Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-25 / 30. szám

/gondolatok PALÄGY1 LAJOS: Egy gentleman levizsgázott A sakkbarátok milliós tábo-.' rával jómagam Is feszült ér­deklődéssel vártam a reykjavf- kl sakkvilágbajnoki csatáro­zást a szovjet világbajnok, Bo­risz Szpasszkij és az amerikai Robert Fischer között. Mivel egyik sakkozóhoz sem fűz kö­zelebbi kapcsolat, sokáig té­továztam: kinek szurkoljak? Kezdetben Flscherhez húzott a szivem. Elsősorban azért, mert Ilyen fiatalon verekedte be magát az élvonalba. Kez­dettől fogva szimpátiával kö­vettem pályafutását, és most örültem, hogy végre egy ma­gunkfajta fiatal kerül a kirá­lyi játék trónjára (eddig, több­nyire az Idősebb vagy ■ lega­lábbis a közép korosztály u- ralkodott). Bobbynak minden előfeltétele megvan hozzá. De aztán Jött a kiábrándu­lás. Tulajdonképpen máig sem tu­dom. mit akar a Bobby Fi­scher, s talán ő maga sem tud­ja pontosan, de előttem egy­szer s mindenkorra levizsgá­zott. Ilyen viselkedést egy út- széll csavargótól sem vár az ember. Hol van már az a szerény fiatalember vagy inkább tizen­éves kamasz, aki egy-egy vesztett játszma után sírva fa­kadt; aki tizenöt éves korá­ban (akkor már amerikai baj­nok volt) trikóban kér bebo­csátást az egyik New Vöt15-1 mecénáshoz — s emiatt kis. híján be sem engedik a „jobb*_ társaságba“ —, hogy pénzt 1 szerezzen a pénzzavarban küz-, dő amerikai sakkszövetségnek,- s amikor hallja a feltételeket, így fakad ki: ,,£n az eredmé­nyeimet kizárólag a saját te hetségemnek köszönhetem, és ilyen támogatásra nem tartok igényt.“ Bezzeg ma már elfogadná a Dárlus kincsét is. Túlságo­san hamar metganulta, hogy a pénznek nincs szaga. Tudtam, hogy különc. Ami­kor két évvel ezelőtt Jugo­szláviában jártam, a lapok első oldalon közölték, hogy az ép­pen ott tartózkodó Bobby fel­kereste Belgrád legjobb divat- szabóját és egy ruhatárra va­ló öltönyt rendelt nála, és... lejátszott vele egy partit — Ingyen. Ha ma mondanák, él sem hinném. Az elutazása előtti huza­vona... Blz’isten már azt hittem, B 52-esen érkezik Reykjavíkba. Ez nagyobb nyomatékot adott volna követeléseinek. Az ante- rikalak egyébként is kedvelik ezt a fajta közlekedési esz I közt, s nemegyszer bombákat is visznek tarsolyukban. Legjobban azonban elutazá­sa előtti kijelentései taglőztak le: Hol fogok játszani? Egv bálna hátén vagy egy iskola­padban? — kérdezte az eny­hén szólva öntelt Bobby. Meg hogy Izland primitív ország. ilyet egy intelligens ember nem mond. Más népek, nem­zetek gyalázása szerintem a legalávalóbb tett. Nekünk Itt. Európa szivében volt belőle elegünk. Úgy látszik, ez afféle ame­rikai népszokás, mert nem Bobbytól hallottuk először. De hát tartsák meg maguknak a véleményüket. A jenkik módfelett büszkék rá. hogy ők találták fel a gen­tlemant. Nos, ezúttal Bobby Fischer egy csöppet sem -vi­selkedett gentleman módjára, ý A gentleman tovarlscs Spassz- ? klj. aki a történtek után Is g hajlandó vele játszani. új ifjúság 7 Lemezek-énekesek A protest-songok lassan meg­hódítják a széles nagyközönsé­get. A Bratislava! Lírán elhang­zottak után legújabban Pavel Líška jelentkezett protest-song- gal. A „Jdou lidé, jdou“ című lemezével a vietnami háború ellen emelte fel hangját. Alena Tichá a Štaidl-fivérek „Až té paže obejmou“ című számát énekelte lemezre. Kísér a szerző és zenekara. Folynak az Olympic negyedik LP-lemezének felvételei. Kará­csonykor kerül piacra. Václav Neckar „társadalmi munkával“ köszönti a SZISZ I. kongresszusát. Hangversenyt ad a komlószüreien részt vevő fia­taloknak. Szeptemberben két­szer Budapesten lép fel, majd innen hosszabb bulgáriai hang- versenykörútra indul. A Supraphon hanglemezgyár­tó vállalat kiadja az eddig is­meretlen Jiŕí Šedý lemezét. A szakértők az utóbbi évek egyik legnagyobb felfedezettjének tartják. A Rangers-Plavci country-beat együttes újabb albumának fel­vételeire a brnói stadionban kerül sor. Valószínűleg októ­berben jelenik meg a hangle­mezboltokban. A Supraphon Gramoklubja kiadta a jól ismert grúz éne­kesnő, Giulj Csoheli nagyleme­zét, amely Gustáv Brom zene­karjának közreműködésével ké­szült. A magyarországi Zeneműki­adó megjelentette a Táncdal- fesztivá) ’72 negyvennyolc da­lát. A kottafüzetben még a négy tartalékslágert is kinyomtatták, csatolták mindhárom elődöntő egy-egy szavazólapját. A szer­zők, a szövegírók természete­sen „névtelenek“. A Beach Boys minden egyes rajongójának, aki megtekinti európai turnéjának fellépését, egy kislemezzel kedveskedik (You Need A Mess Of Help TO Stand Alone). Mary Hopkin lemondta min­den idei hangversenyét. Csak a zeneszerzésnek és a lemez­kiadásnak szenteli minden ere­jét. ALENA TICHA Helexa felvétele MARUSZJA A neve egzotikusán hangzik — Pola Raksa. Nincs azonban mögöt­te semmi rejtély, és még csak nem is művészi álnév. Így hívták már akkor is, amikor tizennyolc éves korában beiratkozott a bo- roszlőt (Wroclaw) egyetem len­gyel szakára. Azóta tizenhárom év telt el, és a riadt tekintetű lengyel szakos diáklányból Időközben Lengyelor­szág egyik legnépszerűbb színész­nője lett. Egész sor kiváló film­szerepet alakított és a színpadon is számtalan sikert aratott. Szá­munkra azonban elsősorban Ma- ruszja; a nagysikerű lengyel film­sorozat, A négy pánoélos és a ku­tya csinos, vörös hajú Maruszjája, Jan Kos menyasszonya. A nagy, sötét szemű színésznő valójában törékeny, szőke, kék szemű teremtés, és egy négyéves kisfiú. Martin boldog édesanyja. • Lengyel nyelvet tanult, de mindjárt az első évfolyamban meg­jelent a filmvásznon... — Véletlenül. Egy napon a tej- csarnokban véletlenül beleütköz­tem egy fotóriporterbe, aki lefény­képezett és a képet betette az egyik ifjúsági lapba. Éppen ebben az időben keresett valakit Maria Kaniewska rendezőnő „A hetedik osztály sátánja“ című film fősze­repére: A lapban megjeleni fény­kép alapján engem választott A forgatást azonban sehogy sem lehetett összehangolni egyetemi tanulmányaival, ezért megfogadta rendezőnője tanácsát, a sikeres felvételi után átlépett a Lódii Szín- és Filmművészeti Főiskolára. Közben rengeteg kedvező alkalmai kapott a filmekben: Egy hétköz­nap története, Szűz az ablakban, A válás elmarad, Beáta. Zbigniew Cybulski oldalán Játszott a Zara­goza! kézirat című filmben, és főszerepet kapott Andrzej Wajda felejthetetlen Hamujában. Minden üjabb alakítás alkalom volt kivé­teles képességeinek bizonyítására, és ő bizonyított. Külföldön is felfigyeltek rá. A Nokturno című lelt filmben egy francia lány szerepét bízták rá. látszott továbbá Mihail Bogin szov­jet rendező Zoszja című filmjében. Maruszja szerepe a négy vdn- célosrál szőlő sorozatban nem az első kitörő sikere, de a legkedve­sebbek közé tartozik. 0 Mi a véleménye Maruszjáről? — Negyszerű lány. Végtelenül ragaszkodom hozzá. • Milyen élményei fűződnek a négy páncélos forgatásához? Si­került összebarátkoznia Gömböc­cel? — Határozottan szépek. A szí­nészekkel és a stábbal öt évet töl­töttünk együtt, és ez elég bosszú idő. Gömböc végtelenül okos, és egy csöppet sem elkényeztetett. Pedig nem is lett volna csoda, úgy elkényeztettük és szerettük mind­annyian. Remélem, hogy ó is ha­sonló rokonszenvvel viseltetik irántuk. • Melyik tankost kedvelte meg leginkább? — Ezt nem árulom el. A többiek megsértődhetnének. • A kisfiából szintén színészt nevel? — Isten őrizz! De hát ez vég­eredményben az ő dolga. 0 Melyik emberi tulajdonságot értékelt legjobban? — A barátságot. 0 Legkedvesebb regénye? — Saint-Exupéry Kis hercege. 0 Költő? — Jeszenyin. 0 Társulat? — Néhány évig a lodži színház­ban játszottam, ma a varsói Je­len Idők Színházának vagyok tag­ja. Alena Nehodová A z üzbégek zöld szfnü teát isz­nak, saslikot esznek és fejü­kön mindig ott van a hímzett turbán. Mi is ittuk a teái, naponta 2—3-szor még moziba is men­tünk, sajtóértekezletekre jártunk. Rendezőkkel, színészekkel és produ­cerekkel beszélgettünk, de foként — izzadtunk. Taskentben tudniillik a II. alro-ázsiai filmfesztivál tartama alatt a hőmérő higanya a 40 Celsius-fok körül mozgott, és ez bennünket kö­zépeurópaiakat teljesen kimerített. A másfél milliós lakosú Taskent az 196G-OS év természeti katasztrófáját juttatta eszünkbe, amikor a szörnyű földrengés majdnem az egész várost elpusztította. De egyben eszünkbe öt­lött az az önzetlen baráti segítség Is, amelyben ezek után Taskent ré­szesült. Minden szovjet köztársaság részese annak, hogy a romokból ój város épült, új lakótelepek, iskolák, állami hivatalok épületei és a mo­dern építészet remeke — a Lenin- múzeum. És még tovább építkeznek. A régi várost fokozatosan lebontják. A taskenti fesztiválon nem osztot­tak dijakat, viszont valamennyi be­mutatott film oklevelet kapott. Első­sorban az vnlt a cél. hogy a teljesen névtelenek, a kezdők is bemutathas­sák alkotásaikat, amelyek nemcsak a forgatásuk helyszíne, hanem erede­ti művészi felfogásuk és szokatlan tématikájuk miatt is roppant érde­kesek. Ez volt az ok. amely szinte tehetetlenné tette a különböző arany és ezüst dijak kiosztását. Es mégis, a taskenti fesztivál egy szemernyi­vel sem volt kevésbé komoly és ér­dekes. mint mások. Sót. éppen ellen­kezőleg! Különböző művészi felfogá­sok kerültek terítékre a bemutatott filmekben és a viták sarán. A fesz­tiválon 500 külföldi delegátus vett részt. Sajnos, nem tudjnk itt valamennyi bemutatott filmet értékelni, de lega­lább röviden szólunk néhányról. A szovjet kinematográfia már az első napon „A tűz megfékezése“ cí­mű kétrészes filmmel mutatkozott be. amely egy rakétakonstruktőr drámai életét ábrázolja. A mi közönségünk­nek a Karlovy Vary-i filmfesztiválon, majd később minden moziban alkal­ma lesz ezt a filmet megtekinteni. A japánok több filmmel jelentkez­tek a fesztiválon. A legnagyobb si kert „A felkelő nap zászlaja alatt“ cimü báhorúeltenes tematikájü film aratta. Meséje egy egyszerű assznnv története, aki a háborúban elveszett férjét keresi. Bár a film nem men tes egy két valóban natnrallsta ábrá­zolástól — mégis kimondottan a há­ború ellen irányul, és emellett szi­gorú birálata a Ispánban fennálló politikai rendszernek. Az egyiptomiak inkább a könnyű múzsának hődoltak két filmjükkel: „A drága leányom“ és „A szerelem ára“ elmükkel. Láttuk az iráni ..Das Akol“ ctmú filmet, amely egy öregedő férfi fia­tal lány iránti szerelméről sző!. A film borongás hangulatú, és hetven­ként a hős viselkedése számunkra érthetetlen, azonkívül kissé hossza­dalmas. Az indusok filmjei az üzbégek előtt nagy közkedveltségnek örven­denek. A „Resma és Sera“ cfmü fil­met is igen nagy érdeklődéssel fo­gadták a vendéglátók. A film a sze­relem és a vérbosszú legendája; kü­lönösen varázslatosan szép külső fel­vételeivel ragadná magával közönsé­günket. A fesztivál egyik legkellemesebb meglepetése egy hazai Uzbég film produkció volt. Ravil Batirov rende­zésében. A film címe: ..Ma és hol­nap“. A darab főhőse egy fiatalem­ber, akt egy aagy üzemben hegesz­TASKENT 72 A Sri Lanka-i (Cejlón) küldöttség tagja, Swineetha niszter elvtárs beszámolóját tóként dolgozik Van egy titkos, el­érhetetlen szerelme, de őt ts, anél­kül, hogy sejtené, egy másik kislány ugyanúgy szereti. A fiatal férfi na­gyon egyenes, harcias jellem, nem riad vissza attól sem. bogy idősebb munkatársait megbírálja. Gondolko­dás nélkül vállal funkciót az üzemi bizottságban, harcol az emberek kö­zötti kölcsönös jő kapcsolatokért, dalol, táncol. Csalódik, mert meg nem értéssel kerül szembe, de ezen is túlteszi magát, mert 18 éves. és mert tiatalságét teljes mértékben él­vezni akarja. Ez a darab szinte is­kolapéldája a modern filmművészet­nek: egy fiatal, szép embert bemu tatni, aki az igazságért harcai, aki szeret és érzékeny, akit a mások gondja-baja sem hagy hidegen, aki keresi a helyét, és meg Is találja a társadalomban. A dr. jifí Purš vezette csehszlo­vák filmküldöttség főleg azért vett részt ezen a ti taskenti filmfeszti­válon. hogy kapcsolatainkat bővítse a harmadik világgal, és kipuhatolja a mi filmjeink iránt mutatkozó ér­deklődést. valamint az exportleheto ségeket. A legutóbbi filmfesztiválon filmjeink közül legnagyobb sikert a „Limonádé |oe“ aratta, továbbá a ..Korda kapitány“ és a többször ts díjat nyert ..Már megint a tócsákon ugrálnak át." A II. taskenti filmfesztivál teljesí­tette küldetését: bemutatta az ázsiai és afrikai filmek szfne-javát, ame­lyek más fesztiválokon különböző — de nem mindig művészi — nehézsé gek miatt ritkán kerülnek színre. Megadta az alkotóknak a tapaszta­latcsere lehetőségét, amely nélkül pedig a művészetben nincs előreha Iadás. mert ez adja az új erőt és lendületet a további munkához. STANISLAV RUDOLF

Next

/
Oldalképek
Tartalom