Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-09-05 / 36. szám
SZEPTEMBERI ÜNNEP A «September hónapnak-. Különös varázsa tan Bulgáriában,-a bnlgár né.í történetében. 1923' s/rptetpherében Tolt a: eleo fagyta ágyú ■felkelés, ex 1944. s/eptembir 9-én döntette meg a nép.a szovjet hadserf's segítségével a fasiszta nralmat Bulgáriában. As 1923." évi szeptemberi antifasrizts félkelést Térés kézzel: torolta meg a cári restkeié, AkasztófáW felezték a gyilkos hosszúját szeriéi-1 az ország ban. E sorok tréfa találkozott Szófiában egy kommunista asszonnyal, akit az 1923.' éri szeptemberi felkelés ötén ugyancsak bíróság 'elé álAtottak. halálra is ítélték, de a fiatalasszony életét megmentette — Születő’ fia Cola Dragojcséva élete egész folyamán hli maradt ahhoz az eszméhéf amely majdnem az életébe került. Ma. -72 éves korában a Bolgár Kom monista Párt Politikai Bizottságának tagja és a Bolgár-Szovjet Baráti Tér sasig elnöke. És találkoztunk a fiával is. aki megmentette az anyját. Aki ott született a bolgár börtönben, ahol anyja a rabsá'gidejét töltötte. A fiú ma már ősz háju férfi. Bulgária egyik legismertebb'.agysabészo. És most szeptember 9-én, Bulgária felszabadulásának 2B. évfordulóján ismét együtt ünnepel Cola Dragojcseva, az anya ás fia, Csavdar. Ünnepük a bolgár néppel együtt azt a napot, araikor Bulgária újjászületett és elindult a nagy fejlődés útján. A szovjet-bolgár, az orosz-bolgár barátság évszázados hagyomány:' És ez a hagyomány még csak erősödött az elméit 27 év folyamén, “adukor a Szovjetunió segítségével olyan óriásit lépett előre Bulgária. Hogy ősük két adatot emeljünk ki: ma Bulgária 10 nap alatt termel annyit, ni i nT 'ü/ 1939-es évben összesen, a bolgár villamoatelepek’ hét nap alatt tennéínék annyi ejektrnmos energiát, mint 1939-ben összesen. ■ Szívből. szeretettel köszontjuk e szeptemberi ünnepnapon a bolgár sz'a hatlság ünnepén a testvéri bolgár népet, a Bolgár Vépkpztársaságot.’(r] 10 fii Vitosa lábánál A Bolgár Kommunista Párt székháza a főváros központjában Varázslatos a Vitosa. Egyszer sejtelmes ködökbe burkolózik, mintha csak a képzelet árnyékolná be vele a látóhatárt. Máskor komor mementóként tornyosul a város fölé, hogy hajdanvolt gigászi erők szeszélyére emlékeztessen. De akár Ilyennek, akár olyannak látjuk, ott van Szófia mellett a ■maga majd 2300 méterével, hogy látványként gyönyörködtessen, üdülőhelyként pihentessen, változatosságával felüdítsen, s forrásainak, patakjainak vizével tízezrek szomját oltsa. A hazai klóros H2O-I10Z szokott utazó, aki minden új városban gyanakodva nyúl a csaphoz, és bizalmatlanul kóstol a teleengedett pohárba, Szófiában sutba vetheti idegenkedését. Ha valahol, hát ott jóízű a korty, nyár derekán Is szomjat oltón friss, és mégis selymesen, lágyafi simogató vizet hoz a lakásokba, a szállodai szobákba a vezeték. A Vitosa mélye gyűjti össze, tárolja és őrzi meg az olvadó hó, a pásztázó záporok és az álomlábú esők „levét“, hogy azután megossza a város lakóival. Lankáin, mind magasabbra kapaszkodik az üdülőtelep. Szófia Rózsadombjának benyomását kelti a szépen megformált villák, nyaralók sora. Esténként a hegy látogat a városba. Bármilyen perzselő is a nappal, alkonyattájt kellemes szellő kerekedik a Vitosa felől. A hófödte csúcsok szomszédságából indul el, átsurran a fenyveseken, a tölgyek lombjait is megzizegtetl, s még a mezőkről is felszippant némi zamatot. Csoda-e, hogy mindennapos program a vacsora utáni séta? Hétvégeken azonban a szófiaiak teszik tiszteletüket ar- szomszédnál. Tavasztól őszig a családok apra- ja-nagyja .feltarisznyái, s ki busszal, (ki gyalogszerrel, ki autóval nekivág a hegynek. A nyolc és fél millió lakosú Bulgáriában ma már 180 ezer személyi tulajdonú gépkocsival róják az országutakat, s több mint egymillióan rendelkeznek jogosítvánnyal. 1975-re pedig előreláthatólag a 400 ezret is eléri a magánkocsik száma.-OIlyenkor vakációzó diákok -népesítik be a Vitosa lejtőit, táborait s egyéb üdülőit. Még a csúcshoz legközelebbi, alpesi stílusú szállodák presszójában is megtalálhatjuk őket napnyugta után, amikor hangolni kezd a beat zenekar, de ide csak kisebb részük merészkedik el egyszeregyszer. Itt ugyanis az árakat nem az ő zsebükhöz szabták. De nem is esak a valutával fizető külföldiekéhez. Bulgáriában a. hazai turistát Is vendégnek tartják, s jóval előbb gondoltak a vándorló kedvű fiatalokra, mint nálunk. Seregnyi üdülőtelep, olcsóbb étterem, kemping várja az ifjú természetbarátokat a Vitosán éppúgy, mint a Fekete-tenger partján vagy Veliko Tirnovótól 14 kilóméternyire, a Kapilovszkíj Vodopád csermelyeinek és zúgó vízeséseinek szomszédságában. A kisebbek tanáraik, komszomolista vezetőik kíséretében ismerkednek szülőföldjük szépségeivel, történelmi nevezetességeivel és az elmúlt századok nagyjairól az utókorra maradt már-már legendává csiszolódott történetekkel. Ök is megcsodálják a Vitosa aranyhldját, kőfolyamát, amelyen hajnalban a Nap első sugarai aranyként ragyognak a harmatcseppeken. Csodálatos a látvány: szobányi simára csiszolt 'kőtömbök „hömpölyögnek“ a hegyoldalban, s az alattuk csörgedező patakban — vagy inkább folyócskákban? — pisztrángok tanyáznak. Nekünk is elmondják: Ivan Väzov, a múlt század második felében és századunk első két évtizedeiben élt nagy bolgár író olyannyira kedvelte ezt a helyet, hogy tisztelői innen vitték el az egyik tömböt emlékműnek. Ugyan miféle praktikával mozdították meg, tették szekérre s vitték le baj nélkül a városig, akár a kisebbfajta sziklák egyikét is, amellyei még egy újabb kiadású autódaru is nehezen boldogulna?-0A Bolgár Népköztársaságban arra készülnek, hogy a felnövekvő ifjú nemzedék számára általánossá, kötelezővé teszik a középfokú végzettséget. Már hozzá' is kezdtek a feltételek megteremtéséhez: az általános iskolából kilépő lányok és fiúk 8$ százalékát felveszik a középiskolába. Ezzel párhuzamosan a tudományos-technikai fejlődés új követelményeinek megfelelően a felső- oktatási intézmények hallgatóinak számát is gyarapítják. A tervek szerint 1971 és 1975 között legalább 240 ezer egyetemi, főiskolai és középfokú technikai végzettségű szakember kapcsolódik be a termelésbe. Közülük 65 ezren egyetemi diplomával kezdik munkáséletüket Ugyanakkor 1975- re eléri a 120 ezret a felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma. Mégis: „Sok az eszkimó és kevés a fóka“, jóval többen pályáznak az egyetemekre és főiskolákra, mint ahány hely van az első évfolyamokon. Egészen a legutóbbi évekig mintegy 15 ezer „gólya“ kezdhette meg tanulmá- . nyalt szeptemberben, ugyanakkor — egyes adatok szerint — majd hetvenezren kísérelték meg a bejutást. Akiknek nem sikerült, azok többnyire még akkor is elhelyezkedhettek, ha a következő évben újra neki akartak rugaszkodni a felvételi vizsgának. A fiúk pedig megkezdték katonai szolgálatukat, amelynek letöltése után ismét megpályázhatták az egyetemet és főiskoláját. Papírforma szerint tehát kifogástalan volt a továbbtanulás jogának és lehetőségének, valamint'a honvédelmi kötelezettségek teljesítésének összhangja. A gyakorlatban azonban ellentmondásosabb helyzet alakult ki. Felfigyeltek arra, hogy mind a lányok, mind a fiúk között akadtak, akik az elutasítás után a mezsgyét választották. Se nem dolgoztak, se nem tanultak, mert — úgymond — a következő felvételire vártak. A bolgár minisztertanács a múlt év végén rendeletet hozott a pályaválasztás: tanácsadók tevékenységének megjavítására, a fiatalok szakmai előkészítésére és munkába állítására. Ebben külön foglalkozott azokkal a tizenévesekkel, akik középiskolai tanulmányaik végeztével eredménytelenül pályáztak a különböző felsöaktatási intézményekbe. Egyebek között arra kötelezte őket, hogy 1973-ig legalább nyolchónapí munkával töltött szolgálati időt szerezzenek, vagy pedig valamilyen tanfolyamon, illetve szakiskolában folytassák tanulmányaikat. Leáldozik tehát az örök felvételizők napja. És mivel általában becsületes fiatalokról van szó, előbb-utóbb ök is rájönnek, hogy a két felvételi között értelmes, hasznos elfoglaltság akkor is javukat szolgálja, ha átmenetileg nincs is ínyükre. —O— A középkorból fennmaradt régi szokás, hogy a nagyobb egyetemek székhelyén az esztendő egy napjára tótágast áll a világ. Fiatalok kaparintják meg a város kulcsát, s jókedv, vidámság váltja fel a hétköznapok gondjait. Bulgáriában december 8-a a diákok ünnepe. Ekkor övék a városok kulcsa, a művelődési házak, a stadionok tulajdonjoga, nekik adnak műsort a legkiválóbb művészek és együttesek, s az éttermekben is terített asztalok várják őket. Szófiában pedig a párt és kormány vezetőivel találkozhatnak. Megtudhatják, hogy mi készül, mit végeztek a bel- és (külpolitikában, s kérdéseikre választ kaphatnak. Vendéglátóim elmondták, hogy ilyenkor a Fesztivál-csarnok Bulgária legnagyobb egyetemi előadóterme. —O— A folyók a hegyekben erednek, s akkor gazdálkodunk jól az elmúlt századok örökével, ha mai új vállalkozásaink az elmúlt századok legnemesebb hagyományaiban gyökereznek. Dosztányi Imre Fejlődő • R\EÉ(>E■ Tikí; Az első bolgár erőmű 1900. november elsején kezdte meg az áramtermelést 4 Szófia melletti Pancserevó- hrn. Mégsem lehetne azt át* Utáni, hogy akkor fektették le a bolgár enerqetika alapjait. 'Az energiaforrások felmérése 1 és hasznosítása voltaképpen ’ a felszabadulás u- tán, a szocializmus építése éveiben kezdődött. 1944-beh 130 megawatt volt az or* szág beszerelt ereje; 1970* ben meghaladta a 4000 műtőt, 1975-re pedig elért a 6 jezer mw-ot. A felszabadulás óta minden■ egyes ötéves terv áj és fuj győzelmet hozott az energetika fejlesztése terén. Az első ötéves tervben három új hőerőmű ■lépett működésbe; általuk először kétszereződött meg Bulgária áramtermelő kapacitása.’ ' A második ötéves terv bekapcsoltax az energetikába a „fehér szenet". a vizek erejét, s nem csupán egyszerű■ vízi erőművek épültek, 'hanem akkor létesült ■ a r Petrohan hidroener- qetikai . „zuhatag" is. 1964- ben, a Marica-Iztok-1 hőerőmű felépítésével új mérték- egység nyert polgárjogot a bolgár energetikában — rt ' megawatt: Aztán ismét megkétszereződött .. a termelés. Az 1970-es' esztendő egyik nagy sikere az volt, hogy a 19 és fél milliárd kW6 á- ramnak több mint a felét 500 megawattosnál nagyobb erőművek termelték. A jelenlegi ötéves tervben a Rila és Rodope hegységben létesülő htdroenergeti-, kai „zuhatagok" 1200 megawattot „nyomnak" majd But± *1 gárig energetikai mérlegtM . ben, a Bobov-üol és Mariccß lztok-3 hőerőművek pedig több mint 1400-at. A bolgár energetika történetében emlékezetes nap marad 1969. október Í4. Képletesen szólva akkor mélyed; először földbe az ásó a Duna partján, Kozlodui közelében. Itt épül a jelenlegi ötéves terv egyik legnagyobb és legjelentősebb energetikát objektuma — a 880 megawattos atomerőmű. Most, három év elteltével már beton és acélépítmények e- melkednek a magasba az akkori „ásónyom“ helyén, további három év múlva pedig működni fog á bolgár energetika első „atomforrása". . . 1 c : 1 / Sok veszély fenyegeti az emberiséget. Háborúk, termeszen csapások, betegségek. És ki gondolná, hogy emellett az egyik legnagyobb probléma a hulladék, a szemét. A szemétdombok szeméthegyekké válnak, sok országban nincs, aki elszállítsa őket, mérgeződnek a vizek, mérgeződik a levegő, és vajon hol van a kiút? Egyes nyugati államokban mostanában már egyre többen teszik fel aggódva a kérdést: Belefulladunk a szemétbe? Modern társadalmunk sok betegségben szenved. Egy a sok közül, de ez sem elhanyagolható, hogy egyre több hulladékot, szemetet „produkálunk“. Vegyünk egy példát. A gondos statisztikai számítások szerint Nyugat-Németországban minden állampolgár évenként 250 kiló szemetet „termel“. Ha ez így megy tovább, úgy vélik, hogy tíz éven belül fél tonna szemetet kell évenként minden nyugatnémet állampolgár után eltakarítani. Mit tesznek ennek a problémának a megoldására az NSZK- ban? Jelenleg a szemét 80 százalékát 50 ezer szemétdombon tárolják a Flensburg és Konstanz közötti vidéken. Nem, éppen korszerű megoldás. A szemetet ott egyszerűen „magára hagyják“, ami természetesen azzal jár, hogy a piszok beszivárog a csatornákba, az ivóvízbe, fertőz és gyilkol. Akadnak körültekintőbb szakemberek is, akik úgy döntöttek, hogy a szemetet, legalábbis a sűrűn lakott környékei: közeléből el kell szállítani. Mennyire jutottak? Nagy technikai felkészültséggel csaik addig, hogy a hulladék 3 százalékát tudták égetőkemencékbe tenni. így tehát a probléma megoldatlan. Akadnak olyan szakemberek, akik a jövőbe tekintenek, így például Svájcban, ahol arra törekszenek, hogy a szemétből technikai eljárással hasznos anyagokat gyárthassanak. A kérdés, hogy ez menynyire kivitelezhető, mennyire kifizetődő. Egyelőre még csak a svájci gondolat az, ami napirenden van. A zürichi szakemberek szerint, ha induláskor még ráfizetéssel Is jár a megoldás, az elkövetkezőkben hasznos és praktikus lehet. A szemét a feldolgozás után, a tervek szerint, trágyázásra is alkalmassá válhat, és azt mindenképpen meg fogják oldani, hogy elejét vegyék a fertőzéseknek, melyek a legnagyobb veszélyt Jelentik az emberiség számára. Tudósok, szakemberek érdeklődéssel várják, mit hoz a jövő ebben a „szemétügyben“. itsi i ; „ lUfyfclió.s.nrjj,^ eiuij.... 1. “ 'f ' 1 A nyugatnémet Schwabach valóban különleges múzeummal dicsekedhet: a világ minden tájáról származó mintegy 700 madár- és csúszómászólojást és madárfészket őriz' vitrinjeiben. A múzeum különleges tojáspéldá- ’ • nyal rközt van a 24 tyúktofdsnyi ürtartalmú észak-afrikai strucctojás, a parányi kolibri, a nílusi krokodil, az emu és so’k más állat tojása. Ogynevezett „boszorkány- tojásokat“, azaz rendkívül kicsiny tyúktojásokát is mutatnak a múzeumban, amelyekről valaha a parasztok azt hitték, hogy varázslat következtében lettek kicsinyek. Ha ilyen tojást talált valaki, a válla fölött azonnal átdobta a kerítésen, hogy megtörjön a háza tájára nehezedő átok. A múzeum érdekességei a különböző to- jás-torzképződmények: a görbe, az uborka formájú, az összefüggő dupla és más torz tojások. OPTIKAI HIBAKERESŐ Leningrádi és novoszibirszki optikusok olyan készüléket szerkesztettek, amelynek segítségével bonyolult mikro alkatrészek hibáit szinte szabad szemmel lehet felismerni. Voltaképpen egy átalakított mikroszkóp ez, amely abban különbözik a közönséges mikroszkóptól, hogy két tárgyasztala és két objektfvje van, de csupán egy okulárja. Nem a vizsgálandó tárgyat a mintával, hanem a tárgy és a minta optikai képét hasonlítják össze. Az egyik asztalon levő tárgy képe zöld, a másik asztalon levő minta képe vörös színben jelenik meg a látómezőben. A két kép az okulárban egyesül, ás ha nem fedik egymást pontosan, rögtön kitűnik, hol van az eltérés. A hiba könnyen megállapítható még ezred- milliméter eltéréskor is, mert a képet nem a mikroszkópba nézve figyelik meg, hanem kivetítik egy homályos üvegből készült ernyőre, és ezt a képet vizsgálják szabad szemmel. ■ MM
