Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-04-03 / 14. szám

A magyar tájak közül nemzetközi hírnevet jóformán csak a Hor­tobágy szerzett. Közép-Eu- rópa legnagyobb füves pasztája még a jelenlegi, erősen átalakulóban levő állapotában is szinte egye­dülálló idegenforgalmi att­rakció. A világ minden ré­széből vonzza azokat, akik kereáik az egyre fogyó ter­mészeti tájakat, az ősi nép­élet, az elhaló pásztorvilág környezetét, másfelől azo­kat, akik a tudományos ér­dekességeket keresik a szű­zi érintetlenségében meg­maradt ősgyepen. A Debrecen tőszomszéd­ságában elterülő Hortobágy valóban rendkívüli táji él­ményt nyújt. Itt még való­ban . érzékelni lehet a vég­telent, az eke fel nem törte határrészeken nincs egy ha­lom, egy facsoport, egy ár­va kútgém sem, csak ritkás gyepű őslegeJő a távoli ég­aljig. „Az ember úgy érzi magát itt, mint széles ten­ger közepén — írje a Hor­tobágyiéi Jókai. — A teljes semmi uralkodik itten.“ Eg.y- egy pásztortanya, sárból ké­szült karám, kontyos nád­kunyhó tűnt csak fel itt- ott jó félnap! járásra. Aztán megint csak a komor fen- ségű őspuszta, amely még a 30-as években is ilyen él­ményt kelt Móricz Zsig- mondban: „Megrendítő, mi­kor az ember megáll a kö­zepén s körülnéz. Az ős­idők végtelensége, komor vigasztalansága, mely azon­ban nem lehangoló, hanem fölemelő. Az ember először nagyot lélegzik. Teleszívja tüdejét szabadsággal, békes­séggel, tömör nyugalom­mal. Az ég tiszta, és vala­mi véghetetlen mélységű. Szédület és álomhoz hason­ló érzés fog el, s le kell dőlni, le kell heverni a szá­raz fűbe, s bele kell borul­ni a léleknek ebbe a rette­netes nagy égbe, mely ural­kodik és minden pórusun­kat magához ragadja .. A Hortobágy azonban nem volt mindig puszta. A török idők előtt viruló, gazdag táj, melyet népes falvak ül­nek meg. Vízjárta legelőin tízezerszámra hízik a szür­ke magyar marha, és tö­mött erdőségek láncolata húzódik a Tiszától Debrece­nig. A Hortobágy falvai mind porrá égtek a hódolt­ság idején, az erdőket rend­re kiirtották, de a vizek még sokáig tovább öntöz- gették a tájat. Fazekas Mi­hály a múlt század elején még Kánaánnak mondja a Hortobágyot, ahol a pász­tornépségnek „szép zöldel­lő mezőben legel a marhá­ja.“ A Tisza szabályozása és a belvízrendezés szárította ki a század­forduló idejére a Hortobá­gyot, mivel a lecsapolást nem követte nyomon az ön­tözés megszervezése, miként Széchenyi nagy nyomaték kai javasolta. A vizét vesz tett Hortobágyon nyár dere kára már minden évben ki égett az egész roppant me­ző, ilyenkor esengett a „sze­gíny pásztor“ az egekhez: Istenem, teremtöm, adj egy lami gazdasága végzi, amely több mint 12 000 hektárt fogott szántóföldi művelés alá. De az érintetlen pusz­ta is nagy területeket fog­lal még el ma is. A kilenc- lyukú hídon túl tízkilomé­tereken át feltöretlen ősle- gelök húzódnak, s tovább őrzik a Hortobágy termé szeti érdekességeit. Estén ként a végtelenség peremén fel-fellobbanak a pásztor- tüzek, forró nyári napokon zavartalanul űzi ma Is tűn­zeti parkká alakításáról. A nemzeti park bizonyos nem­zetközi normáknak megfe­lelő természetvédelmi terü­let; olyan ősi, eredeti álla­potban megtartandó tájegy­ség, amelynek földrajzi sa­játossága, növény- és állat­világa különösképp jellem­ző egy bizonyos országra. Államilag védetté nyilván! tott kisebb-nagyobb terület Magyarországon már eddig is több van — a Tihanyi­félsziget, a Badacsony, a körű tudományos munkát igényel. Gondoskodni kell azoknak a területeknek sér­tetlen állapotban való meg­őrzéséről, ahol a Tisza-sza- bályozás ősi állapotra jel­lemző mocsári növénytársu­lások és az ártéri ligeter­dők maradványai még fel­lelhetők. De védelemre ér­demes a száraz puszta nö­vény- és állatvegetációja is, a szikes laposok gyeptár­sulásai s a jellegzetes sziki madarak, amilyen a széki szelíd esőt, — Az szegíny baromnak jő legelő mezőt“. Hogy teljesüljön a jámbor pásztori őhaj, vissza kell adni a pusztának éltető ele­mét, a vizet. Ezt a nagy munkát már a mi nemzedékünk végezte el. 1956 júliusában indult meg a Keleti-főcsatornán a Tisza vize, s ez időtől kez­dődik a Hortobágy történe­tének ű], mai fejezete. A puszta egy részének mező- gazdasági művelésre való alkalmassá tételét az ország legnagyobb kiterjedésű ál­dérjátékait a délibáb. Ezt a maradék pusztát is egyre jobban veszélyezteti azon­ban az emberi beavatkozás: növény- és állatföldrajzi ne­vezetességei, természeti szépségei, ősi magyar há­ziállatai, egy sajátos pász- torkodási forma, néprajzi emlékei védelemért kiálta­nak. S a magyar állam ezt a védemet megadja az or­szág legjellegzetesebb pusz­tai tájának. Ezért született 1968-ban kormányhatározat a Horto­bágy jelentős részének nem­Kis-Balaton, az Aggteleki- cseppkőbarlang, a szegedi Fehértó —, de nemzeti park valóban egyedül a Horto- bágyből formálható. Erre a célra az UNESCO keretében működő World Wildlife Fund (Nemzetközi Természetvé­delmi Alapítvány) megfele­lő anyagi támogatást hely­zeti kilátásba; ezzel is je­lezve, hogy a puszta védel­me nemcsak hazai ügy, nemzetközi érdeklődés kí­séri. A Hortobágyi Nemzeti Park megszervezése igen széles lile, a széki csér, a széki pacsirta. Az öntözés révén kialakuló legújabb tájinfor­máció máris sok érdekessé­get mutat fel. A vtzelárasz- tások, a halastavak, erdő­sávok létesítése megjavítot­ta a vadszárnyasok fészke- lési és táplálkozási viszo­nyait, megszaporodott azok­nak a madaraknak a száma, amelyek a Tiszántúl hajda­ni ősmocsaraiban fészkeltek utoljára. Visszajöttek a szár­csák, a cankók, a gojzerek; vízicsibék népesítik be at öntözött réteket. A Horto­bágy ismét hatalmas nem­zetközi madárszálló, ahol ószidőben óriási tömegben találnak átmeneti otthonra a dél felé vonuló lúdfélék. O ltalmat adna a Hor­tobágyi Nemzeti Park az ősi magyar háziállat­állománynak, amely legna­gyobb létszámban itt maradt meg napjainkig. A hortobá- gyon él ma is a hatalmas termetű, villás szarvú, szür­késfehér magyar szarvas- marha, amely a honfoglalók­kal került a Kárpát-meden­cébe, a pödrött szarvú rac­ka juh, a sárgás, a fehér és a kendermagos színű magyar tyúk. A rezervátum­ban helyet kapnak a magyar kutyafajták: a komondor, a kuvasz, a puli és a pumi is. A Máta és Papegyháza kö­zötti pusztarészen létesíten­dő rezervátumban az ősi magyar háziállatokat termé­szetesen helyükön mutatják majd be, a jellegzetes pász­torépítményekkel — a ter­mészetes és mesterséges enyhelyekkel, szárnyékok- kal, karámokkal, aklokkal, hodályokkal, nádkunyhők- kal — együtt. A Hortobágyi Nemzeti Park egyik alapvető feladata a puszta pásztor- művészeti emlékeinek ösz- szegyüjtése és bemutatása. A nagycsárdával szemben álló, népi műemlékké nyil­vánított szekérállásban be­rendezett Pásztormúzeumot szkanzennal is kiegészítik. Mellette természettudomá­nyos múzeumot létesítenek a Hortobágy élővilágának bemutatása céljából. A Nem­zeti Park keretén belül lét­rehoznak egy Tájkutató In­tézetet is, a puszta termé­szeti adottságainak, környe­zettani viszonyainak tanul­mányozására, beleértve a hortobágyi szikeseknek a gyakorlati mezőgazdálkodás vonakozásában történő vizs­gálatát. Ez lesz Magyaror­szágon az első kutatóinté­zet, amely a Nemzetközi Biológiai Program céljainak megvalósítását is feladatá­nak tűzi ki. z Országos Természet­ig védelmi Hivatal még ebben az évben nem­zeti parkká nyilvánítja a Hortobágyot. A megmaradt puszta egyedülálló európai érdekesség és tudományos kincs; még fellelhető és konzerválható természeti, néprajzi, népművészeti, népi építészeti értékeinek meg­mentésére irányuló munkát érthetően nemzetközi figye­lem kiséri. Az előkészítő munka befejezéséhez köze­ledik, és igényessége bizto­síték arra, hogy a Horto­bágy a híres nemzetközi parkok rangsorába fog e melkedni. ANTALFFY GYULA 10 ÖfifjBSéf! HORTOBÁGYI IDILL — CSIKÓS PÁNYVAVETÉS KÖZBEN HÍD EURÓPA ÉS ÁZSIA KÖZÖTT Az utóbbi időben gyakran ol­vashatunk a sajtóban arról az építkezésről, amely Európát és Nagy-Britanniát köti majd össze szárazföldi úton. A La Manche- csatorna alatt alagutat építenek, amely 50 km hosszú lesz, és meg­kerüli a Dnweri-tengerszorost. A legutóbbi hirek szerint a Fran­ciaország és Anglia közötti alag­utat a jövő esztendőben fejezik be, amiből persze nem következ­tethetünk arra, hugy mikor kerül sor egy ájabb hasonló építkezés­re, mert hiszen ez hatalmas és költséges vállalkozás. Sokkal kevesebbet hallunk vi­szont olyasmiről, hogy esetleg más földrészeket akarnának ilyen módon összekapcsolni. Mondjuk Ázsiát Európával, holott ez a terv sokkal közelebb áll a meg­valósuláshoz. mint a La Manclie-i alagút. Ez a 30 km hosszúságú, de csak 560—2900 méter széles­ségű híd a Boszporusz-tengerszo- rost szeli át. A Boszporuszt két tenger vize mossa, és nemcsak két világrészt választ el egymás­tól, hanem Törökország európai és ázsiai részét, sót annak fő­városát. Isztambult is kettészali. Ezért a török kormány elhatá­rozta, hogy a Boszporusz felett az isztambuli Beylerhey és Orta köy között másfél km-es hidat épít, és ezzel véglegesen leküzdi a nehézségeket, amelyeket a ten­ger gördít az ország gazdasági fejlődése elé. A mu technikai érdekessége, hogy acél függöhidat terveztek, a hídpályát hatalmas sodrott a- célkötelek tartják; vastagságuk eléri a 60 cm es átmérőt. A híd- test a 165 méter magas két fo- pilléren függ majd. ezért a hid alatt a 64 méternél alacsonyabb hajók mind átúszhatnak, tehát még a legnagyobb tengerjárók is közlekedhetnek alatta. Európai különlegességszámba vehető, hogy a pillérek közötti középső híd- test hossza 1074 méter. Ez lesz a negyedik leghosszabb függőhíd a világon. (A csúcsot a New York i híd tartja 1296 méterrel.) A kö­zépső hidtesten kívül a két szél­ső rész egyike 231 méter, a má­sik 255 m hosszú, mindkettő a viaduktokhoz hasonlóan a szá­razföld felett épül. Ez a megol­dás tette lehetővé, hogy híd szer­kezetét nem kellett a vízben le­horgonyozni, minden munkálatot a szárazföldön végeztek el — ki­véve a középső hldtest szerelé­sét, amelyet hajó segítségével ol- duttak meg. Az aránylag kedvező geológiai feltételeknek köszönhe tő, hogy a betoncölöpöket az egyik oldalon csupán 5 méter­nyire, a másik oldalon Is 16 mé­ternyire kellett beverni e viz színe alatt. A 33 m széles hidtesten három 3 és fél méter szélességű közieké dési pálya lesz mindkét irány­ban, Egy egy gyalogjáró 2 és fél méter széles — szintén mindkét irányban. Az új híd teherbírása 18(1 tonna. A híd lényegében már elké­szült. büszkén feszül az Európát Ázsiától elválasztó víztömeg fö­lött. A tervek szerint júlinshen nyitják meg a forgalom számára. Valószínűleg egy dollár lesz az átkelési dfj. mb 107Am «1m I Az Őrlik folyót átívelő híd Zdtákov mellett hazánk legkor­szerűbb effajta építményei kö­zé tartozik. 1958-1967 között készült. Hossza 541 méter, az úttest szélessége 10,5 méter, a hidat tartó ív fesztávolsága 330 méter. (P) Gátrendszer, épül Leningrad körül Már készülnek azok a nagyszabású tervek, amelyek alapján Leningrad védelmére 23 kilométeres gátrendszert építenek a várost szüntelenül fenyegető áradások ellen. Az Idroprojekt vállalat 40, tudóst és szakembert vont be a tervezésbe, s a munkával két éven belül végeznek. „Észak Velencéje“ az elmúlt évszázadokban sokat szenve­dett a Néva folyó megduzzadása és a Finn-öböl vizének szél­vihartól gyakran felkorbácsolt tükre miatt. A tervek szerint a gátrendszer Kronstadt szigetét Is magá­ban foglalja. Tizennyolcmillió köbméter földet kell majd meg­mozgatni a munkálatokhoz, 25 ezer köbméter vasbetont épí­tenek be a gátakba. Három nagy. hajózsilip készül, hogy a kikötők ár esetén is zavartalanul működhessenek. A; gátrendszeren autópályát építenek, éttermekkel, osónak- ■ házakkal, üdülőkkel. Ezen az úton kényelmesen elérhető majd Kronstadt szigete, amelyet eddig csak hajóval közelíthettek még. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom