Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-12-05 / 49. szám

uszuf Prihodko életé­I je néhány hete nyug- alan napok köszön­töttek. A „Nauka 1 zslzny“ című szovjet tudományos folyóiratban cikk jelent meg egy bizo­nyos Roma Arago nevű o- lasz fiatalemberről, egy fej- számoló-művészről, aki fej­ből meg tud oldani igen bo­nyolult matematikai felada­tokat. A cikk elolvasása u- tán Prihodko lekicsinylőén nyilatkozott az olasz fiatal­emberről, azt állítva, hogy 6 sok mindenben túltesz rajta. Akik ismerték juszuf Pri- hodkót, nem kételkedtek kijelentésében, megbízható mérnökembernek tartották, és kiváló számtani képessé­geiről közvetlen munkatár­sai több ízben is meggyő- ződhettek. Prihodko mérnök néhány nyilvános fellépésben be Is bizonyította, hogy nem nagyképűsködött. Először szülővárosában, a Volga menti Melekeszben lépett közönség elő. ötjegyű szá mókát fejből összeszorzott egymással, és másodpercek leforgása alatt megmondta a pontos eredményt. Egy huszonöt jegyű számot első hallásra nemcsak hogy meg tudott ismételni, hanem egyórás fejszámlálás után újból „felmondta a leckét“ a 25 jegyű számból. A fel­számoló-művészek közül csak kevesen képesek ar­ra, amire Juszuf Prihodko mérnök: bármilyen számból azonnal négyzetgyököt tud kivonni. A legnagyobb telje­sítménye azonban az volt, amikor a közönség közül valaki a színpadon elhelye­zett táblán az orosz ábécé betűit számokkal helyettesí­tette, ezután a tábláról le­törölték a számokat. A mérnöknek mindössze egy percre volt szüksége, hogy fejében „lefényképezze“ a számjegy-ábécét majd a számjegyek segítségével el­szavalt egy részletet Pus­kin Anyeginjából. Sohasem vök szüksége tele­fonkönyvre Ezzel a fejszámolási zsonglőrködéssel felhívta magára az egész ország. fi­gyelmét. A moszkvai Izvesz­tyija meghívására a fővá­rosba utazott, és az újság­írók kérdéseire válaszolva, Igyekezett betekintést nyúj­tani agysejtjeinek boszor­kánykonyhájába. — Milyen előnyöket nyújt önnek munkájában a villám­gyors fejszámolás és a pá­ratlan emlékezőtehetség? — Munkatársaimtól el­sősorban abban különbözöm, azt az adatot, amelyre ép­pen szükségem van. Üze­münkben például mindenki­nek tudom, mikor van a szü­letésnapja — bár több mint kétszázan dolgozunk a mun­kaközösségben. — Már egyetemista ko­romban, Dnyepropetrovszk- ban, ahol magasépítészetet tanultam, néhány őrá alatt „megemésztettem“ a Meizen- •féle ötjegyű logaritmustáb­Számológép van a fejében Egy szovjet mérnök páratlan emlékezőtehetsége Prihodko mérnök összpontosít hogy sohasem volt szüksé­gem arra, hogy kivárjam a soromat, amíg hozzám ke­rül az Intézet egyetlen e- lektrantkus számítógépe. So­hasem volt szükségem tele­fonkönyvre és címtárra. Vá­rosunk minden teleíonszá- mát fejből tudom. Ismerőse­im és az üzemek címét, ba­rátaim és munkatársaim összes személyi adatait pon­tosan megőrzőm emlékeze­temben, agyam egy külön erre a célra szolgáló zugá­ban. Bármilyen adatra is van szükségem, csak „bele­nyúlok“ ebbe a csodálatos kis raktárba, és előveszem lázat egész füzetét, s az­óta sem felejtettem el. Ez­ért soha életemben nem volt szükségem logarlécre. — Mikor fedezte föl ezt a különös képességét? — Már az elemi Iskola harmadik osztályában tuda­tosult bennem, hogy jé számtanista vagyok. Egy kolhozba mentünk önkéntes munkaakcióra. Nekem kel­lett összeszámolni az isko­la teljesítményét. Nem volt ceruzám, de a munka befe­jeztével emlékezetből is pontosan kiszámoltam a teljesítményt. Ekkor nyolc­éves voltam. Fia örökölte számtantehet- ségét — Talán van ehhez vala­mi köze az öröklődésnek is? — Nem gondolom. — Az ön gyermekei kö­zül örökölte-e valamelyik az ön kiváló képességét? — A kislányom ötödikes. Minden tantárgyból egyese van, kivéve mennyiségtan­ból. Mindig segítenem kell neki a számtan-háztfeladat elkészítésében. Fiam, aki csak kettő és fél éves, ol­vasni még nem tud (én kétéves koromban tanultam meg írni és olvasni), de öt- venig elvégez mindenféle számolási alapműveletet. Mindenféle számjegyet pon­tosan leír — százezerig! Juszuf Prihodko Moszkvá­ban az Izvesztyija és más újságok munkatársai előtt is bemutatta „műsorát“. A bemutatón jelen voltak a Szovjet Tudományos Akadé­mia Lélektani és Pedagógiai Intézetének a szakemberei is, valamint több szovjet mechanikai és mennyiség- tan egyetemi kar és más tu­dományos kutatóintézet munkatársai. A Számolás­technikai Kutatóintézetben versenyre kelt egy kompu­terrel. A verseny legnehezebb feladata a következő volt: tíztíz hatjegyű számot kel­lett összeadnia, majd még egy tfz hatjegyű számot. A két végösszeg közötti kü­lönbséget fejben kellett tar­tania. Ezután három négy­jegyű számot négyzetre kel­lett emelnie, s a kapott ösz- szeghez hozzá kellett adnia az elóző összeadásokból fennmaradt különbség ösz- szegét. Mindezeket a műveleteket persze fejből kellett elvé­geznie. Csak a végered­ményt írta fei a táblára. Az egész művelet elvégzéséhez mindössze hatvan másod­perccel volt többre szüksé­ge, mint az elektronikus számítógépnek, amely kö­rülbelül hat perc alatt ju­tott el a végeredményhez. Természetesen Juszuf Pri­hodko eredménye Is pontos volt. INegyelja) ISMERJÜK MEG A lenini Komszomol és a szovjet fiatalok A Szovjetunió lakosságának fele 30 ívnál fiatalabb. A* ifjúság tehát meglehetősen számottevő tényező az ország gaz­dasági és politikai életében. Az 1970 évi statisztika szerint az ipari és tudományos dolgozók fele. a mérnökök és mű­szaki középkáderek 40 százaléka, az építőipar állományának 30 százaléka, a mezőgazdasági szakemberek fele e korosz­tályhoz tartozik. A fiatalok a szovjet állam megalakulásától kezdve vállvet­ve dolgoznak a társadalom többi tagjával a társadalom fel­virágoztatásán. Védnökséget vállaltak a legsürgetőbb ország- építő feladatok felett. Csupán az utóbbi 10 esztendő alatt egymillió 700 ezer fiatal távozott Szibériába, a szovjet Észak­ra és a Távol-Keletre, az éjonnan feltárt nyersanyaglelőhe- lyekre és 8 létesített vagy létesülő hatalmas ipartelepekre. Áz ifjúság hatékony segítségével épült fel az utóbbi években 185 város és 800 munkástelep. Különösen számottevő a fiatalok részvétele a tudományos- műszaki haladásban. A Szovjetunió ma tudományos-műszaki nagyhatalom, és ebben kétségkívül elsősorban az játszik köz­re, hogy a párt- és államvezetés messzemenően támogatja a művelődés ügyét. A Szovjetunió 210 ezer általános műveltséget nyújtó Isko­lájába ma 50 millió tanuló jár. A mintegy 4000 szakközépis­kolában több mint 5 millió fiatal tanul, a művészi tehetség­gel megáldott gyerekek 3000 középiskolában folytathatják ta­nulmányaikat. Az 5000 tanonciskolában több mint kétmillió fiú és lány 1100 szakmát tanul. A felsőfokú káderképzésről 1100 főiskola, egyetem és ön­álló tagozat gondoskodik. Az iskolák felszerelése a lehető legkorszerűbb. Az iskolaügy nagyvonalú támogatására vall to­vábbá az is, hogy éppen a most főivé iskolaévben lényegesen emelték az egyetemisták és főiskolások ösztöndíját. A párt- és az államvezetés minden tekintetben méltányolj» a fiatalokat, beleértve az államigazgatásban és az Irányítás-' ban való részvételt Is. A legutóbbi választásokon például 281. harminc évnél fiatalabb személyt választottak a Legfelsőbb Tanács képviselőjévé, ami azt jelenti, hogy az ország legfel­sőbb törvényhozó testületének 18.5 százalékát a fiatalok al­kotják. A köztársasági, körzeti és alsóbb képviseleti szervek­ben még ennél is nagyobb arányú a fiatalok képviselete. A szovjet fiatalok érdekeit képviseli továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártjának harcostársa és tartaléka, az össz-szö- vetségi Kommunista Ifjúsági Szövetség — röviden a lenini Komszomol. A Komszomolnak ma 28 millió tagja van“ gya­korlatilag a 18—30 éves lányok és fiúk fele tagja e szerve­zetnek. A Komszomol alapja a tagok eszmei-politikai egysége. A szervezet magába tömöríti a fiatal szovjet társadalom minden rétegét, munkásokat, kolboztagokat, értelmiségieket, diákokat. A Komszomol minden második tagja az iparban, közlekedés­I ben vagv a mezőgazdaságban dolgozik. A többiek értelmisé­giek, diákok, katonák, akiket egy cél vezérel, hogy a Lenin képével ellátott tagsági könyvecske birtokában minden ere­jüket latba vessék a szovjet társadalom felvirágoztatásáért. A lövő telefonja a lézer­sugarakkal műkön fi TO -2 lelzésű készülék. Az ör­ményországi bjurakanszki obszervatóriumot és Jere­vánt már pár éve ezen az alapon működő vonal köti össze. Az Cij telejont a Szovjet Tudományos Akadé­mia P. N. Lebegyev Intéze­te fejlesztette ki. A kvan­tumgenerátor sugarat 5 km- es körzetben kitűnő össze­köttetést teremtenek. Nincs tehát szükség telefonkábe­lekre és természetesen ezek karbantartására sem. (Zs) AHOL NEM FAJ A „BETEO FOG...“ A Csehszlovák Közlekedésügyi Minisztérium Olsanyi utcai épüle­tének negyedik emeletén van ha­zánk legkorszerűbb fogászati ren­delője. Az emberek nem győzik eleget dicsérni. 34 fogorvos és fogtechnikus, továbbá 35 ápolónő- vér és 48 laboráns munkahelye ez. Naponta 8Q0 beteg kezelése lehetséges. A környezel olyan, hogy moziban képzelhetné magát a beteg, mert rendelés előtt a ka­bátját ruhatárba helyezheti, kli­matikus berendezés szabályozza a hőmérsékletet, és mindenütt ra­gyogó tisztaság! A csendet csak a magas hullámrezgésü fúrögén halk bugása töri meg. Van belő le 34 darab, ezenkívül modern la­boratóriumi berendezések, sebé szeti osztály, sőt műtőterem is van. A Chirana n. v. legújabb vív mányai, a műszerek valóban ki tűnőek. Az egészségügyi központ legnagyobb büszkesége: a speciá­lis kemencék, amelyek kUiönbiiző fémek olvasztására és kerámiai anyagok előállítására szolgálnak. Az utóbbi a protézisek készítésé­hez szükséges. A nagyszerű be­rendezés lehetővé teszi, hogy min­den vizsgálatot és beavatkozást helyben végezhetnek el. .-tehát nem kell a betegnek dagadt arccal fél Prágát befutkároznla. Az Olüanvi utca egészségügyi központ a leg­nagyobb és legkorszerűbb egész Közép-Euröpában. Az orvosok Is nagyon elégedettek. Van Itt szá­mukra társalgó, előadóterem, za- hanyozó és elegendő számú öl­tözőfülke Is. fsll Az ólomkristály vázák gyémántvágóval készített kecses díszítéseit polírozni, csiszolni kell. A kristályfel­ületek érdességeit és egye­netlenségeit eddig koncent­rált savakkal — fluorsavval és úgynevezett „fekete-sav­val“ — tűntették el. Ez egy­részt sokba került, másrészt káros a munkás egészségé­re. Gusz-Hrusztalnijban, az üvegfúvók új módszert ja­vasolnak: a tűzzel való po- lírozást. Ez gazdaságosabb, tökéletesebb, és fölösleges­sé teszi a savak alkalmazá­sát. Lényege az, bogy a kristályedény rövid időre magas hőmérsékletű lángba kerül. Az üveg külső réte­gei megolvadnak, s így elsi­mulnak az érdességek és egyenetlenségek. A módszer lehetővé tette az eljárás gé­pesítését, vagyis polírozó futószalagot alkalmazhat­tak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom