Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-09-26 / 39. szám

gyén aktivitásának állandó növekedésé vei lehet sikeres. A szervezet erőteljes mozgásának döntő erejét — amely to­vábbi fejlődését biztosítja — képezi a tagok értéke, a tag viszonya a szerve­zethez, az egyén felelősségérzete az egész kollektíva munkájáért. Ezt a helyes Irányt tartottuk szem előtt, amikor lebonyolítottuk a tagkönyv- cserét. Célja az volt, hogy emelje szer­vezetünk tevékenységének színvonalát és a feladatok értékelésén, teljesítésén ke­resztül aktivizálja a tagokat. Az új ta­gok felvételénél ügyeltünk arra, hogy sorainkba mindenekelőtt fiatal munká­sok és földművesek kerüljenek. Intéz­kedésünk helyességét és hatékonyságát bizonyítja az is. hogy a tagkönyvcsere folyamán aktivizálódott alapszervezetek tagsága 48 411 új fiatallal gyarapodott. A tagkönyvcsere egyben funkcionáriu­saink első nagy vizsgája és iskolája volt. Politikai munkánk átigazolása. A jövőben is szeretnénk ezt az irányt követni, egyre több fiatalt megnyerni munkánknak, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség nagyszámú tagsággal rendel­kező szervezet legyen, amelyben a mun­kások mellett fiatal földművesek, tanon- cok, diákok, tanítók, kulturális-művésze­ti dolgozók és a hadsereg kötelékeiben levők is dolgozhatnak. Eddig nem sike­rült megnyerni sok olyan fiatalt és me­zőgazdasági dolgozót, akik munkájukkal bizonyítják, hogy közénk, a ml szerve­zetünkbe tartoznak. Tevékenységünket azért még inkább a fontos üzemek, fa­luk, gyárak felé kell orientálni, olyan munkaformákat keresni, amelyek segít­ségünkre lesznek az új, aktív tagok megnyerésénél, főleg fiatal munkások és mezőgazdasági dolgozók köréből. Ez az elv teljes mértékben érvényes a tanoncflatalság esetében Is. A tanonc­iskolák alapszervezetei aktív együttha­tói lehetnek a munkásosztály és mező- gazdasági dolgozók osztálya müveit tag­jai nevelésének, éppen Itt Ismerkedhet­nek meg a fiatal földművesek és mun­kások szervezetünkkel. Itt formálódhat a viszonyunk hozzá. Helyesnek tartjuk, hogy a tanonciskolák szervezetei az üze­mi szervezetek egészén belül léteznek. Az összüzerat bizottságok és a SZISZ VB részéről azonban a Jövőben több fi­gyelmet kell szentelni ezeknek az alap­szervezeteknek. Elvtérsnők és Elvtársak! Az egész Szocialista Ifjúsági Szövet­ségben ügyelnünk kell a sokoldalú tevé­kenység fejlesztésére, állandóan aktivi­zálni kell a SZISZ minden tagját és ki­szélesíteni hatáskörünket a többi fiatal­ra is. Ez azonban nem jelenti, hogy mindnyájunknak mindent és ugyanazt a munkát kell végezni. Ellenkezőleg, kell, hogy minden szervezet tevékenységének megfelelő sajátos arculata legyen, spe­cifikuma, a sző bizonyos értelmében e- redetinek keU lennie. Ha minden tag Ismert szervezete feladatait, ha minden­ki pontosan tudja, mit vár tőle a kollek­tíva, és ha felülkerekedik benne az az érzés, hogy érdekelt mindenekelőtt eb­ben a kollektívában érvényesítheti, csak akkor sikerül teljesítenünk a feladata­inkat és sikerül elérnünk kitűzött cél­jainkat. Emellett továbbra is a jól bé­táit, minden tag által elfogadott felada­toknál kell maradnunk, persze szem előtt tartva az alapszervezetek mint egész érdekeit is. Fontos, hogy a szervezet feladatott és küldetését a fiatalok ismerjék, tudato­sítsák és magukévá tegyék őket, még mielőtt gyarapítanák a szervezet sorait. Ezért különleges figyelmet kell szentel­ni a fiatalok SZiSZ-tagságra való felké­szítésének. Alapszervezeteink sikeres tevékenysé­gének egyik feltétele a jól felkészült ős gyakorlattal rendelkező funkcionáriusak­tíva. Rendkívül fontos, hogy az alap­szervezetek élén kezdeményező, aktív, jó szervezők álljanak, természetes tekin­télynek örvendő emberek, akik munká­jukat az elmélet és a gyakorlat legújabb ismeretei alapján végzik. Ebből a helyzetből a kivezető helyes út a funkcionáríusaktlva minőségi, rend­szeres felkészítése, a Járási funkcioná­riusiskolák munkájának magasabb szín­vonala, és a SZISZ SZKB Központi Po­litikai Iskolájára váró feladatok telje­sítése. Kétéves tevékenységünk alatt sok .el­tűnő képességű funkcionárius nőtt fel, akik az elért sikerek megalapozói vol­taik. Ma mindenekelőtt az alapszerveze­tek funkcionáriusai aktívájának felké­szültségét hangsúlyozzuk, de egyben a járási, kerületi és központi szervedét is. Jelenleg a funkcionáriusaktíva felké­szültsége még nem felel meg az ifjúsági szervezet követelményeinek. A helyzetet nehezíti, hogy egyes funkciókban főleg az alapszervezetekben a funkcionáriusok fele úgyszólván évente cserélődik. Ezért szükséges az illetékes szervek figyelmét arra Irányítani, hogy az alapszervezetek Jelentős funkcióiban, a járási és kerületi bizottságom elnökségeiben, plénumáiban, legkevesebb 2—3 évig dolgozzanak a funkcionáriusok, és tapasztalataikat mun­kájuk követőinek adják át. Ebben a te­kintetben különleges figyelmet kell szen­telnünk a közép- és tanonciskolák szer­vezeteinek, amelyek élén többnyire mez- dó, gyakorlatlan fiatalok állnak. A funkcionáriusaktíva felkészítésénél jelentős segítséget nyújtottak pártszer­veink és szervezeteink a politikai párt­iskolákon keresztül, és valamennyi or­szág Ifjúsági szervezete, mindenekelőtt a lenini Komszomol. Az irányítás fontos láncszemét képezi a fizetett apparátus, amely biztosítja az Ifjúsági szervezet szervei határozatainak megvalósítását. Szükséges, hogy dolgo­zói igazi fiatal forradalmárok legyenek, és a szervezet feltételeinek megfelelően a CSKP politikáját ültessék át az életbe. Ezeket a feladatokat csak olyan politi­kailag és erkölcsileg fejlett dolgozók tudják teljesíteni, akik odaadók a szo­cializmus ügyéért és a CSKP politikájá­ért, akik őszintén viszonyulnak társaik­hoz, művelt emberek, becsületesek, dol­gosak és szerények. A SZISZ politikai dolgozói kiválasztásának és előkészíté­sének szabályai igényesek, de ha sike­resen akarunk előrehaladni a kádermun­kában. teljes mértékben igazodnunk kell hozzájuk. A különböző kurzusok és tanfolyamok mellett az apparátus felkészítésében egy­re nagyobb szerepet kap az önművelés, a politikai és szakismeretek rendszeres gyarapítása. Az alapszervezetekben a módszertani funkciót az alapszervezetek instruktorai­nak, tanácsok és koralssziők tagjainak kell betölteniük, persze nagyobb mérték­ben, mint eddig. Munkájukban a sok po­zitívum mellett nem kevés hiányosság mutatkozott: több tanács rendszertelenül dolgozott, és tanácskozásuk sokszor csalj tájékoztató jelleggel bírt. Nem mindig sikerült bekapcsolni a tanácsok tagjait az egyesa feladatok teljesítésébe. Ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a főiskolák egyes karain a SZ1SZ- alapszervezet élete csak bizonyította a megkülönböztetett hozzáállás helyessé­gét, amelyet a gyakorlatban a főiskolai szervek megalapítása és tevékenysége fejezett ki. Ezek a szervek lehetővé tet­ték az iskolás fiatalok különleges prob­lémáinak megoldását, és a fiatalok esz­mei, akció- és szervezeti egysége meg­erősödésének biztosítékai. Emellett a SZISZ területi szervet döntenek minden elvi kérdésben. Ezzel a főiskolák fakul­tásain elejét vesszük az esetleges elit és szeparatista tendenciák megnyilvánu­lásainak. Elvtársnők, Elvtársakl A helyes döntés és Irányítás alapjai a minőségileg Jól szervezett ismeretszerző tevékenység, jelenlegi színvonalával szer­vezetünkben nem lehetünk elégedettek. Ennek okait mindenekelőtt a tájékozta­tás tökéletlen rendszerében, az admi­nisztratív hozzáállásban és a |árá9i bi­zottságoknak az alapszervezetekkel való elégtelen együttműködésében kel! keres­ni. A SZISZ Ismeretszerző tevékenységé­ben fel kell használni a tudományos ku­tatóintézetek kísérleteinek eredményeit. Ezért szeretnénk állandósítani kapcso­latainkat a tudományos dolgozókkal és szakemberekkel, munkájuk eredményeit felhasználni, és szeretnénk, ha támasza­ink lennének munkánkban. Szervezetünk tagjainak és a többi fiatal életstílusá­nak, érdekeinek, nézeteinek tökéletes Is­merete segít bennünket a mindennapi munkában, egyúttal megbízható alapúi szolgál az Ifjúsági szervezet szerveinek további tevékenységéhez és határozatai alkotásához. Szervezeteinkben nem szívlelhetjük a felsóbb szervek döntésének gépies, me­rev „kivárását“, sem az olyan magatar­tást, amely előnyben részesíti az Irányí­tás formális oldalait, mint pl. a renge­teg felesleges jelentés, körlevelek, gyű­lések, amelyek semmit sem oldanak meg. Gyakorlatból tudjuk, hogy az Ilyen hozzáállás formalizmushoz vezet, amely szervezetünk tevékenységének legna­gyobb fékezóje és ellensége. Azért hang- súyozzuk, hogy funkcionáriusainknak a tagság körében kifejtett mindennapi munkáját semmilyen más munka nem helyettesítheti. Elvtársnők, és Elvtársak, a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusának határozatai pártunk bi­zalmáról biztosítottak bennünket, és te­ret adtak, hogy mindnyájan részt vehes­sünk közös ügyeink Irányításában. A társadalmi tevékenység és a politi­ka! elkötelezettség első lépéseit úgyszól­ván mindnyájan szervezetünkben tesz- szük. Oj módszereket keresünk: hogyan növelni a gyerekek részvételét a pionír­csapatok vezetésében, hogyan növelni tagjaink részvételét az alapszervezetek sokrétű tevékenységében. El akarjuk ér­ni, hogy a SZISZ a szocializmus iskolá­ja legyen, az a hely, ahol felkészülhe­raegszilárdításáért és védelméért folyta­tott harca. Hogy ezt valóra váltsuk, az eddiginél sokkal következetesebben e- gyüttműködünk fegyveres erőinkkel, össztársadalmi szervezetekkel, így főleg a Polgári Honvédelmi Szövetséggel (Zvázarm), a Szlovák Testnevelési Egye­sülettel, a Csehszlovák Vöröskereszttel és a Csehszlovák Tűzoltók Szövetségé­vel. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság lakossága honvédelmi nevelésé­nek egységes rendszerével összhangban szükséges lesz minél előbb kidolgozni a honvédelmi nevelés Irányítási rendsze­rének a Szocialista Ifjúsági Szövetség körülményei közt alkalmazható kon­cepcióját, hogy a honvédelmi és a haza­szeretetre való nevelés eredményes le­gyen. ELVTÄRSNÖK, ELVTÁRSAK! FENNTARTANI MINDENT AMI POZITÍV Szeretnénk, ha szervezetünk egyben a pihenés és szórakozás szervezete tenne, ha a lányok és fiúk legszélesebb körét is kielégítené. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a szabad Idő aktív kihasználása, a különböző kultúrálls, sport- és egyéb, az ifjúság pozitív érdeklődését kielégítő tevékenység igen Jelentős és a leggyak­rabban semmi mással nem helyettesíthe­tő a nevelésünkben; és ugyanúgy a fia­talok életstílusának, kultúrálls szintjé­nek, valamint egyéniségüknek sokoldalú formálásának az eszköze is. A testnevelésnek és a honvédelmi te­vékenységnek a szervezetünkben gaz­dag hagyományai vannak. A maga sok­színűségével és változatosságával sok­sok lehetőséget nyújt a gyermekeknek és az Ifjúságnak az aktív pihenésre; e- rősíti az egyflvétartozás érzését, kielé­gíti a fiatalok sport és romantika utáni vágyát, megszilárdítja az egészségüket, hozzájárul testi és szellemi erő fejlesz­téséhez és ugyanakkor a haza védel­mére is felkészít. Ez a tevéken^sÄ* Je­lentős nevelői eszközzé válik; formálja a gyermek és az Ifjúság Jellemét és a szocialista hazaflságra nevel. Ezért a SZISZ-ben és PSZ-ben arra törekszünk, hogy optimális lehetőséget biztosítsunk a tagok test- és honvédel­mi nevelésére. Már a szövetség létrejöt­tekor arra törekedtünk, hogy kiszélesít­sük ezt a tevékenységet, hogy minden pionírcsapat és ifjúsági alapszervezet 'életének részévé váljék. Tevékenységünk során együttműköd­tünk a SZTSZ KB, a PHSZ KB-val. A Jelenlegi helyzetben pedig arra törek­szünk, hogy ez az együttműködés az a- tapszervezetek szintjén Is létrejöjjön. Az alapszervezetek rendszeres testne- / velő munkája a jövőben Is a már ha­gyományos országos rendezvényekben, taint a SZISZ PSZ Nagydíja, a Kama­rát országos síversenye, a Rysy meghó­dítása, az egyetemi bajnokság stb. csú­csosodik majd ki. Ä pionírcsapatok és a SZISZ alap- szervezeteinek munkájának nagyon je- tentős része a kulturális-művészeti te­vékenység. Több korábbi, hagyományos, a CSISZ időszakában is alkalmazott munkafor­mát (mint az Arany rózsa, műkedvelő színjátszás, a kisszfnpadi formák, a társastánc, a sf és könnyűatléttkai ver­senyek, röplabda, a lábfoci, a Kamarát síversenye, az ifjú természetbarátok ver­sengése. a technikai seregszemlék stb.) alkalmazunk, ezzel igyekszünk miudazt fenntartani, ami pozitív és folytatásra méltó volt az egykori gyermek- és if­júsági mozgalomban. A művészeti tevékenység jelentősége és fejlesztésének szükségszerűsége vi­szont fontossá teszi, hogy megoldjuk a kulturális-nevelő munka alapvető kérdé­seit, mindenekelőtt e terület káder- és anyagi ellátásának kérdését. Ennek megoldása nélkül nem elégíthetjük ki az ifjúsági szövetség tagjainak legkü­lönbözőbb érdeklődését, de még a fia­talok legalapvetőbb igényeit sem. Ezen kívül még hiányzik a társadal­mi szervezetek és a kulturális intézmé­nyek együttműködésének és munkameg­osztásának egységes rendszere. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a fi­atal alkotó értelmiségiek, főleg a fiatal művészekkel való munkának. Nemcsak a szervezetnek akarjuk őket megnyerni, hanem az alkotás munka teltételeinek megteremtésében is szeretnénk segítsé­gükre lenni. Azon Igyekszünk majd, hogy a fiatal alkotók már tanulmányaik, de később alkotás közepette is mérle­geljék saját nézeteiket, alapállásukat, s ellenőrizzék az életben, az is­kolák, munkahelyek, ifjúsági klubok fi­ataljaival való találkozásaik során al­kalmazott művészi kifejezésformájukat. A népművelési ás kulturális intézmé­nyekkel karöltve sokkal nagyobb figyel­met kell fordítani a művészeti munka szervezőinek a nevelésére. Azt akarjuk, hogy a SZISZ képviselői az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kivegyék a részüket az egyes kulturális bizottságok munkájából, hogy dolgozzanak a nem­zeti bizottságok aktíváiban, s hogy ér­vényt szerezzenek az Ifjúság érdekeinek. Sok megoldatlan kérdésünk van a ze­nei nevelésben. Nem vagyunk megelé­gedve az egyes ifjúságii zenekarok és csoportok műsorával, repertoárjuk ala­csony ideológiai és művészi szinten mo­zog. A Kulturálisügyi Minisztérium a tár­sadalmi szervezetekkel karöltve elkészí­tette a műkedvelő munkával foglalkozó dokumentumot, amellyel lehetőséget te­remtett e tevékenység színvonalának e- melésére, a fiatalok Ízlésének és a szo­cialista kultúrához való viszonyuk kiala­kításához. Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy a SZISZ és PSZ egyik legfontosabb fel­adatául kapta harcolni a fiatalok szo­cialista gondolkodásmódjáért. Ez a fel­adat rendkívül bonyolult, Igényes és fe­lelősségteljes. Nem egyszeri akcióról van szó, hanem az Ifjúság nevelésének távlati folyamatáról, amelyben részt vesz szocialista társadalmunk összes in­tézménye és szervezete. ELVTÁRSNŐK, ELVTÁRSAK! A SZOCIALISTA MUNKA­VERSENY JELENTŐSÉGE A Szocialista Ifjúsági Szövetségnek megvan a maga sajátos küldetése a gazdasági szférában is. Ezt a tevékeny­ségünket az tdeológtat-nevelő munka ré­szének tekintjük, s tudatosítjuk, hogy jelentős anyagi javakhoz juttatja a tár­sadalmunkat. Hol máshol nyílna jobb alkalom, mint a munkával való közvetlen kapcsolat­ban, a gyártási folyamat alatt a szocia­lista ember olyan tulajdonságainak, mint a munkához való jó viszony, az anyagi javak elótereratőinek a tisztelete, az e- gytlvétartozás érzésének, az egyéni fe­lelősség, önfegyelem és egy egész sor további erkölcsi tulajdonság kialakítá­sára? Mindez főleg a szocialista társadalom fejlődésének jelen szakában, műszaki­tudományos forradalom kezdetekor na­gyon fontos. A CSKP XIV. kongreszusa, majd ezu­tán a CSKP KB és az SZLKP februári plénumái ebből a gondolatból indultak ki és meghatározták társadalmunk £pj- lődésének további irányvonalát. A szocialista ökonómia fejlesztésében elért sikerek reális lehetőséget terem­tettek a párt által kitűzött célok eléré­sére, és a szocialista nemzetgazdaság dinamikus fejlesztésének alapjait képe­zik. Senki sem tagadhatja azt a gyors, gazdasági fejlődést, amelyet Szlovákiá­ban a szovjet hadsereg felszabadítása óta végbement. Szlovákia, ez az egykor elmaradott agrárország a felismerhetet- lenségig megváltozott, és fejlett iparral és modern mezőgazdasággal rendelkező országgá vált. Lényegesen emelkedett a lakosság életszínvonala Is. Az ország gazdasági ás kulturális fej­lesztésében elért eredményeken ma épp úgy, mint a múltban az ifjú nemzedék érdeme Is. Munkájával abba a történel­mi harcba kapcsolódott be, amely az emberek jobb életéért, a szocialista tár­sadalomért folyt országunkban. Meg kell említeni azt a jelentős épltőmunkát, a- mely Balážiban, az Ifjúság Vasútvona­lán, az Ifjúság Falvában, az Ifjúsági Duzzasztógáton kezdődtek és száz meg száz apróbb-nagyobb építkezésen folyta­tódtak. Az Ifjúság Vasútvonalának építőiből kerültek ki a gyárak és a szövetkeze­tek szocialista munkaversenyének kez­deményezői. Ebben a mozgalomban, a- mely száz és száz építkezésre és gyár­ra terjedt ki, a hiányzás, a munkaerő­vándorlás és a munkafegyelem, meg­bontó! ellen küzdöttek a fiatalok. A mozgalom jobb munkaszervezéssel és a technikai vívmányok alkalmazásával a munka hatékonyságának elismerésére I- rányult. Olyan mozgalom volt ez, amely számtalan élmunkást, újítót nevelt, a kialakította a munkához való szocialista viszonyt. Az olyan nevek, mint Brano, Lipták, Július Túron, Hana Zdraží lóvá és még sok-sok lelkes fiatal neve vonult he az Ifjúsági mozgalom történetébe. Büsz­kén és tisztelettel említjük a nevűket ma is, mert a fiatal nemzedéknek azok közé tartoztak, akik kellőképpen elsajá­tították szakmájukat és számtalan út­törő tetteti végeztek. Nemcsak az 6 Ide­jükben, hanem még ma Is példaképei a munkakezdeményezésnek, az Ifjúság lel­kesedésének. Tudatosítjuk, hogy a műszaki-tudomá­nyos forradalom sorsa nemcsak a la­boratóriumokban, kutatóintézetekben, tu­dományos értekezleteken dől el, hanem mindenekelőtt a termelésben, a gyárak­ban és a mezőgazdasági üzemekben. Csak a Jő munkaeredmények vihetik elő­re társadalmunkat a fejlődésben. Mi fia-

Next

/
Oldalképek
Tartalom