Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-12-27 / 52. szám

IDÉNY UTÁN ­IDÉNY ELŐTT 2 új ifjúság ­Beszélgetés a CKM szlová­kiai körzeti igazgatójával Vessünk talán először egy pillantást a legutóbbi idényre. Milyen eredményekkel zárták az évet? — Sikeres évről beszélhe­tünk. Irodánk közvetítésével — az év első kilenc hónapjában — 46 700 fiatal járt külföldön. Lényegesen több, mint bár­mely előző évben. Legnagyobb az érdeklődés a Szovjetunió 1- ránt, ahol kilencezer fiatal járt. Nagy népszerűségnek ör­vendenek a különleges barát­ságvonatok, amelyek utasai a szovjet fiatalok vendégeként több nagyobb várost érintve is­merkednek a testvérország éle­tével. összesen hat szerelvény járt tőlünk a Szovjetunióban. Ugyancsak különvonatot indí­tottunk a Szovjetunió — Kana­da jégkorongmérkőzésre. Pá­ratlanul szép, romantikus él­ményekben volt részük azok­nak, akik a Tarasz Sevcsen-to vagy a Suta RusztaveU luxus­hajók fedélzetén a Fekete-ten­geren töltötték a szabadságu­kat vagy a vakációjukat. A Szovjetunió után Magyarorszá­gon és az NDK-ban járt a leg­több csehszlovákiai fiatal. Ö- riásl volt az érdeklődés az o- rosz, Illetve német nyelvtanfo­lyamokkal egybekötött külföl­di üdülések iránt, amelyeket — pedagógiai szempontból — három hétre meghosszabbítot­tuk. A kísérlet bevált, a meg­felelő nyelvtani alapokkal ren­delkező fiatalok tűrhetően el­sajátították az említett nyelve­ket. Számtalan fiatal útját tet­tük lehetővé a nyugat-eurőpal országokba, továbbá Görögor­szágba, Törökországba, Egyip­tomba és Japánba. Ami a ha­zánkba Induló turistaforgalmat Illeti, a szocialista országok­ból 26 400, a kapitalista orszá­gokból 21100 fiatal csehszlo­vákiai tartózkodását biztosítot­tuk. Mik a terveik a most kez­dődő évre? — Szeretnénk legalább 10 százalékkal fokozni a külföld­re induló turistát orgalimat. 1975-íg pedig azt szeretnénk elérni, hogy évente legalább 60 ezer fiatal külföldi utazá­sát tegyük lehetővé. Természe­tesen továbbra is arra törek­szünk, hogy Irodánk díjszabá­sa a lehető legolcsóbb legyen, a csekély anyagiakkal rendel­kező fiatalok Is igénybe vehes­sék szolgálatainkat. Nyugodt szívvel elmondhatjuk, hogy a legolcsóbb hazai utazási Iroda vagyunk. Fokozott figyelmet szentelünk továbbá a külföldi utazások eszmei-politikai meg­szervezésének, hogy egyre na­gyobb nevelő és ismeretter­jesztő hatással legyenek a fia­talokra. E helyen szeretném megjegyezni, hogy sajnos, Szlo­vákia déli, magyarlakta vidé­kein aránylag kevés fiatal ve­szi Igénybe szolgálatainkat. U- tazás! irodánk létezése még valahogy nem vonult be egé­szen a köztudatba. Remélem, hogy az új idényben a cseh­szlovákiai magyar fiúk és lá­A Szocialista Ifjúsági Szövetség I. kongresszusán ki­tűzött program szerint a SZISZ egyik alapvető felada- ta megszilárdítani a Szovjetunió ég a szocialista or- szfigok, az egész világ haladó szellemű Ifjúságához fűződő barátságunkat. Az Idegenforgalom, a nemzetkö- «1 kapcsolatok fejlesztésével elősegíteni egymás kölcsö­nös megismerését, a proletár Internacionalizmus szel­lemében elmélyíteni együvétartozásunkat. _______________ M inden eddiginél fontosabb feladat hárul tehát a Szocialista Ifjúsági Szövetség Ifjúsági Utazási Irodájá­ra (CKM), amely e célkitűzések jegyében nyitotta meg Immár 18. idényét. Az idénynyitás, illetve az előző 1- dény zárása alkalmából beszélgettünk dr. Vladimír Priputennel, a CKM szlovákiai körzeti kirendeltségének Igazgatójával. nyok is belátják a CKM két­ségbevonhatatlan előnyeit, ős mind többen érdeklődnek maid útjaink iránt. Sokat várunk a legújabb kísérlettől Is; a SZISZ minden járási bizottságán és nagyobb üzemben tájékoztató központokat hozunk létre, a- melyek közvetlenebb kapcso­latban lesznek a SZISZ-alap- szervezetekkel és általában a f'iatatoítokail. Néhány gyakorlati tanácsot: Kik, hogyan és milyen körül­mények között utazhatnak a CKM-mel külföldre? — Utazási Irodánk szolgála­tait minden 15-30 év közötti fiatal Igénybe veheti, hangsú­lyozom, hogy nemcsak a SZISZ- tagok, hanem a szervezetien kívül állók Is. Bizonyos ese­tekben — a SZISZ és Pionír- szervezete funkcionáriusainál a korhatárt illetően kivételt 's alkalmazhatunk. A külföldi u- tazásokat elméletben három kategóriába sorolhatjuk. Az el­ső kategóriába tartoznak a szo­cialista országokba irányuló utak, amelyeket tellesen sza­badon árusítunk SZISZ-tagok és szervezeten kívül álló fia­talok számára. A második ka­tegóriába tartoznak a Jugo­szláviába, Ciprusra, Libanonba, Egyiptomba és Szíriába irá­nyuló utak. Ide Is mehetnek a SZISZ-szervezeten kívül álló fiatalok, de csak a lak- vagy munkahelyükhöz legközelebb eső SZISZ-alapszervezeit ajánlá­sával. Nyugiat-Európába, Japán­ba és általában a kapitalista országokba azonban kizárólag csak SZISZ-tagok, valamint fia­tal párttagok mehetnek, termé­szetesen ajánlással. Miiven kedvezményekben és előnyökben részesülhetnek még a SZISZ-tagok? — A SZISZ-tagakat anyagi kedvezményekben Is részesít­jük. A 2-4 napig tartó utaknál 50, az 5-10 napig tartó utazá­soknál 150, az ennél huzamo­sabb külföldi kirándulásnál 300 korona kedvezményt kro- nak a SZ!SZ-1gazo1vány felmu­tatása ellenében. Némely att­raktív és költségesebb külföldi utazásnál még ennél nagyobb kedvezményt Is biztosítunk. Például az egyiptomi utaknál 1500 koronát. Ezek ntán felsorolhatna ta­lán néhány érdekesebb étvo­nalat és éticélt? — Leggazdagabb természets- sen a Szovjetunióba Irányuló utak naptára, összesen 38 út­vonal szerepel a kínálatunk­ban. A hagyományos és is­mert úti célok, Moszkva, Lenin­grad, Kljev és a Fekete-ten­ger mellett újdonság és bizo­nyára kellemes újdonság lesz a nagy ázsiai körutazás a Moszkva — Alma-Ata — Tas­kent — Buhara — Szamaikén d — Dusanbe útvonaílon, továb­bá a hajóút a Volgán Moszk­vából Rosztovba, Vőlgográdba és Kazanyba. Néhány ajánla­tunk a balti és kaukázusi szoviet köztársaságok megis­merését teszik lehetővé. Az í- dén Is megrendezzük továbbá a vonzó fekete-tengert hajó'i- takat a Tarasz Sevcsemko és a Suta RusztaiveM luxushajók fedélzetén. Ugyancsak sor ke­rül a nagy népszerűségnek ör­vendő kombinált, Szovjetunió — Mongólia, Szovjetunió — Finnország utazásokra, sőt szá­muk bővül a Szovjetunió — Lengyelország utazásokkal. A vakáció idején utazási irodánk fennállása óta először rende­zünk kirándulásokat Moszkvá­ba és Kijevbe a 10-15 éves ta­nulóifjúság számára. A Szovjetunió után az érdek­lődést tekintve Magyarország következik a sorban. A Bala­ton már hagyományosan a csehszlovákiai fiatalok egyik legkedveltebb pihenőhelye, an­nál Is Inkább, mert anyagilag előnyös. Újdonság a motoros fiatalok hétnapos kirándulása a KWiántelepre. A tavalyinál több fiatalt helyezhetünk el a Balti-tengernél, a romániai, bolgár és jugoszláviai tenger­parton. Lengyelországban az érdeklődők vttorlástanfolyamo-n vehetnek részt a Mazuri-tava- kon. A sísport kedvelőinek az Idén először februárban a ro­mániai hegyekben kínálunk kellemes időtöltést. Egyiptom, Görögország és Ciprus mellett több évi megszakítás után is­mét utazhatunk Szíriába és Ll- caltonba. Az érdeklődők ked­Felhívjuk olvasóink fi­gyelmét, hogy januárban közöljük a CKM 1973. évi részletes átinaptárát! vak szerint válogathatnak a körutazás és a tengerparti pi­henés között. Persze az Imént csak úgy he­venyében soroltam fel a CKM 1973. évi külföldi útinaptárá­nak egyes részelt. A CKM kd- randettségeHbem az érdeklődők ennél aprólékosabb és kimerí­tőbb tájékoztatást -kapnak. Forduljanak hozzánk bizalom- mail Lejegyezte: Palágyi Lajos Vallomások bai§f$mrl ÉLETSZÍNVONAL Az év utolsó hónapjának elején Zoltán barátommal egy gondtalan estét szándékoz­tunk eltöltőn) a televíziós készülék előtt. Előre megfogadtok, hogy ezen az estén mindketten óvakodunk majd attól, hogy okot adjunk valami „okoskodásl“ vitára, tgy felkészülve aztán — a kölcsönös fogadalom értelmében — figyelmünket a képernyőre összpontosítottuk, és még a reklám sugár­zásinál is tartézkodtunk a hangos megjegy­zésektől. — Ezek a karácsonyi reklámok eszik már az idegeimet — szólalt meg Zoltán, nem bírva ki megjegyzés nélkül. — Nézem őket, é.-: közben azon töprengek, hogy miért ép­pen a közelgő karácsony ürügyén kínálnak annvi, máskülönben is egész éven ét kap- haté különtéle holmit. — Felém sunyftott. figyelte önfegyelmem teherbírásét, majd csak ágy. magéban dönnyögve folytatta: — Nézetem szerint ezeknek a reklámoknak semmi összefüggésük nincsen a szocialista életszínvonal emelésével. — Rendben van — vettem fel a felém dobott kesztyűt. — Életszínvonalunk eme­lését más mutatók segítségével Igyekszünk mérni. Leggyakrabban a fugyasztási cikkek nagyobb méretű vásárifisával. Ritkáb­ban kulturális szintük általános eme­lésével. Ezeket a mutatókat távolabbi vagy közelebbi múltunk szintjéhez viszonyítjuk, és a szaporulatot emelkedő életszínvona­lunk bizonyos fokának tekintjük. Ezenkívül szokásos a szocialista életszín­vonalat a kapitalista világ életszínvonalá­hoz is viszonyítani. Vannak nézetek, me­lyek szerint utol kell érnünk, és túl kell szárnyalnunk a kapitalista világ életszín­vonalát. Az ilyen nézeteket veszedelmesek­nek tartom főleg azért, mart ennek az el­térő két társadalmi rendszernek — a szo­cializmusnak és a kapitalizmusnak — tel­jesen eltérőek az életszínvonalat jellemző mércéi is. Annyira eltérőek, mintha méter­rel akarnánk vizet mérni, literrel pedig posztót. A tárgyi összehasonlításnál rendszerint két azonos foglalkozású ember — teszem azt kőműves vagy autószerelő, esetleg más foglalkozású egyén — keresetét viszonyít­juk egymáshoz. Utána próbáljuk meghatá­rozni, bogy mit vehet keresetéért a kapita­lista rendszer kőművese és mit a szocialis­ta rendszeré. Már az ilyen egyszerű tárgyi összehasonlítás Is hamis eredményekhez ve­zet. Ha ngyanls a kapitalista társadalmi rendszer dolgozójának az életszínvonalát akarjak „megmérni“, úgy ezt kizá­rólag a magántulajdonon alapuló törvény- szerűségek határainak a tekintetbe vételé­vel tehetjük. Ezek a törvényszerűségek a dolgozót Is arra kényszerítik, hogy az élet­színvonal anyagi, illetve tárgyi lényegét előnyben részesítse, hogy szüntelenül sza pnrítsa kicsi „vagyonkáját“, amely életszín­vonalának külső, látható kifejezője. De ezt csak addig teheti, amíg egészséges és mun­kaképes. A szocialista dolgozó életszínvo­nalának anyagi részében ezek a lehető, a munkaképtelenségből, esetleg betegségéből eredő kiadások Is benne foglaltatnak a ke­resetben. lényegében tehát az ő életszínvo­nala ezekkel a tételekkel mindig magasabb a kapitalista dolgozóénál. Tárgyi kifejezésben ez a különbség, per­sze. nem látható, nem „mérhető“. Ennél mérhetetlenebb azonban az élet­színvonal szellemi oldala a két különböző társadalmi rendszerben Míg a kapitalizmus­ban az egyéni „vagyon“ szaporítása örökös életcél, minden egyén általános vágya, szel­lemi életük szerves része, addig a szocia­lizmusban liven „életcéloknak“ nincs alap­iak, nincs támaszpontjuk a társadalomban, nem képezhetik tehát a szellemi élet szer­ves részét sem. Mig a kapitalizmusban az egyéni „vagyon“ elméletileg határtalan mindenkinek olyan „nagy vagyona“ lehel, amennyit ebben a társadalomban képes ösz- szehnrécsolnl, addig a szocializmusban ez a „határ“ meg van szabva. Itt termelőeszkö­zöket, gyárakat, bérházakat, mezőgazdasá­gi üzemeket egyéni tnlaidonba nem lehet megvenni, nem képezhetik az egyéni „va­gyon“ tárgyét, nem „mérhető" velük az életszínvonal. Ezeknél az egyszerű okoknál fogva tehát nem mérhetjük a két társadalmi rendszer közötti életszínvonalát egyforma mércével. Sót. veszedelmes részünkre még az Ilyen Igyekezet Is. A veszedelem abban rejlik, hngv sok embBr nálnnk szó szerint értel­mezi a kapitalista világ életszínvonalának túlszárnyalását mint a szocializmus céliát. Az életszínvonalnak csak a tárgyi tartal­mát teszi magáévá, csak személyautó, csa­ládi palota, vlkendház ás más hasonló tár­gyak birtoklásában látja az életszínvonal lényegét. A kapitalizmus túlszárnyalására való Igyekezetében magáévá teszi a kapita­lista szellemi nézetét Is az életszínvonal­ról. Ez pedig Idegen elem a szocialista szervezet életében A köztnlajdonon alapuló szocialista társadalmi rendszerben az élet- színvonal kapitalista szelleme nem érvénye­sülhet, nem életképes. Ekkor vettük csak észre, hogy az Idő Igen előrehaladott, hogy a gondtalan esté­be vetett eredeti szándékunkat nem való­sítottuk meg és a képernyőn már az élsza­kai hírek bemondója olvassa a legújabb eseményekről szóló tájékoztatóját. Elbúcsúztam hát Zoltán barátomtól, de azért az életszínvonal mércéjéről még Igen sokat töprengtem figybafekvés ntán Is. Miben van tehát az életszínvonal értel­me a szocializmusban? Pali EGY ÉV TAPASZTALATAIRÓL Balia István a SZISZ nitral (Nyltra) járási bizottságának titkára szerény és halk szavú ember. Olyannyira, hogy még abban is kétel­kedni kezdesz, vajon hallgatnak-e rá a fiata­lok. A kétely persze alaptalan, mert Balia István­ra azután esett a választás, hogy saját szü­lőfalujában, Klasovon (Kalász) az Ifjúsági szer­vezet elnökeként már rég bebizonyította, Igen­is, van szava a fiatalok között. Ez körülbelül egy évvel ezelőtt történt, a- mlkor a járási konferencia küldöttel határoz­tak úgy, hogy ő irányítsa a járás falusi és mezőgazdasági fiataljainak a szervezeteit. E- lőtte a járást nemzeti bizottság tisztviselője volt. Vajon nem bánta-e meg, hogy feladta nyugodt beosztását? — 1965-től dolgozom az Ifjúsági szervezet­ben, s mondhatom, mindig nagyon érdekelt ez a munka. Annál nagyobb öröm és megtisztel­tetés volt a számomra, hogy nem pusztán kedvtelésből, hanem hivatalból Is az ifjúsági munkának szentelhetem magamat. A járási nemzeti bizottság tisztviselőiéként sokkal nyu- godtabb és rendezettebb életet éltem és él­hetnék, de ez sem változtat nézeteimen. Ez a munka szebb, Izgalmasabb, nagyobb erőfeszí­tést kíván az embertől, s ezért jobban kedve­lem. járási viszonylatban 111, többnyire falusi szervezet tartozik a kezem alá. Főleg ebben az Időben, amikor az évzáró közgyűléseket tartjuk, szinte minden este kint vagyok a já­rásban. Tíz, tizenegy, de sokszor csak éjfél után kerülök haza, és mégis úgy érzem, érdé mes. — Persze, bizonyára akadnak olyan esetei Is, amelyek megkeserítik a szája Izét?. — A kommunista párt egyik járási tanács­kozásán felszólalt Výčap Opatovce (Vtcsápapá- tl) helyi pártszervezetének elnöke, hogy az If­júsági szervezet járási bizottsága nem törődik kellőképpen a község Ifjúsági szervezetével. A felszólalást követő napokban márts kint vol­tunk a helyszínen. Megbeszéltük, megvitattuk a problémát a helyi vezetőkkel, megállapod tunk bizonyos dolgokban, de egy hőnap múlva ismét ugyanazon a helyen ugyanaz az elv­társ bírálta a munkánkat Megint kimentünk, megint megbeszéltük a teendőket, megegyez tünk bizonyos munkaformákban, bizonyos te endőkben, leszögeztük a feladatokat. Utána még többször Is voltunk kint. és láttuk, az elvtársak továbbra sem segítik a fiatalokat, a fiatalok sem mozognak, csak arra várnak, hogy újra bírálhassanak. Nem bánnák, ha m'n- den héten, esetleg hetente kétszer, háromszor Is kimennénk a községükbe. Pedig ez lehetet­Balla István, a SZISZ nitrai járási bizottságá­nak titkára. len. A száztlzenegy község fiataljai egyforma figyelmet érdemelnek és kapnak ts, de salnos vannak falvak és fiatalok, akik szeretnék, ha minden az ölűkbe hullana, ha maguknak sem mit nem kellene a sikerért tenniük. — No, azért bizonyára akadnak kellemes, >6 érzéseket szolgáltató élmények és tapasztala­tok Is az egyéves „szolgálat“ után. — A SZISZ Központi Bizottságának a mező- gazdasági kérdések megvitatásának szánt 7. plenáris ülését Itt nálunk, Nltrán tartották. Ez alkalommal a központi bizottság tagjai meg akarták látogatni a helyi szervezeteket is, lát­ni akarták a munkájukat. Húsz szervezetet szemeltünk ki. A megegyezés szerint a köz­ponti bizottság képviselőinek hét és nyolc őrá között kellett megérkezniük a szervezetek tag­gyűlésére. Különböző szervezési akadályok folytán azonban jócskán elkéstek, s volt o- Iyan szervezet, ahova csak tíz után érkeztek meg. józan ésszel mindenki ügy gondolta, hogy a fiatalok már rég szétszéledtek Nem tgy volt. A tagság, mintha ml sem történt volna, saját problémáit vitatta, és eszébe sem jutott, hogy a központi bizottság tagja még nem *r- kezett meg. Amikor mindezt másnap elmondták a küldöttek az ülésen és dicsérték a szerve­zeteket, jőlesett, és arra gondoltam, hogy megérte kint tölteni az estéket. —nth— kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, «97 14 Pražská 9. Oj ((jóság a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiac Telefon: 485 41-45. Postafiók 30 • Főszerkesztő dr. STRASSER GYÖRGY. —Nyomja a Západoslovenské tlačiarne 01» Előfizetési dij egész évre 52 — Kčs, félévre 26,— Kčs • Ter­jeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizethető minden postakézbesítőnél vagy postahivatalnál • Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza • A lapot külföldre a PNS Ústred­ná expedície tlače Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 48 ttján lehet megrendelni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom