Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-10 / 2. szám
10 ■_ —ainburg Hamm nevű külvárosában meglehető- [_Bsen sok az üres telek. Az egyiken nyolc fiú focizott. A legfiatalabb alig volt kilenc, a leg- B B Idősebb nem lehetett több tizennégy évesnél. ^*™Egy német újságíró szúrópróbát akart végezni. Kilépett a kocsijából, odament a labdázó gyerekekhez, és feltette nekik a kérdést: — Fiúk, volt-e már valaki tolvaj közületek? — Miért kérdezi ezt az úr? — gyanakodott a legidősebb. Az újságíró megmagyarázta. De a fiúk nem hittek neki. Néhányan már majdnem futásnak eredtek. Ekkor az újságíró bemutatkozott, és szavát adta, hogy nem árulja el őket. Azt mondta, ót a nevek nem érdeklik, csak a cselekedetek. Erre megoldódott a nyelvük. Végül kiderült, hogy két rablás, három betörés, egy gyilkosság! kísérlet, számos autó leszerelése és 16 né- hány/ablak bevetése van már mögöttük. — Csak ennyi az egész, semmivel sem több — mondta a társaság legidősebb tagja. A Német Szövetségi Köztársaságban 1966-ban a bűn- cselekmények 25,9 százalékát fiatalok követték el, 1970-ben pedig már minden harmadik gaztett kiskorúak nevéhez fűződött. Hamburgban, a legnagyobb német városban 1970-ben a kiskorú lakosság 7,3 százalékának volt dolga a rendőrséggel. Német tudományos körökben is megállapították, hogy csöppet sem meglepő a bűnözés ilyen arányú elterjedése, hiszen abban a környezetben, amelyben bálványozzák az anyagi javakat, futószalagon születnek a gonosztevők. A kiskorú bűnözők 81,5 százaléka lopással kezdi, többnyire áruházakban és önkiszolgáló üzletekben. A súlyosabb esetek is megkétszereződtek az utóbbi öt évben. Egyre többen törnek be Irodákba, raktárakba, sőt bankokba is. S nemcsak a külvárosok üres telkeiről kerülnek ki a kiskorú bűnözők, hanem a belvárosi bérkaszárnyákból. az Iskolaudvarokból és a parkolóhelyekről is. A bűnügyi osztály jelentése A hamburgt belügyminisztérium 1971. évi jelentésében a többi között ez olvasható: „Véleményünk szerint a fiatalok épp annyira hajlamosak a bűnözésre, mint a felnőttek. Őket az teszi bűnözőkké, hogy képtelenek beilleszkedni a társadalomba. Viselkedésük okát továbbá a nagyvárosok lakásviszonyaiban, az utcák idegtépő zsúfoltságában, tehát részben a műszaki forradalomban, az automatizálásban kell keresnünk, A rendezetlen családi viszonyok szintén hozzájárulnak a kiskorú bűnözők szaporodásához, ha figyelembe vesszük, hogy ma - jóval ' többen válnak el, jóval többen civakodnak, akkor a bűnözők sokasodása is érthetőbbé válik. Úgyszintén beláthatatlan következményekkel jár a nevelőknek az a bürokrata felfogása, amely szerint csak az anyagi javak képviselnek értéket, a szellemiek nem.“ A szegénység mint tényező Tizeruiégymilltóra becsülik azoknak a német családoknak a számát, amelyeknek havi keresete a hatszáz márkát sem éri;el. (A statisztika ide sorolta az olyan házastársakat is, akik keresetüket a kocsmába viszik.) A legtöbb kiskorú bűnöző szegény családbői származik. Az ínség rendkívül nyugtalanít az anyagi javakat bálványozó társadalomban. Hamburg belvárosából csaknem egy órát kell villa* mosozni Hamburg-Billistedtifc, illetve Hamburg-Aumíihléig. Hát már a tizenegy éves gyermek is gengszter? Százezer kiskorú vált bűnözővé a múlt évben a Német Szövetségi Köztársaságban A Billstedt központjától keletre eső városrész továbbra is a milliós kikötőváros legelhanyagoltabb nyomor- negyede, még ma is ott állnak a háború végén létrehozott sikátorok. Aumühle viszont villanegyed, hatalmas gyümölcsösök és villák, valóságos földi paradicsom. Aumühiében hat golfozó gyerekkel beszélgetett a fent említett újságíró. Kérdései igen meglepték őket, az egyik azonban dicsekvésképpen a következőket mondta: — Én már loptam nem is egyszer. Legutóbb egy hanglemez volt a zsákmányom... Még azt is elárulhatom, melyik áruházban csentem el... Erre a golfozók nekibátorodtak, s néhányan kibökték, hogy ők is zsebre vágtak néha valamit az önki- szolgálóban: cukorkát, csokoládét. Miért ne, amikor mások is azt teszik!? — mondta egyikük védekezésül. Kisvártatva a többiek is megszólaltak. Bevallották, hogy tíz-húsz márka „elcsenésótől“ sosem riadnak visz- sza, de szerintük ez nem lopás, mert szüleiktől csak akkor veszik el, ha elfelejtenek kérni tőlük, vagy nem akarják nekik elárulni, hogy mire kell.. Szép kis társaság a villanegyedben, gondolta az újságíró, persze a véleményét megtartotta magának, mert sejtette, hogy ntég mást Is hallhat a fiúktól. Úgy is volt, az egyik megkérdezte tőle: — És a hasis élvezése valóban olyan nagy bún?, Én már szívtam Ilyen cigarettát... A rendőrséggel még egyiküknek sem volt dolga. Milyenek, a szegény gyerekek? Billstedtban, a nyomornegyedben, néni *fy«h közi®» kenyek az utcagyerekek. Minden idegenben rendőrségi besúgót látnak, így Járt velük az újságíró le. Az egyik ■válasz helyett a kérdezősködő fejéhez vágta á labdát. A másik hosszú unszolás után megszólalt: — Én tudom a legjobban, volt-e valaki közülünk „bevetésben“. összesen négyszer törtünk be raktár- és pincehelyiségekbe, de olyan mesterien, hogy a nyomozók nem is sejtik, milyen fiatal „rockerek“ a tettesek. Játékpisztolyokat és késeket loptunk... Arra a kérdésre, jámak-e templomba, hárman azt válaszolták, hogy egyetlen istentiszteletet sem mulasztanak el, mert ők jő evangélikusok. Josef Weissbach, biilstedti evangélikus pap jól ismeri a negyed „rockereit“, suhancait. — Ezek a fickók — mondja a pap —, ma csak az utcasarkokon lézengenek, de félek, hogy számuk nemsokára akkora lesz, hogy elárasztják az utcát, leállítják «‘forgalmat. A kiskorú bűnözők szülei általában dolgozók, vagy ahogy Nyugat-Németországban nevezik őket: munkavállalók. Akkordban dolgoztatják őket. Hétfő reggeltől péntek délutánig. De nem egy pszíchiáterl vizsgálat kimutatta, hogy szerda estére már teljesen „kikészülnek". Az ilyen szülők kamaszodé gyermekükben csak a parazitát látják, aki még semmit sem hoz a konyhára. Még egy adat: a hajléktalan családok 44 százalékában öt vagy ennél is több a gyerek. Ulli Krüger hes- seni liberális képviselő mondta a parlamentben: — Kár, hogy a német gyermekek nem farkaskutyákként jönnek a világra. A Német Szövetségi Köztársaságban ugyanis még az értéktelen farkaskutyákról is több mint száz egyesület gondoskodik, de az utcára került gyermekekről egyetlenegy sem... A müncheni Zeltler cég „Alibi-Nota“ néven, új telefonkészüléket hozott forgalomba. Ez az automata gép feljegyzi a hívásokat. és válaszol olyan kérdésekre, amelyekre a választ e- iőzőleg hangszalagra rögzítették. Az új szerkezet rögzítette „Feljegyzések“ gyakran fontos okmányokat egészítenek ki. Az új szerkezetet különösen a kriminallsták fogadták nagy örömmel —sí — A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő találmányi bizottság a közelmúltban nagy jelentőségű tudományos felfedezést jegyzett be a találmányok, felfedezések állami regiszterébe. A felfedező V. Ko- rogogyin professzor, a biológiai tudományok doktora, kutatásai új fejezetet nyitnak a sugárbiológiában és valószínűleg a biológia más területén is. Az élő szervezetnek ez a képessége, amellyel helyreállítja sérült sejtjeit, egyszerűen csodálatos: a vágások összezáródnak, az égett felületet új bőr borítja be — a sebek begyógyulnak. Csupán a neutronok, a gammasugarak és a nehéz ionok hatása tűnt eddig végzetesnek, ezek látszólag a helyreállítás minden reménye nélkül elpusztítják az élet minden formáját. Az eddigi megfigyelések, tapasztalatok alapján a tudomány úgy vélte, hogy az ionizáló sugárzások okozta károsodások gyakorlatilag vissza- fordíthatatlanok. Korogogyin professzor hosz- szú éveken át vizsgálta a különböző sugárbiológiai folyama tokát, elsősorban a sugársérült sejtek helyreállításának lehetőségeit. A természetnek — gondolta — feltétlenül gondoskodnia kell valamilyen védelemről a sugárveszély ellen. E feltételezett védőrendszer nyomába szegődve sok-sok éves kutatómunkával spontán helynak; kiderült, hogy a sejtek 80—85 százalékban képesek helyreállítani az ionizáló sugárzások okozta sérüléseket. Azok az élő részecskék, amelyek besugárzás után halottnak látsztottak, hirtelen életűt; keltek és heves küzdelmet fejtettek ki a sérülés túlélésére. A kutatásoknak ebben a szahelyreállithatók. A szovjet tudós felfedezése óriási visszhangot váltott ki az egész világon. Amerikai, kanadai, olasz, francia és nyugatnémet kutatók tanulmányozták Korogogyin kutatási technikáját, és vettek részt számos kísérletében. Megnyílt a lehetőség az előtt, hogy módszereket Mérföldkő a sugárbiológiában reállító mechanizmust fedezett fel a sugársérült sejtekben Miért vélték eddig mégis végzetes kimenetelűnek a sugársérülést? Korogogyin profesz- szor szerint azért, mert a korábbi kutatási módszerekkel nem lehetett felfedezni a molekulák mélyén ható mechanizmust. A szovjet tudós hatásos módszert dolgozott ki a sejt- helyreállítódás elősegítésére és ellenőrzésére, továbbá matematikai modellt a felfedezett jelenség biológiai törvényeinek leírására. Kutatási eredményei minden várakozást felülmúlkaszában Korogogyin profesz- szor szenzációs fefedezésre jutott. Kimutatta, hogy a sejtek életképessége a helyreállítás eredményeként, a százszorosára, ezerszeresére növelhető. Ez afmyit jelent, hogy a sejtek „megtaníthatok“, felkészíthetők a védelemre, ellenállóvá tehetők a legkülönbözőbb külső hatásokkal, egyebek között az olyan behatásokkal szemben is, amelyek genetikus változásokat okozhatnak. Kísérletekkel megállapították, hogy a sejtek még bizonyos rákkeltő vegyi anyagok okozta károsodások után is dolgozzanak ki a sugársérült sejtek helyreállítódási folyamatainak serkentésére. Ennek óriási jelentősége van a gyógyítás szempontjából Is. Remény van rá, hogy rövidesen új, hatásos eljárások birtokába juthat az orvostudomány a sugársérülések és rosszindulatú daganatok kezelésére. Korogogyin professzor felfedezésének szférája még ennél is nagyobb. Az emberi Idegsejtek helyreállításának serkentése például a jövőben az egyik útja lehet az idő előtti öregedés megelőzésének.
