Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-06-12 / 24. szám

10 új ifjúság arco Pólótól napjainkig mindenki fel M akarta fedezni Mongóliát. Egy utazó riporter — a maga módján — min­dig ugyanezt akarja, bárhová is ér­kezik, legfeljebb azzal a nehézség­gel kell számolnia, hogy a területet már előtte felfedezték. Mégis kedvünk támadt egy kicsit a mongolok múltjában elmerülni, s ehhez mi sem alkalmasabb — a múzeumo­kon kívül —, mint az Ulánbátor! központi könyvtár. A könyvtárvezető szívesen mutatja a legrégibb ujgur — mongol krónikákról, könyvekről készült levonatokat, s mint el­mondja, a mongol kutatók is, sok-sok külföl­di vállalkozás után, most kezdik tudományo­san feldolgozni, kutatni Mongólia történetét. Van is miből: a forrásanyagok nagyságát bi­zonyítja, hogy csak a tibeti gyűjtemény 500 000 könyvet és kéziratot tartalmaz. A mongolok ugyancsak jó messzire, az időszámítás előtti harmadik, századra nyúlhatnak vissza, ha ha­zájuk, népük történetét keresik. A hajdan fényes birodalom története az e- gyetemes kultúra egyik érdekes része, s ép­pen a nagybirodalomnak, a XIII. század vi­rágzó mongol államának terméke. A ma leg­ismertebb mongol történészek egyike, Rincsen professzor azt állítja, hogy már a X. század előtt nyomtattak mongol nyelven könyvet, el­sősorban szanszkrit és tibeti nyelvből való fordításokat, ősi kultúrnép a mongol, s a ma 260 000 lakosú Ulánbátorban Is él a kultúra, a művészet szeretet®: a könyvtárnak 10 000 beiratkozott olvasója van, az évi könyvfor­galom meghaladja a százezer kötetet. De á- polják ősi kultúrájukat a népi együttesek is, műsorukban az ősi mondák élnek és táncfel­dolgozásban szerepelnek. A sportok között is a legnépszerűbbek az ősi ágak: a lovasbemu­tatóknak, az íjászversenyeknek, vagy a mon­gol birkózásnak van mindig a legnagyobb kö­zönségsikere. Olyan szerencsénk volt, hogy végignézhet­tünk egy mongol blrkőzőversenyt. Különös ke­veréke ez a sportnak és a játéknak. Rituális — a sólyom repülését utánzó — mozdulatok­kal lépnek-repülnek a szőnyegre a verseny­zők, s olyan birkózás ez, hogy bármiféle fo­gás megengedett, csak az ellenfél a földre huppanjon. A közönség lélegzet-visszafojtva figyel, csak az elegáns, szép mozdulatokat ju­talmazza tapssal, aki leráncigálja partnerét a földre — győz ugyan, de kifütyülik. Hagyományok ápolása és jövőbenézés. Mind­kettő él Mongóliában. Ezen a hatalmas, de mostoha adottságú területen csak szívós nép élhetett meg hosszú századokon át, és soha olyan jó kilátásai nem voltak, mint most. De sorolhatnám még nagy gondjaikat is, persze. A legnagyobb talán, hogy kevesen vannak. Azt állítják, a kutatások alapján, hogy a kí­vül oly kopár és kietlen föld kincseket rejt, értékes ásványokat, jó minőségű szenet. Ke­Készül a műsor az ulánbátori televíziós köz pontban. vés a munkáskéz, hogyan is foghatnának hoz­zá? Ma 1,2 millió a lakosság száma, alig va- mivel több, mint Prága lélekszáma. Bár ked­vezően alakul a népszaporulat, szorító gond a munkáshiány. Aki Mongóliában jár, természetesen nem mu­laszthatja el megtekinteni a többtucat láma­kolostor valamelyikét. Nemcsak azért, mert a titokzatos helyek különösen csígázzák az eu­rópai ember képzeletét, hanem azért is, mert Mind a három pagoda formájú épületben folyik a szertartás. A bejárattól jobbra és bal­ra két sorban „törökülésben“ ülnek a párná­zott padokon a kopaszra borotvált lámák. Meglehetősen „patinás“ sárga és tűzpiros kö­penyekben. Tibeti nyelven, monoton torokhan­gon hadarják az imát, többnyire fásult arccal, de egyik-másik leplezetlen érdeklődéssel mé­ri végig a német turistalányokat. Azok most éppen csoportba verődtek — különben a Mongóliái útijegyzetek A MONGÓLIÁI FIATALOK AZ IMAMALOM HELYETT A KÖNYVET FORGATJÁK A jurták helyén korszerű lakónegyedek épülnek. Előttünk Ulánbátor Béke utcájának lát­képe. itt magyarázatot kaphat az ország évszázados elmaradottságának okára. Nem mertem megforgatni az imamalmot. Nem azért, mert a lámakolostor udvarán rossz arcú, félelmetes Istenszobrok sora áll őrt (e- gyébként: ki Is kívánkozik a másvilágra, ha ott ilyen ijesztő külsejű istenek fogadják!]. Nemigen forgatta más sem az imamalmot, les­tem hát, mit Is kell vele kezdenll Hat, téglalap alakú lapból összeállított ha­sáb a középütt levő vastengelyen: a kéz érin­tésére elfordul. Három nagyságban, egymás fölé helyezve áll az udvaron, oldalán Imádsá­gok szövege. Ha valamelyiket elforgatod, any- nyit jelent, mintha elmondtad volna az imát. Ügy látszik, ősidők óta szerettek az emberek mindent hamar elintézni. Egy forgatás, egy sóhaj, és — ide azt a bűnbocsánatot! Az udvaron — sok-sok szent galamb által közrefogva — néhány napozópadhoz hasonla­tos alkalmatosság. Kis párnák vannak rajta. Megáll előtte egy bizonyára bűnös lélek, le­térdel a szélére, kezét a párnára teszi, és végigcsúszik a pádon. Lehasal, homlokával megérinti a pad túlsó végét, és vissza. Ki med­dig bírja, és ki milyen bűnösnek érzi magát. Vasárnap van — tele a kolostorudvar öregek­kel. Fiatalt csak a turisták között látni. szertartás alatt a turisták szabadon járkálhat­nak, bámészkodhatnak —, nos, a német lá­nyok éppen hangosan nevetnek. Mi a derült­ség oka? Elmondom előbb, hogy a lámakolos­tort a hívők adományaiból tartják fenn, de az ■ajándék, amelyet elfogadhatnak, csak csekély értékű lehet, és nem-lehet pénz. Egy doboz- gyufa, ceruza, maréknyi búza, cukorka, nap­tárak, sőt: egy Mengyelejev-periődusos rend­szer. S min nevettek a német lányok? Egy filmhívó vegyszer üres dobozát hagyta ott va­laki. Na, sokra megy vele a kolostor! — A szentségtörő gondolatokat óriási zaj űzi el: csengők, dobok, cintányérok egyszerre szólal­nak meg egyetlen pillanatra a lámák kezében, számunkra teljesen váratlanul. Annyira azért nem rémültünk meg, hogy végig ne nézhet­tük volna a vitrinekben felhalmozott arany-, ezüst és gyöngyberakásos Buddha-szobrokat. Volt köztük egy 1200 éves, szantálfából ké­szült csodálatos darab. Akár egy eleven múzeumot, úgy tekinthet­jük ezt a működő ulánbátori lámakolostort. De fél évszázada még az ország urai voltak, hatalmas vagyonukkal a gazdasági hatalmat is magukénak mondhatták, de az egyház feje, a bogdo-gegen, a világi és az egyházi életnek egyaránt teljhatalmú vezetője volt, s még a század elején is a felnőtt férfilakosságnak csaknem a fele láma volt. Ugyanis egy szo­kásjog alapján minden mongol családnak egy munkaképes férfit kellett adnia a papi rend­be. A lámának nem lehet családja, gyermeke — csoda-e hát, ha olyan alacsony volt a nép- szaporulat, hogy csaknem kihalt a nemzet? A lámák gazdasági hatalmának vége, de a kulturális, szellemi befolyás ereje szinte kí- tapinthatatlan — az ősi mongol kultúra min­den útja hozzájuk vezet, s azt a szellemi bék­lyót, amit a buddhizmus jelent, csak türel­mes kultúrpolitikával és hosszú idő alatt lehet lerázni. Nem csoda, ha annyira jelentős az iskola- rendszerük fejlődése, izmosodása. A forrada­lom győzelme után kezdődött meg a világi is­kolarendszer kialakítása, a tanítóképzés. Az első mongol egyetem 1941-ben nyílt meg. Egy tízosztályos iskolában töltöttünk egy délelőttöt Ulánbátorban. Az 1923-ban alapított Iskolában több mint 1400 diák tanul. Nyolc osztály elvégzése az egész országban köte­lező, a tizedik osztály' után pedig felvételiz­hetnek az egyetemre. A diákok barna kord­bársony egyenruhában járnak, szépek, tisz­ták, vidámak. Modern ískolaprogramjukban a tornateremtől a politechnikai műhelyig min­den megvan, a felső tagozatok kabinetrend­szerben, jól felszerelt előadótermekben tanul­nak. Az új, emberibb életre készülnek — ez hát a biztosítéka az egyház szellemi hatalma megszüntetésének. A lámakolostorban mondta az egyik veze­tő láma — mert abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy megtekinthettük a lámák jurtáját: — „Azért Imádkozunk, hogy az em­berek jók legyenek, és jól éljenek. A nem­zetközi békemozgalommal állandó kapcsolatot tartanak fenn a kolostor lakói“. Szép megfo­galmazása ez a békevágynak, de. a mongol emberek és gyerekek már nem imádkozással akarnak „jól élni“. Jövendő munkájuktól vár­hatják csak, hogy egyre több legyen a kő­ház, s fogyjon a jurtatábor. Imamalom helyett könyveket forgatnak a gyerekek, színházba járnak — az operaház gyermekelőadásokat Is tart —, ás tévét néz­nek. Nagy sikere volt legutóbb a Tenkes ka­pitányának, a magyar tévéfilmsorozatnak. Le­het, hogy nem minden gyerek tudta, hol van Magyarország, de hogy mind Buga Jakab a- kart lenni, ahány csak látta, azt mesélik. A városi gyerekek serege már kultúrált környe­zetben nő fel, munkás akar lenni, vagy szel­lemi pályára készül, még sem ismeri talán a nehéz pásztoréletet. Szőke Mária A mongol fiatalok az imamalom helyett a könyvet forgatják. közül egyhez sem hasonlítha­tó. Egy kis félszigeten, ame­lyet tiszta hegyi forrás vize szel át, Pascal Hauserman, a közismert építész tervei sze­rint néhány vasbetonból ké­szült, a tengeri kagylóhoz ha­sonló építmény áll. A gömbölyű vagy ovális ab­lakon művészien kovácsolt vasrácsok vannak. A belső helyiségek fával vagy poli­észter deszkákkal burkoltak. Minden kagyló — a kisebb kétszemélyes és a nagyobb négyszemélyes — tv-készülék- kel, hűtőszekrénnyel, fürdőszo­bával, villanyfűtéssel és tele­fonnal van felszerelve. A leg­nagyobb kagylóban van a tár­salgó, az étterem és a szállo­da fogadója. A motel egyszeriben nagyon népszerű lett, nemcsak külön­leges építkezési módja miatt, hanem azért is, mert ezek a kagylók biztosítják a vendé­gek teljes nyugalmát, elszige­teltségét. Nem utolsósorban az is szerepet játszik, hogy az árak sem annyira túlmérete­zetten magasak. Ez viszont annak köszönhető, hogy maga V alóban eredeti motelt épí­tett egy francia szállo­dás Raon-1 Étape-ban, a Strass- bourgot és Nancyt összekötő autóút mentén, azon a helyen, amelyet a Voges-ba vezető ka­punak neveznek. „A vad víz­hez" nevű motel a régebbiek az építkezés minden eredetisé­ge mellett még annyiba sem került, mint egy hagyományos motel felépítése. —si— A KA ve VÉSZÉ*YESEBB A DOHÁNYNÁL? Már korábban megállapí­tották. hogy a túlzott do­hányzás bizonyos esetekben meggyorsíthatja a szívroha­mot. A bostoni egyetem tu­dósai most megállapították, hogy a túlzott kávéivás ár­talmasabb lehet a szívre a cigarettánál. Ezenkívül a kávé növeli a vérben a zsír mennyiségét is. És még egy érdekes megállapításra ju­tottak: azt állítják, hogy az agresszív, harcias, versengő emberek hajlamosabbak a túlzott kávéfogyasztásra, s így a különféle szívbetegsé­gekre is. A Szlovák Tudományos Akadé­mia Dendrobiolőgial Intézete, a miyilanyi Arborétum hatvan szov­jetunióban hasonló Intézettel tart fenn szőrös tudományos kapcso­latot. A kölcsönös látogatások­kal és tapasztalatcserékkel még nem merül ki az együttműködés. A szovjet és a hazai kutatók szakirodalmat cserélnek és a kü­lönféle értékes cserjék magvát Is egymás rendelkezésére bocsát­ják. A mlynanyl Arborétum sok ritka szép cserjével dicsekedhet, amelyeket a Szovjetunióból ka­pott. —o#— A JÖVÖ ÉPÍTÉSZEI? A kör alakú magas épü­leteknek nagyon sok előnye van. A napsugarak, ame­lyek az épületet érik, sok­kal arányosabban osztód­nak el a ház lakői, között. A külső falak — a vakolat — sokkal jobban védik a belső helyiségeket, mint bármely más szerkezeti forma. Ezért jóval kisebb benne a hőveszteség télen, mint más épületekben. A szakértők szerint a fűtési költségek tetemesen kiseb­bek, 20 százalékkal ala­csonyabbak, mint másutt. Éppen ezért az új házakat Szibériában már így épí­tik. A kor alakú építkezések már másutt is teret hódí­tanak. A képen látható kör alakú magas épületet Bá­zelben emelik. 70 m magas és 32 méter átmérőjű lesz. és 450 irodahelyiség kap benne helyet. Az alkalma­zottak 250 személygépko­csija fér el a garázsokban. Ez az elképzelés lehetővé teszi, hogy a legkisebb te­rületet a lehető legjobban kihasználhassák. —si^­A sviti Chemosvit n. v. elsőrangú feladatának tekinti, hogy bővítse termékeinek választékát A közelmúltban megkezdte új termékének, a Danteko nevű termoplasztikus fixáló gyap jónak a gyártását. Ez az újdonság tökéletesen pétnlja az ed­dig importált fixáló Villedont. A Dantekút tartalmazó anyag a hagyományos tisztítószerekkel tisztítható és elviseli a vil­lanyvasaló hőjét is. Azok a konfekciós Üzemek, amelyek az új anyagot kipróbálták, elégedettek vele. Nagy jövőt jősolnsk a Danteko-anyagoknak a konfekcióiparban. —es— V 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom