Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-07 / 45. szám

10 A Szir-Darja folyó köré varázsolt termőterület. A kopár, napégette szik­lák között visz az út Beka- bad felé, és az utas megér­ti, hogy miiért szőttek annyi legendát a Szlr-Dar]a folyó köré e vidék 'lakói — az tó- bégek, tadzsikok és kara­kók. E zord vidékem a rád törő forróságban, ahol a ha­talmas sziklák árnyéka csak a map sugarától óv, de nem a hőségtől, a víz szinte mi­tikus jelenségű. Hithetetlenr nek tűnik, hogy a sziklák között kígyózó országút em­beri kéz műve, és hogy ' itt valahol víz Is található. De hogy vízi erőmű is lenne, az aztán teljesen elképzelhetet­len. ...Bekabad valójában Far­had szikláival kezdődik. Öriási kőhalmoz a hegyek lámoa, amelyet mintha az ember helyezett volna el a ■gyors folyású folyó mentén. A folyó túlsó partiján város kéményei füstölögnek. Ház­oázis a sivatagban. A folyó mentén húzódó város végén arany ló habokkal csillan meg a vízgyűjtő tő. Vékony erecskéken árad innen a víz Bekabad öntözőcsatornákkal átszőtt termőföldjeire. A víz­gyűjtőt felépítő közel 80 000 munkás és kolhozparaszt számára ma már a gyapot, az őszibarack, a szőlő, az alma“ megszokott mindenna­pi termék. A cementgyár és a vizii erőmű mellett Bekabadban fémipari vállalat is műkö­dik. A vízgyűjtő medencék gátjainak berendezéseit ál­lítja elő és alkatrészeket szállít a Szir-Darján, az „éhessztyeppén“ dolgozó gé­pek számára. Ez a sztyeppe, vagy ahogy még nevezik: a „mérgezett föld“, a folyó mellett a homoksivatagon át húzédő terméketlen földek övezete. Bár Közép-Ázsia egyik legnagyobb folyója mentén terül el, mindeddig ez a több millió hektár föld terméketlen volt. De ma az ember harcba szállt a földe­kért, a „termékenység csa­táját vívja“. Ebben az ütkö­zetben Bekabad az egyik legelső „hídfő“. Bekabadban az az érzt séd, hogy a termékenység áttöri a sivatagot, ennek az ütközetnek másik „hídfőjé­nél“, a kazahsztáni Csim- kentben el sem tudod kép­zelni, hogy a világon siva­tagok és pusztaságok is van­nak. Elsősorban is mag.a a neve: Ősimként törökül „zöld mélységben nagy sótartalmú talajvíz található. Ha meg­öntözik a talajt, ozmózis jön létre, ami a felszínre szívja a földben levő sót. A meg­oldás: függőleges és vízszin­tes lecsapölás. Kutakat ás­nak, kiszívják a vizet, ki­vonják a vízből a sót, ame­lyeket majd vegyi üzemek­ben értékesítenek. Ugyanek­kor hosszú, vízszintes csa­tornákat is ásnak, amelyek hasonló módon vonják ki a sót a talajból. Mind ez ideig a 300 000 hektár „egészsé gessé“ tett földből 2 700 000 tonna sót vontaik ki. Csak miután tudomásul vettem ezeket az adatokat, értettem meg a teljes jelentőségét an­nak, hogy Bekabad is Csik- ment nemcsak hatalmas „hídfők“, hanem a maguk nemében különlegesen kom­plex feladatokat betöltő üze­mek is. Hídfő csupán kettő van, az egész munka frontja vi­szont hosszú — jelentette ki Habld Szadikov, az itteni csatornázási- és szovhoz-épí- tő tröszt egyik munkatársa. Valóság és legenda a Szir-Darja mentén város“-t jelent. Annak elle­nére, hogy itt (minden utca olyan, mint egy park sétá­nya, a „termékenység“ csa­tája itt is folyik. A cement­gyár, a szivattyúállomás, a műtrágyagyárak, mind Bet Bak Daláért (az „éhes sztyeppe“ kazah neve] dol­goznak. A több száz ezer tonna cement, a százezernyi tonna műtrágya, de különö­sen az itt gyártott szivaty- tyük a sivatagból elszakított termőföldek gabonatermésé­nek alapjait vetik meg. Ugyanis nem arról van sző, hogy vizet kell nyerni a Szir-Darjábél, hanem arról, hogy küzdeni kell a talaj mérgezettsége ellen. Megtudtam, hogy az itte­niek évszázadokon át hiába próbálkoztak csatornákat ás­ni és elvezetni a folyó vizét a napégette földekre. Elju­tott ugyan a víz a földekre, el is vetették a gabonát, ez ki is csírázott, de azonnal elszáradt. Miután a víz el­párolgott, a földeket ső- és kénréteg fedte. így történt ez 1918 után is, amikor el­ső ízben próbálták nagyobb arányban értékesíteni ezeket a földeket. E jelenségre egyszerű a magyarázat: a kőkemény föld alatt kis A Szir-Darja mentén számos iparág alakult ki: építőanya­got, vasbeton elemeket gyár­tó üzemek, csőgyárak és gépjavító állomások az Urát, Ukrajna, Belorusszia, Kazah­sztán nagy gépgyáraiban gyártott hatalmas kotrógé­pek, földgyaluk, csatormaásó gépek számára. A Szir-Dar­ja mentén a vízgyűjtő me­dencék egész sora jelent meg: Bekabad, Csarvak, Csa- dar, KzU-Arda, Kazaälnszk. Ma az „éhes satye'ppe“ meg­gyógyított földjein szovho- zok, és jól ellátott helységek százai jelentek meg. Csupán Üzbegisztán szovhozaá 250 ezer tonna gyapotot ter­mesztettek az elmúlt évben. Végig a folyó mentén közel 1000 kilométeres vasútvonal vezet Csimkentből Novoka- zalínszkba. Az utas szeme előtt végtelen termőföldek terjeszkednek — felettük tartóoszlopokon nyugvó víz- vezető csatornák húzódnak. Azért választották ezt a meg­oldást, mert így kevesebb a vízveszteség. Gabonaföldek és gyapotültetvények, gyü- mölcsöskertak végeláthatat­lan sora követi egymást, irt­ott még közbelktatódnak olyan területek, amelyeken még nem módosított az em­ber keze helyenként az ál- nok homok egészen a folyó­partig tör. De mindenütt fo­lyik tovább a küzdelem a vízért, a sivatag ellen. Az elmúlt tíz évben e mumkála toknál 1200 millió: rubelt fektettek be. Ez a hatalmas összeg nemcsak hogy megté­rült, hanem már 30. millió rubel nyereséget Is • hozott. Rövidesen az „éhes sztyep­pén“ az álmok egészen va-^ lósággá válnak. És követ­keznek majd más hasonló vidékek, Kashir, Sherabad sztyéppéi, azután pedig a < „Szomjúság birodalma“, a. Kízílkum és a Káralkura, pusztaságai, amelyeknek u- ■ gyancsak megvannak a ma- .guk legendát. ...Utolsó megállóhely: Ka- zalinszk. A Szir-Darja vizei itt elvesznek az Arai-tenger hullámaiban. Oj vízelzáró gát, új vízgyűjtő medence. Üjabb termelési adaffbk (80 ezer hektár öntözött rizs, 450 ezer hektár legelő stb.j... újabb legendák és jjjább va­lóság. A vöröses színben tündöklő napnyugta tüzpi-. rosra festi a folyót,. a lassú Szir-Darja egyesül az Aral- lal és eltűnik az esti köd­ben. Laurentiu Duta A modern épületek ezrei jelzik a fejlődést ISMERJÜK MEG irányítja az országot? A Nagy Októberi Szocialista Forradalom — amelynek 55. évfordulójáról épp ma emlékezünk meg — gyökerestől megváltoztatta a cári Oroszország társadalmi, szociálpoli­tikai viszonyait. Üj, szabad élet kezdetét jelentette, a né­pek önrendelkezésének megvalósulását, a kizsákmányolás megszűnését, a kulturális felemelkedést. A szovjetek III. összoroszországi kongresszusa 1918 ja­nuárjában jóváhagyta A dolgozó és kizsákmányolt nép jo­gainak kinyilatkoztatása efmű határozatot, amely törvény­be foglalta a forradalom vívmányait és meghirdette a szo­cialista állam alapelveit és feladatait. Az 1936. december 5-6n kihirdetett és később többször kibővített alkotmány értelmében az ország legfelsőbb tör­vényhozó és államhatalmi szerve a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének (SZSZKSZ) Legfelsőbb Tanácsa, amely két egyenrangú kamarából áll; a Szövetségi Tanács­ból és a Nemzetiségek Tanácsából. Mindkét kamara kép­viselőit a Szovjetunió minden 18. életévét betöltött polgára választja négy évre. A két kamara képviselőjévé választ­ható minden 23. életévét betöltött állampolgár. A Szövetségi Tanács minden egyes képviselője 300 ezer polgárt képvisel, akik egy választókörzetet alkotnak. A Nemzetiségek Tanácsának képviselőit a szövetségi köztár­saságok, autonóm köztársaságok, autonóm területek és nem­zetiségi körzetek polgárai választják, a következő kulcs szerint. A szövetségi köztársaságok egyenként 32, az auto­nóm köztársaságok 11, az autonóm területek 5, a nemzeti­ségi körzetek egyenként 1—1 képviselőt választanak. Az össz-szövetségi törvények csak égy lépnek jogarért^ ha a Legfelsőbb Tanács mindkét kamarája jóváhagyja őket. A Legfelsőbb Tanács képviselői választják meg a Szovjet­unió kollektív államfőjét, a Legfelsőbb Tanács Elnökségét, amely a szovjet parlament két ülése között végzi a Leg­felsőbb Tanács teendőit, kinevezi a kormány tagjait, kor­mányrendeleteket bocsát ki és szüntet meg. Tevékenysé­géért a Legfelsőbb Tanácsnak tartozik felelősséggel. A Legfelsőbb Tanács tagja a dolgozók teljhatalmú kép­viselője az államhatalmi szervekben, javaslatokat nyújthat be, s interpellációval élhet, melyre bármely icfmzett állami szervnek reagálnia kell. A képviselő minden két évben tájékoztatja választóit tevékenységéről, s ha azok ágy lát­ják, hogy nem képviselte érdekeiket kellőképpen, vissza­hívhatják képviselői tisztségéből. A Legfelsőbb Tanács kép­viselőit általános, közvetlen és titkos úton választják. Az egyes szövetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsába minden 21. életévét, a helyi tanácsokba minden 18. élet­évét betöltött szovjet állampolgár beválasztható. Következik: Ipari nagyhatalom ÜRHAJÖSKONGRESSZDS Találkozás a kozmoszban, Apollo-Szojuz tervek Egy szovjet kutatócsoport érdekes kísérletről számolt be a bécsi nemzetközt űrhajóskongresszuson: bebizonyították, hogy az embert szervezet hosszab Ideig, káros következmények nél­kül elviselt a sűrített ételek togyasztását. A kutatócsoport há­rom önkéntes jelentkezőt figyelt meg, egy éven keresztül a világűrben haladé űrhajóéhoz hasonló körülmények között. Meg­állapították, hogy az emberi szervezet anyagcseréje nyolc hó­nap alatt áll át a vízben oldott, liofilizált ételek fogyasztására, és a következő négy hónapban — a kísérlet ugyanis egy évig tartott — az anyagcsere új színvonala már állandósul. A kí­sérlet során kidolgozták az anyagcsere folyékony végtermékei­nek hatékony regenerálási módszerét Is. így a hosszú űrrepü­lések alatt ezüst Ionok segítségével lehet biztosítani az állan­dó Ivóvízellátást. A szovjet kutatócsoport beszámolóját nagy érdeklődéssel és elismeréssel fogadták a kongresszus résztve­vőt. Újra és újra felmerül az ürhajóskongresszuson az 1975-re ter­vezett szovjet-amerikai együttes űrrepülés Is. A szovjet és az amerikai tudósok beszámoltak arról, hogy az Apollo és a Szojuz űrhajó összekapcsolását fogják kipróbálni. Flllpcsenko szovjet űrhajós közölte, hogy a közös kísérlethez bizonyos változásokat kell majd végrehajtani a szovjet ürruhá- kon. Dale Myers, a NASA igazgatóhelyettese arról számolt be, hogy a kísérlethez alaposan módosítani kell a holdutazásnál eddig használt Apollo-tlpust. Végezetül a két űrhajó összekap­csolásához Is új szerkezetet kell majd kidolgozni. A LEGNAGYOBB, A LEGDRÁGÁBB - CSAK ÉPPEN REPÜLNI NEM TUD A repülés történetének jelentős állomása volt a tavaly májusban, Párizsban tartott nemzetközi re- pülógépipari és űrhajózási kiállí­tás. A világsajtó a kiállítás egyik szenzációjaként hirdette —■ a TU — 144 szovjet szuperszónikas utas­szállító mellett — a 900 személy befogadására alkalmas amerikai ,Galaxy"-t. A bemutató kitünően sikerült — a folytatás azonban már ke­vésbé. Mint a hamburgi Spiegel beszámolt róla, a Galaxy a világ legnagyobb és legdrágább repülő­gépe: „a repülőgépipar történelme legnagyobb baklövésének bizo­nyult.“ Tervezői — a Pentagon ké­résére — olyan repülőgépet kí­vántak alkotni, amely egyszerre 700 katonát a csapattest minden felszerelésével együtt néhány óra alatt képes az egyik kontinensről a másikra szállítani. A Lockheed repülőgépgyár Szuper—fuuibo-ja. hivatalos nevén C—5 „galaxy“, el Is készült — október óta azonban betiltatták felszállását. A rendelkezést az óriásgépek- kel történt sorozatos és titokzatos balesetek indokolták. Már 1970 júninsában, a legelső „Galaxy“ át­adásakor példátlan műszaki hiba történt. A 300 tonna súlyú gép- kolosszns 28 kerekének egyike — az Illusztris személyiségekből álló átvevő bizottság legnagyobb meg­döbbenésére — a leszállás pilla­natában kiesett. Nem sokkal ké­sőbb két Galaxy még felszállás előtt, a kifutó pályán kigyulladt, felrobbant és elégett. Egy harma dik gép szárnyán a próbarepülés során repedések keletkeztek. A legfurcsább azonban a szép tember 29-én bekövetkezett bale­set volt. Az oklahomabeli Altus légitámaszponton egy „Galaxy“ ép­pen'felszállásra készült. A pilóta beindította a motorokat, a hajtó­művek felbódültek — mielőtt a- zonban a gép mozgásba lendült volna, az egyik motor „önállósí­totta magát“. Óriási erővel kisza­kadt a gép törzséből s minteev 100 méteres „repülés“ után a ki­futópályára zuhant és felrobbant. Ennyi végül is elég volt ahhoz, hogy a vizsgáló bizottság megál­lapítsa: a „Galaxy“-n a hibalehe­tőségek egész sora veszélyezteti a személyzetet és a szállítandó csapatokat. Amikor megvizsgálták hat másik, már üzemben lévő óriásgépet, kiderült, hogy a mo­tortartó csavarok lazák. De hason­ló hibákat észlelnek a vadonatúj gépek hajtóműveinél is. Ezek után adták ki a rendelkezést valameny- nyl „galaxy“ leállítására. A „Galaxy“ típusú katonai szál­lító repülőgépek énítésére prcke tlleg 2,3 milliárd dollárt szántak. Most azonban kiderült, hogy a program megvalósításához ennek az összegnek a kétszeresére len­ne szükség. A műszaki és a költ­ségvetési botrány újabb csa­pást mért a már amágy It a tönk szélére jutott Lockheed gyár­ra, amelynek fennmaradását csak 250 millió dolláros állami segély- lyel tudták biztosítani. I. t. A világ legnagyobb es legdrágább szállító repülőgépe, qz amerikai „Galaxy“, a párizsi nemzetközi repülőgépipari és űrhajózási kiállításon a TU—144 szovjet utasszállítógép mögött látható

Next

/
Oldalképek
Tartalom