sokkal prózaibb ok is felmerült. Franciaországban 64 e- zer frank adóhátraléka van. Írországban még nem tartozik semmivel.
