Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-08-14 / 33. szám
új ifjúság 7 Spl m > PILAROVÁ új együttesse! A februári repülőgép-szerencsét ienség óta Éva Pílarová együttes nál kü! maradt. Mint akkor értesültünk a megrendítő hírről, az áldozatok kö zött volt az énekesnő együttesépek hat tagja Is. Éva nemcsak munkatársait veszítette el bennük, hanem nagyon jó barátait is. Igen megviselte őt ez a veszteség, de várt rá a mikrofon, a közönség odahaza és külföldön egyaránt. Fájdalmára ebben a nehéz időszakban a munka lett a egjobb gyógyír. Rövidesen új együttes alakult kö- ■iilötte, s az Idei Bratislava! Lírán máris kitörő sikert arattak. Éva Pila- rová olyan műsorra! lépett fel velük, amelyben egyetlen régi száma sem szerepelt. A brattslavai bemutatkozás után a csehországi közönség előtt é nekelt. Július 1-én pedig hathetes vendégszereplésre utazott a Szovjetunióba. A Fekete-tenger partján hangversenyezett nagy sikerrel. Közben a Magyar Televízióban is forgatott, és koncertezett Berlinben is. A TORC-együttessel új nagylemezt készített, a dalokat J. Votruba vezényli. Waldemar Matuskával pedig a szemafor színházi örökzöld slágereikből „Acb tá láska nebeská“ címmel műsort készítenek. A bemutatót szeptemberre tervezik, de a dalok lemezfelvételeit rövidesen megvásárolhatják a rajongóik. Az énekesnő idei gazdag programjába tartozik egy televíziósfilm forgatása is. A filmben szerepelhet az énekesnőnek két olyan vendége :s, akiket különösképpen becsül és kedvel. Ondrej Nepelát és Václav Hude- őeket választotta. A film külső felvételeit Prágában, Brnőban és Bra- tislavában forgatják. Amint látjuk, Éva Pilarovának és együttesének alig van lélegzetvételnyi ideje. Az év vége felé újabb haitgversenykörútra megy, és még valamit tervez: októberben vagy novemberben szlovákiai tisztelői meghívásának tesz eleget. Rengeteg levelet kap Szlovákiából. Hódolói arra kérik őt, róluk se feledkezzék meg. Cs. M. A fiatal amerikai alkotók keservei A hollywoodi producerek már évtizedek óta minden kivételesen sikeres film után még nagyobb haszonra próbálnak szert tenni azáltal, hogy újabb hasonló témájú produkciókat készítenek. Kevés kivétellel mindig megbuktak az ilyen kísérletek, mert a híres müveknek kutyafuttában forgatott utánzatai rendszerint alacsony színvonalúak voltak. Hasonló dolog történt Dennis Hopper és Peter Fonda 350 000 dolláros költséggel forgatott és 50 millió dollárt jövedelmezd Easy rider (Szelíd motorosok! című müve után is. A siker láttán a producerek így vélekedtek: „Ha sikerült Fondónak és Hoppernak, mién ne sikerülne nekünk is?" Es Hollywood a szó szoros értelmében ontani kezdte a fiatalokról szóló és a fiataloknak szánt olcsó filmeket. Rendezőik általában tehetséges. de ismeretien kezdők voltak. A siker azonban elmaradt. A Variety' című folyóirat- szerint a legnagyobb hollywoodi vállalatok „a fiataloknak ■ szánt szériában“ tavaly 23 filmet gyártottak. Nem lehet pontosan tudni, mekkora volt rajtuk a veszteség, de bizonyára sokmillió dollárra rúgott. A bukott filmek alkotói között található a „mozgalom“ két előfutára, Peter Fonda és Dennis Hopper is. Második filmjük még megközelítőleg sem aratott akkora sikert, mint az első. A hollywoodi producerek bukott kampányának legjellegzetesebb példája Noel Black fiatal rendező Jennifer az én gondolatomban című produkciója, amelynek forgatása 1,3 millió dollárba került, s a forgalmazásából eredő bevétel mindössze 250 000 dollár volt. Noel Black egyike azoknak a tehetséges fiatal rendezőknek, akik iránt egyszeriben érdeklődni kezdtek a nagy filmvállalatok. Rendezést tanult, s közben dokumentum- és oktatófilmek forgatásánál ■ ' menedzsereskédett. Volt egy fílmterve, de Hollywood hatalmasságait egyáltalán nem érdekelte. Elhatározta, hogy egymaga fogja megvalósítani. Miután talált beruházót, aki hajlandó volt 25 000 dollárt áldozni, keskeny szalagon elkészítette a filmet, amely egy fiúról szól, aki kezdi megismerni a szerelmet. Valóban jó film volt, s az United Artist megvásárolta 30 000 dolláért. A cég rengeteget keresett, de a rendezőnek semmi haszna nem volt a filmből. — Nem panaszkodtam — mondta Noel Black. — Ez a rövidfilm tette lehetővé, hogy elkészíthessem Az édes méreg című filmet a Twentieth Century Fox számára. Az édes méreg főszerepeit Teus- day Weld és Anthony Perkins alakította, a forgatás pedig mindössze másfél millió dollárba került. Ennek a bűnügyi filmnek azonban furcsa sorsa lett: bemutatták a mozikban, de hamarosan levették a műsorról. A kritikusok tiltakoztak: azt mondták, egy értékes film sikerét akarják megakadályozni a producerek. Utána újra forgalmazni kezdték, de sokkal szervezettebb reklám kíséretében. Ezután következett a Menekülj, árnyék, menekülj című film. — A Fox-stúdióban született filmterv volt, amelynek megvalósítására fiatal rendezőt kerestek, s énrám esett a választás — mondta keserűen Noel Black. — Mivel a Fox nagyvállalat, sok pénze van. Azt hittem, producerei tujdák, mit tesznek. Tudatában voltam annak, Hogy ez a produkció nem lesz olyan, mint az Elfúlta a szél, de azt hittem, a , vállalat végzett piackutatást, és kedvezőek a feltételek egy Ilyen filmhez. A piac azonban nem fogadta be. A filmet Takarj be, lány címmel forgalmazták, és csúfosan megbukott.. A sikertelenség ellenére Noel Blocket szerződtette az United Artists, hogy készítsen • filmet a fiatal kábítószer-élvezőkről. Ezúttal is érdekes művet alkotott, de a pénzügyi siker ismét elmaradt. Abban az időben- ugyanis Amerikát elárasztották a kábítószerekről szóló produkciók, de egyik sem jövedelmezett eleget. — Egyszeriben nem voltam többé tehetséges fiatal, keresett rendező. Fájdalmas, de nagyon is tanulságos lecke volt ez nekem. A tanulság a következő: utasítsd el a rossz forgatókönyvet, még akkor is, ha Rolls-Royce-on küldik. Olyan forgatókönyvekből készíts filmetamely érdekelni fogja a közönséget, a hősök pedig olyanok legyenek, akikkel a nézők azonosulni tudnak. \ Noel Black jelenleg forgatókönyvet ír. Reméli, hogy a film sikert arat, és elhalványítja a hollywoodi producerekkel szerzett keserű tapasztalatainak emlékét. — Nagy üzleti sikert arató filmre van. szükség, és én ilyet fogok csinálni — mondta. — A kis jövedelmű rendezők táborából át fogok lépni a nagy jövedelműek közé. I.áng Vince (Harsányi Gábor) frontra indulása előtt búcsúzik íe. leségétöl (Venczel Vera) Egy (hosszú) óra múlva itt vagyok... üzenet Láng Vincétől Szeretném mindazoknak tudomására hozni, akik együtt, éreztek velem, hogy nem tűntem el a süllyesztőben. Élek, és a rendezővel — Wiedermann Károllyal —, az eddigieknél állítólag sokkal izgalmasabb kalandnak nézek elébe. A részletekről nem szívesen beszélek, mert a végén még jövendőjóslással is megvádolnak egyesek. Szíves fogadtatásom mellett ugyanis — ezért a szíves fogadtatásért ezúton is köszönetét mondok mindazoknak, akiket illet —, elvétve akadtak, akik Brenner felügyelőnél Is sandább tekintettel vizsgáltak, mert valami egészen mást vártak tőlem. Talán azt hitték, hogy én is meseautón furikázom majd, mint az „Angyal“, aki a fene nagy szivével mindig, ingyen verekszik másokért. Nekem, kérem, se autóm, se millióim nincsenek efféle kedvtelésekre. És Ben Quick sem vagyok, a- kí végeredményben — a vita ugye még mindig folyik az ügyön — csak önmagáért verekszik, akárhonnan ollózzák is össze megindító történeteit. Éppen ezért tisztelettel felkérek mindenkit, hogy engem ne hasonlítsanak össze másokkal. Én ÉN vagyok, ők meg ÖK. Én más körülmények között, más korban, máshonnan jöttem és másfelé tartok. Arra pedig, hogy sok-sok egyszerű kisember magára ismer bennem és drukkol nekem, egyenesen büszke vagyok. Azt üzenem nekik: köszönöm, nagyon köszönöm eddigi figyelmüket, és rengeteg levelüket. Mondom, élek — ha nem Is virulok —, és nemsokára ismét jelentkezem. Azzal a muszos behívóval (emlékeznek?), olyan slamaszti- kába kerültem megint, hogy már a marhavagonban — útban a keleti front felé — megismertem a magyarok istenét. Hát még azután! A második világháború különféle frontjain — Ukrajnán, Lengyelországon. Csehszlovákián keresztül Magyarországig a mindenféle régi és új tiszt urakkal, ko- pókkal hadakozva olyan kalandokon mentem keresztül, hogy néha biz’ isten égnek állt a hajam, és nem volt az a sűrű fésű, a- mely visszasimította volna a sör- témet. Minden rosszban van azonban valami jó is. Útközben sok ellenséget, még' több jó. barátot szereztem: szovjet, lengyel, bolgár, francia, belga és más nemzetiségű elvtársakat, akiket sohasem fogok elfelejteni. Velük még azt a tengernyi rosszatt is köny- nyebb volt elviselni. Közöttük valahogy más lettem. Mindenesetre sokat változtam, talán rám se fognak ismerni jövőre. De nem szaporítom tovább a szót. Még egyszer köszönöm érdeklődő leveleiket, és remélem, a továbbiakban sem okozok majd csalódást azoknak, akik megszerettek. tE1rMÖX Simone Signorét, a neves, francia színésznő < büszke az ötvenkét évére. Nemrég kijelentette: — Undorodom azoktól a nőktől, akik letagadják korukat. Hiszen minden nőnek büszkének kell lennie arra, hogy sokáig szeretett és sokáig szenvedett. 000 Manuéla, az ismert NSZK- beli pop-énekesnő beperelte Dieter Líffers újságírót, és egymillió márka kártérítést követel tőle, mert a No, No, Nanette című musical bemutatója után azt írta róla, hogy nem tud sem táncolni, sem énekelni. Dieter Líffers így kommentálta Manuela lépését: — Ha tudnám, hogy énekés táncórákra költi a pénzt, szíves örömest megfizetem a bírságot... ...............OOO - i.i. •i --BÍ Az Amerikai Egyesült Államokban nagy botrányt kavart fel az, hogy a tit-' kosszolgálat összeállította Nixon elnök ellenségeinek a névsorát. A nyilvánosságra hozott feketelista különféle fogadtatásra talált. — Gregory Peck az . ismert filmszínész és rendező például kijelentette, kedvesebb megtisztelésnek veszt, hogy felkerült a listára, mtnt az Oscar-díjat. Art Buchwald, az ismert hujto- rista pedig vérig sértve é- rezte magát, hogy nem került fel a listára. — Tiltakozom a többi „elfelejtett“ nevében — mondta. ooo A monacói herceg lánya. a tizenhét éves Caroline minden vágya, hogy színésznő legyen. Roger Vadim. a neves francia rendező, aki már több ismeretlen színésznőt tett világhírűvé, kijelentette, hogy az ő kezei között Carolíneből is nagy sztár lenne, minden a- dottsága megvan hozzá. A hercegkisasszony anyja, a koronás hercegnő a- zonban hallani sem akar lánya filmkarrierjéről: — Nem engedem, hogy ennek a vad foglalkozásnak szentelje magát — mondta. Elfelejti, hogy még ma is egy egyszerű statiszta vagy Grace Kelly nevű táncosnő lenne valamelyik Las Ve- gas-i bárban, ha annak idején nem fedezi. fel őt Alfred Hitchcock.
