Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-03-27 / 13. szám
/ ISMÉT AZ Í11AM (UN 1973. március 22-én a prágai Várban összeült a Szövetségi Gyűlés mindkét kamarája, hogy Alois Indra elnökié-' sével megválassza a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államelnökét az elkövetkező ötéves időszakra. Ludvík Svn- bnda hadseregtábornokot, a Nemzeti Front közös és egyetlen jelöltjét dr. Gnstáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK Nemzeti Front KB elnöke terjesztette a Szövetségi Gyűlés elé. Az utána lefolyt szavazáson mind a Népi Kamara, mind a Nemzetek Kamarájának képviselői egyhangúlag államelnökké választották Ludvík Svohndát. Ezután az új elnök letette az Alkotmány által előírt fogadalmat és ezzel megtörtént újonnani beiktatása az államfői tisztségbe. Az új államelnök megválasztásával kifejezésre jutott rendszerünk mély demokratizmusa. A nép által választott képviselőkön keresztül teljesült országunk minden lakosának óhaja: az állam élére olyan ember került, aki egész életével, munkásságával és a népért folytatbtt harcával méltó erre a tisztségre. ÜDVŰZIO TÁVIRAT Drága Elnök Elvtársi őszinte örömmel küldjük jókívánságainkat a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államelnökévé való megválasztása alkalmából. Mély meggyőződésünk, hogy ezzel egyben a Szocialista Ifjúsági Szövetség minden tagjának, hazánk minden fiataljának őszinte örömét is tolmácsoljuk. Mi fiatalok önben látjuk drága Elnök Elvtárs, szocialista köztársaságunk polgárai legszebb tulajdonságainak megtestesítőjét, a hazánk felszabadításáért küzdő becsületes harcost, ön' példás kommunista, becsületes és szerény ember, a szocializmus áldozatos és önzetlen építője — valamennyiünk példaképe. Velünk együtt ma már a fiatalok tízezrei emlékeznek vissza az önnel való személyes találkozásra, a fiatalokhoz fűződő szívélyes kapcsolatára, kedvességére és bölcsességére; a mély megértésre, amelyet a fiatalok érdekei és szükségletei iránt tanúsít, és gazdag élettapasztalataira, amelyeket oly önzetlenül a- dott át nekünk. Az ön nevéhez, hathatós támogatásához és segítségéhez fűződik Szocialista Ifjúsági Szövetségünk keletkezése, építése és tevékenységének fejlesztése. Drága Elnök Elvtárs, az elkövetkező években a legfelsőbb államtisztségben végzendő további munkájához sok egészséget, alkotó erőt, személyes boldogságot és megelégedettséget kívánunk. Mély tisztelettel a Szocialista Ifjúsági Szövetség Közpsnti Bizottsága nevében JURA] VARHOLIK, A SZOCIALISTA IFJÜSAGl SZÖVETSÉG SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam — 1973 március 27. Ara 1 - Kés Ünnepükön szeretettel köszőntjük tanítóinkat l ARCOK A BRIGÁDBÓL Délután — tizennégy óra tíz perc. Az új műszakban, a délutániban dolgozók már ott állnak a gépek mellett, s az ollózok Irányából végző munkásuk áradata hömpölyög a gyárkapu felé. A vasútállomás, a buszmegállók, az otthonok felé igyekeznek, o o o Hajnal — öt óra harminc perc. Az éjszakai műszakban dolgozók az utolsó munkadarabjaikat készítik. Fél óra múlva fájront, egymástól óra múlva pedig már mindenki odahaza lesz. Tizenhat óra telt el a tegnapi nagymuszak befejezése óta. Már háromnegyed hat van, s a fuleki Kuvusmalt kapuján ismét megindul az áradat. Az otthonok, a vasútállomás és a buszmegállók i- rányából emberek százai özönlenek, de most már befelé a gyárkapun, a gépekhez. Dolgozni jönnek. Nyolc órát töltenek majd cl a műhelyekben, a csarnokokban. A két műszak közt eltelt tizenhat óra alatt... lehetetlen elgondolni, hogy ennyi emberrel mi minden történhetett, miközben lepergett életükben két müszaknyi szabad idő. Házat építettek, gyereket neveltek, szerettek, tévét néztek, ö- rultek, zsörtölődtek... ahogy az lenni szokott. És így megy ez napról napra. Munkástömegek váltják egymást a gyárkapuban, váltják egymást a gépek mellett, termelnek, dolgoznak, napról napra... illetve nem vagyunk egészen pontosak, mert sukszázan vannak itt olyanok a- kik ha kell, a nyolcórás munkaidőhöz hozzátoldanak, vagy egy- egy szabadnapjukat szentelik fel a gyár, a közösség, a társadalom érdekéért. Így teszik, hiszen tudják, az az érdek saját érdekükkel azonos, közös. Állok a gyárkapuban, nézem a hullámzó munkástömeget. 1973 márciusát írjuk, ám az embernek akaratlanul is a huszonöt esztendővel korábbi február jut az e- szébe, apáink, eltelt negyedszázadunk, jelenünk, jövőnk februárja, a történelmi február. (Folytatás a 3. oldalon)
