Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-25 / 30. szám

10 új ii 1953. július 26-án az amerikai érdekeket fenntartás nélkül kiszolgáló Batista diktátor politikájával elégedetlen kubai hazafiak maroknyi cso­portja, dr. Fidel Castro vezetésével vakmerő rajtaütést hajtott végre Santiago de Cuba moncadai kaszárnyája ellen. A vállalkozás inkább a mérhetetlen elkeseredés megnyilvánulása volt, s nem megfontolt, szer­vezett, céltudatos,harc, de kibontotta a felszabadító mozgalom zászla­ját. Három évvel .később már szervezett forradalmi harccá erősödött, amely — köztudott — 1959-ben a gyűlölt Batista diktatúra megdönté­séhez vezetett, és elindította az országot — az amerikai földrészen az elsőt — a szocialista fejlődés'útján. Ezért a moneadai vállalkozást Ku­bában ma is államünnepként tisztelik. A kubai nép szabadsága kivívása után — az egész világ haladó erői­nek támogatásával — meghiúsította az amerikai imperializmus minden beavatkozási kísérletét. A Szovjetunió és a szocialista országok testvéri segítségével megtörte az amerikai gazdasági blokádot, és eredménye­sen építi a nyugati félteke első szocialista társadalmát, amelynek pél­dája egyre inkább vonzza a többi. latin-aTnerikai országot. Néhány nappal ezelőtt Kubát saját kérésére félvették a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába. Ez minden bizonnyal újabb lendületet ad Kuba gazdasági fejlődésének. A rohamosan fejlődő Havanna látképe Fidel Castro, a kubai forrada­lom legendás hírű vezére okból meglepő. Nem tudnám elképzelni Havannát napsü­tés nélkül; olyan, mintha e- gyenesen a fényes égitest­ből született volna. Az épü­letek szinte csillogó fehér- ségűek; merész, tiszta vona­lak, a nagy lélegzetű bulvá­rok tökéletes összhangban vannak a növényzettel, az emlékezetes öböllel... Ha­vanna vidáman, örökmosoly­gón lép elém; reggelenként, amikor a nap elárasztja, va­lamilyen kiapadhatatlan frisseséget áraszt. „Cuba ale- gre un sol“ — Kuba olyan vidám, mint a Nap. Számtalanszor láttam ezt a feliratot különböző helye­ken, képeslapokon. S nem tudtam nem egyetérteni ve­le. Olyan országnak a va­lósága tükröződik a mondás­ban, ahol a természet szép­sége az emberi alkotás nagy- szerűségével fonódik egybe, ország munkaerejének csak­nem 30 százaléka volt. Mindez a mai Kuba szá­mára már történelem, amely az egykori szenvedések mel­lé mindig odaállítja a hősi harcokat is. Az átalakulá­sok, amelyek a szocialista Kuba életében végbementek, az ország legtávolabbi vidé­kein is észrevehetők. Kubai utazásaim során eljutottam Uveroba, amely apró telepü­lés, kis kikötővel. Valamikor egy amerikai érdekeltségű vállalat arra használta, hogy a Sierra Maestra-hegység gazdag faanyagát itt hajóz­za le. Minden kezdetleges volt itt: a fatörzseket a mun­kások úszva tolták a hajó­kig, a településnek nem volt sem iskolája, sem orvosi ren­delője, de még boltja sem. Épült azonban kaszárnya, a- melyet 1957 egyik májusi reggelén a Sierra Maestrá­ÚTIKÉPEK KUBÁBÓL A Kubába érkezőt már a Jósé Marti repülőtéren való leszállás után, a Havanna felé vezető út első kilomé­terein magával ragadja a táj különös szépsége. Idegen il­latok úsznak a levegőben, az ismeretlen föld gazdag­ságáról árulkodnak. Termé­szetesen gondoltam arra, hogy az első találkozás a Ka- rib-tenger szigetével meglep, hiszen annyira különbözik mindattól, amihez az euró­pai szem hozzászokott. A világ nagyvárosaiban lenyű­gözhetnek a felhőkarcolók, a történelem emlékei vagy a mai technika csodál. Ha­vanna azonban egészen más mindazzal, amelyet a szo­cialista Kuba népe sorsának uraként valóra váltott. Közismert, hogy az egyko­ri Havanna — s mondhatni egész Kuba — az amerikai gazdagok üdülőhelye volt. Havanna paradicsomi kör­nyezetét keresték, amikor beleuntak az üzleti élet haj­szájába. Nem törődtek más­sal, csak Havanna csodás környezetével és a haszon­nal, amelyet a cukornád-ül­tetvények hoztak. Abban az időben azonban a kubaiak számára a cukornak keserű volt az íze. Az 1958 évi sta­tisztika 665 000 munkanélkü­liről beszélt; ez a szám az ban rejtőző partizáncsapa­tok megtámadtak és nagy veszteségeket okoztak Ba­tista zsoldosai között. Ma a volt kaszárnya, átalakítva, iskola, és a hegy meg a ten­ger közé ékelt településre rá nem ismerne, aki 15 éve nem járt erre. Az új, előre­gyártott betonelemekből fel­húzott, modern vonalú épü­letek — lakások, üzletek, középületek — egyre inkább a korszerű város képét mu­tatják. S ez a mai Uvero is arról tanúskodik, hogy mi­lyen lendületet ad a kubai­ak alkotómunkájának az a tudat, hogy hazájuk az övék, saját boldogságuk megte­remtéséért dolgoznak. Zafra — olvastam az új­ságokban, színes plakáto­kon, hallottam a mindenna­pos beszlgetésekben. A zaf­ra, a cukornád aratása, min­dig döDtő csata az ország gazdasági életének szemszö­géből, és mindenkit foglal koztat. Minden kubai úgy érzi, részt kel! vennie eb­ben a csatában, még akkor is, ha nem léphet közvetle­nül a cukornádvágók sorá­ba. Nem is lett volna teljes Kubában tett látogatásom, ha nem látom kibontakozni ezt a nagy küzdelmet. Á zafra frontja mindenütt jelen van ilyenkor, még a cukornád- ültetvényektől távoli vidéke­ken is. A Kubai Nők Szö­vetsége például országosan 33 millió 808 664 munkaórát jegyzett ebben az időszak­iján. Hogy miként? Például azzal, hogy 60 000 falusi nő brigádokba szerveződött és átvette azokat a munkákat, amelyeket eddig a zafrában részt vevő férfiak végeztek. Nem az első alkalom volt az, hogy így történt, és hoz zájárul* többek között a n* munka meghonosodásához. Ma az Országos Szárnyasne­velő Kombinátban vagy a dohányválogatókban, a gyü­mölcsösökben és zöldséges­kertekben többségben nők dolgoznak. ...Havannát a nap városá­nak láttam. • kubaiakat vi­dám, derűs embereknek is­mertem meg. Ez a derűlátás azonban nemcsak természet­adta tulajdonság. Erőtelje­sen éreztem azt, hogy for­rása a szocialista Kuba la­kóinak a holnapba vetett hite. Kiss Rozália A kubai forradalom győzelme elölt az ország egyharmada analfabéta volt. Hazánk kezdettől fogva minden eszközzel támogatja a kubai forra­dalmat, és a két ország között szilárd, megbonthatatlan egység alakult ki. Ezt megerősítette a Fidel Castro vezetésével nemrég nálunk járt kubai párt- és kormányküldöttség látogatásáról kiadott közös közle­mény. Barátságunk fennkölt szimbóluma, hogy éppen a holnapi államünnep alkalmából helyezik üzembe a havannai kikötő közelében álló, teljes ..egészében csehszlovák segítséggel épült erőmű újabb üzemegységét. A RIGAI HÁZTARTÁSI GÉPEKET gyártó kísérleti üzem olyan fél­vezetőkkel működő készülék gyár­tását kezdte meg, amellyel sza­bályozható a lakások megvilágítá­sának erőssége. A hagyományos villanykapcsoló helyére szerelhető készülék fogantyújának elforgatá­sára változtatja a lény erősségét. A Szovjet Világítástechnikai Ku: tatőtntézetben szerkesztett újdon­ság számos országban elismerést vívott ki. KOMPUTER KAPITÁNY A norvég hajóépítő és" hajó­zási vállalatok már évekkel ezelőtt megkezdték a számító­gép felhasználását, sőt „komp­utas“ elnevezéssel külön válla­latot alapítottak, melynek fela­data a hajőépítésben, valamint a hajózásban szükséges számi- tógépes feladatok ellátása. Je­lenleg a vállalat az óceánokon közlekedő hajók irányításának automatizálását tűzte ki célul. A „Taymlr“ nevű teherhajőn folytatják az erre vonatkozó kí­sérleteket UNIVAC 1108 számí­tógéppel. Az elektronikus be­rendezés állandó ellenőrzés a- latt tartja a teljes hajótestet és annak egyes részelt, valamint a géptermeket. Molekulaszintézis robbantani A Szovjet Tudományos Aka­démia Kémiai Fizikai Intézeté nek munkatársai azt kutatják, hugyan lehet olyan molekulá­kat üsszekapcsulni amelyek közönséges körülmények kö­zött nem alkutnának vegyibe tét Az egyik módszer: rob­bantással kell . összepréselnt“ a molekulákat. Súlyos páncélozott ajtó sik lik egy sinen. és elzárja a kísérleti kamra nyílását. A kamrában rubhanóanyag van és egy fémampulla. amely a szilárd kiinduló anyagút tar­talmazza. A laboráns megnyom­ja a gombot, mire hatalmas robbanás következik be A ko­rábban több óráig zajló reak­ció a másodperc milliomodré sze alatt megy végbe. P. Jani polszkij, a kémiai tudományok doktora, a laboratórium veze tője elmondta, hogy a rabba nási hollómban egymillió at­moszféra a nyomás, csaknem ugyanakkora, mint amilyen nagy mélységekben a Föld mé heben uralkodik. Ez a nagy nyomás egymásba ..préseli“ a kiindulási anyagok molekuláit. E módszerrel számos új anyag állítható majd elő. melyeknek tulajdonságai felülmúlják az eddig ismertekét, vagy esetleg egészen elütnek azokétél. A SZÓ SEM RÖPÜL EL A japán mérnökök és szakmunkások mindig híresek voltak sok kiváló és eredeti termékük ről. Ez az egyik legújabb érdekes japán termés amely1 márciusban került forgalomba. Lényege egy telefonba épített magnetofon, méghozzá a; egyszerűbb kezelhetőség kedvéért kazettás mag­nó. A telefonbeszélgetés megkezdése után egyet' len gombnyomás kell csak, és a magnetofon rög­zíti a beszélgetést. Megállapodások esetén ez na­gyon fontos dokumentum lehet. Hát — a szí többé nem röpül el (mint a római közmondás tartotta, amely szerint csak az írás maradt voln; meg)...

Next

/
Oldalképek
Tartalom