Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-01-23 / 4. szám

2 új ifjúság fölgáti neveléstan A szocialista erkölcs és feladata a szocialista ember nevelésében in. < A szocialista ember viszonya a társadalomhoz, a tár­sadalmi érdekekhez és szükségletekhez való helyes hozzáállásában nyilvánul meg. A szocialista ember tu­datosítja a társadalom szükségleteit, sajátjának vallja őket, és úgy cselekszik, hogy az megfeleljen a társada­lomnak. Kötelessége, hogy tudatosan védje a társada­lom érdekeit, ügyeljen a társadalom anyagi eszközeire. A szocialista ember társadalomhoz való viszonyában jelentős szerepet kap viszonyulása a munkához. A ka­pitalista társadalomban a munka nehéz teher és a ki­zsákmányolás eszköze. A dolgozók teljesen ki vannak szolgáltatva a munkaadójuknak, a munka eredményei nem azokat szolgálják, akik dolgoznak, akik' kiterme­lik a javakat, hanem a kapitalistákat. A kapitaliz­musban nem létezik szabad alkotó munka. Pedig csak a szabad, a kizsákmányolástól mentes munka válhat az ember sajátjává. Ez pedig csupán a szocialista tár­sadalomban lehetséges. A mi társadalmunkban teljesen más értelmet nyer a munka. Államunk minden polgá­ra olyan szabad munkát végezhet, amely neki is, a társadalomnak is megfelel. Ugyanakkor minden pol­gár arra törekszik, hogy munkája hasznos legyen; nem csupán azért dolgoznak, hogy biztosítsák saját megél­hetésüket, hanem az egész társadalom jólétéért is. A szocialista ember érzi, hogy a munka becsület, polgári kötelesség, valamint a szocialista társadalomért kifej­tett tevékenység. Az az ember, aki kerüli a munkát, tudja, vagy legalábbis el tudja képzelni, hogy mások munkájából él, parazitává válik. A társadalomhoz való viszonyulásunkban senki sem lehet puszta néző, hiszen a mi társadalmunk nem egyes emberek, hanem egész közösség alkotása. Es itt már a szocialista társadalom erkölcsének ú- jabb jellegzetessége lép előtérbe — ez pedig az egyén viszonya a közösséghez. A szocialista ember tudatosít­ja a társadalom szükségleteit, és saját kötelességének tartja ügy cselekedni, hogy az megfeleljen a társada­lomnak. A kapitalista társadalomtól eltérően — ahol az emberek cselekedetét elsősorban az önzés jellemzi — a mi társadalmunk igénye kedvezően hat az emberek egymáshoz való viszonyára, közelebb hozza egymáshoz az embereket és elmélyíti az együvé tartozás érzését. Az individualizmus és egoizmus a kapitalista társada­lom alapja (az „individuum“-nak a „tömeggel“ szem­beni viszony a legfőbb elve), és elsősorban az egyént emeli ki. Ez képezi az emberek egymás közti viszonyá­nak az alapját, és tulajdonképpen a magántulajdon föltételeiből sarjad. E társadalom legfőbb ismérve, hogy boldogságukat függetleníteni tudják a mások bo/dogsá- gátől és teljesen közönyösek, cinikusak egymáshoz. A mi társadalmunk eltörölte ugyan az embernek em­ber által való kizsákmányolását, olykor-olykor mégis _ találkozunk ilyen viselkedéssel. De ezek az egyének sajnálatraméltóak, s arra kell törekednünk, hogy ne kapjanak nagy teret a társadalmunk életében. A szocialista ember nem érzi magát a mi társadal­munkban egyedül. Nem ismeri a magárahagyatottság érzését, amely annyira jellemző a kapitalista társada­lom dolgozójára. A mi társadalmunk arra törekszik, hogy mindenki megtalálja a közösségben a maga he­lyét, és tehetsége és lehetőségei szerint szolgálja a közösség érdekeit. A szocialista ember megérti, hogy ezt a feladatot csak akkor teljesítheti, ha saját erejét és tudását egy­bekapcsolja a hozzá hasonló gondolkodású emberek célkitűzéseivel. Ez az elv érvényesül — szélesebb ösz- szefüggéseiben — a proletár internacionalizmus alkal­mazásában is, amely minden marxista-leninista párt te­vékenységének egyik kiindulópontja. Tudatosítani kell azt is, hogy a nemzetek dolgozóinak együttműködése nélkül nem érvényesülhet kellőképp a munkásosztály ereje és imperialistaellenes célkitűzései sem. A prole­tár internacionalizmus elve a munkásosztály történelmi küldetésének egyik jól kipróbált tapasztalata. A proletár internacionalizmus elvével függ össze a szocialista hazafiasság is. Feltehető a kérdés, miért be­szélünk szocialista hazafiasságról és nem egyszerűen csak hazafiasságról. A válasz kézzelfogható. A mai osz­tályszempontból megoszlott világban ez nem lehet más­képp. A burzsoá hazafiasság a nacionalizmussal, sovi­nizmussal és fajelmélettel párosul. Ezzel szemben a szocialista hazafiasság büszke a dolgozók munkájának eredményeire, tiszteli más nemzetek dolgozóit, idegen számára a nacionalizmus és sovinizmus. Ha fejleszteni kívánjuk saját magunkban és ember­társainkban a kommunista erkölcs vonásait, számos előítélettel, a múltból itt maradt csökevénnyel kell még megküzdenünk. A kommunista erkölcs elsajátítása te­rén nagy feladatok hárulnak a szülőkre és a tanítókra is. Qj Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Köz­pont) Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: 89714 Bratislava, Pra2- ská 9. Telefon: 485 41-45. Postafiók 38 • Főszerkesz- t ő dr. STRAS5ER György. Nyomja Západoslovenské tlaéiarne 01 # Előfizetési díj egész évre 52.— Kés. télévre 26. Kés £ Terjeszti a Pos ta Hírlapszolgálata Előfizethető minden postakézbesítőnél vagy postahivatalnál ^ Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza • A lapot külföldre a PNS Üstredná expe dícia tlaée Bratislava Gottwaldovo nám. é. 48 útján lehel megrendelni. katonai szolgálat megkezdése A előtt a fiatalok sokoldalú ne­velésben, oktatásban, gyakorla­ti felkészítésben részesülnek. A járási katonai parancsnok­ságok, a SZISZ, a HESZ-ailap- szervezetei előkészítő tanfolyamainak célja, hogy a lehető legjobban felké­szítsék az újoncjelölteket a katonai szolgálatra. Utam a Safártkovói (Tornai­ja) autóiskolába vezetett, ahol a járási katonai parancsnokság szervezésében minden esztendőben kétszer gépkocsi- vezetői tanfolyam indul az újoncok szá­mára. A gondosan előkészített és vezetett tanfolyamról az autóiskola vezetője, Papp Géza elvtárs tájékoztatott. Palócföldön jó hírneve van a tornaijai autóiskolának, s ezt öregbítik becsüle­tes helytállásukkal a különböző katonai alakulatoknál szolgáló ifjú gépkocsive­zetők, akik ebben az iskolában lettek a jogosítvány birtokosai. A tanfolyam résztvevőit a szervezők jelölik ki. A választásnál figyelembe ve­szik a rátermettséget, az egyén érdek­lődési körét. A jelöltek elméleti és gyakorlati ok­tatása hét hónapig tart. Ezalatt hetente kétszer van háromórás foglalkozás, ahol nemcsak a katonai életről esik szó, ha­nem ízelítőt is kapnak belőle a fiata­lok, különösképpen ami a rendre, rend­szerességre vonatkozik. A foglalkozás a jogosítvány megszerzéséhez nélkülöz­hetetlenek. összesen 50 órát töltenek a Ismereteknek, jártasságoknak átadására, illetve megtanítására irányul, amelyek hát, hogy a foglalkoztatás azoknak az vezényszavakkal és jelentéstétellel kez­dődik és végződik. A tanfolyam befejezése után a hall­gatók a „C“ csoporthoz tartozó jogosít­ványt kapják, ezt természetesen a félé­vi és évvégi vizsgák előzik meg. A vizsgáztató bizottság tagjainak a tolla pedig nagyon is erősen fog. Érthető te- ftataiak a volán mögött, ebből 12 órát a személygépkocsi volán iánál és 31 6­(JOGOSÍTVÁNNYAL AZ ALAKULATOK­HOZ) rát a tehergépkocsi vezetőfülkéjében, a maradék órákon a kötelező karbantar­tást sajátítják el. A foglalkoztatás tervében lövészet is szerepel, amelyet versenyszerűen igye­keznek megoldani. Az elsősegélynyújtás­ra szakelőadó tanítja meg őket, és e- gészségügyl előadást is tart nekik. A tanfolyam szerves része a politikai ok­tatás, amelyet rendszeresen minden hé­ten megtartanak. A sokrétű foglalkoz­tatásból a testnevelés sem marad ki. Az újoncok tanfolyamának részvevői mindössze háromszáz koronát fizetnek a felkészítésért, Eletve a jogosítvány­ért. A jogosítvány értéke „civilben“ szá­mítva kb. 2800 korona. A jogosítvány tulajdonosainak, az ú- joncoknaik, mielőtt katonai járművet ve­zethetnének, bizonyítaniuk kell. Az ala­kulatnál újabb, vizsgával végződő hat­hetes tanfolyam vár rájuk. Februárban lesz a záróvizsga, a cso­port 21 fiatalja már lázasan készül. A közeljövő újoncai közül, három fiatalt kértem meg, hogy mondjanak véleményt a tanfolyamról. Kenyeres László Gemerská Panicáról (Gömörpanyit) a csoport elnöke, fog­lalkozása asztalos: — Választott foglalkozásomtól kicsit távol áll a motorok birodalma, a gép­kocsivezetői szakma, ettől eltekintve az a véleményem, ha a katonaságnál is ilyen jól megy majd a vezetés, valószí nű, hogy foglalkozáscserére is sor ke­rül. A tanfolyam alatt számtalan hasz nos, elengedhetetlenül fontos ismeret­tel gazdagodtam. Egyedüli, amit hiányo­lok, hogy az elméleti résznél több se­gédeszközt, makettet kellene felhasz­nálni az anyag színesebb átadásához, mint amennyi jelenleg az autóiskola rendelkezésére áll. Várady Róbert Gemerből (Gömör), foglalkozása vízvezetékszerelő: — Az élethez semmilyen iskola nem tud elegendőt nyújtani, továbbképzésre is szükség van. Ezen a téren is sokat adott a tanfolyam. Azt mondják, ahány nyelv, annyi ember, gondolom, ez a szakmára is vonatkozik... Nagyra érté­kelem a vezetők következetességét, fe­gyelmét. Mlinarovics Zoltán Safárikovóról (Tornaija), foglalkozása gépkocsi szere­lő­— A tanfolyam előnyei közé tartozik, hogy a foglalkozás irányítása szlovák nyelven történik, ami ugyancsak lénye­ges a felkészítés szempontjából. A ma­gyar anyanyelvűek gyarapíthatják szlo­vák nyelvtudásukat, de a haladók szó­kincse is nagyon sok szakkifejezéssel bővül. Nagyon helyesnek látom a külön­böző üzemek vezetőinek a hozzáállását, akik lehetővé tették, hogy ezen az érté­kes tanfolyamon mindannyian részt ve­hettünk. Az újoncok, akik maholnap a volán mögött bizonyíthatják szorgalmukat, jól tudják, hogy az autóiskolában a gép­kocsi vezetésére megtanítják az embere­ket, de nem képezik a vezetés meste­reivé, elvégre inasból is először segéd lesz, és csak a tapasztalatai halmaza teszi őt mesterré. Pierzchala József Scíiwendtner Sándorról van, kérem, szó. Hogy ki ez a Sándor? Egy sa maríni (Somorja) hetedik osztályos tlú. Állítólag félévi bizonyítványában egy hármasa lesz. És bajnoikl Hogy miben? Hát a hajómodellezésben, illetve a hajómodellezők között. Luöenecen (Losoncon) lett azzá, az országos bajnokságon. — És még megvan a hajód? — Már nincsl Azután, hogy Luöenecen megnyertem a bajnokságot, meghívtak egy brmói versenyre. Irgalmatla­nul fújt a szél. Mondtam, is, hogy inkább nem verseny- zek, de bíztattak, hogy q&a/k nyugodtan engedjem vízre a hajómat, hiszen semmi sem történhet, de ha mégis, hát kihúzzák. No és ha elsüllyed? — vetettem közbe, de ők azt mondták, hogy nem, hogy mindenképpen kihúzzák. Ám nem húzták ki, hiába jöttek ki a békaembereik, tudja, azok a könnyűbúvárok, de hiába, az én Viktóriámat nem tudták kihúzni, nem találták meg. — Szóval te azért győztél, mert eleve Győzelemnek ke­resztelted a hajódat? — A, nem azért, hanem mert az én hajóm ment a leg­jobban. Mielőtt elmentem volna Luöenecre, többször ki­mentem a város előtti kis tóra, és ott a szemközti partra kitettem két követ, és addig próbáltam a hajómat, amíg be honi talált a kövek közé, amíg olyan egyenesen nem szelte a vizet, mint a nyíl... — És úgy szelte a vizet, mint a nyíl?-*• Igen! A három beszámítható rajttal összesen két­százhetvenöt pontot szereztem, és én lettem a bajnok. Or­szágos. Az első kategóriában. Ötven centi hosszú volt a hajóm, ötven, és huszonöt méteren két ízben is egészen egyenesen ment, s csak később a harmadik és negyedik útnál tért el egy kicsit, mert sok volt a tóban a külön­böző gyom, hínár, vízinövény, amely aztán rótakeredett a Viktória hajócsavarjára. — Ezek szerint most nincs hajód? — De van. Az apukámtól koptam ajándékba, ö a pio­nírház hajómodellező körének a vezetője, és a hajóit min­dig odaajándékozza valakinek. A negyedik hajóját én kaptam meg. De különben nemsokára már lesznek saját hajóim is, mert jelenleg egyszerre kettőt csinálok. — És fogsz-e még versenyezni? — Igen, mert úgy gondolom, hogy ezt, mármint a ha- jómodellezést, sohasem hagyom abba. De ezt ne tessék megírni... Szóval, ó, Sanyi, Schwendtner Sándor a bajnok!-NI­A SZOVJETUNIÓ MEGALAKULÁSÁNAK so. Évfordulója TISZTELETÉRE A középfokú gépészeti ipariskola mellett műkö­dő diákotthon tanulói méltóképpen megünnepelték a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóját. Az ünnepség keretében előadássorozat indult meg „Ismerd meg a Szovjetuniót“ címmel, a járási nép­művelési intézet és a Szocialista Akadémia segítse gével rendeztük meg a tanulók számára. Kultúrmű­sorral egybekötött emlékestet tartottunk, ahol az ünnepi beszédet Lukáő alezredes mondta. Ugyancsak nagyon látványos kiállítást rendezett diákottho­nunkban Kopjék Istvánná a szovjet nép életéről és a szocializmus építésében elért sikereiről. Ezenkívül többször vetítettünk egész estet betöltő szovjet fil­met tanulóinknak. Tanulóink városi rendezvénye ken is részt vettek, előadásokat hallgattak meg, ki­állításokat és filmeket tekintettek meg. Az ünnepségsorozat csúcsa a diákotthonunkban megrendezett „Mit tudsz a Szovjetunióról?“ című vetélkedőest volt. A vetélkedőn részt vett az iskola pártszervezetének elnöke, Mézes Zoltán tanár elv­társ, az CSSZBSZ szervezetének elnöke, Krajmer Im­re tanár elvtárs, valamint Zámbó István tanár elv- társ, az iskola SZISZ-szervezetének vezetője is. A tanulók három-három versenyzővel indultak osztályonként. A kérdések sokoldalúak voltak, a ta­nulók széles körű ismeretét követelték a Szovjetu­nióról. Csicsay Ilona, Komárno ÚJONCOK A VOLÁNNÁL SANYI, A BAJNOK! Mit jelent számomra A FEBRUÁR? Küszöbön áll Csehszlovákia dolgozó népe februári győzelmének 25. évfordulója. Fiatal olvasóink természetesen nem lehettek az ak­kori jelentős események szemtanúi, de szüle­iktől, tanítóiktól, ismerőseiktől bizonyára so­kat hallottak az 1948-as év sorsdöntő napjai­ról. Szeretnénk, ha a mai fiatal nemzedék kép­viselői írnák meg, mit jelent számukra a győ­zelmes február. Szerkesztőségünk elbeszélést is szívesen elfogad. Az írás terjedelme ne haladja meg a 80 gé­pelt sort! A legsikerültebb írásokat közöljük, a szer­zőket a tiszteletdíjon kívül értékes könyvju­talomban részesítjük. Beküldési határidő: február 20. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom