Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-10 / 41. szám

4 lij ifjúság A földeken folyik az őszi be­takarítás. Törik a kukoricát, szedik a gyümölcsöt, szüretelik a szőlőt, s a cukorgyárak felé megrakott járművek cipelik a sok-sok ton­na cukorrépát. A Csallóköz cukorrépatermé­sét immár négy esztendeje helyben, a két Dunával hatá­rolt sziget szívében, Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) az új, nagy kapacitású cukor­gyárban dolgozzák fel. A gyár mázsálőinál nagy a forgalom. Pótkocsis teherkocsik, trakto­rok, erőlködő mozdonyok von­tatta vagonok várnak a soruk­ra, a „megméretésre“. A cukorgyár udvarán és az újonnan létesített gyár mel letti begyűjtő területén „cukor- répa-hegyvonulatok“ állnak, fogynak és szaporodnak. A mázsálók előtt várakozó járműkígyők néhány vezetőjé­vel, traktorosokkal beszélge­tek. Soós Sándor a pastuchyi (Pa- tas) szövetkezet dolgozója, on­nét hordja a cukorrépát. Fia­talember. Egy esztendeje jött vissza a szövetkezetbe dolgozni. Azt mondja, odahaza, a mező- gazdaságban jobban megtalálja számítását, mint az építőipar­ban, ahová ingázó munkásként járt dolgozni. — Ez a mai negyedik fuva­rom. Tegnap reggel fordultam az elsőt, s bizony nehezen tud­nám kiszámítani, hogy hány forduló vár még rám, hiszen kilencven jól termő hektárról kell ídeszállítanunk a cukor­répát. Otthon a szövetkezetben elégedettek, mert jónak mutat­kozik a termés. Hogy mennyi lesz a pontos hektárhozam, azt még ma nem tudni, hiszen csak most kezdtünk, de nagyon szép termésre számítunk, s úgy ter­vezzük, egy hónap leforgása alatt végzünk a betakarítással. Deák Ferenc Németh Pál Deák Ferenc, a Horný Bar-1 (Felbár) szövetkezet traktorosa már két teljes hete sorakozik itt naponta négy, öt, esetleg nyolc alkalommal is. — Az attól függ, mennyire rugalmas a mázsálás, az átve vés, no meg függ egy kicsit a szerencsétől is, mert bosz- szantő, amikor a főútről nem fordulhat az ember a cukor­gyári bekötőútra, mert nem ne­ki, hanem a másik forgalmi sávnak van előnye, ahol éppen egy tucat pótkocsis jármű hoz­za a cukorrépát. Naponta négy- -öt vagont hordok be egyedül, s ilyenkor bizony Jóval többet keresek. Ötkor kezdjük, és a rendes keresetnek a dupláját is összehordhatjuk a behordás- nál — persze ha minden jól megy. A termés nálunk is vára­kozáson felüli. Továbbra is ilyen remek idő kéne. Németh Pál közelről, Veiké Blahovóról (Nagyabony) fuva­rozza a cukorrépát. Többet is fordul, mint mások, napi hat- nyolc fuvarra képes. Szövet­kezetében négyszázötven má­zsás hektárhozamot várnak. Un­szolom, számítsa ki, amíg itt várakozik, hogy körülbelül há­nyat fordulhatott már a négy esztendő alatt, mióta ide, a kertaljai cukorgyárba szállíta­nak. — Az isten se tudná — mon­dja, és továbbpöfög vagy tíz métert a masinájával, mert megmozdult előtte a sor. Igen, csaknem várakozáson felüli, rekord cukorrépatermés van az idén a Csallóközben. Meghökkenek hát, amikor a cukorgyár répaosztályának ve­zetője, Somora Viliam azt mondja, hogy nem mind arany, ami fénylik, azaz: nem mind cukor, ami répa. Persze meg is magyarázza. — A rendkívül sok csapadék az idén nagyon kedvezett a cu­korrépa fejlődésének, növeke­désének, ahol pedig nem volt elég eső, ott öntözték, s átla­gosan nagy a hektárhozam mindenütt, arányosan nagy, ami a mi szempontunkból, a cukor­gyáréból nem éppen olyan plusz, mint a termelők szem­pontjából. Várható tehát, hogy az elkövetkező években nem a súly, hanem a cukortartalom után fizetjük majd a felvásár­lási árat. De ettől függetlenül is ez lesz a legproduktívabb legzök- kenőmentesebb kampányunk. El­mondhatjuk, hogy a munkára a legtökéletesebben felkészül­tünk, gépi berendezéseink ki­fogástalanul működnek, s az esetleges üzemzavarok gyors kiküszöbölésére is fél vagyunk készülve. A felvásárlásban száz­húsz, a termelésben hétszáz embert foglalkoztatunk, mert való igaz, hogy nagyon nagy az idei termés. 29135 vagon cukorrépa felvásárlását és fel­dolgozását terveztük, s ma már tudjuk, hogy háromezer vagon­nal többre számíthatunk. Ha minden Jól megy, december hú­szadikáig végzünk a kampány- nyal. Ma tizedik napja, hogy in­dultunk. 7569 termőterületről kell feldolgozni a répát. Hogy ezt győzzük, az idén 15 felvá­sárlási központot létesítettünk, s megerősítettük a szállítási kapacitásunkat is. A tíznapi termelés nyersanyagának átla­gos cukortartalma 13,62 szá­zalék; tavaly ugyanebben az időben 16,04 százalék volt. De semmi ok az aggódásra. Remek kampányt kezdtünk meg, s ezt remek eredményekkel bírjuk. Az Idén nemcsak a cukorré­pa—, hanem a takarmányrépa- termés is jó volt a Csallóközben. Egy hektáron átlag 300 mázsa takarmányrépa termett, s ez lehetővé tette, hogy a vidékről Idegen járásokba, mintegy ki­segítésképpen szállítsák el a Soós Sándor répaszeletet, illetve annak egy részét. Pontosan 4125 vagon répaszelettel segítjük ki a sze­gényesebb takarmánytermést elért járásokat. © © © Visszamegyek a gyárudvarra fényképezni. Most még több autó sorakozik, de azért gyor­san eljutnak a garatig, ahol két perc alatt kifordítják a répát. A többi már a hosszú szállító- szalagok, gépi berendezések meg a fehérköpenyes gyáriak dolga. Láttam az idei cukort. Szép fehér, olyan, mint a cukor. Édes is, olyan mint a tavalyi. Valamivel azonban különbözik tőle: több lesz belőle az idén. Ezt a cukorgyáriak mondták, s ők már csak tudják. — II— Somora Viliam, a répaosztály vezetője Gyárrészleg CSEPPBEN A TENGER lfolytatás a 3. oldalról) natokban fel is mondták az idegei a szolgálatot. Vagyis éppen akkor, amikor Horváth István kezdett beszélni. A delegáció vezetője beszélni kezdett, de a küldöttek nem tudták, mit mond. Közben pedig a fordítófülkéből „egyenes adásban“ kapkodó tanácskozást közvetítettek a fülhallgatók — mindent természetesen csehül és a küldöttekJlta-Aallatárqpff Alffiftt W.is*«fc ZHfcMm 972 István csak Ek pillan! majd hanghor mondtak. 6191*« — Mondd — szólt a SZISZ Dunajská Streda-l (Duna- szerdahely) járási bizottsága elnökéhez —, nem tudnál nekem szerezni egypár mázsa Kaukázus-)éle vetőma­got? Nemcsak Gaspairík József, az elnök, hanem a szövet­kezetek elnökei is megmosolyogtak egy kicsit a fiatal elnök-agronómus bizakodó kérdését. De a vendégnek, illetve a későbbi országos közgyű­lés küldöttének sikerült elérnie, amit akart. Még a szlovákiai kongresszus egyik estéjén beszáll­tak Juraj Varholík autójába, és „leruccantak“ a Dunaj­e n­ükról beszélt, s közben a terembfen ól hallható zavart figyelhették. ~' gyorsan őjr - ~ a vendege) wmmWŽé pincéjébe ts+lj könnyebben meg leheti " fajt. Brányik György mérnök vált. És ez így ment egész vé­TIZENÖT MÁZS4 .... í tkténét még kongresszusán cstíí^jírás küldötte jejtirefk kei ,valá. ismerkedés fej Mlčrľ?' Ügy hallotta, hogy nekik már bőven van a Kaukázus-búzaf ajtóból. Hogy mennyire voltak helytállók az értesülését, most Se kutassuk, annyi bizonyos, hogyha valaki valamit na­gyon akar, az sikerül ts neki. Így neki is sikerült is­meretséget kötni a csallóközi küldöttekkel, és bizony nem sokáig ,titkolta“ az okot. amikor összeszaladtak tb !erratet net válaszolhatott a Jkqrde&tf. búza, a Kaukáers eljtevgngsü hetett ajpekTvifékýR felé, __ Ipa^Jnem adkóX könnL _ — "slágerről van Wzó, főzért csak az ö érdekük, a mienk is — mon, úgy tűnik, fején tál, ácsok fogadták, hanem a fezeittékjj£s itt azután már bt ni az/flzletet. 'M­’ kollégák, már igen- fizenöt mázsa betagtaaja útra kel­idei nyár Nem­egy^B/a termésük, elnöke, es bizony MIsto v jednacím sále: omňSr”" * ■ még lytatHaföSnk A beszámoló, a felszólalások és határozatok mellett ezek Is részét képezték a kongresszusnak, a nagy ta­nácskozásnak. A küldöttek egyben emberek is, s ter­mészetesen, hogy a kongresszuson magánemberként és társas lényként is jelen voltak, • így egy és más velük la megtörtént. C/> jg ľl V- 'O c _g 0-2 c '<o g a> <o *Í5 £ § ^ §>£ E g 2.E.SS § N 8­< (ObH'O) A SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSA­SÁGOK SZÖVETSÉGÉNEK 50 ÉVE ÉS A LENINI KOMSZOMOL A Nagy Honvédé Hábori első nagy bőstettét is egy moszkvai komszomolísta, Nyikolaj Gasztyelló pilótaszá­zados hajtotta végre; az ellenség szállttó oszlopra irá­nyította lángoló gépét. A második komszomolísta, aki hőastettéért megkapta a Szovjetunió Hőse címet, Viktor ľalalihin, 20 éves ifjá pilóta volt: amikor elfogyott a lőszere, szándékosan sgy fasiszta bombázónak kormá­nyozta a gépét. A Moszkvába vezető ntakórt folyó har­cokban legendás hőstettet hajtott végre a volokalam- szki országút mentén 28 fiatal harcos: életük árán sem engedték átjutni az ellenség harckocsijait. A leningrádi front ifjú harcosai közül kitűnt Mihail Zsukov, Pjotr Haritinov és Sztyepán Zdorobcev komszo- molista repülő, akik szintén a háború első napjaiban elnyerték a Szovjetunió hőse címet. Amikor Ogyessza ellen támadtak a fasiszta csapatok, a város valamennyi komszomolistája harci őrségben állt. A városi Komszo­mol-szervezet 28 ezer tagjából 18 ezer ment a frontra. Amikor a 70 napos hősi védelem után mégis ki kellett üirfteni a várost, a fiatalok illegalitásba vonultak, és partizánmozgalmakat szerveztek. Csujkov tábornok, a 82. hadsereg parancsnoka, a sztálingrádi harcokról szólva, Így jellemezte a hős vá­ros ifjú védőit; „A komszomolisták fantasztikus vakme­rőségükkel és bátorságokkal a háborúk történetében példátlan, legendás hőstetteket hajtattak végre a haza érdekében. P*«' A Nagy Honvédő Háború idején csak a sztálingrádi csatában tanúsított helytállásért 7800 komszomolísta harcost tűntettek ki magas katonai kitüntetésekkel. Sztálingrád után megfordult * kocka. A német fesiszták üldözésében, a Berlin elfoglalásáért folytatott csatában a komszomolisták szintén nagy hősiességről tettek ta­núságot. A Berlin alatti utolsó támadás idején, április 15-től március 2-ig, az Első Belorusz Front 204 kom- szomolista harcosa nyerte el a Szovjetunió Hőse elmet, s a front komszomolistáinak 80—90 százaléka kapott érmet és kitüntetést. 1945. április 30-án két komszomo- lista tűzte ki a vörös zászlót a berlini Reichstag kupo­lájára: Mihail fegorov orosz komszomolísta és Mileton Kantarija, grúz fiatalember. A Szovjetunió igazi népi háborút folytatott a német fasiszták ellen. A háborúk történetében eddig ismeret­len, tömeges partizánban: bontakozott ki a párt felhí­vására, s a partizánok között mindenütt ott voltak a komszomolisták. A németek által megszállt Ukrajnában a Komszomolnak több mint 265 illegális kerületi és vá­rosi bizottsága működött, Belorusszia 1500 illegális szer­vezetében hatezer fiatal harcolt. A komszomolisták mindig a legnehezebb feladatokat vállalták magukra. Zója Kozmogyemjanszkaját a hitle­risták akkor fogták el, amikor fel akart gyújtani egy katonai épületet. Zója nem adta ki társait, ezért meg­gyilkolták. Liza Csajkina partizánlány egy 68 tagú par­tizánosztag vezetője volt. Ö sem adta ki társait, ami­kor elfogták. Haláláért a partizánok igazságos bosszút álltak. Klava Nazarova úttörőcsapat-vezető, amikor fogságba esett, sebesült szovjet katonák szökését szervezte meg Pszkov környékén. Később a fasiszták őt is megölték. A mindenki által ismert krasznodoni Ifjú Gárda nem az egyetlen ilyen szervezet volt a németek által megszállt területeken. Több tucatnyi hasonló, fiatalokból álló szervezet harcolt az itthoni fronton a Nagy Honvédé Háború idején. S amikor véget ért a háború, több mint 80 ezer partizán ifjú és leány kapott különböző érme­ket és kitüntetéseket; 99 fiatal partizán — köztük 12 lány — lett a Szovjetunió Hőse. LENIN-REND A HELYTÁLLÁSÉRT „Tömeges hősiességről tett tanúbizonyságot a szocia­lista haza védelmében a szovjet ifjúság és élcsapata, a Lenini Komszomol — olvashatjuk az SZKP történetében. — A fiatalok önfeláldozóan harcoltak hazájuk szabad­ságáért, küzdöttek az ellenség ellen az arcvonalban, a partizánosztagok soraiban hősi munkát végeztek a gyá­rakban, kolhozokban és aszovhozokban.“ A Nagy Honvédő Háborúban hétezer komszomolísta lett a Szovjetunió Hőse. Több mint 60 komszomolísta két alkalommal kapta meg ezt a megtisztelő címet. Alekszandr Pokrlskint és Ivan Kozsedubot, ugyancsak a Komszomol neveltjeit pedig háromszor tüntették ki a Szovjetunió Hőse címmel. A Nagy Honvédő Háború­ban végrehajtott hőstettekért csaknem 100 ezer lány ka­pott érmeket és egyéb kitüntetéseket; 68 lány lett a Szovjetunió Hőse. Mihail Kalinyin, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke mondta 1945. no­vember 28-án, amikor átadta a Komszomolnak a Le- nin-rendet: „...a Komszomol nagy érdemeket szerzett a hazáért vívott nehéz harcok éveiben, mind a Hnovédö Háború frontjain, mind pedig a hátországban.“ A Komszomol a kitüntetésre így válaszolt: „Lenin-rendet nemcsak a múlt érdemeiért kapott ki­tüntetésnek tekintjük, honom kötelezettségnek is, hogy a jövőben mindig odaadóan és önfeláldozóan fogjuk szolgálni hazánkat, népünket, pártunkat.“ Az 1945-ben kapott Lenin-rend a harmadik kitünte­tése volt a Komszomolnak. A második kitüntetés tör­ténete nem a frontokra, hanem a gazdasági építőmun­ka területére vezet el bennünket. (-R-F-)-németh-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom