Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-07-17 / 29. szám

I . A Jőkai-napok tízéves történetében csaknem ? minden évben az iro­dalmi színpadok se- ■ I • regszemléje vonzotta a legnagyobb töme­geket, főleg a fiatalok sörei­ből. S minden seregszemle ho­zott valami üjat, figyelemre méltót, nemcsak az egyes ösz- szeállítások tartalmában, ha­nem sokszor a műfaj lehetősé­geiből adódé formai megoldá­sokban is. A kezdeti évek ün­nepi hangvételű emlékműsoraí- tól, az oratorikus formák e- gveduralmátől az utóbbi évek ben eljutottunk a dokumen­tumdrámáig és a pódiumjáté­kig; irodalmi színpadaink szá­ma és színvonala egyaránt e­GONDOLATOK a Jókai —napok után a seregszemle egyik legéret- teb, legkidolgozottabb előadá­sát mutatta be. Csokonai Dorottya, avagy a - dámák diadala az fársángon cí­mű „furtsa vitézi versezetét“ Dobolás a túloldalra — jelenet a dunaszerdahelyi FÓKUSZ Irodalmi Színpad műsorábúl. HUMANA Irodalmi Színpad Kráfovsky Chlmecről (Király- helmecről). Ez a legfiatalabb együttes nem kimondottan fia­talokból áll: tagjai felnőttek, pedagógusok, fizikai és értel­miségi dolgozók, Tolvaj Berta­lan összeállításában és rende­zésében a magyar, szlovák és szovjet költők verseit tartalma­zó „Örök, víg harc“ című mű­sorukat mutatták be. S bár a tartalmas, a madáchi gondo­latot — „az .ember célja a küzdés maga“ — eszünkbe jut­tató összeállítás színre vitelé­ben a kezdő együttes tapasz­talatlansága észlelhető — el­sősorban a színpadi mozgásban —, figyelmet és elismerést ér­demel az együttes tagjainak szép, tiszta magyar beszéde. Mindezen túl dicséretes, és e- gész irodalmi színpadi mozgal­munkban tanulságos az, ami­ben a királyhelmeciek újat hoztak: a felismerés, hogy az irodalmi színpad műfaja nem kizárólagosan a fiatalok, a di­ákifjúság privilégiumai Versenyen kívül lépett fel az idén fennállásának tizedik év­fordulóját ünneplő bratíslavaí FORRÁS Irodalmi Színpad Ju­hász Ferenc A szarvassá vál­tozott fiú kiáltozása a titkok kapujában című költeményé­nek színpadi változatával, va­lamint a Tatabányai Bányász Színpad, a Magyar Népköztár­saság „Kiváló együttes“ cím­mel kitüntetett kollektívája, a- mely tavaly jiráskfiv Hrónov- ban, hazánk legrangosabb or­szágos seregszemléjén képvi­selte a magyarországi amatőr együtteseket. Az együttes a Kukabúvárok című dokumen- tumiátékot, Az ember játékai című pódíumjátékót és a Ha­zám című oratórlkus összeál­lítást vitte színpadra Éless Bé­la sok ötletet és újszerűséget tartalmazó rendezésében. Elő­adásaik a mi irodalmi színpa­dainkra Is bizonyára ösztönző- erővel hatnak majd. A vendég­együttes mindhárom műsora az öntevékeny együttesek szintjét meghaladó művészi színvona­lat érte el. Az idei, jubileumi seregszem­le eredményei és tapasztalata! irodalmi színpadi mozgalmunk gazdagodását, mennyiségi és minőségi fejlődését, egyben a mozgalom megoldásra váró problémáit is jelzik és bizo­nyítják. X ' Az irodalmi színpadok seregszemléjének eredménylistája melkedett. Bizonyítéka ennek többek között az is, hogy az idén már összesen öt járásban rendeztek irodalmi színpadi fesztivált. Az idei seregszemlén kilenc Irodalmi színpad tizenegy mű­sorát láthattuk. Többéves múlttal és szép eredményekkel büszkélkedő együttesek mellett fiatal, kezdő csoportok kerül­tek az irodalmi színpadi se­regszemle gazdag műsorába, így elmondhatjuk, hogy Komá­romban valóban a mozgalom jelenlegi helyzetének kereszt- metszetét volt módunkban ér­tékelni. Először vett részt az országos szemlén a fifakovói [fülekij gimnázium irodalmi színpada. Duray Éva összeállí­tásában és rendezésében „Em­lékezünk“ címmel Petőfi-em- lékmflsort mutatott be. A má­sik Petőfi-müsort a CSEMADOK Sahyi (IpolyságiJ h. sz. József Attila Irodalmi Színpada mu­tatta be. Az évfordulóhoz mél­tó, rangos összeállítás és a rendezés a Jókat-napokról már évek óta jól ismert Vass Ottó munkája. A „Petőfi nem alku­szik“ c. összeállítás jól kom­ponált, szuggesztív záróképe az előadás minden nézőjének bizonyosan sokáig emlékezetes élmény marad. Az idei Petőfi-, Csokonai- és Madách-évfordulő az Irodalmi színpadok műsorválasztásában is éreztette hatását: az em’f- tett két Petőfi-műsor mellett további három készült az év­fordulók jegyében. A bácsi LANT Irodalmi Színpad, a- melyre az ország közvélemé­nye a tavalyi Jőkat-napokon fi­gyelt fel, Kmeczkó Mihály: I- me, az ember című összeállítá­sát mutatta be, amely Az em­ber tragédiájának IX., X. ésX!. színe alapján készült. Az e­gyüttes Szobiné Kerekes Eszter és Szobi Kálmán rendezésében két együttes is műsorára tűz­te. Az egyik, a topofníkyl (nyárasdi) SARLÖ Irodalmi Színpad, amely szintén először került el Komáromba, Molnár József rendezésében inkább a hagyományos színjátszás esz­közeivel, és bár jól választott, de aránytalanul hosszú táncbe­tétekkel elevenítette meg a kö­zel kétszáz éves komikus e- poszt. A másik Csokonai-ösz- szeállítást a Dorottyából Kmeczkó Mihály készítette Dá­madiadal címmel, színrevitelé- re pedig a CSEMADOK komá­romi járási bizottságának Iro­dalmi színpada vállalkozott Horváth József rendezésében. Az együttes, amely a tavalyi jókal-napokon az Ásó, kapa, nagyharang című vidám nép­költészeti összeállításával mél­tó sikert aratott, most Is ere­deti rendezői ötlettel lepte meg a nézőket: a főszerepet, Do­rottyát Sztrecskő Rudolf alakí­totta, sőt, a másik két dámát is férfi szereplők elevenítették meg. S bár ebben az előadás­ban az összeállítói és rendezői elképzeléseket nem mindig si­került maradéktalanul megva­lósítani, sok humorral, szelle­mességgel teli, szórakoztató e- lőadást láthattunk. A Dunajská Streda-i [duna­szerdahelyi) Járási Művelődési Otthon mellett működő FÓ­KUSZ Irodalmi Színpad Jará- bikné Trúchly Gabriella össze­állításában és rendezésében Miroslav Válek verseit vitte színpadra Dobolás a túloldal­ra címmel. Modern színpadi megoldásokkal, fejlett mozgás- kultúrával — különösen a mű­sor első részében — érett, szuggesztív előadást mutatott be az együttes. Az idei seregszemle harma­dik „újonc“ együttese, s úgy hiszem, legfiatalabb Irodalmi színpadunk a bodrogközi VOX A legjobb rendezés díja: Szobiné Kerekes Eszter és Szobi Kálmán, a búcsi LANT Irodalmi Színpad rendezői. A legjobb összeállítás díja: Vass Ottó, a CSEMADOK Ipoly­sági h. sz. József Attila Iro­dalmi Színpadának rendezője. A legszebb színpadi beszéd díja: A dunaszerdahelyi FÓ­KUSZ Irodalmi Színpad. A legjobb férfi alakítás dí­ja: Sztrecskő Rudolf, a CSE­MADOK komáromi járási bi­zottsága mellett működő Iro­dalmi színpad tagja A legjobb női alakítás díját a zsűri nem adta ki. A zsűri díja: A dunaszerda- helyi FÓKUSZ Irodalmi Szín­pad. Minden díjazott Jókai-emlék- érmet, oklevelet és tárgyi ju­talmat kapott. A Népművelési Intézet to­vábbá Jókai-emlékéremmei ju talmazta a versenyen kívül fel­lépett Tatabányai Bányász Színpa­dot és a bratislavai FORRÁS Iro­dalmi Színpadot; elismerő oklevelet adott ki a Jékat-napokon való szerep­lésért a bodrogközi VOX HU­MANA Irodalmi Színpadnak Kt- rályhelmecről, a filakovói ffülekij gimná­zium irodalmi színpadának, ' a CSEMADOK komáromi já­rási bizottsága irodalmi szín­padának, a CSEMADOK és a SZÍSZ to­pofníkyi fnyárasdi J SARLÖ I- rodalmi Színpadának. KULCSÁR TIBOR (Következő számunkban a színjátszó együttesek­kel foglalkozunk majd.) A Tolvaj Bertalan vezette „újonc“ királyhelmeci csoport. új ifjúság 5 Dénes György versei Prágában Költőnk 50. születésnapjára felfigyeltek hazánk főváro­sában, Prágában is. Voznyeszenszkij, Ahmadulrnova, Sza- mojlov és más szovjet poéták jeles tolmácsa, Václav Da­nák cseh költő most Dénes György költészetéből fordított néhány szemelvényt anyanyelvére; három műfordítása ez év fúníus 18-án hangzott el a Vitává adón, Miroslav Za- dratilnak, a prágai Nemzeti Színház művészének előadá­sában. Ügy hírlik, más cseh írók is érdeklődnek hazai ma­gyar Irodalmunk értékei iránt, s remélhető, hogy a rádió példája nyomán cseh lapok is helyet adnak alkotóink munkásságának bemutatására. Szántő György MOST JELENT MEG A MADACH KÖNYVKIADÓ GONDOZÁSA BAN A NÉPSZERŰ „ISKOLÁSOK KÖNYVTARA“ SOROZATBAN Ján Botto: JánoStk halála című elbeszélő költeményének második magyar kiadása, Farkas Jenő fordításában, Töth Tibor elnszavfix'al. fán Botto klasszlkns müve nemcsak szlovákul nlvasható te­hát. magyarnli Is hozzáférhető ez olvasók legszélesebb tö­megeinek, így mindenekelőtt a diákoknak Is. Ugyancsak a Madách Könyvkiadó újdonsága Karel Novf: Jégmadarak a Kék-öbölben című Ifjúsági regénye, amely Havas Márta fordításéban, Mir­ko Hanák Illusztrációival Jelent meg. „A kóbor vadász“ pompás rékatörtánete ntán most a mada­rak különleges világába kalauzol el a szerző. Nevf bűbájos történetét a természetszeretet sugallta, s nagy szívű művész­ről vallanak a könyvet kiegészítő, nagyon szép rajzok is. Ezzel a könyvvel, amely Angliában. Amerikában ás Német­országban is nagy sikert aratott, humoros. szórakoztató, egyben tanulságos olvasmány kerül a magyar fiúk, lányok asztalára. A Magyar Könvvbarátok Köre alapsorozatának Idol első kö létéként jelent meg Török Gyula: A zöldköves gyűrű című regény*. A korán elhunyt szerző a Nyngat nagy nem­zedékének volt a kortársa. Juhász Gyula „magyar urak gő­gös, gúnyos, fájdalmas unokájának“ nevezte. Krúdy Gynla em­lékezete szerint oly elegánsan távozott az élők sorából Is, mintha egyszerűen csak kezet fogott volna — fiatalon a ha tállal, 1918 őszén, a Császár-fürdőben Harminc évet élt. „A zőldköves gyűrű“ a magyar dzsentri széthullásának egyik legsikeresebb regénye, ritka csúcs a nagy regényekben szegényes magyar szépprózában. Török Gynla kortársa volt Bródy Sándor Is, a századfor­duló nagy Írója, a Nyngatosok elődje. Elbeszélései mellett alighanem legkiválóbb alkotása a Rembrandt A mű a Szépirodalmi Kiadó Kiskönyvtár sorozatában jelent meg újra az frá születésének 110. évfordnlöja alkalmából. Nem élefralz, nem tudós méltatás: lírai portré — talán így nevezhetnénk ezt a könyvet, amelyet élete alkonyán irt Bro dy Sándor, nagybetegen, testhen-lélekben megrendülve, ami kor már csak a legtgazabh szavakat keresi az ember. Nem csak a nagy holland festőről, a Icideni polgár halhatatlan fiáról vall itt az frő; önmagérői is. Amit Rembrandt megélt az a saját életsorsa Is volt. vagy lehetett volna. A kötet, amely a „Remhrandt“ című regény mellett az fré azonos cfmű, 1908-ből származó cikkét és egy egyfelvo nésos színmüvét is tartalmazza, bizonyára nagy örömöt sze réz majd a Brédy-rajongúk népes tömegeinek. A századforduló nagy irúja volt Anatole France Is, aki nek Bonnard Szilveszter vétke című regénye jelent meg újra az Olcsó Könyvtár legújabb köteteként Rónay György pompás fordításában és utószóvá val. „Olyan ez a könyv — Írja Rónay —, olyan gyöngéd mér­téktartó, tapintatos, mintha — bármilyen groteszk is a kép — lábujjhegyen írták volna.“ Ki a hőse? A bájosan bumfordi tudós, az esetlen-ügyetlen, aranyszfvű filológusnak ez a halhatatlan típusa? Vagy a gyámleánya, a tündér! Jearne Alexandre? Ök. De kívülük, a szerény, bátortalan, humoros és nagyszerű emberi jéság. Tál minden művészi tökélyen, talán ezért olyan felejthetetlen olvasmány a Bonnard Szilveszter vétke. A hatvanéves Rónay György nemcsak kiváló műfordító, ki váló költő is. Bizonyítja ezt legújabb verseskötete Is, amely ugyancsak a minap jelent meg a Szépirodalmi és a Madách közös gondozásában, s amelynek elme is jellemző: Téltemető Érett, kiegyensúlyozott Ura, témái az idő múlása, a szár­szói. balatoni élmények, szatírák és ars poétikák, s ami a szatírák mellett talán a legélénkebb szín ebben a kötetben: az átázások nyomait őrző versek. Olyan feltételezett lírai útirajzot alkotnak, amely egyúttal Urai önéletrajz Is. 10. A SZLOVÁKIAI KÖNYVTÁRI RENDSZER J. A hazai magyar nlvasők előtt általában ismeretesek a népkönyvtárak, minden járási székhelyen és nagyobb köz­ségben megtalálhatók. A népművelési munka, valamint az ifjúság és a felnőttek nevelése és szórakoztatása szinte el­képzelhetetlen nélkülük. Jelentőségük az olvasók érdek­lődésének arányában növekedik. — A pedagógusok és a tanuló ifjúság ismeri és használja az utóbbi években egy­re jobban gyarapodó iskolai könyvtárakat. Ezeknek kül­detése mindenki előtt világos, s a pedagógusok szakszerű irányítása mellett az aránylag kicsi, de minőségileg fon­tos iskolai gyűjtemények jelentősége még tovább fokozód­hat. Az említett két könyvtártípus azonban csak apró töre­déke annak az egységes rendszernek, amelyet több könyv­tári hálózat alkot. A szlovákiai könyvtári rendszer ugyan­is az egyes szakmai vagy adminisztratív ágazatokon belül kiépített könyvtári hálózatok összefoglalása. Sokan nem is gondolnák, hogy milyen komoly és bonyolult szerve­zettel állunk szemben. Éppen ezért reméljük, hogy fiatal olvasóinknak ez az írás hasznos tájékoztatóul szolgál majd. A szlovákiai egységes könyvtári rendszert az 1959-ben kiadott 53-as számú könyvtári törvény alapján hozták lét­re. Addig meglehetősen kuszáit és nem tisztázott viszo­nyok között léteztek a könyvtárak. De még ez az új tör­vény sem írta körül a könyvtár fogalmát. Ezt azonban rö­videsen pútolták: Mi is tehát a könyvtár modern érte­lemben? A válasz a következő: „Könyvtárnak nevezünk minden olyan lOOÜ-nél több könyvtári egységet tartalmazó együttest, amelyet céltudatosan gyarapftanak és a könyv- téri technika elvei alapján dolgoznak fel a társadalmi szükségletek kielégítésének céljából.“ Ennek a meghatározásnak az alapján kezdték el 1963- ban nyilvántartásba venni az összes szlovákiai könyvtárat. A jobb áttekinthetőség kedvéért most felsoroljuk a szlo­vákiai könyvtári rendszert képező könyvtári hálózatokat. Zárójelben pedig mindegyiknél közöljük a hálózathoz tar­tozó könyvtárak számát az 19B7-ben végzett nyilvántar­tási összeírás szerint. 1. A népkönyvtárak hálózata (3319) 2. Az állami tudományos könyvtárak hálózata (11) 3. Az iskolai könyvtárak hálózata (92821 4. A főiskolai könyvtárak hálózata (24) 5. A múzeumok, galériák, levéltárak, műemlékgondozó és természetvédő intézetek könyvtárainak hálózata (103) 6. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom könyvtárainak hálózata (1261 — 1983-as adat) 7. A Nemzeti Front többi szervezetéhez tartozó könyv­tárak hálózata (78 — 1983-as adat) 8. A műszaki könyvtárak hálózata (619) 9. A mezőgazdasági könyvtárak hálózata (293 — 1983-as adat) 10. A Szlovák Tudományos Akadémia szakintézeti könyv­tárainak hálózata (52) 11. Az egészségügyi kutató- és betegellátó intézetek könyvtárainak hálózata (244) 12. A gazdasági és adminisztratív jellegű könyvtárak há­lózata (107) 13. A fegyveres erők kötelékébe tartozó könyvtárak há­lózata (nincs adat) Minden egyes hálózatnak megvan a maga központi könyvtára, amely könyvtudományi és módszertani vonat kozásban irányítja a hálózat összes könyvtárát. Ezenkívül más feladatokat is ellát. Általában egy tudományos könyv tár látja el minden hálózatnál ezt a feladatot. Az egész szlovákiai könyvtári rendszer élén pedig a Ma tica slovenská áll, amely a Szlovák Nemzeti Tanács 1954- ben kiadott 4-es számú törvénye szerint a következő fel­adatokat látja el a könyvészet terén: í. A Nemzeti Könyvtár gondozója és központja a törté­nelmi könyvtári anyag feldolgozásának 2. Irodalmi Levéltára van 3. Könyvtudományi központtal rendelkezik 4. Bibliográfiai központ 5. Az egységes könyvtári rendszer módszertani központ­ja 8 A könyvészeti irodalom központi kiadója Ezek mellett még a Malica slovenská a tudományos könyvtárak és a népkönyvtárak hálózatának központi módszertani irányítását is végzi. A következő héten rész letesen kitérünk az egyes hálózatok ismertetésére. -ar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom