Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-14 / 46. szám
Az alábbiakban felvillantott problémát az írás három alanya úgymond egyhangúlag toll- hamondta. Három fiatal lány. Éveik összessége nem elegendő egy nyugdíjkorhatárhoz. Okos, értelmes lányok. Szépek és kedvesek. Öntudatosak. Mégis emlgyen kezdik: „Rossz a közérzetünk. Állandó Idegesség gyötör bennünket.“ Túloztok — mondtam nekik a beszélgetés legelején, de most, miután őszintén feltárt gondjaikból sokat megértettem, úgy látom, mégsem túloznak, okkal panaszkodnak, még akkor Is, ha állapotuk nem egy életre szól. És beszélek Is róla, mert úgy vélem, egy fokon talán általánosítható mindaz, ami a lányokat idegesíti. — A glmlban ismerkedtünk meg. Mindhárman más és más faluból vagyunk, mindhárman bentlakók voltunk. Egy évfolyamba Jártunk, egy csoportba tartoztunk, s együtt laktunk a szobán. Már a legelején olyan bizalmas barátság szövődött köztünk, hogy egy negyedik lányt nem nagyon tudtunk volna magunk közé fogadni. De ez nem azt Jelenti, hogy különcködtünk. Olyanok voltunk, mint a többiek. Szerettünk volna mi Is szebben öltözködni, többet. Jobban szórakozni, privát hármasunkon túl Is szorosabban tartozni valamilyen nagyobb, Jobb közösségbe, ami akkor az Ifjúsági mozgalom sem lehetett, mert krízlsldejét élte. Ezt az Igényünket akkor még bizonyára nem tudtuk volna fgy meghatározni, felismerni és megfogalmazni. Közben a barátság erősödött köztünk. A fokozódó egymás közti őszinteség volt az, ami erősítette. S amikor kezdett derengeni, hogy közös titkaink viselésén túl, hármasunkon túl Is van egy nagyobb közösséglgényünk, próbáltuk megvalósítani azt, a- mi hiányzott. Hozzá kell tenni, hogy nem öncélúan. Mindhármunkat erősen foglalkoztatott az Irodalom. Verseket Is Irtunk, mint az osztályban sokan. Aztán Irodalmi színpadot próbáltunk összehozni. S amikor kiderült, hogy ez nem sikerült, kiderült az Is, hogy a szándék csak hármunk szándéka volt, s az, hogy nem sikerült, csak hármunkat bosszant, így kezdődött, s így alakult ki, hogy később, ha nem Is kirívóan, valamiképp akaratlanul Is elütöttünk a többiektől. De egészen nyilvánvalónak látszott, hogy tőlünk Is meg másoktól is elüt valaki. Egy olyan leányosztályban, mint a miénk volt, ez természetes. Az osztályba tartozó négy fiú teljesen elveszett köztünk. Szóval ők meg ebben ütöttek el. Tohonya srácok voltak. Kettő közülük stréber, a harmadik majom, akinek már akkor a sző szoros értelmében szeretője volt. Mindenki tudta, nyilván a tanárok Is. A negyedik? Az még évközben kimaradt, s a következő tanéveket ezzel a három sráccal gyúrtuk végig, de ők sem velünk, sem az osztály többi lányával nem nagyon törődtek. Jobb Is volt. Mert ha valakinek udvarol valamelyik, akkor gyűlölködés támad köztünk, még akkor Is, ha valójában egyikünk »sanj -tartott rájuk igényt. Er csak- azért volt, mert tényleg, keveset voltunk fiúk között. Amikor kiderült, hogy az osztálybői az egvtk lány egy nős emberrel Jár, mindenki Irigyelte őt, aztán mindenki megvetette. A lény ki Is maradt, s köziben szétrobbantott egy családi életet. Mindezt csak azért mondtuk el, hogy érthető legyen, miért a- lakolt ki az osztályunkban egy olyan szellem, hogy már a másodikban Illő volt az érettségi utáni férjhez menésre gondolni. Ml hárman fellázadtunk ellene, s ezáltal végérvényesen kiváltunk az osztály nagy átlagából, különcök lettünk, mert őszintén megmondtuk a véleményünket, amit senki sem hitt el, mert nem olyan volt, mint az övé. A helyzet érettségiig sem Javult. Közben létrehoztuk az Iskolai SZISZ-szervezetet. S mivel bentlakók kevesen voltunk, az Igyekezet nem nagyon volt többre elegendő, mint a formális munkára. Ennek keretén belül ml hárman ismét leégtünk, mert újra próbálkoztunk az irodalmi színpaddal, az Iskolai klubbal, de Ismét nem jutottunk el a bemutatóig. A városban volt ugyan ifjúsági klub, de egy üzem keretein belül. Oda nem Jártunk, senkit nem ismertünk, senki nem hívott bennünket, így aztán az ifjúsági szövetség újra- alakulása után sem találtuk meg, amit az biztosítani hivatott. Heti, kétheti rendszerességgel Jártunk haza a szüléinkhez. Mindhárman más-más, de egymáshoz aránylag közel eső faluból vagyunk. Kettőnk falujában semmit sem ér az ifjúsági klub, mert a fiatalok eljárnak hazulról, és szombaton egy-egy összejövetelre semmi más nem viszi őket, mint a kíváncsiság. No és mit látnalk ott? Semmit. A fiatalok keveset találkoznak, Jóformán I- degenek egymáshoz. Az egyik felvág, mert ő autőszerelőnak tanul, a másiknak komplexusai vannak, mart ő nem tanul autószerelőnek, és következésképpen nincs tele pénzzel a zsebe. Lehet, hogy túlzók vagy rosszul fogom fed a dolgokat, rosszul látom az Igazságot. De egy másik igazságot, egy mámegleherősen kicsalogatta a mozilétogatókat, ott mégis van moztköZönség. Miéért? Egy fiatal tanító, aki az újságba is gyakran írogat, komolyabban foglalkozik a filmesztétikával, ö az, aki nem fogadja el a filmforgalmazó teljes kínálatát, hanem maga állítja össze a listát, s olyan filmeket szerez be, amelyeket Jónak lát. És Járnak moziba. Nemcsak a fiatalok, az idősebbek is. És mindenféle a- gyonszervezés nélkül, nagyon természetesen, a heti egy-egy előadás után legalább harminc- negyven fiatal még ottmarad a klubban, s csak ugyanannyi megy át a kocsmába. No és mit csinálnak az ottmaradot- tak? A filmről beszélgetnek. Természetesen nem filmesztéták módjára, de nem Is úgy, hogy: „marha jő volt, amikor Dzsofré úgy odateremtett annak a pofának“. A szó legszorosabb értelmében Jé, építő náluk az Ifjúsági sportélet. Zenekaruk úgy Játszik, ahogy a fiatalok táncolni akarnak. Ha évente egyszer külföldi kirándulásra mennek a szövetkezet segítségéből, mondjuk történetesen Budapestre, akkor nem a Vidám Park meg a Mátyás-pince a céljuk, ahonnét hajnalban ordítozva kllőslk valóságot viszont Jól láthatunk. És ez Erzsiéknél van, az ő falujában, ahol az elmúlt két esztendő alatt értelmes, J61 dolgozó, Igazi ifjúsági mozgalom fejlődött ki. Ezért Járunk mindketten sokat Erzsiékhez, s abban a klubban nagyon Jól é- rezzük magunkat. Meg kell hagyni, kitűnő, minden igényt kielégítő kultúrházban dolgozhatnak a fiatalok, ami Katiék- nál is megvan, de nincs meg nálunk. Miért Jó Erzsiéknél a klub? Tömören talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy azért, mert mindaz, ami ott történik, természetes módon történik, és természetes Jgényt szolgál, a fiatalokét. Példák: mindannak ellenére, hogy a televízió a falusi kultúrházakból dörögnek, hanem elmennek színházba Is. A legtermészetesebbnek tartják a politikai nevelést, amely a klubban zajlik, s az előadások célt érnek náluk, minden nagyotmondás nélkül a szocialista emberré válás ügyét szolgálják. Pénzük Is van. Mert van zenekaruk, amely itt-ott szép pénzt hoz a klubkasszába, van esztrádcsoportjuk, s a szövetkezet Is kellően segíti őkeít. Csakhogy ml keveset járhatunk oda. Mindhárman itt dolgozunk a városban, hetente legfeljebb egyszer megyün/k haza, s havonta másfélszer az Erzsiékhez, ahol normá'ils értelmes flök vannak a klubban, de nem Járunk egyikkel sem, mert ritkán teld lkozunk. Pedig ón szerelmes vagyok ott agy fiúba. • • Eltértünk a témától, a rossz közérzet lényeges okától. Röviden tehát: itt, munkahelyükön kevés a fiú, s még kevesebb, akivel normálisan lehetne társalogni. Eljövünk hát hetente egyszer, legfeljebb kétszer Ide a kávéházba. Ez a zenekar nem az Expressz, de jól lehetne táncolni rá, Iha az embert nem félrészeg vagy részeg férfiak kérnék fel. Az a néhány srác Ide vagy tónnyal Jön, vagy galeriben, akik csak molesztálnak bennünket, s az 1- gazat megvallva primitívek. Nem, ez nem holmi felsőbbrendűség! megvetést Egyszerűen az az igazság, hogy mi, lányok többen vagyunk. — legalábbis az érettségizettek — ebben a nemzedékben, s a fiúk kevesebben. Ez még nem kéne, hogy valamilyen különbséget Jelentsen, d-fi sajnos, jelent, mert én azokkal a fiúkkal, a- klk Itt felkérik vagy lekérik az embert, nem nagyon tudok miről beszélni. Ha hazamegyünk a faluba? Ott városi fruskáknak néznek bennünket, s már most ö- reglánysá/gra hajlamosnak, a- mlnél nagyobb okot ők a lenézésre, a megkülönböztetésre nem ismernek. / Hát persze hogy idegesek vagyunk. Mftr gondoltunk arra Is, hogy összepakoljuk a sátorfánkat és felmegyünk a fővárosba. De nem old meg semmit. Hol fogunk lakni, hol fogunk dolgozni? Nem tudjuk, hát Itt vagyunk, és idegesek vagyunk. 1- lyen dolgaik miatt vagyunk Idegesek, pedig hét röhej, hogy odahaza vénlányjelöltnek, itt a „várost kávéházban“ meg o- lyannak néznek bennünket, akik elmennek a pénzes, sportkocsin tévészerelőkkel. Ha az ErzsVék. talajában debatne munkát szerezni... talán az jő lenne. (Š © Ha a lányok gondjaiban van valami általános — márpedig van —, akkor nemcsa/k" szólni, beszélni kell róla. Tegyük meg. Beszéljünk róla! De közösen, az olvasókkal együtt. Az itt felvillantott valóság nyilvánvalóén nem teljes, de nem Is szélsőséges. A teljes képhez sok minden hiányzik. Szóljatok hát hozzá, próbáljátok meg kiegészíteni, fogjatok tollat, Írjatok levelet, őszijét, bizalmasat — ml bizalommal kezeljük majd. RESZELI FERENC A szocialista emberért A CSKP KB az elmúlt napokban tárgyalt az ideológiai mnnka fontos kérdéseiről. Az ülés javaslatai ösztönzik majd az egész társadalmat, tehát a Szocialista Ifjúsági Szövetséget is. Az ideológiai mnnka tormái szervezetünkben, a SZ'ISZ-ben semmivel sem helyettesíthetők. Hiszen éppen ezúton nyerhetjük meg a munkás- és diákfiatalokat társadalmunk céljai ás érdekei támogatására. A gyermek- is ifjúsági mozgalom ideológiai munkájában jelentős tényezőként szerepel a SZISZ politikai oktatási éve. Szervezetünk első kongresszusa határozataiban hangsúlyozta a politikai nevelő munka jelentőségét a szocialista gondolkodásmódért és öntudatért folytatott harc állandósításában. Ez a harc azonban nemcsak a SZISZ- tagok, hanem a szervezetünkön kívül álló fiatalok körében is szükséges. Az ezzel összefüggő jelentős feladatok teljesítése érdekében kell végezni az alapszervezetek mindennemű tevékenységét. A szocialista öntudat formálásában különleges, mással nem pótolható helye van a politikai-nevelő munkának és egyik összetevőjének, a politikai oktatásnak. Ennek fejlesztésénél tavaly értük el az első pozitív eredményeket. A politikai oktatás új éve, amelybe most léptünk, különleges jelentőséggel bír.A hosszú lejáratú politikai oktatás rendszerére kezdtünk áttérni, és az oktatás idei színvonalától függ a későbbi évfolyamok sikeressége. A politikai oktatásban résztvevők az oktatás alatt megismerkedhetnek az I. kongresszus határozataival, eredményeivel ás több, lényeges politikai és közgazdasági kérdéssel. Ezért fontos, hogy minden szakkör a lehető leggyorsabban munkához lásson. A politikai oktatás a SZISZ ideológiai munkájának csak egy részét képezi. Hasonló jelentőséggel bírnak a különböző előadások, tanácskozások, beszélgetések, viták. Az elkövetkező időszakban figyelmünket a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójára, a februári győzelem 25. évfordulójára ás a X. Világifjúsági Találkozó előkészületeire összpontosítjuk. Éppen ezek az évfordulók kínálják a legtöbb lehetőséget a SZISZ ideológiai munkájának elmélyítésére és a fiatalokat érdeklő kérdések megmagyarázáséra, amelyek még nem vTlágosak előttük. A jelen időszakban a tagok politikai felkészítésének formái között fontos szerepet kapott a köny v, és ezzel kapcsolatban a Szocialista Ifjúsági Szövetség „Olvasójelvénye“. Éppen a könyveken keresztül kínálkozik lehetőség arra, hogy aktívan hassunk a fiatalok ezreire, és a könyvek iránti érdeklődésüket kihasználva az intenzív eszmei hatás elmélyítésére. Arról van szó, hogy ezt a lehetőséget kihasználjuk, éljünk vele ás az irodalombarátok köreinek munkája a fiatal nemzedék gondolkodásmódjáért folytatott harc jelentős része legyen. Minden előfeltételünk megvan, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség ooli- tikai munkája teljesítse ezeket a feladatokat, hogy a körök munkája érdekes legyen, és ez a mnnka hathatósan hozzájáruljon a fiatalok gondolkodásmódjának formálásához. Rajtunk múlik, hogyan használjak ki ezeket az előfeltételeket, hogyan élünk velük. Azonban már a kezdet kezdetén tn- , datosftanunk kell, hogy a pártszervezet és a Nemzeti Front szervezetei által nyújtott támogatás elősegítheti a feltételek kialakítását, de nem helyettesítheti a Szocialista Ifjúsági Szövetség funkcionáriusainak és sziveinek mindennapi gondoskodását. Közös ügyről és közös feladatokról van sző — hogyan aktívan hozzájárulni a fiatal nemzedék szocialista neveléséhez. Tegyünk meg mindent, amire csak erőnkből futja, hogy ezeket a feladatokat becsületesen teljesíthessük és a gyakorlatban bebizonyítsak, hogy kommunista pártunk igazi segítőtársai vagyunk.-az mf nyomán• ••• új ifjúság3 HOSSZO LEJÁRATÚ KGST- HITEL A TATRA-GYÁRNAK A világhírű Tatra gópko- csitgyár 1980-lg 250 százalékkal növeli termelését 1970-hez képest. A KGST gépipari állandó bizottsága úgy döntött, hogy a tagállamok szükségleteinek kielégítése végett a csehszlovák autógyártást 12 tonnás tehergépkocsik gyártására szakosítják. A Tatra fejlesztési lehetőségeinek mérlegelésekor kitűnt, hogy hazánk önerejéből ezt képtelen végrehajtani, ezért a moszkvai Nemzetközi Beruházási Bank a kopNvnicel Tatra berendezésének modernizálására, valamint a termelést kapacitás bővítésére 77,5 millió rubel hosszú lejáratú beruházási hitelt nyújt. Ez megközelítőleg 44 százaléka az eddig folyósított összes hitelnek, s egyben megalapításától kezdve a bank legnagyobb hitelakciója. Az ösz- szegnek majdnem kétharmadát fordítják a technológiai berendezések korszerűsítésére, ami lehetővé teszt, hogy a termelést két és félszeresére emeljék, a dolgozók létszámának csupán 33 százalékos növelése mellett. A korszerűsített Tatra 1980-ban 15 000 tehergépkocsit gyárt majd. TV-FILMJEINK SIKERE A Csehszlovák Televízió úgyszólván állandó „előfizetője“ a nemzetközi fesztivál: díjaknak. A Monte Carlő-l tévófesztlválon szinte minden évben csehszlovák produkció kapja az Aranynlm- fa díjat. A legsikerültebb tévédrámáért a montreux-i szemlén a három első díj égytke mindig a csehszlovák ■ szöraköztatő adásé. A nemrégiben befejeződött Prf x Italia tévészemle első díját Is a Csehszlovák Televízió kapta a Rómeó ős Júlia című balettfilmért. AZ EGÉSZSÉGESEBB KÖRNYEZETÉRT A civilizáció rákfenéje, a I levegőszennyeződés a fejlett ipari társadalmakban egyre aggasztóbb méreteket ölt. Idestova hazánk egyes részeiben is komoly problémát okoz. Ide sorolhatjuk legújabban Bratíslavát. Az Illetékes szervek sűrűn foglalkoznak a veszély elhárításával, ami arra enged következtetni, hogy mégsem fulladunk meg a saját magunk teremtette légkörben. A nemzeti bizottság kötelezte azokat az üzemeket, amelyek leginkább szennyezik a levegőt, a Dimitrov Vegyi Műveket, a Slovnaftot, a Gu- mont és a II. számú villany- erőmüvet, hogy megfelelő Intézkedéseket tegyenek a szennyeződés csökkentésére. I Ennek nyomán a Dimitrov- gyár a legközelebbi években egyes üzemrészlegeiben beszünteti a termelést. Megszüntetik például a növényvédő szerek, a gumigyártáshoz szükséges alapanyagok és a szénkéneg gyártását. A jövőben csak olyan termékek előállításával foglalkoznak, amelyek nem szennyezik a levegőt. A Slovnaftban megakadályozzák az olajtermékek beszlvődását a talaj mélyebb rétegeibe. Megoldják továbbá a kéndioxid további teljes felhasználásának problémáját, amelyet eddig a messziről is ]61 látható kéményekben nyílt lánggal égették el. SZENVEDÉLYES GALAMBÄ- SZOK " A statisztika szerint szenvedélyes galambászok vagyunk. Csehszlovákiában több mint tízezer galamWe- nyésztő van. A galambászok többsége — meglepően —, mintegy 150 tenyésztő, az ország fővárosában, Prágában és környékén laklit
