Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-12-12 / 50-51. szám

A RÁK ES A SZERVEZET 22 öj ifjúság---------------------------­DA GANATOK IMMUNTERÁPIÁJA ARCA Különö? gyógyeljárésnak — vagy inkább pró­bálkozásnak? — lebet tanúja az. aki ellátogat a párizsi rákkórház leukémiái osztályára. Ma­ttié professzor intézetében « ..vérrákban“ (leu­kémiái szenvedő betegeket nemcsak az eddig szokásos gyógyszerekkel ke/e'ik hanem testük több több tenyérnyi felületén BCG vakcinával is beoltják A SZER KÖZISMERT. A BCG vakcinát, vagyis a gyengített tuberkulózis bacilust csecsemőkor ban (s később megismételve) a TBC ellen, lm munizáló védőoltásra alkalmazzák. A párizsi rákkórházban a nagyságrendekkel nagyobb adag BCG beoltása kezdetben a beteg bőrén okoz nagymértékű, heves gyulladást, majd pedig mozgósítja egész szervezetének védekező fim munl rendszerét De ez csak az egyik próbálkozás. Máskor a leukémiás beteg mértéktelenül szaporodó (..da­ganatos“) fehér vérsejt jelt próbálják a bőrből kivonni, besugárzással legyengíteni, hogy azu­tán újra visszaadják a betegnek A beteg saját fehérjéi legyengítve, de mégis „idegen“ ként viselkedve kivágják a szervezet sajátos védő­anyagainak a termelését; a beteget tehát sa­ját daganat antigénjeivel immunizálják. Hasonló elvet kíséreltek meg alkalmazni Mai robfban az afrikai néger gyermekek között gyakori ún Burkitt-tumnr gyógyítására A kí­sérlet lényege, hogv az orr-garatüregre kiterie- dö. nagyon rosszindulatú daganatot spbészileg eltávolítják, majd a kioperált szövetet homo­genizálják és sugárzással vagy fagyasztással roncsolták Rzzei a IrÓA.-TÍtni*''»»'Vß* nrfihSIjí'' Itt m*» ni^úlni azokat a betegeket, akiknek mór nincs reményük arra. hogy más módszerre! meggy6gvnlj8nak. A kizárólag Afrikában honos betegségben al kalmazntt új eljárás hatékonyságának megíté­lésére földrészek fogtak össze. A* összefogás (ve Nairobit Stockholmmal kötötte össze, ahol a Karolínska Intézel daganathfolégiai osztályá­nak kutatéf a legkorszerűbb eszközök birtoké ban végezhetik vizsgálataikat. A munka össze­fogója a magvar származásé Klein professzor egy ízben idehaza a televízió képernyőién Is megemlékezett az izgalmas nróhálknzásról. E torok írója pedig szemtanúja lehetett a le­nyűgözően megszervezett,, órarend pontossággal zailó vizsgálatoknak Minden héten kedd volt a „nagy nap". Éjjel 2—3 óráig lázban égett az intézet, mert este érkezeti meg Nairobiból SAS gépen a vizsga lati anyag, mélytagyasztult állapotban A be legek daganatos sejtjeiből és vérmintáiból, ame­lyeket a nairobi sebészek és belgyógyászok reggel és délelőtt vettek a betegtől, Stock­holmban éjszakára már sejttenyészeteket s más készítményeket dolgoztak ki. Eö céljuk volt egyrészt, hogy a vérszérumban keressék a fel­tételezett antitesteket, másrészt, hogy megha­tározzák a kezelés hatékonyságát és a szer­vezet daganatellenes immunválaszénak mérté­két. ŰJ MÓDSZERRŐL VAN SZŐ ez esetben is, a párizsi rákkőrbázban is: „immiinterápíáró!“, amelyet egyelőre csupán kiegészítő eljárásnak tekinthetjük és nem a daganat-kérdés megol­dásának. Nemcsak azon kell fáradoznunk, hogy a rosszindulatú daganatot pusztítsuk el az ed­dig is használatos fegyverekkel, hanem a szer­vezetet is segítenünk kell harcában, hogy vé­gezni tndjnn a daganattal. E harc viselője a szervezel Immunrendszere, amely szembeszáll minden idegen fehérjévé!, a szervezetbe ülte­tett idegen szervekkel és azövetekkel éppúgy, mint a fertőző mikrobák fehérjéivel. Igen ám. csakhogy a rák nem terjed a „ha­gyományos" fertőzések módjára, s nem tudjuk úgy gvőgvltani. mint a fertőzéseket; kialakulá­sa nagyon bonyolult és hosszú folyamat ered­ménye. Ezúttal tehát nem az a kérdés, hogy mi okozza a rákot, hanem az, hogy a rákos daganat valójában „idegen“ e a szervezetnek. Képes e a szervezet — és hogyan — a daga­nat ellent eredményes immunológiai védekezést kialakítani? Állatkísérletek aarege azt bizonyltja, hogy a daganat növekedésében lényeges szerepe van a szervezel által szabott „gát“ helytállásának. Egerek esetében kémiai anyaggal (pl. benzpí- rénnel) vagy másként kifejlesztett daganat el­ölt sejtjeivel immunizálhatunk állatokat: az tgy ellenállóvá tett állatot később csak úgy pusz­títhatjuk el rákbetegségben, ha az egyébként halálos „adagnál“ jóval több ráksejtet oltunk belé. Vagyis: le kell győznünk az immungátat, mert az immunis egérszervezel kisszámú da ganalsejtel teljesen el is tud pusztítani. Megfordítva is bizonyíthatjuk a szervezet el­lenállóképességének jelentőségét. Nem a véde­kezés fokozásával, hanem a meglévő, normális védelem mesterséges kiiktatásával, „alaltatásá- vaľ'. Egeret .daganattürővé“ tesz. ha újszü­lött korában (amikor immunapparátusa még fejletleni megfertőzik daganatsejtekkel, vagy az egérben rákot okozó vírussal. A fertőzés, illetve oltás nyomán az egér szervezete a da ganat. illetve a vírus anyagait „sajátjának“ is­meri. Ezért később, felnőttkorában, a belénltolt vagy másként keletkező daganat ellen nem ter­mel védekező anyagokat, az gátlástalanul el- bnrjánzik és elpusztítja az állatot. De ha új- s-'átö*ttft>nl nem. hanem csak felnőttkorban ta­lálka-ik e'flször daganntsejtokkel. rák cs«k az esetek egész kis százalékéban fejlődik ki. Ezzel a tapasztalattal magyarázható a fehér- egerek egyik törzsében szinte 80 százalékban előforduló emlődaganat gyakorisága. Az egér- anvák itt az anyatejjel adták át újszülötteik­nek a daganatkeltő vírust. Más lesz a helyzet, ha az ilyen törzsből származó újszülött egR- reket más törzsből való anyák nevelik fel, és az anyatejiel nem szívják magokba az emlőda­ganat vírusát Ha csak felnőttkorban találkoz­nak vele immunaPDaráfusuk ébersége megóvja őket a daganat kifejlődésétől. „Zöld utat" engedhet a rák kifejlődésének az ún. „immumi szupressziv“ kezelés tehát az immunapparátne mesterséges bénítása az egész test besugárzásával, sejtosztlást gáttő anyagok­kal. ún. antilimfocita szérummal is. Svéd ku­tatók megállapítása szerint az ismert daganat­keltő (karcinogént anyagok zöme is ezáltal okozhat gyakran rákot, hogy megbénítja az immun reakciókat. Állatkísérletekben mind a szervátültetéseket, mind pedig a daganatok átvitelét meghiúsítja az egyes fajok (vagy fajokon belül a törzsek) sejtjei közötti örökletes Igenetikai) különbség, ami a fehérjék ún. antígénszerkezetének kü­lönbségével jár. Az emiatt „idegennek“ felis­meri fehérjéket tartalmazó szövetet az állat szervezete az immunapparátus segítésével ki­löki magából. Egyik-másik állatfajban azonban akadnak olyan testrészek, amelyek gyakorlati lag hozzáférhetetlenek az immunfolyamatuk számára. A hörcsögben ilyen a pofazacskó és az agy. Ezeken a helyeken bármely más törzs­ből vagy fajból eredő daganat megmarad, nem lükődik ki, hanem elbnrjánosva az állat pusz­tulását okozza. MI A HELYZET AZ EMBER RÁKOS DAGANATAIVAL? Több közvetett bizonyíték szerint az ember immunapparátusa is védekezik a szervezetében fejlődő rosszindulatú daganatok eilen. Fontos alapmegfigyelés, bogy a daganat nem fertőz és Napjaink egyik legtöbbet vitatott orvosi problémája a rák -—-a rossz­indulatú daganatok. Világszerte azzal próbálkoznak, hogy a szervezet természetest védekezésével — az immunitás erősítésével — veszik fel a kiiždelmet a rák ellen. E,kérdésekről nyUat£mzjk;kö£ ^ivájő szakember, az.Egyesült Áramok­ban élő, Nobelre!^ s Szent György Albert professzor és dr Petrái Győző,-a budapesti Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Kutatóin­tézet osztályvezetője, aki hosszabb időt töltött a stockholmi Karolínska Intézetben.­nsm oltható át. Viszont az immunapparátus be nitása (pl. szervátültetés eselében! rejtett rá­kos folyamat fellobbauásáhuz vezethet. Vele­született fejlődési rendellenesség miatt hiányos immunmüködésü gyermekek többnyire valami lyen fertőzésben, vagy a gyermekkorban egyéb­ként ritka rosszindulatú daganat következté­ben halnak meg Előfordélnak néha csodalatos" ral gv-igyalá- sok. Betegek, akikről az orvosuk már lemond tak, váratlanéi teljesen megyógyelnak. Ezt az­zal magyarázhatjuk, hogy valamely okból új erőre kapott immonrendezerük tette ártalmat­lanná a pusztító daganatot. Bizonyosnak látszik, hogy az ember immun védekezése is fontos gát n rák keletkezésé­ben. Feltételezzük, hogy a/ ember szervere tében. élete folyamán különféle hatásokra ál­landóan keletkeznek olyan sejtváltuzatok (mu­tációk). amelyekből daganat fejlődhet. Mint­hogy ez áj. tehát „idegen“ anligénfehérjék ke­letkezésével is jár, a szervezel egészséges im mnnrendszere a szórványosan keletkező riaga netsejteket elpusztítja és kilöki. Ha azonban az immunvédekezés csökkent, a gát már nem képes útját állni a daganat elhnt jánzásának. Vajon a kifejlett, növekvő daganat mennyire Az ímmunsejtek termelésének két fő irányító központja madarakban különíthető el a leg­jobban. A légcső közelében levő timusz (cse­csemőmirigy) a „T“ llmíoottákat adja, s a sej­tes immunreakclö kialakulásáért felelős. A bel só nyálkahártyákhoz kötött „bursa Fabriclus" a „B“ limfociták kialakulását Irányítja. Ezek­ből lesznek az ellenanyag-termelésért felelős plazmssejtek. Idegen a szervezet számira? Mi-kor képes ki­alakítani az immnnvédskezést é* mikor nem — mi segíti és ml gátolja a védekezést — és miképpen szólhat bele ebbe a folyamatba a gyógyító orvos? Némelyik daganat esetében már elkerült Iga­zolni, hogy annak antigénszerkezete eltér e szervezet aaját anyagaitól, tebát valóban ide gén. Példán) az anyaméhben a magzatot táp láló szövetek maradványaiból keletkező daga­nat magán viseli ez apai antigénezerkezat fez esetben idegen) jegyeit is. Hasonlóképpen be­bizonyosodott némely béldaganatok fehérjéinek idegen antigén jellege is. Ezek azonban sok esetben nagyon hasonlítanak az embrionális fejlődés bizonyos antigénjeihez. Ilyenek az embrionális fejlődés közben, annak kb. a kö­zépső szakaszában, a ezervek kialakulása, ide­jén törvényszerűen képződnek, minden eseten megtalálhatók, de a megszületés Idejére eltűn­nek ez ember szervezetéből. Nyitott kérdés hogy eltűnésükben milyen szerepe lehet pl. a I bélfiórának, vagyis a bélben tenyésző, a* emésztésben részt vevő s az ember szervezeté­vel „békében egyöttélö“ mikrobáknak. Rákos betegek vérében is egyre gyakrabban stkerül S kimutatni a daganat sejtjeiről leszakadt és a vérben keringő antigéneket. Ez áj vizsgáló módszereknek köszönhető, elsősurban a radio aktív izotópokkal végzett immun-elektruforézis- nek. Laboratóriami és szövettenyésztési tapasztala­tok szerint a szervezet immunsejtjei képesek arra, hogy az idegen antigénszerkezetu daga­nat szöveteit károsftsák, sőt elpusztítsák. A daganatnak megfelelő ellenanyagokat (antites­teket és immunlimfocitékat) már több esetben kimutatták, mint pl. a már említett afrikai Burkitt-daganattal kapcsolatban is. A gyakorlat­ban is felhasználható tapasztalatokhoz azonban nagyon bajos eljutni, mert csak apró lépésen­ként sikerül részletesebben is megismerni a szervezet védekező mechanizmusát, amely más­ként és mástént alakni különféle körülmények között, a daganat keletkezésével, burjánzásá­val vagy gyógyulásával párhuzamosan. Ezért I varunk sokat az Immunológia nagy lendülettel folyó kutatásaitól. Üj felismeréseiből már sok érdekes feltételezés, sőt megfigyelés Is meg­született. s nyomokban szerteágazó vizsgálatok folynak. A rákbetegek vérsavójában nagy mennyiség­ben található limfociták a kiemelt és szövet- tenyészetbe helyezett ráksejteket elpusztítják — a laboratóriumi edényekben. Miért nem tör­ténik meg ugyanez a szervezetben? Feltétele zik. hogy ebben valamely, a vérben találbató gátlő faktor a bűnös. Ez magyarázhatná meg a szervátültetés sikereit éppúgy, mint a rák­sejtek gátlástalan elszaporodását. A szervezet alkalmasint nem azáltal „szokja meg“ az ide­gen fehérjéket, hogy az ellene támadó llmfu- eitákat elpusztítja, hanem ennek a gátié fak­tornak a közbejöttével. A vérszérumban levő és a limfociták eredményes működését gátló anyag kutatásában még sok az ellentmondó megfigyelés, de vannak már logikusan felépí­tett feltételezések. Eszerint a gátló anyag a ráksBjt hártyájában mintegy „takarná“ az an­tigén molekulákat s ezzel akadályozná az im- mnnvátasz kialakulásához szükséges antigén­antitest találkozást. Ha ez Így van. a gátié anyagot kell célba venni: eltávolítani vagy a termelését megakadályozni. Az immunfolyamatok részletesebb megisme­rése segíthet hozzá a rákellenes ellenanyago­kat termelő limfociták számának növeléséhez is, A TOVÁBBI KUTATÁSOK tTjAf tebát szerte­ágazóak. Annyit azonban már tudnnk. hngv a daganat növekedésének van egy bizonyos „kW. tikus“ »/.akasza van egy olyan daganatsejt- mennyiség. amely még a szervezet immunvé­dekezésével leküzdhető. Fokozottabb ütemű da­ganatnövekedés. nagyabb méretű rák esetében a szervezet már nem tnd elegendő limfocitát és ellenanyagot harcba vetni, és alul marad a küzdelemben. Az Immunterápia ott hivetntt beavatkozni a harcba, amikor a daganatnöveke­dést a már idmert módszerekkel sikerült meg­állítani, illetve a daganatot eltávolítani. Ered­ménye* kezelés vagv műtét után. a maradvá­nyok ellen — újraképződés, áttétek stb. meg- gátlására — a szerveket immunvédekezése már hatásos tehet! Ebben kell segíteni elv módon. hngv fnknzznk az Immunsejt- ős ellenanyag- kénzést. Az Rlgnndolás és nrőbálkozás a természetes erők kiaknázásán alapul, és ezért logika« Eredményeinek végső értékelését, a követendő utat a jövő határozza meg. Dr. Petrányi Győző A Rádiólexikon szeptember 17-i számában szerepelt az a telefoninterjú, melyet a műsor hangos postaládájába befutott kérdés („Hol tart a rákkuta­tás?“) alapján Szent-Györgyi Albert profeszorral készített a Magyar Rádié New York-i tu­dósítója, Schél Gyula. — A rákkutatás több irány­ban tuulad, és minden irányt külön kell pár szóval jelle­mezni. Az egyik legkézenfek­vőbb kérdés az, hogyan lehet olyan betegeken segíteni, akik­nek máT rákjuk van, s hogyan a betegséget a legkorábban megállapítani, megtalálni, mert mennél előbb találjuk meg, an­nál többet tehet a sebész, és annál nagyobb remény van a sikerre. A másik kérdés, ho­gyan lehet a mai eredménye­ket mindenkinek hozzáférhető­vé tenni. Ezzel én nem foglal­kozom, mert ez szervezés kér­dése. A harmadik kérdés: ho­gyan lehet gyógyszert találnia rák meggyógyításána — ebben az irányban nagyon erős mun­ka folyik, amely itt Ameriká­ban nemzeti program; minden évben többezerszámra próbál­nak ki anyagokat, nem lebet- e velük rákot gyógyítani. Erre egy pillanat múlva vissza fo­gok térni Az egvfk Irány ma, amely na evőn népszerű, a ví- ruskutatás. Egyes kutatók u- gyanis azt hiszik, hogy a rá­kot vírus okozza. Én magam nem hiszem, hogy a rák vírus­betegség (legalábbis az embe- tudja javítani az ember, elé­ri rák nem az), és úgy vé- szőr az kell, hogy értse, bó­lém, hogy ez elhibázott, re- gyan működik a gép. Amíg ménytelen irány. Mindenesetre nem értünk egy nagyon bonyo- ezt nagyon kl kell kutatni, lult szerkezethez, nem is le­mert amíg nem teljesen látjuk hét hozzányúlni. Ez az az 1- a vírusok szerepét, nem lehet rány, amelyet én követek; prö- ezt a feltételezést sem elvetni, bálom igazán megérteni a rá- — Nézetem szerint egyetlen kot. Ez persze egy nagyon igazán reményteljes irány: az lassú, sok türelmet igénylő ku alapkutatás. Ezt basic research- tatás. nak nevezik angolul, s azt a- — Amit az előbb említettem, karja elérni, hogy megértsük hogy próbáljuk ki az összes a rákot, hogy világosan lássuk: gyógyszerként számba jöhető az élő sejt rendkívül bonyo- anyagokat, amelyeket isme lulit gépezet, a beteg sejt pedig rün;k — nem sok reménnyel Olyan gépezet, amely valahol kecsegtet. Milliókat költenek eäroimlott. Ahhoz, hogy meg erre, de eddig kevés ered­nézem a kezemet, azt látom, hogy nem nőnek a sejtek, hogy minden teljes nyugalomban van. De abban a pillanatban, amikor megvágom magam, seb keletkezik, a sejtek azonnal szaporodni kezdenek, és addig szaporodnak, amíg a sebet ki­töltik és minden megint egyen­súlyba jön. De amikor a sebet kitöltötték a sejtek, és megint befedte a hám, minden újra egyensúlyba kerül, és a sejtek szaporodása megáll. Ez a na­gyon érzékeny szabályozás azt eredményezi, hogy ha szükség van szaporodásra, akkor az robbanásszerűen meg tud In­dulni, és amikor arra nincs többé szükség, a szaporodás hirtelen megáll, Ez a rendkí­vül érdekes és fontos biológiai jelenség a rákkal nagyon kö­zeli kapcsolatban van, mart a mémnyel, és én nem is várok ráksejt olyan sejt, amely nem eredményt. A sejt annyira ér tudja, hogyan kell megállni. A zékeny gép, hogy ahhoz vélet- fék itt valahogy elromlott. Ah­len ül találni egy alkatrészt, a- hoz, hogy a rákot meg tudjuk mely abba beleillik, és azt meg gyógyítani, tudni kell, hogv mi javítani — énnek a kilátásai az a fék, müven anyag, illet szinte lehetetlenek. ve milyennek kell lennie. Ez — Még egy irány van, ame- rendkívül mély biológiai kér- iyet szeretnék megemlíteni, dés. és nagyon szoros kapcso­mért közeli kapcsolatban áll latban áll a rákkal. És ha ezt saját kutatásaimmal: ez a sejt- meg tudjuk találni, talán azt szabályozás kérdése. Engem is megmondhatjuk, kinek van nagyon érdekel, hogy mi sza- hajlama arra hogv a fék el­bályozza a sejt működését. Ez • romol ion. s már előre gondos alapvető probléma, és a rá't kod hatunk arról, hogv ez a fék kérdéssel nagyon szoros kap- rendben maradion. Ehhez ner csotetban áll. Meg tudnám ezt sze nagvon mélven bele kell világítani egy példával is. Ha látni a természet titkaiba, kö­IHI—Mii II—M—Iliim II III I i MM——HIHiaiillilMI nil llffWKWH—WW11I »Mi n'l lilTMIfWlťi 1—Ml iMB— ■— vetnünk kell a sejtet egeszen a keletkezéséig, megvizsgálni, hogyan építette ki a különbö­ző mechanizmusokat. Itt gyors siker nincs — aki ilyent akar, elpocsékolja pénzét és idejét. — Egészében véve most már tíz éve foglalkozom a rákkal. Eléggé ismerem a kérdést, és ahogy én látom a problémát, az megoldható — nem is olyan nehéz probléma. Csak három dolog kell: egyik a pénz, a má­sodik (amely még fontosabb, vagy éppen olyan fontos] az olyan odaadó és tehetséges ku­tatók gárdája, akikben megvan a hajlam, a belső hajtóerő a „kutatásos“ megértéshez. Ha valaki Ósak azt mondja, hogy majd én megoldom ezt a prob­lémát, mert ügyes fiú vagyok, annak semmi kilátása nincsen. Kell pénz, kell tehetséges ku­tató, és kell a társadalom ré­széről is a megértés. Sajnos, ez ma nagyon sok országban hiányzik fáz Egyesült Államuk­ban is), mert sietős korban é- lünk, ahol mindenki gyors si­kert akar. Márpedig ezeket az alapvető kérdéseket — ismét­lem — nem lehet gyorsan meg­oldani, ezekhez türelem, oda­adás kell, s ha ez megvan, és a társadalom megadja a lehe­tőségei arra, hogy az emher nyugodtan dolgozhasson, a kér­dés megoldható. És én nagyon remélem, hogy a nem nagyon távoli jövőben meg is fogjuk oldani! I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom