Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-04-24 / 17. szám
10 új ifjúság 25 éves a csehszlovák - bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés A második világháború befejezése után Bulgária Is a szocialista fejlődés útjára lépett. A szocialista országépítö program gyökeresen megváltoztatta az ország gazdasági és társadalmi struktúráját. Elmaradt agrárországból fejlett ipari-agrárországgá változott. Ehhez jelentős segítséget nyújtott a szocialista tábor, köztük hazánk. Éppen a napokban, április 23-án ünnepeljük az első csehszlot vák-bolgár kölcsönös barátsági és segélynyújtási szerződés megkötésének 25. évfordulóját. A szerződés értelmében hazánk jelentős részt vállalt Bulgária iparosításában. A csehszlovák gépek és ipari berendezések vetették meg az önálló bolgár nehéz- és gépipar alapját. Cserébe mezőgazdasági termékeket és nyersanyagot kaptunk. A baráti együttműködés nyomán Bulgária kétségkívül egyedülálló fejlődésen ment át. Kifejlesztette az ipar olyan ágait, amelyek azelőtt teljesen ismeretlenek voltak az országban. Megvetette a lábát a világpiacon. Március végén a szófiai Technoexport bratislavai kiállításán a saját szemünkkel is meggyőződhettünk arról, mily átütő sikerrel dicsekedhet Bulgária a világgazdaságban. Beruházásokat eszközöl, teljes gyáregységeket szállít négy földrész 25 államába. Élelmiszer- és feldolgozóipari gépeket Európa, Ázsia, Afrika és Latin- Amerika számos országába. |f Á közelmúltban a szófiai Technoexport és a plzeni Skoda, illetve a Skódaexport között megegyezés jött létre a dohányipari gépek gyártásában való szorosabb együttműködésről és szakosításról. Ezenkívül Bulgáriában több alkoholmentes italt, gyümölcsszörpöt gyártó gépsort állítunk üzémbe. Az utóbbi években kétoldalú kapcsolataink is a KGST keretében fejlődnek, mindkét feí előnyére. V ^ Bulgáriában egyébként figyelemre méltó eredményeket értek el a gazdaságtervezés és irányítás tökéletesebb módszereinek bevezetésében, a termelés összpontosításában. Erről szól alábbi cikkünk. P. L. ájos lakodalomba f~Jfcsöppentünk. Daliká- m zók gyűrűjébe kerül- m «tünk. A bolgár bará- ■ ■■■tóm csak legyintett egyet, jelezte, hogy kár minden fáradságért, addig innen nem moccanhatunk, míg nem koccintunk az ifjú pár e- gészségére. Elmenni nem lehet, sőt, aztán is csak furfanggal. A násznép lefoglalta a fél hotelt, valóságos népünnepélyt csináltak a lagziből. Így van Szófiában, Plovdivban és a falvakban is. Az állam és a társadalom ugyanis afféle védnökséget vállal, külön kedvezményt nyújt az új házasoknak. A terven kívüli vendégeskedés azonban nem zavarta meg beszélgetésünket. Mintha mi sem történt volna, zeneszó mellett folytattuk a csevegést. Sok kérdeznivalóm volt még, mert ahogy mondani szokás, csak kívülről láttam Bulgáriát. Országjárás közben roppant megtetszettek például a hegyek és a dombok mögül elénk bukkanó piros cserepes falvak. Megbabonáztak a pazardzsiki és zvanicsevói hatalmas üvegházak. Zvanicsevón például több mint 150 holdat borítottak be üveggel. Impozáns objektum. Minden parcellán látható a szakosított termelés, nagy táblákban van a kukorica, és a cukorrépa meg a többi növény, hogy a silótornyokkal ellátott istállókról, ólakról ne is beszéljünk. Noha a közutaik keskenyek, de aszfaltozottak, a forgalom nem túl nagy. De az egészségügyi szakszolgálatuk kiváló, minden hatszáz polgárra jut egy orvos. Hogy ebből a szerfölött érdekes külső jelekből tudjak „olvasni“, azért volt szükség a hosszas beszélgetésekre. Bolgár barátom türelmes volt, pedig sok olyan kérdésre kellett válaszolnia, a- mely már a könyökén jött ki. Megvallom, azért nem voltam annyira járatlan, mert nyolc esztendővel ezelőtt már megfordultam Bulgáriában. Igaz, az akkori szerzett ismereteimmel nem sokra mentem, de ahhoz, hogy összehasonlíthassam az eredményeket, éppen elegendő volt. EGY JÁRÁS, EGY KOMBINÁT Azóta ugyanis az állami gazdaságokból és a termelőszövetkezetekből nagy élelmiszergazdaságot létesítettek. Ahogyan ők nevezik, agráripari komplexumokat hoztak létre. Az országban 170 ilyen óriáskombinát működik. Noha a minisztérium terve szerint dolgoznak a nagyüzemi gazdaságok, mindent megcsinálhatnak üzemeiken belül a vezetéstől, a betakarításon át, a termés feldolgozásáig. Állítólag ezzel a módszerrel a mezőgazdasági termelés legnagyobb fokú növekedését az ipari módszerek és technológia meghonosítását a mezőgazdaságban és a termelés szakosítását akarják elérni. Ezt az igyekezetét mutatja az is, hogy egy-egy falu határában csak búzát vagy csak cukorrépát, esetleg kukoricát vagy más növényt termesztenek hatalmas parcellákon. Az állattenyésztést is ugyancsak szakosították. Vannak ugyanis falvak, ahol csak szarvasmarhát tenyésztenek, vagy sertést hizlalnak, esetleg baromfit gondoznak. Nyilván így köny- nyebb a szállítás, feldolgozás. magába. Hozzátartoznak a korábbi termelőszövetkezetek, a- melyek most az önálló gazdálkodási egység szerepét töltik be. A felsőbb szinten nagyob- bára megoldottnak tekinthető a vezetés, viszont a gazdálkodási egységek termelésének ösz- szehangolása egyes vidékeken nehezebb. Egy-egy ilyen agráripari komplexum 20-25 üzemből és gazdaságból áll. Azonos termelőegységek vannak többfelé is. Öt-hat faluban is termelnek például gabonát, ezért nyilván szükség van ágazati vezetőségre. Egy-egy ilyen óriás- kombinátnak 10 000-nél is több hektár földje van. Van, ahol több ezer hektáron kertészkednek, 500 traktor dolgozik a földeken, teherautóinak száma is meghaladja a kétszázat. Az óriáskombinátnak több hűtőkocsija van, és közvetlenül viszi ki az árut. NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁG Jól élnek a bolgár szövetkezeti parasztok. Képünkön ATANASZ POPOV szövetkezeti dolgozó háza a tolbuhini járás Balgarevo községében. A munka jobb, ésszerűbb felosztásával a munkaerőnek egy része felszabadul. Ezek az i- parban helyezkednek el, vagy pedig ott maradnak a faluban, mert erőteljesen iparosítják a vidéket, az a cél, hogy a feldolgozóipar ott jöjjön létre, a- hol megtermelik az alapanyagot. Ezt a célt szolgálják az agrokombinátok, amelyeket nyilván csakis sajátos bolgár viszonyok figyelembevételével vizsgálhatunk, mérlegelhetünk. Azt is elárulták, hogy ezen a téren még nincs elég tapasztalatuk, némely agrokombinát- ban nem sikerült teljesen megoldaniuk a vezetést, irányítást. Nem is csoda, hisz egy-egy t- lyen kombinát majdnem az e- gész járás területét foglalja Nem szeretnék túl hosszú szakfejtegetésbe bocsátkozni, de el kell mondani, hogy nemcsak a mezőgazdaságban történtek ilyen egyesülések, ösz- szevonások, hanem más ipari ágakban is. Az egyesülések révén két év alatt felére csőikként a munkaszervezetek száma. Ilyen módon a bolgár i- part, építőipart, közlekedést, bel- és külkereskedelmet stb. tulajdonképpen összesen 64 nagy állami gazdasági egyesülésbe tömörítették. Ezek az e- gyesülések közvetlenül a minisztertanácstól kapják a kötelező érvényű keretterv feladatokat. Az előírt kötelező tennivalók felölelik a termelést, az értékesítést, a műszaki fejlesztést, a beruházást, a kiviteli és a behozatali tevékenységet. Az óriáskombinátok és az ipari egyesülések kidolgozzák saját termelési feladatukat. Egyébként az egyesülések önálló jogi személyeknek tekinthetők. A hozzájuk tartozó munkaszervezetek már nem teljesen. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a bankkal, a költségvetési szervekkel az egyesülés központja, s nem az ágazati minisztérium tartja a kapcsolatot, az anyagbeszerzést és az értékesítést ugyancsak az egyesülés bonyolítja le. Egyes Ilyen mammutkombináthoz nem csupán az alaptevékenységhez kapcsolódó vállalatok tartoznak, hanem a mellékágak is. A gépgyártással foglalkozó egyesüléseknek például tervező, kutató, fejlesztő, kereskedelmi, szállítmányozási és építési szakosztálya is van. Sőt, a nagV egyesülésekhez kapcsolták a külkereskedelmi vállalatok többségét is. Egyébként a bolgár mezőgazdaság a múlt két évtizedben megkétszerezte terméseredményeit. Úgyszólván minden falu újjáépült. A bolgár földművesek munkáját majd százezer traktor és húszezer kombájn segíti. Azelőtt száz hektár földet 41 ember művelt meg, most pedig csak 25. Huszonöt évvel ezelőtt a bolgár földművelés a termelékenység és a jövedelmezőség szempontjából utolsó volt Európában. Ma pedig a paradicsom- és a csemegeszőlő-exportban megelőzte az eddig világelső Olaszországot, hogy a többi konyhakerti növény termeléséről ne is beszéljünk. PAP ENDRE AKARATERŐ A MIGRÉN ELLEN A pszichológusok már régóta állítják, hogy akaraterővel ax emberi test számos életfolyamatát befolyásolni lehet. Ezt az elméleti feltevést most a gyakorlatban is sikerült kamatoztatniuk kansasi orvosoknak. A kutatócsoport azt a feladatot adta a migrénben szenvedő betegeknek, hogy pusztán akaraterővel bírják összehúzódásra fejük ereit. Ha ez sikerül, megszűnnek a migrén fájdalmai. Ehhez villamos mérőműszert bocsátottak rendelkezésükre, amelynek két érzékelője a fejbőr, illetve az egyik ujjhegy hőmérsékletét méri. A műszer skálája a két mérési punt hőmérséklet-különbségéről tájékoztatta a betegeket, akiknek tulajdonképpen az volt a feladatuk, hogy pusztán akaraterővel befolyásolják a két mérési pont közötti hőmérséklet különbséget. Ezt elérve, a kitágult agyi erekből visszafolyik a testbe és egyenletesen eloszlik a vér. a migrén által érintett agyi erek összehúzódnak — megszűnik a fájdalom. Ehhez a betegeknek azt kellett elérniük, hogy ujjhegyük hőmérséklete emelkedjék, a túlzott vérellátástól ..felhevült“ fejbőr viszont lehűljék. A betegeket nem tanították meg rá, hogy miként érhetik el a fejbőr hőmérsékletének csökkenését, csupán azt mondták nekik, hogy megtehetik, ha akarják. Az új eljárást azóta már rendszeresen alkalmazzák Kansas államban a migrénes betegek kezelésére. A bolgár Technoexport és a csehszlovák Skodaexport között a KGST keretén belül megegyezés jött létre a dohányipari gépek gyártásának szakosítására. A képünkön látható teljesen automatizált bolgár gép leválasztja száráról a dohányleveleket és egyben pormentesíti azokat. A gép szívószerkezete megakadályozza, hogy a pernietesítés a levegőt szennyezze, A gép a dohányleveleket veszteség nélkül, jóformán 100 százalékosan választja le száráról. A gép elválaszthatatlan része a dohányfeldolgozó gépsornuk. Kezelése nem igényel különös szaktudást, mert a folyamatot nagyon leegyszerűsíti. -mbA LEVEGŐIONOK HATÄSA A leuegöionok a szabadban is, a zárt terekben is keletkezhetnek természetes úton, és a környezet villamos tulajdonságainak megváltozása biológiai ingert jelenthet а. szervezet számára. A levegőio- nokat így olyan klímatényezőknek tekinthetjük, amelyek bizonyos kedvező vagy kedvezőtlen hatásokat válthatnak ki. Heidelbergi kutatóorvosok a közelmúltban behatóan tanulmányozták a mesterségesen létrehozott kis levegőionok fiziológiai hatását, s kimutatták, hogy például 11 százalékkal növelhetik a vérben az oxigén rész- nyomását. Hatásukra a pulzusfrekvencia 4,2 százalékkal csökken, a magas vérnyomás betegségben szenvedők vérnyomása akár 8 százalékkal is eshet, az optikai ingerekkel kapcsolatos reakcióidő б, 5 százalékkal csökkenhet vagy 3,7 százalékkal nőhet. Érdekes módon az oxigén résznyomásának megnövekedése csak a nem dohányzók vérében tapasztalható. Éttermek, vendéglők és kantinok száméra készült a KB-325 típusú bolgár burgonyahámozó gép, a kétkezi munkát helyettesíti, tehát ez idő alatt a személyzet egyéb munkát végezhet. A burgonyahámozó gépet a konyhaszemélyzet mindenütt nagyon szívesen fogadja. A gép előnye, hogy a burgonyát hámozás előtt megmossa. —mb—
