Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-10-16 / 42. szám

vá költségvetést hiánnyal. Ezért a mun- katervet is eleve a reális pénzügyi biztosítás szempontjából kell összeállítani. A költségvetésbe ne foglaljuk bele azokat a tételeket, amelyeket egyéb forrásból, nevezetesen a kulturális és szociális alapból nyerünk.

E tényékhez magyarázatot fűzünk:

— a költségvetéshez rövid magyarázatot füzünk, amelyben megindokoljuk az egyes tételek nagyságát és összetételét;

— az üzemi, iskolai és tanociskolai SZISZ-alapszeevezetek jóváhagyott költségvetésüket, az összüzemi, össziskolai stb. szervezetek elé terjesztik; e szervezetek összevetik a saját költségvetésükkel, és egységes költségvetést terjesztenek be a SZISZ járási bizottságára, a- mely magába foglalja mind az összüzemi (össz-tanonciskolai, össziskolai), mind az alapszervezet bevételeit és kiadásait. Hasonlóképpen járunk el a vállalati vezetőségeken is;

— saját költségvetést dolgoznak ki hasonló elvek alapján a SZISZ városi (helyi) bizottságai is.

A költségvetés egyes tételeibe belefoglaljak:

— a tagilletókből járó bevétel

— e tételben tüntetjük fel a tagille- tékböl befolyt pénznek azt a részét, a- mely a SZISZ gazdálkodására vonatkozó Irányelvek értelmében az alapszervezetet Illett. A költségvetés nagyságát a tagok létszáma és az év közben várható gyarapodás alapján állapítjuk meg;

— a kulturális és sporttevékenységből eredő bevételek:

e tételbe tartoznak a belépődíjakból, a kirándulások résztvevőinek részvételi díjából, a saját költségen üzemeltetett büfék, továbbá a tombolák és az egyes akciókhoz hozzájáruló más szervezetektől származó bevételek, (amennyiben a szervezetek készpénzben nyújtanak támogatást és nem követelik hozzájárulásuk kiszámlázását);

— egyéb bevételek

a költségvetés e tételében tüntetjük fel a feltételezett egyéb bevételeket, mint például: kamatok, az elfekvő leltári készlet eladása, brigádmunka, társadalmi munka, hulladék- és gyógynövény gyűjtés és a más szervezetektől kapott hozzájárulás a ráfordítás meghatározása nélkül. Amennyiben a szervezet további illetéket szab ki, amely nem foglaltatik benne a klub bevételében, szintén e tételben tüntetjük fel;

— üres helyet hagyunk ki azokra a bevételekre, amelyeket szigorúan ellenőrizni akarunk (pl. a klub);

— a szemináriumok és tanfolyamok költségei

a költségvetés e tételében tüntetjük fel a SZISZ-funkcionáriusok oktatására fordított költségeket, az elszállásolás, étkezés, a helyiségek bérleti díját és az útiköltséget, továbbá az előadók útiköltségét, a lektorok tiszteletdíját, a segédeszközök vásárlására fordított pénzt, illetve a résztvevők bérének megtérítését. Itt tüntetjük fel továbbá az ifjúmunkások, mezőgazdasági dolgozók stb. tanulmányútjaival járó költségeket;

— a gyűlésekkel járó kiadások

a költségvetés e tételében tüntetjük fel az alapszervezet vezetőségi gyűlésével, a tagsági gyűlésekkel, konferenciákkal járő kiadásokat, beleértve a

frissítőket, s ha a gyűlés az alapszervezet székhelyén kívül zajlott le, az útiköltséget ts. Továbbá Itt tüntetjük fel az évzáró taggyűlésen a funkcionáriusoknak adományozott tárgyi jutalmak értékét;

— a propagandára és sajtóra fordított költségek

magukba foglalják a szemléltető agl- tációval, propagációval, a könyvvel való munkával és a tagok eszmei nevelésével járő költségeket. E tételbe foglalunk: mindennemű propagációs anyagot (faliújság, folyóiratok), a módszertani kiadványokat, az újságok és folyóiratok, a rádió és televízió előfizetési díját, a filmkölcsönzés díját, amennyiben a film- előadás nem kulturális akció része. Ide tartoznak továbbá a külföldi vendégek és a nevezetes személyeik fogadásával járó költségek, a külföldi baráti szervezetekkel fenntartott kapcsolatok költségei;

— a kulturális és sporttevékenységgel járó kiadások

magukba foglalják a sportvetélkedők és közös kirándulások szervezésével járó költségeket. E tételbe foglaljuk: a sportcsarnokok és játékterek bérleti díját, a zenekarok tiszteletdíját, az úti- költségek, a kirándulások részvevőinek biztosítási díját, a rendezők és játékvezetők tiszteletdíját, a győzteseknek járó jutalmat, az akciókkal kapcsolatos munkákért járó jutalmat, a belépődíjakból a nemzeti bizottságnak járó Illetéket, a meghívók, plakátok, programok nyomdaköltségét, a frissítőket, esetleg a verseny részvevőinek elszállásolási költségét. A SZISZ-szervezet Itt tünteti fel azokat az akciókat Is, amelyeket a Pionírszervezet számára szervez;

— az adminisztrációs költségek

magukba foglalják az adminisztrációval járó kiadásokat, mint például: Irodaszereket, beleértve a fejléces papírokat, a bélyegzők készítését, a telefon használati díját, a postaköltségeket és az adminisztratív munkáért járó jutalmakat;

— egyéb kiadások

magukba foglalják az egyéb feltételezett kiadásokat, mint például: tisztítószerek vásárlása, víz-, gáz- meleg- és villanyszolgáltatás dija, a helyiség bére és takarítási költsége. Itt tüntetjük fel a vagyonbiztosítás költségeit, továbbá az egyéb leltári tárgyak árát, 30 koronáig egy-egy tárgynál;

— a leltári készlet bővítésének költsége

e tételben tüntetjük fel a leltári készlet bővítésére fordított összeget, ha egy- egy tárgynál meghaladja a 30 koronát. Mint például: hálózsák, sátor, sportfelszerelés, lakberendezés, turista felszerelés, hangszerek stb.;

— üres helyet hagyunk ki azokra a bevételekre, amelyek összefüggnek tevékenységük sajátosságaival és szigorúan ellenőrizni akarjuk őket;

— a jóváhagyott költségvetés szintén részét képezi a „Jelentés az évzáró taggyűlés megtartásáról“ című űrlapnak. Amennyiben a gazdálkodásról és a leltár eredményeiről szőlő beszámoló, illetve a következő évi költségvetési terv kidolgozásával kapcsolatban részletesebb tájékoztatásra lenne szükségetek, vagy bizonyos gazdasági kérdésekben tanácsokra szorultok, forduljatok a járási ellenőrző bizottsághoz, vagy a SZISZ járási bizottságának gazdaság! felelőséhez.

Az évzáró taggyűlés határozata szervező jellegű és a következő részeket tartalmazza:

a) az évzáró taggyűlés jóváhagyja:

az elé terjesztett alapvető dokumentumokat (a szervezet tevékenységéről és a további feladatokról, a gazdálkodásról és a leltár eredményéről szóló beszámolót, a SZISZ-alapszervezet vezetőségének összetételét, az ellenőröket, a járást (összüzemi, városi, vállalati) SZISZJkon- ferencta küldötteit, a SZISZ-alapszerve- zet munkatervét és 1974-re szóló költségvetési tervét, esetleg a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadításának 30. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásokat, üdvözlő leveleket stb.)

b) jóváhagyja:

a SZISZ-csoportok vezetőit.

e) javaslatot tesz:

a párttag-jelöltségre

d) meghagyja:

a SZISZ-alapszervezet vezetőségének, hogy: t

— bontsa fel az 1974. évi munka tervet;

— az esetleges észrevételekről tájékoztassa a SZISZ felsőbb szerveit s azok megoldásáról a későbbiek folyamán a taggyűlést.

7. Az évzáró taggyűlés berekesztése

A SZISZ-alapszervezet valamelyik' funkcionáriusa hajtja végre. Legjobb, ha a vezetőségnek ama tagja, akit például a SZISZ-alapszervezet elnökének Jelölnek. Röviden értékeli az évzáró taggyűlés lefolyását és megköszöni mind a vendégek, mind a SZISZ-alapszervezet tagjainak az évzáró taggyűlésen való részvételt.

Az évzáró taggyűlés befejezése nagyon alkalmas időpont egy kulturális műsorral egybekötött társadalmi est megrendezésére.

X X X

Az évzáró taggyűlés a SZISZ-alapszer- vezetek legmagasabb szerve. Ezért Igen nagy gondot kell fordítani az előkészítésére. Ebben az anyagban rámutattunk a fő feladatokra, amelyek az évzáró taggyűlés előkészítése során mellőzhe- tetlenek, és tanácsot adtunk a téma megválasztásának lehetőségeire, amelyek az alapanyag előkészítése során felhasználhatók.

Még egyszer hangsúlyozni akarjulc, hogy az alapanyagot a tevékenységről és a fő feladatokról szőlő beszámolókat, a SZISZ-alapszervezet munkatervét és a SZISZ-alapszervezet vezetőségi jelölését jóval előre (legalább két héttel a gyűlés előtt) meg kell tárgyalni a CSKP a- lapszervezetének vezetőségével, valamint a SZISZ járási bizottságával, figyelembe véve az esetleges észrevételeiket.

A pártalapszervezet vezetőségével külön meg kell beszélni a SZISZ különösen aktív tagjainak ajánlását a tagjelöltségre, és ezeket az évzáró taggyűlés elé kell terjeszteni, feltéve, hogy a vezetőség egyetértett vele.

Az évzáró taggyűlés fontos része a szervezés biztosítása. Itt nem szabad figyelmen kfvül hagyni:

— Idejekorán meg kell hívni a szerveset tagjait és a vendégeket, a pártalap4. Beszámoló a szervezet gazdálkodásáról és a leltár eredményeiről

E beszámolót különösen körültekintő gondossággal és felelősséggel kell ösz- szeállítani, hogy a szervezet tagjai világosan lássák, hogyan gazdálkodott a szervezet az anyagi és pénzügyi eszközökkel, és ezzel kapcsolatban véleményt is nyilváníthassanak. Az évzáró taggyűlés e beszámolóból Induljon ki a legközelebbi Időszakban megvalósítandó gazdálkodást illetően.

A szervezet gazdálkodásáról és a leltár eredményeiről szóló beszámoló elkészítése kétségkívül a szervezet referenseinek és ellenőreinek a feladata. Ettől függetlenül jó lenne, ha kivennék belőle részüket az alapszervezet vezetőségének további tagjai te.

A vagyon leltározása

A szervezet gazdálkodásáról és a leltár eredményeiről szőlő beszámoló kidolgozásának elengedhetetlen feltétele a vagyon leltározása. E feladatot az a- lapszervezetben minél hamarább, még a beszámolók összeállítása előtt vé.fre kell hajtani. \

A leltározásnak az a célja, hogy megállapítsuk a szervezetnek a pénzügyi eszközökkel folyó gazdálkodásában és vagyoni állapotában uralkodó helyzetet, továbbá azt, milyen állapotban vannak e szervezet tulajdonában levő eszközök, és mennyire használják ki őket, továbbá, hogy milyen a helyzet a nyilvántartásban. A tényállásról az évzáró taggyűlést tájékoztatni kell, s az észlelt fogyatékosságok megszüntetésére haladéktalanul Intézkedéseket kell foganatosítani.

A SZISZ-alapszervezet vezetősége leltári bizottságot alakít (legcélszerűbb a háromtagú), amelyből nem hiányozhat a SZISZ-alapszervezet ellenőre, esetleg a SZISZ felsőbb szerve ellenőrző bizottságának tagja. A kijelölt bizottság elvégzi a leltározást és beszámolót készít a leltározás eredményeiről, Illetve a Javasolt Intézkedésekről.

A leltározásnál a következőképpen járunk el:

a) az alapszervezet vagyonának a felülvizsgálásánál:

— hasonlítsuk ossz» a pénztárkönyvben nyilvántartott leltárt a tényleges vagyoni helyzettel és dolgozzuk ki az alapszervezet teljes leltári készletét. A leltárban fel kell tüntetni a darabszámot és az értékeket Is. Amennyiben eddig nem vezettek nyilvántartást, feltétlenül teljes vagyonösszeírást kell végrehajtani. Hasonlóképpen, ha megállapítjuk, hogy a nyilvántartás hiányos, a jegyzékben hiányzó tárgyakkal ki kell egészíteni; \

— leltárba veszünk minden hatvan koronánál értékesebb tárgyat, beleértve azokat is, amelyeket ajándékba kaptunk;

—. az emléktárgyakat és az ajándékba szánt tárgyakat a nyilvántartásban külön vezetjük, feltüntetve a darabszámot az érték megjelölése nélkül;

— a leltárnál nemcsak a tényállást és a nyilvántartást egyeztetjük össze, hanem megvizsgáljuk az egyes tárgyak tényleges fizikai állapotát, kezelésének, ■raktározásának és kihasználásának módját. Amennyiben a tárgyat fizikai értelemben nem láthatjuk (mondjuk javításban van), írásbeli elismervényt kell kérni arról, hol van az Illető tárgy és

kt felelős érte. Ellenkező esetben leltári hiányról beszélünk, amelyet az illető tárgyért felelős személy köteles megtéríteni;

— a hibás, kijavítliatatlan és használhatatlan tárgyakról javaslatot terjesztünk a taggyűlés elé kiselejtezésükről;

— leltárba foglaljuk az ingatlanokat is (épületek, játszóterek stb.) azok rövid leírásával és értékük megjelölésével;

— külön ellenőrizzük azokat a tárgyakat, amelyek nem képezik az alapszervezet vagyonát, s ezekről külön ösz- saefrást készítünk;

— a leltárról rövid jegyzőkönyvet készítünk, amelyben a felelős funkcionárius aláírásával igazolja, hogy a leltározást ténylegesen jelenlétében elvégezték, és hogy nem titkolt el semmiféle gazdasági eszközt, tárgyat, s a leltári összeírásban szereplő tételek valóban az alapszervezet tulajdonában vannak;

b) a készpénz, a követelések és hitelek és anyagi tartalékok felülvizsgálásánál:

— a pénztárkönyv egyenlegét összehasonlítjuk a készpénzzel és az esetleges pénztári maradványt bevételként tüntetjük fel. Ha a pénztárban hiány mutatkozik, a felelős személy köteles a hiányt megtéríteni. Feltétlenül ellenőrizni kell azonban a pénztárkönyvbe bejegyzett összegek helyességét, és azt, hogy alá vannak-e támasztva megfelelő okmányokkal;

— a pénztárkönyv folyószámlájának egyenlegét összehasonlítjuk az állami takarékpénztár számlakivonatával. A végösszegnek egyeznie kell, úgyszintén közben beállt változásoknak is;

— ha történetesen nagy pénzügyi kü- lönböaetet állapítunk meg, az illető felelős személlyel elismervényt kell aláíratni a hiány nagyságáról és arról, milyen tételekben fizeti vissza a szervezetnek. Ezt az elismervényt a SZISZ-a- lapszervezet vezetőségének jóvá kell hagynia;

— felülvizsgáljuk, milyen iratokkal

vannak alátámasztva a más szervezetekkel és személyekkel szembeni követeléseink, beleértve a kölcsönöket és az adósságokat is. Felülvizsgáljuk, hogy az említett tételeknél nem járt-e le a visz- szafizetés határideje, megállapítjuk, kinek a hibájából nem került sor az a- dósság visszatérítésére, s hogy az adósainkat rendszeresen fel szó 1 ltot tűk-e

adósságuk törlesztéséi». Ezzel egyidejűleg meghatározzuk az egyes adósságok, követelések likvidálásának és ki- egyenlítésének módját;

— hasonlóképpen Járunk el az anyag- készletek leltározásánál te; a tárgyak fizikai állapotának összhangban kell lennie a számlán feltüntetett értékkel. Ezt úgy állapítjuk' meg, hogy a beszerzett készletek teljes értékéből levonjuk a teljes fogyasztást. A különböae- tet összehasonlítjuk a tényleges raktári készlettel. Amennyiben hiányt állapítunk meg, ügy járunk el, mint a fenti esetekben;

— a tagsági nyilvántartás alapján egyúttal ellenőrizzük a tagsági Illetékek befizetését, hogy az év végéig behajthassuk az esetleges tartozásokat;

c) az alapszervezet gazdasági helyzetének felülvizsgálásánál:

— összehasonlítjuk, hogy a pénztári napiéban bejegyzett tételek alá vannak-e támasztva bevételi és kiadási nyugtákkal, beleértve a rendes eredeti bizonylatot is, s hogy a folyószámlán észlelt pénzügyi változás alá van-e támasztva számkivonatokkal, beleértve az áruszámlákat te. Közben ellenőrizzük, hogy célszerűek és gazdaságosak voltak-e a kifizetések s a rendelkezési jogkörrel összhangban jóváhagyta-e a taggyűlés, a vezetőség, esetleg az a- lapszervezet elnöke;

— megállapítjuk, hogy a gazdasági felelős rendes jegyzőkönyvben foglalt megállapodással vette-e át funkcióját, és hogy egyúttal készült-e összeírás a gondozásba vett vagyonért vállalt felelősségről a többi személlyel;

— amennyiben az alapszervezet klubbal te rendelkezik, feltétlenül felül kell vizsgálni a klub gazdálkodását, a tagok nyilvántartását és a pénzügyi költségvetés teljesítését; a felülvizsgálásról a tények megállapításával rövid, de kimerítő jelentést teszünk. A jelentés része lesz a gazdálkodásról és a leltár eredményeiről készült beszámolónak:

Hasonló leltárt készítünk a városi (helyi), vállalati, összüzemi, össziskolai, össztanonclskolal és a többi e szinten álló SZISZ vezetőségekben is.

A leltározásnál elkészítjük a leltári készletek, és az alapsaervezetnek kölcsön adott vagyon összeírását, a SZISZ- alapszervezet követeléseinek és kötelezettségeinek áttekintését, és a vagyon leltározásáról szóló összeírást. A leltározás elkészítéséhez szükséges mintái a SZISZ járási bizottságain lehet beszerezni. Igénybe vehetjük azonban azt a brosúrát Is, amelyet a SZISZ KB gazdasági osztálya adott ki tavaly (a cseh nyelvű brosúra eredeti címe: „Pokyny pro ZO SSM a PS k provéfení ínvemta- rizaoe majetku a k vypracování rozpoé- tu na rok 1973“ — a szerk. megj.).

A vagyon leltározása után rátérünk „A gazdálkodásról és a leltározás eredményeiről szóló beszámoló“ kidolgozására, amely a következő részeket tartalmazza:

a) a SZISZ alapszervezet vagyoni állapota a választási időszak elején (a tényállást az előző évzáró taggyűlésen elhangzott, a gazdálkodásról szóló beszámoló, az előző leltár, az újonnan alakult szervezeteknél pedig az alakuláskor fennálló vagyoni állapot alapján kell megállapítani);

b) a vagyoni állapot az évzáró taggyűlés napjáig; ebbe belevesszük az é- pületeket, berendezéseket, anyagot, minden pénzügyi eszközt, mind a pénztárban, mind a számlákon, az értéktárgyakat, esetleg a követeléseket és kötelezettségeket Is.

E pontban feltüntetjük a SZISZ alapszervezetben végzett leltározás eredményeit (a vagyoni állapotról készített jelentés szintén részét képezi „Az évzáró taggyűlés lefolyásáról“ című űrlapnak).

Az a) és b) pontban foglalt adatok egyszerű összehasonlításával megállapítjuk, hogy gyarapodott vagy csökkent a szervezet vagyona. Az esetleges csökkenést a beszámolóban meg kell indokolni. A vagyon gyarapodásánál viszont meg kell nevezni, milyen forrásból e- red, és mivel járultak hozzá közvetlenül a szervezet tagjai.

A beszámolóban annak Is helyet kell adni, hogyan gondoztuk a vagyont, mennyire használtuk ki, és milyen következtetéseket vonunk le belől®, Illetve milyen intézkedéseket javaslunk a vagyon leltározására.