Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-10-23 / 43. szám
/ 10 új ifjúság i Rijekai kikötőrészlet DORMAN felvétele ... Trepewics-hegy lejtőjén — a Miljacs- ka-folyó két oldalán — található a Balkán-félsziget talán legszebb városa: Szarajevó. Ott éltek a mai Bosznia-Hercegovina fővárosának első lakosai, a 4 ezer év előtti telepesek, a- kiknek emlékét a régészek butimiri kultúra néven tartják számon. A rómaiak a folyócska partján telepedtek meg és fürdővárost építettek Aquae Sulphureae (Kénes Vizek) néven. Ugyanitt — IV. Béla magyar király 1244-861 való kiváltságlevelének tanúsága szerint — később már katolikus szlávok építették a Szent Pál névre keresztelt székesegyházat, 250 évvel 'később pedig török bégek és pasák áztatták csatákban megfáradt tagjaikat a változatlanul kénes vizekben. S mert Szarajevó a történelem minden korszakában szerepet kapott: 1914-ben a Miljacska partján fekvő mai városközpont egyik utcájának sarkán lőtte le Gavrilov Princip Ferenc Ferdinánd trónörököst. A várost körülölelő dombokon pedig a II. világháborúban Tito partizánjai leltek menedéket, s onnan csaptak le rendszeresen a megszálló Hitler-fasisztákra. A hegyek és mi-narettek világának is nevezik Bosznia-Hercegovinát, amely sziklaerődítményként magasodik Jugoszlávia kellős közepén. S ez a természet alkotta sziklavár egyszerre természeti csoda, és több ezer év történelmének tanúja, részese. Gyakorta mondják —• és joggal —, hogy a mai Jugoszlávia népeinek elődei végigélték mindazt, ami Európa e részének történetében valaha is fontos volt. Trója legendáinak egy része éppúgy a mai Jugoszlávia területéhez kötődik, mint Odüsszeusz kálváriájának néhány epizódja. Uralkodott itt Nagy Sándor és Augusztus, Róma és Bizánc. Az ország északi, északkeleti felének históriája elválaszthatatlan a magyar nép történetének sok eseményétől. Szlovénia éppúgy része volt a frank birodalomnak, mint később a Habsburg-császárság- nak. Jugoszlávia délnyugati partvidékén évszázadokon át az itáliai befolyáis volt a döntő, a középső és délkeleti országrészeken pedig még alig száz esztendeje is a török birodalom zászlaja lengett. A sokfajta hatásnak ez a Jugoszláviára oly jellemző színes kaleidoszkópja Bosznia-Hercegovinában jelentkezett a legsűrítettebben és a legközvetlenebbül. Aki ma végigbarangolja a Neretva völgyét, a Drina partjait, bárhol is jár, nemcsak a zu- hatagok rohanásán, és a szakadékok félelmetes mélységén bámulhat el, hanem azért is, mert úgy érzi, Európa különböző részei keveredtek itt egymással. Szerbiában, Macedóniában, Szlovéniában szemet nyugtató a történél-, mi emlékek rendszere. Szerbiában a szlávokra jellemző kultúra dominál építészetben és népviseletben csakúgy, mint a költészetben és a népmesékben. Macedóniában egységes egésszé ötvöződött a szláv népek hagyománya és a török kultúra jellegzetes formakincse. Horvátországban és Szlovéniában utánozhatatlanui és egyedi módon formálódtak tipikussá a délszláv sajátosságok a nyugat- és közép-európai életmód, építészet és művészet vonásainak felhasználásával. A Balkán közepén húzódó hegyvidék világa viszont — keverék. Egymás mellett bukkannak ki a dombok közül a minaretek, a pravoszláv kápolnák és a katolikus templomok. Egyazon faluban, ugyanazt az életet élő, ugyanazon nyelvet beszélő emberek, rokoni szálakkal keresztül-kasul összekapcsolt családok vallják magukat három nemzethez tartozónak. Horvát az, aki katolikus családból származott, valamikor ősei a pravoszláv hitben éltek, s nemzetisége szerint muzulmánnak számít az, akinek elődei a török uralom évszázadai alatt felvették a mohamedán vallást. Í a sajátos helyzet szép is, de gondokat is okoz. Szépségei nyilvánvalók és láthatóak L műkincsekben éppúgy, mint az idősebb nemzedék öltözékéből, szokásaiból. Gondjai viszont a mai napig is jelentkeznek. Az oszd meg és uralkodj szemlélete évszázadokon keresztül szakadékokat vájt az uralkodó osztályok tudatos cselekedetei nyomán az egyszerű emberek közé. A tudatosan szított nacionalizmusból mindig az uralkodó osztályok próbáltak hasznot húzni, s nem is sikertelenül. A hitleri fasizmus elleni nemzeti, népi összefogás, a szocialista jugoszlávia három évtizede többett tett az itt élők össze- forrasztására, mint bármely előző korszak. De éppen az elmúlt esztendőik jugoszláv gondjai mutatták meg: még mindig vannak o- lyan erők, amelyek megkísérlik felébreszteni a légi ellentéteket, s éppen a szocialista Jugoszlávia gyengítésére. Nemrég még azzal is megpróbálkoztak, hogy usztasa-fasiszta fegyveres terroristák egy csoportját telepítsék Bosznia hegyei közé, annak reményében, hogy támogatókra találnak. A világ azonban a hegyek és minaretek országában is megváltozott. S ez nemcsak azon mérhető le, hogy a nemrég még fátyolok mögé rejtőzött anyák lányai ma miniszoknyában indulnak randevúra Szarajevóban. Nemcsak a- zon, hogy Bosznia-Hercegovina Jugoszlávia gazdaságilag leggyorsabban fejlődő vidékei közé lépett. Sokkalta inkább mércéje az új e.re jének az, hogy azok, akiket azért küldtek fegyverrel a kezükben ide, hogy éket verjenek az itt élő szerbek, horvátok és muzulmánok közé, napokon belül börtönbe kerültek, mert a legkisebb támogatásra sem találtak. S a hegyek sem nyújtottak nekik menedéket. rt Bosznia-Hercegovinában — így tanítja egy kedves Szarajevó környéki népdal — a hegyek csak annak adnak oltalmat, akit a nép szívébe fogad. A jugoszláv tengerpart „keverékrnü- faj“. Oda nyaralni megy az ember — minden'esztendőben több millió, azzal a szándékkal, hogy leheveredjék az Adria partján, és feketére süljön, s fürödjék a világ legkékebb tengerélten. S amikor már megérkezett, döbben rá, hogy az itthon font tervek ingatagok. A tenger vizében az idő rohanását átkozza az ember, mert Dubrovnik, Spiit történelmi kincsei hívják, a múzeumok páratlan értékei között pedig azon kesereg, hogy nem jut elegendő ideje a hegyek közötti csavargásra. Az Adria jugoszláv partvonulata egyszerre ingerel bámészkodó maradásra és kíváncsiskodó száguldásra: nincs két egyforma faluja, két hasonló kanyarulata, közben viszont tüzel a nap, és jobban csábít a tenger, mint a szilének legbódítóbb éneke. A több mint 2 000 kilométer hosszú tengerpart — a Szlovéniához tartozó Isztria-félszi- gettől, a Horvátországi részét képző Dalmácián, az egyetlen Bosznia-Hercegovina igazgatása alatt álló tengerparti településen, Neutnon keresztül a déli, montenegrói üdülőhelyekig — a legendák vidéke. Ez az a táj, ahol a görög mondák hősei, az aranygyapjú után kutató argonauták hajóztak, ahol Homérosz tanúságtétele szerint Odüsszeusz Kirkévei és Nauszikával találkozott. A második világháborúban a jugoszláv partizánok hajtottak végre legendás tetteket itt a fasiszta hódítókkal szemben. így homályosodon el méltán, Vis-szigetének a korábbi híre, — az, hogy Dalmácia legjobb borainak, a vörös opolnak és plevacnak s a fehér vugavá- nak termőhelye —, amögött a történelmi múlt mögött, hogy a jugoszláv partizánhadsereg főparancsnokságának s a partizánok flottájának és légiére jének adott otthont. A régi történetek szájhagyománya nemzedékről nemzedékre száll, alakul, fejlődik mind a mai napig. S minden történet egy-egy szigethez, városhoz, annak valamelyik, ma is meglevő régi épületéhez kötődik. Az Isztria-félszigeten fekvő Pazin vára — nem messze Rijekától, Jugoszlávia legnagyobb tengeri kikötőjétől — Dantenak adott a hagyományok szerint Ihletet: úgy mondják, az itt található kietlen szakadék, a Fojba szolgáltatta számára a hátteret a pokol szörnyűségeinek megdöbbentő megfogalmazásához. S Verne Gyula Sándor Mátyásának grófja is a Fojba vizébe fojtotta magát, abban a hitben, hogy így nyeri vissza áhított szabadságát. Split büszkesége, a festői öböl pálmasora mögött emelkedő Diooletianus-palota története derűsebb az előbbieknél: az egykori római katonacsászár, Diocletianus ide vonult vissza u- ralkodása végén, hogy csatákban szerzett csú- zos bántalmait a kénes gyógyfürdők segítségével ápolgassa. A császár hamvainak nyugalmát ma Inkább a splitl táncdalfesztiválok dalnokai, mintsem a gyógyfürdők háborgatják. A splitl öbölben fekvő ősi, festői Trogir éppúgy magyar vonatkozású emlékeivel csábít, mint a Boszniából lefutó Neretva torkolatvidékének közelében épített Pocsitelj. Trogir a- dott ugyanis menedéket a tatárok elöl menekülő IV. Béla királynak — ennek sok tárgyi bizonyítéka ma is látható —, s az Itt levő Király-sziget is az ő itt-tartőzkodása tiszteletére kapta felséges nevét. Pocsitelj várát pedig a török ellen építették együtt Mátyás király, a raguzaiak és a pápa. A várépítés ü- gyében Rozgonyi János tárgyalt Mátyás nevében Raguzában, a pápánál és a helyi rendeknél, s vár több mint 20 esztendeig ellen Is tudott állni az oszmánok ismétlődő rohamainak. A z Adria-tengerpart mai történetei prózaibbak. Modern szállodasorok építéséről, s olykor e szállodák beruházási költségeinek csillagászati méretű I túllépéseiről szólnak. A tengeri kikötök korszerűsítésének terveihez kapcsolódnak, hiszen a hajózás Jugoszlávia egyik fontos bevételi forrása. Máskor a műemlékvédelem prózai kifejezéseként jelentkeznek, mert a turisták nemcsak nézelődnek, hanem szívesen magukkal viszik „emlékként“ a régi paloták egy-egy kődarabját. S a nagyvárosok közelében a tenger kékségét is meg kell védeniük egy-egy nagyüzem szennyvizével szemben. KOCSIS TAMÄS Legenda és valóság JUGOSZLÁVIAI ÜTIJEGYZETEK Ez egy szovjet mini házitelefonközpont, az AUTO- NABOR, amelyet a permi telefongyár mérnökgárdája tervezett. A huszonnégy mellékállomás tárcsázás nélkül kapcsolható! Képzelhető, milyen gyorsan terjed el egy új hír annál a vállalatnál, ahol ilyen telefonközpontot helyeztek üzembe! * Kiszárítják a Földközi Az oceanográfusok monacói kongresz- szusáti fölvetődött a Földközi-tenger kiszárításának a gondolata. Az elképzelés megvalósítása nem lehetetlen, mint ahogy az az első pillanatra tűnik. Hi szén a Szuezi-csatorna építését is utópiának tartották egészen kiásásáig. Ismeretes, hogy Ferdinand de Lesseps mérnököt is kinevették egykor. Műszaki szempontból — mondják a tudósok — a terv megvalósítható, de nem lehet hozzáfogni a várható követ kezmények mérlegelése nélkül. Mint ismeretes, a Földközi-tenger valójában egy nagy tő. Csak az alig 15 kilométer széles Gibraltári-szoros köti össze az Atlanti-óceánnal. A művelet első mozzanata, természetesen a szoros elzárása lesz. A Földközi-tenger vize só sabb, mint az Atlanti-óceáné, és a me leg tengerekre jellemző növény- és állatvilága van. A gyors párolgás és a beléje ömlő folyók kis vízmennyisége miatt vizének szintje az Atlanti-óceánból folyó víz nélkül hamar lesüllyedne. A Gibraltári-szorosban erős nyugatkeleti áramlat tapasztalható. A Földközi- tenger vízszán tje gyorsan a Kaspi-ten- ger szintje alá (26 méterrel a 0 alá) süllyedne, azaz több száz méterrel a jelenlegi színt alá, ha a Gibraltári-szo- rost gáttal lezárják. A kiszáradó. Földközi-tenger vízszlntje majd csak akkor állapodik meg, amikor a beleömlő fo lyók vízmennyisége egyensúlyba kerül a csökkent felület kipárolgásával. A Ba- leávokat szárazföld köti majd össze a Pireneusi-félszigettel. A jelentősen meg nagyobbodott Korzika és Szardínia fél szigetté válik. A görög szigeteket is szá razföldi kön majd össze, és a nagy tengerből csak tavak maradnak. — Rendben van — mondják a szakértők —. part menti vizeink óriási síkságokká válnak, de mire használjuk fel okét? A választ a mezőgazdászok adják meg. Szerintük az így nyert nagy te rületen idővel tért hódít a szárazföld: növényzet. Elsősorban az állattenyész tők jutnak nagy kiterjedésű legelőkhöz A csapadék és az állatürülék idővel termővé változtatja ezeket a mélyfölde két. Még egy haszonnal járna a tenger kiszárítása: a folyók torkolatánál, ahol a víz szintkülönbsége általában nagy, vízi erőművek építhetők. Nagyon megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy meddig csökkenne a víz. szintje. Spanyolországot és Marokkót összekötő gibraltári gáton zsilippel szabályozhatják majd a Földközitenger szintjét. Azonkívül, hogy a tengerfenék természeti kincseihez hozzáférhet az ember, rengeteg régészeti érték, elsüllyedt gálya, hajó és talán egykori város is felszínre kerül. Természetesen a tervnek ellenzői is vannak. A Földközi-tenger kiszárítása elsősorban a partjain elterülő országokban okozna bonyodalmat. Az élet rendje felborulna, a jelenlegi kikötőkre nem lenne többé szükség. Igaz, hogy például MarseiHe-böl Palma de Mallorcáig száraz lábbal juthatna el az ember, és a kiszáradó tengerfenék Is hasznosítható, de mi történik a halászokkal és a ma virágzó idegenforgalommal? A földrajztudósok és fizikusok is nagyon tartózkodóak, mert attól félnek, hogy a kiszárítás megbontja bolygónk életének egyensúlyát. Habár műszakilag könnyen kivihetőnek tűnik, a vállalkozás politikai okokból mégis reménytelen. Sok víz átfolyik addig még a Gibraltári-szoroson, a- míg az érdekeit európai és afrikai országok egyetértenek a Földközi-tenger kiszárításának kérdésében. ♦ s
