Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-21 / 47. szám

10 új ifjúság A JÓ ÖREG IIPäIIIÍ A VILÁG LEGMÉLYEBB TÁVNÁL Bajká-l-tavat először A repülőgépből láttam. Tiszta szép őszi reg­gel szálltunk át felet­te. Lenyűgöző látvány volt Magas begyek közé é- ikelődött azúrkék víztömeg­nek látszott, afféle óriási tengerszemnek. Úgy látszott, felülről, nincs is messze ír- kutszktöl. A távolság a tér­képen pedig még kisebbnek látszott. Miikor aztán Mongóliából visszafelé jövet, megszakí­tottuk utunkat Irkutszkban, •kiderült, hogy csalódtam. Maga Irkutszk vagy harminc kilométerre esett a repülő­téritől, a Sajkáidé pedig még vagy kétannytoa. Aki azon­ban vállalkozott e távolság leküzdésére, fejedelmi lát­ványban részesült. Már a írepülőtéran sok ér­dekeset hallottam a tóról, illetve tengerről, mert majd nem mindenki tengerként, sőt híres tengerként emle­gette. Azt mondották, ez a világnak nemcsak legmé­lyebb, hanem egyik legré­gibb tava is. Egy vadász bukkant rá. Megsebzett ku­tyáját visszahagyta a par­ton, és az meggyógyult az egyik part menti meleg for­rás vizétől. Aztán tovább érdeklődtem ezek felől az érdekességek felől. Megtud­tam, hogy az amerikai ta­vak és a Ladoga- meg az Onyega-tó életkora mind­össze pár ezer év, a Baj-kál- tó vagy 25 millió éves. A té partján valóban pompás gyógyvizek buzog­nak a forrásokból, szén, és kénsavas, sőt radioaktív források is vannak. Nem csoda tehát, hogy a régi monda vadászkutyája meg­gyógyult. Megtudtam azt is, hogy a tó egy mélyedésben vagy három egymást átfo­gó medencéből áll, a mély­sége itt 1620 méter. A ki­terjedése 31 500 négyzetkilo­méter. Hossza északtól dél felé 670 km, szélessége 74 km, víztartalma 23 000 négyzetkilométer, ami meg­felel 23 Arai-tónak és 92 A- zovi-tengernek. Tehát joggal megilleti a „tenger“ elneve­zés. Déli részén halad el Vlagyivosztok felé a transz- szibériai expressz. Bdesvizű tenger. Táplálót az Angsára (ezen a folyón épültek a n„gy:r teljesítmé­nyű vízi erőművé-k), a mon- gőliai SzeJemga és a Bar- guztn, vizét az Alsó-Ang-ara vezeti le. A Kaspi-tengerben, lega lábbis Bakunál, Igen kevés vízi élőlényt láttam, míg viszont híres vízi faunájá­ról. Maga a „bajkál“ tatár szó, . annyit , jelent: haldús. A Szovjetunió legmélyebb és — szerintem — legszebb tavának faunája világhírű. Nemcsak a vándorlazac mi­att (Solmo ómul vagy autu- tumnale), mely a Jeges-ten­gerből a Jenyiszejen és az Angarán kerül ide, sem nem a fókák miatt, melyekre itt rendszeresen vadásznak, ha­nem azért, mert ebben a tó­ban 1200 féle állatfaj él — nagyobbrészt olyan, mely sehol másutt a nagy vilá­gon nem található. Csak egy példát említek: itt él az át­látszó, pikkelytelen halféle. Az utazók nevezték el a Bajkált híres tengernek. Nos, nem véletlenül jártak erre. Már a XIX. században részletes leírást közölt a tó­ról I. D. Cserszkij, A. L. Csskanovszkij és B. I. Du- boszkij. A szovjet tudomány még fokozottabb figyelmet fordított a Bajkál felkutatá­sára. 1928-ban kezdte el itt munkáját a 1 Unnál égi al állo­más, ma pedig a szibériai akadémiának külön Intéze­te van itt. A parti meleg vi­zek helyén ma a szovjetál­lam pompás fürdőket épített ki. Turk halászfalu közelé­ben már 1751-ben megala-. kult Gorjacsinsak fürdőtele­pe, de ma persze már min­denütt találunk fürdőket, a- hol gyógyvizek vannak. Kád­fürdőket is. A pompás he­gyi levegő, az egészséges vidék és a kitűnő vizek azt eredményezték, hogy a Baj­kál lassanktnt a Szovjetu­nió második Kaukázusává vált. Elutazásom előtt figyel­meztetett egy barátom a Bajkál-tő természeti szép- szégelre. Annak idején, az első világháborúban errefe­lé volt hadifogoly. Sok év telt el már azóta, de a táj szépségeiről máig sem feled­kezett meg. Joggal. A Baj- kál-té egyaránt szép nyá­ron és télen. A Peshanaja öböl, a Malaja Kolokolnya szikla a Szelenga-folyó la­pos deltája, mind felejthe­tetlen tájak — nyaranta a part telve strandolőkkal. A Bajkál-tő novemberben befagy, és vagy hat hóna­pig jégtakaró meg hó borít­ja a tó vizét, a jég gyakran . egy méter vastag. Nagyón szép a Bajkál viharban, ami itt elég gyakori. Nem cso­da, hogy szépségével meg ragadja a környező lakossá­got, és nem véletlenül ne­vezték el a mongolok a Bajkált. szent tónak. **>• '»*»»; ' Természetesen tengert nem lehet elképzelni hajó nélkül. A Bajkálon a halász­csónakok és vitorlások töm kelege mellett már 1845-ben megjelent az első gőzhajó Ma a modern hajók sora járja a híres tengert, s nagyszerűen kiépített kikö­tői vannak. A Bajkált sok szép orosz népdal örökíti meg. Szépek ezek a mélabús dalok, de még szebb a Bajkál a való­ságban. Mártonvölgyi László ISMERJÜK MEG A SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁG DIADALA Közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme után a szovjetek II. összo-rosz kongresszusa elfogadta a földről szóló dekrétumot, amelynek értelmében a földnek földesúri tulajdonát azonnal és minden váltság nélkül eltö­rölték. Ennek az utasításnak megfelelően a magántulajdon­jogot a földre örökre eltörölték, és helyébe az egész népre és az államra ruházták át a föld tulajdonjogát. A Szovjetunió mezőgazdasági területe ma több mint 38 ezer közös gazdaság, kolhoz között oszlik meg. Egy-egy kolhoz átlag 6000 hektáron gazdálkodik. A kolhozokon kívül az or­szágban több mint 13 ezer mezőgazdasági nagyüzemet, szov- fiozt létesítettek. A messzemenően gépesített szovjet mezőgazdaság — egy kolhozra átlagosan 50 traktor és számos további gépi eszköz jut — a változatos éghajlatnak megfelelően igen sokféle nö­vényi és állati terméket szolgáltat. Legfontosabbak a kalászo­sok, ezek termesztése a vetésterület több mint 60 százalékát foglalja el. Az egy főre eső gabona-, cukorrépa-, napraforgó-, len-, bur­gonya- és gyapottermesztésben, valamint a tejtermelésben a Szovjetunió világviszonylatban az első helyen áll. Az állam messzemenően támogatja a mezőgazdasági terme­lés fejlesztését. Óriási beruházásokkal sivatagokat tesznek termővé, mocsarakat csapolnak le. Az 1971—75-ös ötéves terv­időszakban mintegy 80 milliárd rubelnyi álami beruházást (eb­ben ninCs beleszámítva a kolhozok saját beruházása) fordíta­nak a mezőgazdaság fejlesztésére, tehát másfélszer annyit, mint az előző ötéves tervben. A Szovjetunió mezőgazdasági termelése szigorúan tudomá­nyos alapokra épül. A teljesen állami eszközökből fenntartott Qssz-szüvetségi Mezőgazdaságtudományi Akadémiának több mint 200 tudományos kutatóintézete és 150 kísérleti állomása működik A szovjet tudósok műhelyében újabb és újabb nagy hozamú növénykultúrák látnak napvilágot. Elég, ha megemlítjük a nagy hozamú búzafajtákat — bezosztája, mironovská stb. —, amelyek nálunk és a világ többi részében is valósággal forra­dalmasítják az élelemtermelést. A termelés ugrásszerű növekedése mellett gyökerestől meg­változott a szovjet falu kulturális arculata is. A legkisebb te­lepülésre is eljutott a villany, tágas, korszerű kultúrházak, mozik és egyéb intézmények szolgálják a kolhozparasztok kultúrszomját, szórakozását és pihenését. Idestova teljesen el­mosódik a különbség a város és a falu között. Következik: Milyen szervezetek képviselik a népet Meddő méregháború az egerekkel Egérvész fenyegeti a világot, mert a rágcsálók szervezete I mindinkább ellenállóvá válik a hagyományos mérgekkel szemben — állapították meg londoni kutatók legújabb la­boratóriumi kísérleteikkel. Az Angliában használatos „War- farim" méregkészítmény már teljesen hatástalannak bizo­nyult: az egerek nem pusztulnak el a mérgezett táplálék élfogyasztása után, hanem nyugodtan futkostak ketreceik­ben. A korábban kitűnő egérpusztítónak tartott aljaklorálóz preparátum is „megbukott“ a laboratóriumi vizsgákon. Ez a készítmény oly módon pusztítja el az egereket, hogy leszállítja testhőmérsékletüket — bizonyos lehűlést elérve megszűnik az állatok vérkeringése. A vizsgálatokból kide­rült, hogy a megmérgezett egerek az első tünetek jelent­kezése után a meleg csatornákba, garázsokba, pincékbe menekülnek, s ezzel kivédik a méreg végzetes hatását. A környezet nagyarányú felmelegedésre vezethető vissza, hogy Londonban az egerek rendkívül elszaporodtak. Az angol főváros egészségügyi hatóságai most olyan nagy hatású mérgek bevezetésére gondolnak, az egérvészedelem vissza­szorítására, amelyeknek felhasználását veszélyességük miatt eddig nem engedélyezték. SIKERES VESEÁTÜLTETÉS A rijekai orvosprofesszor, dr. V. Franciskovií és dr. Zdravka Kučič vezette sebészkollektíva sikeres veseátülte­tést hajtott végre. A beteg — Vlado CakardiC 34 esztendős rijekai cipész, az átültetett vesét 49 éves édesanyjától kap­ta. A beteg állapota igen jő, a műtét után öt nappal már egy lépést is tett. Az orvosok szerint a műtétet követő első krízis ideje már letelt. Képünkön dr. V. Franéiskoviő or­vosprofesszort látjuk. —si — VÍZBEN oldódd fólia Vízben oldódó fóliát állítottak elő Novoszibirszkben. Az egészségügyi, mezőgazdasági és háztartási cikkek csomago­lására használható rugalmas műanyag tartós, a benzin és az olaj nem támadja meg. Megsemmisítése nem gond: forró vízben pillanatok alatt oldódik. UEM SCI-FI... Lézersugaras „űr-vízvezeték” Szovjet tudósokat már régóta foglalkoztatja: miként le­het ellátni ,friss vízzel a hosszabb űrkutatásra induló űrha­jósokat. Elegendő ivóvizet — különösen egy népesebb sze­mélyzettel induló űrhajón — nem képesek magukkal vinni, mert az edény túlságosan nagy helyet foglalna él, s na­gyobb időtartamú ürklsériet esetében a vizet csak vegyi anyagokkal lehet konzerválni. Most égy érdekes megoldás lehetősége vetődött fel: Mint arról a szovjet sajtó beszámolt, tudósok egy csoportja el­képzelhetőnek tartja „űr-vízvezeték“ létrehozását. Lézersugárral vízgőzt bocsátanának fel a világűrbe, s egy erre a célra kikísérletezett lepárló segítségével ebből nyer­hetnének akár hónapokra is elegendő friss vizet. A tudó­sok hangsúlyozzák: mindez egyelőre csak elképzelés, de az űr-vízvezeték létrehozásának alighanem egyetlen járható útja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom