Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-04-24 / 17. szám
VAN MAR A MUNKÁSNAK hazAja Közel negyven esztendeje, hogy apám rozoga kerékpárja mellett guggolva segítettem a küllők közé befonni a vörös színű krepp-papírt. Mikor elvtársaival együtt elindult Bratislava vagy Saniorín (Somorja) felé a május elsejei felvonulásra, jó darabig futottam kerékpárja mellett, hátha magával visz a hátsó ülésen, melyet maga szegecselt össze. A vörös szín dominált valameny- nyi biciklin, pedig egysorban meneteltek magyarok, szlovákok, németek. Egyszer rákérdeztem, miért nincs a piros mellett kék-fehér, vagy fehér zöld szín? Csak úgy félvállról válaszolt: Fiam, a munkásoknak sem itt, sem ott nincs hazájuk. Csak ott van, ahol a vörös zászló az ország zászlaja. Ott, messze Oroszországban. A válasz egyszerű volt, s csak jóval később tudtam meg, hogy a mondat első részében Marxot idézte, sajátos könnyedséggel, magától értetődőn. Később arra is rájöttem, miért nem vitt sohasem magával. Ha jól emlékszem,. 1934-et írtak akkor. Május reggelén frissen, üdén indultak el Bratislavába. A Hal-téren volt a gyülekezés. Hazafelé hajszoltan, iz- zadtao jöttek. Káromkodtak. Visszafizetjük ezt még. A városi lovasrendőrség szétverte a felvonulást. Pedig nem követtek el semmi rosszat. Munkát, kenyeret követeltek. Sajnos, a sokat emlegetett „demokratikus“ világban még ezt is államellenes cselekedetnek minősítették. Ráadásul még a plébános úr is kiprédikálta ő- ket a szószékről. Május elseje a munkásosztály összefogásának harcos ünnepe. Kezdete a múlt századba nyúlik vissza. 1886- ban a chicagói munkások tömegtüntetést rendeztek a nyolc órás munkanapért. A tüntetést vérbe fojtották. Ezért, 1889-ben a Párizsban megtartott II. Internacioná- lé alakuló kongresszusa, a vérengzés mártírjainak emlékére, a munkások iránti szolidaritásból, május elsejét, a nemzetközi munkásünnep napjának hirdeti meg. Ettől kezdve ünneplik minden évben. Ahogy erősödött, izmosodott a munkásosztály, alakultak a kommunista- és munkáspártok, úgy terjedt a májusi ünnepség a világ valamennyi országán. Valamikor a választói jogért, a szólásszabadságért, a munka és a kenyér jogáért, a kizsákmányolás elleni harc jegyében zajlottak ezek az ünnepségek. Fő szervezője a proletariátus lett, s ez nem véletlen. Marx a Kommunista kiáltványban meghatározta a proletariátus világtörténelmi szerepét, és a szocializmus győzelmének törvényszerűségét. Megadta a győzelem kivívásának a módját is: Világ proletárjai egyesüljetek! Így hívja fel a munkásokat a nemzetközi összefogásra, történelmi küldetése teljesítésére, hogy a szocializmus ügyét győzelemre segítse. E könyvecske szelleme mindmáig élteti és viszi előre a civilizált világ harcos proletariátusát. Elsőként Oroszország proletariátusa vitte győzelemre a forradalmat. Ma már győzedelmeskedett Európa és Ázsia több országában, döngeti Amerika kapuját, s hallat magáról Afrikában is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi termő talajra találtak másutt is. Így jött létre a szocialista világrendszer. Ma már a földkerekség lakosságának több mint egyharmadát tömöríti és egyre nagyobb sikereket ér el a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, az életszínvonal emelésében. A szocialista világrendszer, élén a Szovjetunióval, döntő szerepet játszik a jelenkori életben, a békéért, a haladásért folytatott harcban és meghatározza a világ történelmi fejlődését. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szocializmus sikeresen halad előre, és nincs az az erő, amely meg tudná gátolni győzelmében. Létével az emberiség fejlődésének, a világ összes népeinek reményt és bizalmat ad. Világszerte sokasodik azoknak a becsületes, békeszerető embereknek a száma, akik nyíltan szurkolnak a szocializmus győzelméért. A népek és nemzetek összefogásával fokozódik a proletariátus harca az emberiség jövőjének biztosításáért, a békéért, E mögött a gondolat mögött milliók és milliók sorakoznak fel. A szocializmus győzelme jegyében ünnepeljük mi is az idei huszonkilencedik szabad május elsejét. A munkásosztály és élcsapata a CSKP mögé felsorakoznak a városok és falvak dolgozói, az ifjúság, az ország valamennyi polgára. Együtt menetelnek majd nemzetiségre való tekintet nélkül, szem előtt tartva a proletár nemzetköziséget, a népek barátságát, a nemzetek és nemzetiségek egyenrangúságát. A fiatalok százezres tömegei teszik vidámmá a májusi felvonulást, hirdetve szocialista meggyőződésüket, s azt, hogy bátran és egységesen vállalják hazájuk, az egész szocialista világ sorsát, mert tudják, hogy ettől függ egyéni létük és boldogságuk. Az elmúlt huszonöt év alatt hazánkban olyan gazdasági és kulturális fejlődésen mentünk át, hogy nehéz volna a krónikásoknak jegyezni az eredményeket. Különösen Szlovákiában óriási a fejlődés. Ez a fejlődés egyeseknek magától értetődőnek tűnik. Érdemes a- zonban elgondolkodni az elvégzett munka arányairól és bonyolultságáról, mert csak így tudjuk helyesen felfogni, érzékelni a mát, pártunk bölcsességét és következetességét. Szlovákia a köztársaság iparilag fejlett országrésze lett, magas szintű mezőgazdasággal, fejlett kultúrával és iskolaüggyel. Mindez meghatározza az emberek élet- színvonalát, életstílusát. Es ezt nemcsak az autók, a televíziós készülékek számán, a bankbetétek növekedésén lehet lemérni, hanem azokon az intézkedéseken is, amelyek hozzájárulnak a dolgozók, szocialista hazánk valamennyi lakosának művelődéséhez, kultúrájához, e- gészségvédelméhez, egyszóval a szocialista ember neveléséhez. Ezek az eredmények és sikerek, melyeket a proletariátus elért, mind nálunk, mind a világban, ok arra, hogy az idei május elseje is látványos, zászlóer- dos, énekszavas, s mindamellett harcos menetelés legyen. A vörös színű, sarló-kalapács, ötágú csillagos zászló mellett ott leng majd az ország zászlaja is. A munkásnak már van hazája. Hisz azé a gyár, aki dolgozik benne, a föld aki megműveli, az ország, aki irányítja. SZIGL FERENC A SZSZK kormánya Nemzetiségi Tanácsának titkára A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG SZrOVAKTÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam — 1B73_________________________április 24. ___________________________________________ Aggj Kés A télen át csupasz fa, nézd, újra friss. Megyünk az új tavaszba. Én is, te is, mi is. Május gyolcs vászna libben, meg-meglegyint. Vidáman, ifjú hitben megyünk, megyünk, megyünk. ♦ Kezünkben lobogó tűz örömet oszt. Mindenre lobogót tűz: Pirost, pirost, pirost. £des tavaszba mosdó friss tereken ütemre lépni most jó nekünk, neked, nekem. MAJAKOVSZKIJ:
