Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-18 / 29. szám

A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának első lemeze Nyolcéves a CSMTKÉ... Rö­vid fennállásé alatt azonban számos bel- és külföldi sikert ért el. Idézzük a hazai ered­ményeket: a csehszlovákiai ma­gyar énekkarok versenyében másodszor nyert aranykoszorút; három ízben vett részt a szlo­vákiai énekkarok országos fesztiválján, ahol a közönség és a szakbizottság egyaránt a legjobb énekkarnak minősítet­te az utóbbi két alkalommal. A központi tanítókórus szerep­lése azonban mégiscsak abból a szempontból a leghaszno­sabb, hogy a legkisebb falvak lakosaival is megszerettette az énekkari kultúrát, aminek az lett az eredménye, hogy ma már kevés olyan magyar köz­séget találnánk, amelynek ne lenne legalább iskolai kórusa... A külföldi utak közül feledhe­tetlen az énekkar számára a budapesti vendégszereplés, a- melyet Kodály Zoltán is végig­hallgatott; ugyancsak élmé­nyekben gazdag volt a len­gyelországi, az NDK-beli és finnországi hangversenykörút, s valószínűleg az lesz az idei bulgáriai szereplés is. A leg­emlékezetesebbek azonban mégis azok a határainkon túli fellépések, amikor énekkari versenyen vett részt a kórus. Ilyen volt 1967-ben Debrecen­ben a II. nemzetközi Bartók Béla-kórusfesztivál, ahol a CSMTKÉ-t ezüstkoszorúval (II. hellyel) jutalmazták. A legki­emelkedőbb sikert tavaly érte el az együttes: a corki (ír Köztársaság) nemzetközi kórus­fesztiválon (amelyen három kontinens legképzettebb ének­karai szerepeltek) a vegyes kar a IV. helyen végzett, a női kar — a saját kategóriájában — pedig megszerezte a győzel­met... A következőkben a művésze­ti vezetőség négy tagja nyilat­kozik a CSMTKÉ, első lemezé­nek megjelenése „ürügyén“. 0 Hogyan vált időszerűvé a CSMTKÉ első lemezfelvételed — érdeklődöm Viczay Pálnál, az énekkar titkáránál. — Főként a corki szereplés óta fejlődött nagyon sokat az együttes, aminek az lett az e- redménye, hogy a Szlovák Rá­dió hangszalagra rögzítette sikeresebb kórusmüveinket és egy félórás műsorban mutatta be hallgatóinak az énekkart. A közelmúltban aztán ennek a hangszalagnak alapján készült el a CSMTKÉ első kislemeze. • Milyen gyakorlati haszna tesz az énekkar számára a le­mez megjelenésének? — Azon túl, hogy a CSMTKÉ kedvelői megvehetik a lemezt az Opus üzleteiben, reméljük, az Iskolák is megrendelik se­gédanyag gyanánt, hiszen nemegyszer hasznát veszik majd hazai magyar énekkaraink is. A szlovák, de főként a cseh szakemberek is hamarább meg­ismerkedhetnek a lemez foly­tán kórusunkkal, illetve annak színvonalával. Megkönnyebbül ezáltal a cserefellépések „le­bonyolítása“, intézése. Nagy hasznát vesszük majd külföldi útjaink alkalmával is, ahol szakembereket, karnagyokat a- jándékozhatunk meg a lemez­zel, ezek a szakemberek vi­szont majd hazájukban népsze­rűsítenek bennünket. % Az énekkar repertoárjá­ból melyik kórusraüvek talál­hatók a lemezen? Janda Iván, az énekkar ve­zető karnagya válaszolja: — A lemez egyik oldalán Kodály Zoltán Nagyszalontai köszöntője és Bartók Béla Ne hagy] itt című kórusműve hall­ható — a női kar előadásában. A vegyes kar három kórusmű­vel szerepel a lemezen: Ady Endre A csillagok csillaga cí­mű versére Németh-Šamorínsky István csehszlovákiai magyar zeneszerző komponált zenét; a másik kórusmű Udvardy Lász­ló — József Attila Tél című szerzeménye; Szíjjártó Jencj ha­zai magyar zeneszerző Zobor vidéki népdalokat dolgozott fel Esti hangulat Zséren című szvitjében. % Miért éppen ezek a mű­vek kerülnek lemezre a reper­toárból? — A női kar nagyszerű cor­ki sikerét — úgy gondoltuk — lemezen is meg kell örökíteni. A vegyes kar. viszont egy o- lyan feladatot is teljesít — e- gvebek között —■, hogy népsze­rűsíti a csehszlovákiai magyar Próba közben a férfikar. Sok dió-, illetve lemezfelvételt. zeneirodalmat. Udvardi Lász­ló szerzeménye viszont az u- tóbbi évek kórusirodalmának egyik kiemelkedő alkotása. # A kórus továbbfejlődése szempontjából lesz-e valamilyen kedvező hatása a lemezfelvé­telnek? Vass Lajos, az énekkar ál­landó vendégkarnagya a követ­kezőképpen válaszolt a kérdés­re: — A tervszerű és igényesen végzett munka előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Ha rend­kívüli szereplésre készül a kó­rus, az előadandó számokat szinte a végletekig „kicsiszol­ja“, hogy azok ritmusban, in­ternálásban, hangszínben vagy dinamikában abszolút pontosak legyenek. Ezt a fegyelmezett és megterhelő (de ugyanakkor örömteli, mert megvan az e- redménye] munkát igényelte a corki versenyre való felkészü­lés, s ezt kellett tennünk .most is, a lemezfelvétel előtt és i- dején. A lemezfelvételnek e- gyébként is megvannak a sa­játos problémái, hiszen „a gép“ az egyébként alig hallható lé­legzést, dalolás közben a leve­gővételt is rögzíti, s ez bizony elegendő ok arra, hogy a fel­vételt meg kelljen ismételni. Nem beszélve arról, hogy más­fajta éneklést kíván a színpad és mást a stúdió. Az átélés he­vében előfordulhat, hogy kissé zabolátlan vagy nem egészen differenciált hang „csúszik ki“ RZ énekes torkán; a színpadi szereplésnek ez előnyére szol­gál: közvetlenebbé teszi. A stú­dióban azonban csakis tisztán, pontosan, egyenletesen, fegyel-' mezetten lehet énekelni. Per­sze ez a fajta előadásmód sem lehet „steril“... Ahhoz tehát, hogy az adott esetben a leg­megfelelőbb módon énekeljen a kórus, nagyon sokat k»ll dol­goznia. A lemezfelvétel akkor jó, ha nem érződik rajta a sok­munka előz meg egy-egy rá­sok munka. Hisszük, hogy a-' lemezfelvétellel a CSMTKÉ Is még magasabb mű­vészi szintre jutott..: Ágh Tibor karnagy azokat a műveket vezényli, amelyeket a női kar énekel lemezre; hoz­zá fordulok következő kérdé­semmel: • Miért nincs a CSMTKÉ- nak önálló férfikara? — A zeneszerzők a férfika­rok számára írták a legkeve­sebb kőrusműveket. Még a gyermekkari művek száma Is több, mint amennyit a férfi­karok énekelhetnének. A kom­ponisták ugyanis azt vallják, hogy a férfihang fáradéko­nyabb és egyébként sem any- nyira friss és rugalmas, mint a női. Vegyes kari szereplés­nél ez nem érződik annyira, mint amikor külön kórust ké­pezve énekelnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a CSMTKÉ-nak nincsen férfikara. Sőt: kamarakórusa is vani Vi­déki fellépéseink alkalmával szerepelnek is elég gyakran. Sajnos a corki versenyre való felkészülés alkalmával minden erőnket a női és a vegyes kar­ra kellett összpontosítanunk, mert mi ezekben a kategóriák­ban kértük a szereplésünket. Remélem, a közeljövőben ének­karunk minden részlegét hall­hatja majd a közönség. • Melyik a speciálisabb fel­adat: a vegyes kar vagy a női kar vezetése? — A női karok általában a legigényesebb feladatok megol­dására is képesek. Érdemes dolgozni velük, mert minden esetben megvan a munka ered­ménye. Az igazság viszont az, hogy a nagyobb eredmény na­gyobb munkát igényel. A leg­szebb élmény azonban mégis­csak a vegyes kar hallgatása — vezénylése. Az egynemű ka­rok sohasem képesek arra az erőre és differenciáltságra, a- mely a vegyes karnak mond­hatnám — természetes velejá­rója... 0 A vezető karnagy szerint is időszerű az első lemezfelvé­tel? — kérdem végezetül Jan- da Ivántól. — A különböző fesztiválok és külföldi szereplések után, úgy tűnik, most érett meg a kórus a lemezfelvételre. Sze­rintem nem Is későn, nem is korán. Ez a hétperces kislemez nagyon jó előzetes lehet, u- gyanis 1974-ben ünnepli a kó­rus megalakulásának 10. évfor­dulóját, s akkor már egy negy­venperces nagylemezzel szeret­nénk kedveskedni közönségünk­nek, ismerőseinknek. A CSMTKÉ a Csehszlovák Rádió koncerttermében, felvétel közben. Kmeczkó Mihály / . r- ■ ' • ■--V >. ' ' új ifjúság 5 O > ŰL 'LU N cn * < O H Az UNESCO-statisztikák szerint még mindig hiánycikk o világ irodalmában, és általában, művészetében a gyermekek számára készülő vagy a gyermekekről szőlő alkotás. Még mindig kevés a gyermekvers, gyermekrajz, kevés a szlnda rab, a rádió- és tévéjáték, kevés a festmény, a grafika, a tnsrajz. Amikor egy — számomra teljesen ismeretlen negyven kö rül járó — rajztanárnő gyermektémá)ű festményeit végig­néztem a CSEMADOK koSinei városi bizottságának Lenin utcai termeiben, rögtön az UNESCO-statisztika jutott eszem­be. De rögtön, testvérgondolatkénl ez is: Miért csak mosl fedezték fel Tomašikné Szmutkő Viktóriát? Miért csak most. 1972-ben ismerkedhet meg a szélesebb nyilvánosság is alko­tásaival? Félek, hogy a „felfedezés“ szó is szűk kprú. Pár száz embernek feltétlenül élmény nézni festményeit, de hogyan lehetne őt országos fénybe helyezni? Hogyan lehetne fest­ményeiből másutt is kiállítani? Reprodukcióit címlapokon elhelyezni? Az első lépés megtörtént. A CSEMADOK, dr. Szőke István muértö és agilis elnök meg Gál Sándor költő „ütötték nyél be" a kiállítást, amelynek megnyitója időnként valódi ese­ményszámba menő tárlatnyitók atmoszféráját idézte. Gál Sándor bevezetőjét szavalatok és zeneszámok követték, és a megnyitón megjelent közönség alig fért a termekbe. Ezt ebben a rövid híradásban örömmel nyngtázhalom. De nem hagy nyugodni a gondolat: Mi lesz tovább? Mi lesz a tehetséges művésznő képeinek sorsa? Mikor figyel fel rá a közvélemény, a Szlovák Képzőművészek Szövetsége, a nyil­vánosság? Ha szépet és jót lát az ember szívesen válik lelkes pro- pagálurává. De mit lehet e kis cikk megírásán túl? Nem sokai. Ezl az írást is palackposlakánl veti a tengerbe, háh ha akad. akt rátalál, és akt végre olyan utat biztosit az alkoténak. amelyet végre megérdemelne. Ibii Most jelent meg a Madách Könyvkiadónál VERES JANOS: HO- MOKV1RÁG című, a szerző válogatott verselt tartalmazó kötete a Versbarátok Köre sorozatában. A Rimaszombatban élő, s a csehszlovákiai magyar költészet felszabadulás után indult de­rékhadához tartozó költő esetében különösen nagy jelentősége van ennek a gyűjteményes kötetnek, hiszen eddigi köteteit (If­jú szívem szerelmével, Tüzek és virágok. Fehér szarvas) nagy­részt a véletlen s az időről időre változó szerkesztői ízlés ál­lítatta össze, s ilyntódon épp e költészet legkiemelkedőbb da­rabjai maradtak ki az előbbi gyűjteményekből. Csontos Vilmos, Ozsvald Arpád és Dénes György válogatott versei alán most hát itt a Veres-kötet is. Néhány kiemelkedően szép versre sze retnénk felhívni az olvasó figyelmét: Az ötvenes évek első (elének hnrrá-eptimista lírája titán ez évtized második telében érik be Veres költészete, jórészt juhász Ferenc és Nagy László hatására. Hatalmas sodrású, komor erejű versek jelzik a vál­tozást: Szilveszteri vers. Bánatos ének. Fábry Zoltánnak, Vi­rágom. virágom. Fehér szarvas. Aztán ismét megtorpanás kö­vetkezik, hogy az utóbbi évek versel (Búcsú a nyártól. Nyári előd. Az elsüllyedt Atlantisz) ismét költészetünk élvonalába állítsák Veres Jánost. A Magyar Könyvbarátok Köre múlt évi jutalomküteleként je lent meg KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: KlNAI KANCSÓ című, váloga­tott elbeszéléskötete a Szépirodalmi Könyvkiadó népszerű Kis­könyvtár sorozatában. Sokat vitatkoznak arrél. melyik műfajnak a legjelentősebb mestere Kosztolányi: vers. nuvolla. regény? Mi. a magunk részéről a novella mellett döntünk. Ebben a rövid könnyed, franciás műfajban irta legnagyobb remekeit szerzőnk: bizonyítékai ennek a Kínai kanoséban is olvasható remekek: a Vakbélgyulladás, a Béla. a buta. az Ilonka, az Omelette a Wo­burn, a Csók, a Paulina ugyanúgy, mint a mennyiségileg re­génnyé duzzasztott, ám valójában ugyancsak a novellák műfa­jába tartozó Nero. Pacsirta, Aranysárkány. Édes Anna. Kosz­tolányi válogatott elbeszéléseivel méltó jutalomkönyvet kap­nak olvasmányul a Magyar Könyvbarátok Köre tagjai. KARINTHY ezúttal a Szépirodalmi Könyvkiadó Magyar Elbeszélők sorozatá­ban megjelent két regényével, az UTAZÁS FAREMIDÚBA és a CAPILLÁRIA címüekkel. Gulliver ötödik és hatodik ólját Irta meg e két remek pró­zában. jonathan Swift kongeniális magyar fordftója 1916 ban, il­letve 1921-ben. „Az irodalomtörténet joggal vallja — frja a Karinthy-kutatú Szalay Károly a kötet utószavában —, hogy Karinthy az „Uta­zás Faremidóba" és „Capillária“ című regényeivel missziót töltött be a magyar irodalumhan. Meghonosított egy műfajt, pótolt egy hiányzó színt, Jelentősége, azt hiszem, több ennél. A világirodalomban világirodalmi mértékekkel mérve is tudott újat, egyénit mondani. Talán éppen azáltal, hogy ezekben a nagyon Is nemzetközi, nagyon is európai regényíormákban is megmaradt reménytelenül pestinek, akit egy párizsi vagy lon­doni ember sobasem érthet meg igazán, és megmaradt szinte lefordíthatatlanul magyarnak.“ A klasszikusok után vessünk egy pillantást a kortárs ma­gyar irodalom újdonságaira. [Ď ESTÉT NYÁR, |Ö ESTÉT SZERE LEM címmel jelent meg a Rozsdatemető hires szerzőjének, FE­JES ENDRÉNEK másudik regénye, s aratott zajos sikert nem­csak a könyvolvasó, hanem a tévénéző közönség széles köré­ben is. A mostani kiadás immár a regény második tűmegki- adása a Magvető Könyvkiadó most induló Zsebkönyvtár soro­zatában. Miről szél a JÖ ESTÉT NYÁR JO ESTÉT SZERELEM? Hőse egy fiatal pesti monkásgyerek, aki görög diplomataként hódúja a nőket, nem csekély sikereket aratva közöttük egészen a tragikus végkifejletig. Sok újdonság jelent meg az Olcsó Könyvtár-surozatban. Kö­zöttük ezúttal GÁRDONYI GÉZA: ISTEN RABJAI és JÓKAI MÓR: ERDÉLY ARANYKORA cfmü regényét emlftjök. A Szépirodalmi Könyvkiadó Magyar Parnasszus sorozatában viszont VÖRÖS­MARTY MIHÁLY: VÁLOGATOTT KÖLTŐI MÜVEI jelentek meg kőt kötetben, gondos. Ízléses kivitelezésben. Üjra napvilágot látott a magyar ifjúsági irodalom talán mindmáig legnépszerűbb alkotása, MÓRA FERENC: A PÁLUTCAI FIÜK című halhatatlan regénye. S hogy a legifjabb olvasók­ról se feledkezzünk meg. emlitsök meg SZÉP ERNŐ: KUTYAVA- SAR BUDÁN című meséjének, Gyulai Liviusz illusztrálta pom­pás kiadását, TAMKÖ SIRATÓ KÁROLYNAK, a Tengerecki Pál című gyerekvorsgyűjteménv szerzőjének új kötetét, amely PINTY ÉS PONTY címmel jelent meg, BENEY ZSUZSA: CÉRNAHANGRA című gyerinekverseskönyvél, valamint a MESÉLŐ KERT című gyűjteményt, amely félszáz mai magyar mesét tartalmaz, évánllr fbsene

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom