Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-06-26 / 26. szám

• " 0 A hét gonosz és a többiek. Nem is voltak ők gonoszok. Sőt... HÉT GONOSZ ES A TÖBBIEK (HATODIK - UTOLSÖ - NEKIFUTÁS) Elérkezett a várva várt nap: érettségi­zik az osztály. Négy év munkájáról adnak ma számot a IV. A és országszerte a többi végzős osztályok tanulói. De nemcsak a tanulók, a tanárok és maguk az iskolák is érettségiznek; eddig többnyire önma­gukra voltak utalva, ma azonban segítők­ként és ellenőrökként itt vannak a testvér iskolák kiváló tanárai. Itt van a szomszédos Calovo (Nagyme- gyer) gimnáziumának a kiváló magyar- történelem szakos tanára, Pálmai Géza, a hurbanovói (ógyallai) gimnázium magyar- történelem szakos tanára, Bőgi Béla, Ga- léntáról a jó hírben álló matematika-fizi­ka szakosok képviselője, Hlavatl Sándor tanár és aki a IV. A osztály tudását ellen­őrzi majd, Kernét László magyar-történe­lem szakos tanár Nővé Zámky (Érsekúj­vár) gimnáziumából. Ma Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) épp úgy, mint másutt, nemcsak a helyi iskola, hanem egy kicsit az egész csehszlovákiai magyar iskolaügy is érettségizik. Önmagunk előtt, természe­tesen, de annál szigorúbb és lelkiismere­tesebb ellenőrökként közreműködve, hiszen elsősorban az önmagunk által magasabbra állított mércének kell megfelelnünk. Vajon hogyan állják meg a „gonoszok“ és a többiek a helyüket? Megbuknak? Vagy diadalmaskodnak? Majd kiderül... Egyelőre kínt a folyosón csoportokba verődve álldogálnak és várakoznak. Az egyikük Izgatott, a másik nevetgél. Fesz­telen természetességgel várják a pillana­tot, amikor beléphetnek az osztályba s az asztalnál kihúzhatják a tételt. A tanári kar, mint mindig ilyenkor, rö­vid tanácskozást tart. Horváth Tibor, az Iskola igazgatója vezeti a megbeszélést. Bemutatja a vendég tanárokat, megbeszé­lik a rendtartást és a formákat. Bőgi Béla az egyik orosz érettségi írásbeli dolgozat minősítését véli szigorúnak és magyaráza­tot kér. A diák a négy év folyamán sokkal gyen­gébb volt, mint ahogy azt az érettségi írás­beli dolgozata alapján vélni lehetne ... Rendben van ... Jó munkát!... Az osztályban akár egy kis fénylképrl- portba sűríthetők az események. Először Hölgye István, az iskola magyar-szlovák szakos tanára, az érettségi bizottság ailel- nöke üdvözli az osztályt és bemutatja a vendéget, Kernét László tanárt, a bizott­ság elnökét és átadja neki a szót. — Régen volt — mondja az elnök — amikor érettségiztem. Ugyanilyan izgatott voltam, mint ti, de aztán láttam, hogy nincs miért félnem, hiszen akik az asztal másik oldalán ülnek, ugyanolyan lelkiis­meretesen készültek, mnt én, ezért meg­bízhatom emberségükben, szaktudásukban... Még egy szép virágcsokor, s máris In­dulhat az első tanuló. Bodó Gabriella kezdi, majd Csibrei Elvira következik. Én közben a tanulók közé vegyülök. Arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan telt az aka­démiai hét. László Irén: — Reggel fél négytől este tizenegyig tanultam — mondja, s még most is remeg. Ö a félősebbek közé tartozik. Bár kiváló tanuló, és nincs oka a félelem­re, mégis izgul... Ridelmayer Magda és Török Magda e- gyütt készültek a vizsgára: — Ügy dél­előtt tizenegyig tizenkettőig tanultunk — mondja Ridelmayer ' Magda. — Átismétel­tük az egész anyagot, aztán moziba jár­tunk, olvastunk, beszélgettünk, szórakoz­tunk, zenét hallgattunk ... Közben letelt Bodó Gabriella felkészü­lési ideje. Oroszból felel. Szépen, folyéko­nyan olvassa a feladott szöveget, majd szabadon le Is fordítja. Később az évsza­kokról beszél — oroszul. Csibrei Elvira következik és a többiek. Az egész osztályt már nem kísérem figyelemmel. Fárasztó is lenne, meg nem tölthetem az egész hetet az Iskolában. Most jó helyzetben vagyok, mert Kernét László objektív ítéletére tá- maszkodhatom. Külső szemlélőként sok mindent félre Is érthetnék. Rég volt, ami­kor tanítottam, és az azóta megszigorított követelményeket sem ismerem olyan jól, mint Kernét László. Hogyan állták meg a helyüket a IV. A osztály tanulói? — kérdem Kernét László­tól néhány nappal az érettségi vizsgák után, de már nem Dunajská Stredán, ha­nem Nővé Zámkyban. — Nyolcadik éve érettségiztetek mint elnök az ország magyar tannyelvű iskolái­ban, de ilyen jó gárdával még nem talál­koztam. Gördülékenyek, zökkenőmentesek voltak a feleleteik. A pedagógusoknak szinte nem is kellett beleavatkozniuk a feleleteikbe. Tulajdonképpen most igazolódott be, he­lyes volt a gimnáziumi oktatás bevezetése. Felnőttebbek, komolyabbak lettek a tanu­lóink, és ez rengeteget jelent nemcsak a tanulónak, hanem a tanárnak is. A IV. A kiváló osztály volt. Élvezet le­hetett őket tanítani. Olyan bizonyára nem volt, hogy a gyerekek a letanított anya­got nem tudták volna megemészteni. Na­gyon meglátszott az érettségi vizsgán, hogy a diákok mind a négy év alatt lelki- ismeretesen, óráról órára, napról napra készültek. Csupán azt sajnálom, hogy eb­ben a jó osztályban senki sem választotta az írásbeli dolgozat feladatai közül az iro­dalmi témákat. Élveztem volna a gyerekek alapos irodalmi ismereteit, szép fogalma­zásukat, mert némelyik felelet olyan volt, mint egy-egy szép előadás vagy értekezés. Kerek, átgondolt feleleteket hallott a bl­Az üres szék várja az első vizsgázót, Bodó Gabriellát. zottság. összefüggő, szép logikus monda­tokban fejezték ki a gondolataikat... Voltak az osztályban tanulók, akik az emlékezetemben maradnak, például Hor­váth Ilona. Tiszta egyes tanuló, de nem is ez az, amiért úgy megragadott az egyéni­sége. Olyan szépen felelt, hogy irigyeltem a kollégákat, amiért ilyen jó diákjuk volt. Választékosán, szépen, természetesen fe­jezte ki magát, érzékletesen, tisztán adta elő a gondolatait, és egészen hihetetlenül biztos volt a feleleteiben. Lehet, hogy csupán egyéni nézet, de hiá­nyoltam egy kicsit a feleletekből az idé­zeteket. Ezt elmondtam az értékelő kon­ferencián Is. Nem tehetek róla, de én imá­dom a verseket, s ha valamelyik felelet­ben nem hallom őket, úgy érzem, hogy nem teljes a diákok tudása. A tételek összeállítása igényes és jó volt. Nagyon meg voltam velük elégedve, mert módot adtak a diáknak arra, hogy megmutassa tudását. Talán a nyelvtani té­telek lehettek volna összetettebbek. Külön szólnék a szlovák nyelvvel kap­csolatos tapasztalataimról. Egy Idősebb és egy fiatalabb kolléga együttműködését lát­tam, és azt kell mondanom, hogy az „össz- játékuk“ tökéletes volt, azt bizonyította, hogy nemcsak az érettségi vizsgán, hanem mind a négy év alatt megbeszélték a gond­jaikat, egyeztették a nézeteiket, átadták egymásnak a tapasztalataikat. Nem szól­tak közbe például a diák feleletébe, de észrevételeiket lejegyezték és kérdezéssel, rávezetéssel elérték, hogy a diák maga tu­datosítsa a hibákat, és még a vizsgán is tanuljon, okuljon. Négy évvel ezelőtt, 1989-ben már közre­működtem az Iskolában mint elnök az érettségi vizsgákon. Azóta nagyon sokat fejlődött a szlovák nyelv oktatása, össze­hasonlíthatatlanul többet tudtak ezek a mai gyerekek, mint a korábbiak. Csalló­köziek, teljesen magyar környezetből szár­maznak, ha tehát egyetemre, főiskolára kerülnek, nem lesz egészen problémamen­tes az előmenetelük, de meg vagyok győ­ződve, hogy nem vesznek el. Folyékonyan és természetesen lehet velük beszélgetni, konzultálni. Kérdéseimre nem jöttek za­varba. Lehetett látni, hogy nem pusztán begyakorolt szövegeket mondanak, hanem érzik a nyelv belső törvényeit, és gondol­kodnak. Ügy érzem, ez nem kis eredmény. Sok és önfeláldozó munka van mögötte. Meg vagyok róla győződve, hogy ezek a pedagógusok még öt percet sem mulasz­tottak a négy év alatt. Sőt, talán mintha túl szerényen hallgatnának az eredmé­nyeikről. Többet kellene tapasztalataikról tudnunk. Korábban érettségiztető elnök­ként a somorjai Iskolában tapasztaltam valami hasonlót. Azt hiszem, hogy össze kellene fogniuk, és közkínccsé tenni az eredményeiket. Magyar-történelem szakos vagyok. Ha a történelem oktatásáról Is dicsérően szó­lok, akkor az nem pusztán mint elnöklő pedagógusnak, hanem mint szakosnak is a véleménye. Azt kell mondanom, hogy ennek a tan­tárgynak az oktatása Is nagyszerű kezek­ben van az iskolában. A diákok térkép előtt feleltek, de nem használták nyakra- főre, hanem csak a legindokoltabb és leg­fontosabb helyzetekben, Főleg a legújabb kori történelemből feleltek szépen. Bizto­san és példákkal érzékeltették gondola­taikat. Az volt a benyomásom, hogy a tör­ténelem szakos tanárnak szinte vesszőpa­ripája az újabb kori történelem. A diákok pontosan el tudták mondani, hogy mi tör­tént a XIII. és a XIV. pártkongresszuson és konkrét, a saját járásukból származó példákkal Igazolták az állításaikat. Fénykópriport: Hölgye István, az iskola magyar-szlovák szakos tanára, az érettségi bizottság aloinöke üdvözli a diákokat és bemutatja Kernét Lászlót, a bizottság el­nökét. A tanár nyugodt, emberi hangon társal­góit a diákjaival, s az eredmény az lett, hogy minden egyes tanuló végtelen nyu­galommal ás bizalommal fiit le vele szem­ben. Érezni lehetett, hogy a tanár mindent odaadott a diákjainak, tökéletesen felké­szítette őket, nemcsak a vizsgákra, hanem az életre Is, és a diákok pedig azzal há­lálták ezt meg, hogy nagyszerűen és szé­pen feleltek. Ogy érzem, az iskola joggal büszke le­het ezekre a tanárokra. Sőt, nagyon is büszke lehet rájuk, és megbízhat bennük, mert az ország bármelyik iskolája szíve­sen, két kézzel nyúlna értük, szívesen so­raiba fogadná. Leérettségizett az osztály. Mindnyájan megfeleltek. így mi is befejezzük ezt a szokatlan sorozatot, amelyben megpróbál­tuk végigkísérni a Dunajská Streda-i gim­názium IV. A osztályát. Csak ezt az egy osztályt kísértük végig, de úgy érezzük, a többi osztály munkájá­ba is betekinthettünk. Hogy miért neveztük őket gonoszoknak? Egyszerű: diákok voltak, fiatalok, olykor egy-egy diákcsínyt is elkövettek. Az egyik ilyen alkalommal ragadt rájuk a „gono­szok“ becenév. Persze, korántsem voltak ők azok. Sőt, mint ahogy az érettségi vizs­ga bizonyítja, a kiválóak voltak. Jó volt velük dolgozni... Köszönjük az Iskolának az együttműkö­dést. NÉMETH ISTVÁN INCHEBA 73 „Bővíteni a vegyi termékek fel- használását a nemzetgazdaságnak minden ágazatában ... 60 százalék­kal növelni a vegyipar termelé­sét.“ A XIV. pártkongresszus irányelveiből N ézz körül és nevezz meg egy-két használati tárgyat, amelyről azt hiszed, semmi közük a kémiához. — Karóra, hűtőszekrény, szőnyeg, autó. Vegyük csak sorjában: a karé­ra csapágyai például drágakövekből készültek. A második világháború után azonban fejlődésnek indult a szintetikus drágakövek gyártása, hazánk az elsők között kezdte őket használni a karórák­ba is. Vagy itt a hűtőszekrény. A váza alumíniumból és műanyagból áll. Kryolit nélkül az alnminiumgyártás elképzelhe­tetlen, ledon nélkül pedig a fagyasztás. A szőnyeg és az autó pedig egyenesen ideális példái a kémiai eredmények gyakorlati felhasználásának. Még sincs itt az idő, amikor elmond­hatnánk, hogy minden a lombikban és a kémcsőben kezdődik. Még nincs, de ma már nem tudnánk olyan tudomány­ágat megnevezni, amely ne hasznosítaná a kémia vivmányait, ne élne velük. Or­vostudomány? Nem jó példa. Amióta lá­nyom egy műanyag injekciós fecskendőt kapott az örvöstől, azóta nem fél a fehér köpenytől. Az ilyen egyszeri hasz­nálatú injekciós fecskendőn kívül a Sta- rá Turá-i Chirana további orvosi műsze­reket gyárt műanyagból infúzióknál használt három irányú csapokat, a vér­kép megállapításához szükséges vér­gyűjtőt stb. lovákiában 53 000 ember dolgozik ■ f _ a vegyiparban. Évente 15,5 mil­g liárd korona értékű terméket ■ j g gyártanak. Az ötéves terv végéig ^7 Lm a vegyipar termelése 71 száza­lékkal emelkedik. Csehszlovákia vegyiparát négy vezéri­gazgatóság irányítja: a Chemopetro! Pra­ha, Unichen Pardubice, Cseh Plasztikus- gumi-üzemek Gottwaidov és a Slovché- mia Bratislava. Szlovákiában 1948 éta nemcsak a régi vegyi központok épültek újjá — a Di­mitrov Vegyipari Művek, Matador, Che- mosvit —, hanem új vegyi óriások is keletkeztek: a Slovnaft Bratislava, Dus- lo Sala, Chemko Strázske, Chemlon Hu- menné, Szlovák Cellulóz- és Papírgyár Stúrovo. Bratislava az utóbbi években hazánk vegyipari központjává vált. Ehhez je­lentősen hozzájárult az is, hogy már ötödik éve itt rendezik meg az tnche- bát, a nemzetközi vegyipari vásárt, amely a KGST-államokon beiül úgyszól­ván egyedülálló rendezvény. Mit láthatunk az idei Inchebán? # A Kralupy nad Vitavou-i kaucsuk- gyárban bevezették a sztirén gyártásánál alkalmazott szilárdítási módszert. Az eredmény? 66 százalékkal kevesebb lett a kátrányhulladék, és az önköltség-meg­takarítás 7,2 millió korona. A kiállítás látogatói megtekinthetik az áj módszer technológiáját. # Záluzi u Mostu-i Vegyipari Műveket az utóbbi időben modern finomítóvá és petrokémiai üzemmé építették át. Kü­lönösen modern módszerekkel állítják elő a szalmiákszeszt és a metanolt. A fűtőolajat és további vegyipari terméke­ket a Szovjetunióból kapott kőolajból ál­lítják elő. Az üzem átépítési terve bizonyára felkelti majd az Incheba lá­togatóinak figyelmét. # Oj műszálas textíliákat is láthatunk a vásáron. Ezekből elsősorban a munka­köpenyeket, lepedőket, ágyhuzalokat, továbbá az iparban használatos zsáko­kat, csomagolóanyagokat gyártanak majd. A látogatókat bizonyára megragadja majd a bonefex nevű új kötött anyag, amely a teplicei Bonex vállalat gyártot­ta „slotera“ védjegyű poliészter szálbúi készül. A ruhaanyag, gyűrhetetlen, ru­ganyos és könnyű a tisztán tartása. # A Szocialista Tudományos Akadé­mia Szerves Kémiai és Biológiai Kuta­tóintézete szintetikus hormonokkal mu­tatkozik be a vásáron. A szintetikus hor­monok biológiai és gyógyászati tulajdon­ságai jobbak a természetes hormono­kéinál, és a klinikai gyakorlatban már teljes mértékben megállják a helyüket. # Csehszlovákiában egyedül Ejpovi- cén gyártanak üveg laminátot. Ez üveg­rostok tekercselésével készül s poliész­ter vagy epoxid gyantával telítik. Az idei Inchebán a vállalat bemutatja a plasztikus anyagokat feldolgozó üzem­részleg keresztmetszetét. Az idén külön pavilonban kapott helyet a KGST-áliamok kémiával kapcso­latos lakásszükségleti cikkeinek a kiál­lítása. Végezetül még megjegyezzük, hogy az Incheba ’73 június 23-án nyitotta és 30-án zárja kapuit. — z — <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom