Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-02 / 18. szám
10 I Az NDK államünnepére E«*». ttt 1 I iľHWWBMBMMWBB—— párizsi Eiffel-toronynál is magasabb. Kétszázhét métsr- rel a város fölött, a torony gömbjében kávéházat nyitottak raeg. A toronykávé ház neve: „Tele Café — TC“ 1968 ban született egy nyilvános pályázaton, amelyre 4669 pályázó összesen 2430 nevet küldött be. Menjünk mi Isi A Tele Café várja vendégeit. A fel vonóból pillanatokon belül kiszállunk, s beléphetünk a híres „Umgang Caléba“, va gyis körkávéházba. A fordítás meglehetősen rosszul sikerült, mert nem egyszerűen kör alakú kávéházról, hanem egy körbe járó vagy forgó kávéházról van szó, amely egy óra alatt egyszer fordul meg saját tengelye körül Nem Is maradhatunk itt egy óránál tovább. Ahogy belépünk, a pincér egy asztalhoz vezet bennünket, leülünk, s elkezdődik a „séta“. Ahogy kinézünk az ablakon, szédítő mélységben látjuk magunk alatt a város ............. . nevezetességeit: a Brandan-A. Tanítók Haza az Alexander burgi kaput, a Német Álla-sil< látószögből téren és a Tv-torony egy máSzázadunkban Berlin két rettenetes világháború kiindulópontja volt. Innen támadtak a fasiszták és militaristák a békés Európára, de itt működtek a német nép legnagyobb emberei is, s itt folytak a munkásosz tály küzdelmei egy más, egy jobb Németországért. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásával a tömegek elérték céljukat. A szocialista főváros, Berlin a romokból nőtt ki; a lakosok a lerombolt házak maradványaiból vették az építőanyagot, hogy a halott várost föltámaszthassák. S a halott újra lélegzik, ezer meg ezer monumentális épülettel nyújtózkodik az ég felé. 1965 augusztusában a vá ros közepén egy hatalmas tornyot kezdtek építeni: az új Tv-tornyot. 1969 októbe rében befejezték a munká latokat. A torony azóta — a medve mellett — Berlin egyik jelképévé vált: 365 méter magas, tehát még a mi Operaház és a Humboldt Egyetem épületét, a Nemzeti Galériát, az esti, kiviiá gított utcákat: a Karl-Marx- Allee-t, a Brandenburgi ka púhoz vezető Unter den Lín- den-t, s közvetlenül a tq- rony alatt az Alexander- és a Marx-Engels teret. Az Alexander téren emelkedik az NDK legnagyobb és leg modernebb szállodája, a Stadt Berlin Interhotel, amelyet 1970 ben nyitottak meg De maradjunk egyelőre a Tele Caféban, s talán legjobb lesz, ha a sok külföldi vendég között keresünk egv berlinit, akivel majd elbe szélgetünk. Günter Dietzsch egy a sokezer berlini munkás kö zül, akik a város lakosságának mintegy nyolcvanhat százalékát teszik ki. Ö válaszol kérdéseinkre: — Az egész világon közismert, hogy Berin utcái este nyolc óra után szinte üresek. Mit gondol, mi ennek az oka? — Ennek valószínűleg több oka van, én először is azt hoznám fel, hogy városunkban rengeteg ember lakik, s a szórakozóhely a- ránylag kevés. Ha este valaki ilyen helyre akar menni, előre be kell hogy jelentse magát, tehát helyet kell biztosítania. Akinek nem jut hely, az egyszerűen otthon marad, már az utcára se megy ki. Különben most minden berlini arra törekszik, hogy saját laA £'xovjel Hősök emlékműve Berlinben A Stadt Berlin interhntel és a Tv-torony a „Tele-Cafe“-val kása legyen, s hát valószínűleg jól érzi magát otthon. Talán mint okot hozhatnánk fel azt Is, hogy a háború után a város lakói nem szívesen mutatkoznak az utcán. Lehet, hogy megszokták az otthonlétet. — Meg tudná mondani, miért éppen a medve Berlin egyik jelképe? — A város helyén valamikor, nagyon-nagyon régen erdő volt. Valószínű, hogy voltak az erdőben medvék is. A fákat aztán kivágták, a helyükön város épült, de a medve — mint jelkép — megmaradt. — Milyen szórakozási lehetőségei vannak a berlini lakosságnak? — Már említettem, hogy nyilvános szórakozóhely viszonylag kevés van a városban. Engedje meg, hogy számokban fejezzem ki magam: van tizennégy színházunk, huszonnyolc filmszínházunk, több mint harminc kultúr- és klubhelyiségünk és, ami talán inkább az idegenek számára érdekes: huszonöt múzeumunk. Azért mondom, hogy az idegenek számára, mert azt hiszem, hogy egy berlini, ha egyszer-kétszer meglátogat egy múzeumot, s ha ezt már többé-kevésbé ismeri, nem fogja többször meglátogatni. Közben a kávéház lassan megfordult tengelye körül. Sétánk — 207 méter magasságban Berlin fölött — véget ért. Megjelenik a pincér, fizetünk, s beszállunk a felvonóba. Nem marad más hátra, mint hogy megköszönjük az érdekes felvilágosításokat. Varga Erzsébet Acélmedrű folyó MOSZKVAI LEVÉL TÉrkép a falon. Piros vonalak. Városok: Almetye- ievszk, Mozir, Polock, Bra- 'tslaoa, Százhalombatta. Al- metyejevszk az els6 a sorban. A Tatár Autonóm Köz- ársaság egyik városa. A kö- 'ülbelül 25 éve felfedezett üaffal nőtt naggyá, híressé. .4 vezetéket 14 éve kezdték tervezni azzal, hogy 1964- ben már átveheti a vasúti tartályok szerepét. Kellett az olaj, gyorsították az építkezést. Bratislava 1962 februárjában kapott olajat, Százhalombatta pár hónappal később, szeptemberben. 1966— 1970-ben Csehszlovákiába, Lengyelországba, az NDK-ba és Magyarországra 170 millió tonna olajat szállított az acélmedrű folyó. Fél éve sokat Hallani ezt a kifejezést: komplex program. A KGST-országok együttműködését, a további feladatokat foglalja össze, s számtalan, legalább akkora vállalkozást felöl, mint a Barátság olajvezeték, köztük ennek második ágát. Barátság olajvezeték. 5327 kilométert szel át! Hatalmas folyókat, mint a Volga, Odera, Visztula, Duna, hegyeket, mint a Kárpátok, s több mint 120 vasútvonal, 400 országút alatt áramlik az olaj, hogy erőművet mozgasson, finomítónak adjon anyagot. Annyi az adat, hogy az ember nem tudja, melyikhez nyúljon. A kővetkező években tovább növekszik az olajszállítás, és 1975-ig eléri az évi 50 millió tonnát. Hatalmas munka, nem kevés anyagi eszközt követel a vezeték építése, de megégi, mert négyszer-ötször olcsóbban jut el így az olaj a rendeltetési helyére, mintha vonat vinné. Csehszlovákia vezetéképítési költségei hat év alatt megtérültek. A Szovjetuniónak 60 ezer tartálykocsira és 15 ezer mozdonyra lenne szüksége eny- nyi olaj elszállításához. A világ leghosszabb o\ii- vezetéke a Barátság, s az első olyan, melyet a kölcsönös érdek, a barátság, az internacionalizmus teremtett és éltet. Bányász Béla TRICIUMVESZÉLY A tudományos kutatás egyre meghökkentőbb adatokat tár fel a bioszféra szennyezéséről. A levegőt szennyező füstgázok, a folyókba jutó mérgek, a termőföldekre szórt nagyhatású mérgező vegyszerek és az egészségünket fenyegető elektromágneses szmog mellé most újabb veszély- forrás került: a tricium. A hidrogénnek ez a radioaktív izotópja az atommáglyában keletkezik, továbbá az atomerőművek hűtővizében a vízmolekulákat érő neutronbom- házás hatására. A hűtővízzel azután kijuthat a szabadba, a környezetünkbe. A chicágói egyetem radiológusai legújabban megállapították, hogy az atomerőmüvekben előírt biztonsági határnál ötvenszer kisebb mennyiségű tricium is rákot okoz a kísérleti egereken. Dr. Mewissel, a kísérletek vezetője 1500 kísérleti egeret kezelt tricium tartalmú és triciumot nem tartalmazó timidinnel. A tri- ciumos timidin beépült és ennek következtében a triclu- mos csoportban jóval gyakoribb volt a rákbetegség, mint az ellenőrző csoportban, amelyet triciummentes timidinnel kezeltek. Az amerikai radiológusok szerint ugyanilyen jelentős sugárkár érheti az emberi sejtek sejtmagjait is a sugárzó tricium beépülése révén. A táplálkozási láncon a különféle állati szervezetek elfogyasztásával már eleve veszélyesen sugárzó DNS kerülhet az emberi szervezetbe. KONZERV MOLKWAI MÚDRA Szárítsuk a zöldségeket és más élelmiszereket a nagyfrekvenciájú elektromágneses térrel — javasolják a Moldvai (Szovjetunió) Tudományos Akadémia Alkalmazott Fizikai intézetének munkatársai. Az igy kezelt zöldség- és gyümölcslé- lék súlyuknak mintegy 90 százalékát elveszítik, de megőrzik formájukat, ízüket, színüket és és vitamintartalmukat. Vízbe mártva a gyümölcs és a zöldség ismét olyan lesz. mintha friss volna. AZ ELHASZNÁLT AUTÓGUMIKBÓL a Szovjet Építőanyag- ipari Kutatóintézet munkatársai olyan anyagot állítottak elő, amely egyesíti a gumi és a fémfólia tulajdonságait. A fóliagumi a napsugaraknak mintegy 40 százalékát visszaveri, ezért délen kitűnően alkalmas tetőfedő anyagnak. Bokharában végzett kísérletek szerint az új anyagból készült tető alatt még a legforróbb napon is 15-20 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint a hagyományos házakban. A LÉGZSÁKTÓL BIZTONSÁGOS MENTŐÖV A Fenzy et Co. francia cég legújabb mentőöve a víz felszínén szájjal, a víz alatt pe- dig sűrített levegővel fújható fel. Hajótörés esetében „ejtőernyőként“ szolgál: a vízbe ugró fejét minden körülmények között a felszínen tartja, még a legnagyobb hullámzásban, sőt akkor Is, ha elvesztette az eszméletét. Ezenkívül felhasználható még súlyos tárgyak felszínre hozásához is. Amikor 1899-ben New Yorkban H. H. Bliss vigyázatlanul lelépett egv villamosról és egy „száguldó“ személygépkocsi kereke alá kerüli, kevesen hitték, hogy New York és talán a világ első közlekedési áldozatát 70 év alatt csak az USA- ban két millió követi. A növekvő forgalom következtében ma már évente 200 000 ember veszíti életét a közutakon. A közúti balesetek számának növekedése késztette az USA kongresszusát, hogy 1966 ban törvényt hozzon egy balesetbiztos személygépkocsi mielőbbi kifejlesztésére. A kötelező szabványelőírások már 1968-ban megjelentek. A törvény értelmében a gyárak 1973. augusztus 1-e után csak olyan biztonsági berendezéssel ellátott személygépkocsikat bocsáthatnak forgalomba, amelyeknek utasai 50 kilométeres sebességgel való összeütközés esetén is sértetlenek maradnak. Egyelőre, mint Ismeretes, a légzsákokkal folyó kísérletek a legeredményesebbek. A 150 (!) atmoszféra nyomás alatt lévő nitrogénpatron hatására fölfu- vódó légzsák azonban hatalmas ütést mér az utasra. (Körülbelül a hatszorosát annak, amekkorát egy labdarúgó a 11-es rúgásakor kifejt.) Ezenkívül, mivel óriási durranás kíséretében fúvódik fel, hosszabb-rö- videbb ideig tartó hallási zavart okozhat. Nagy hátránya, hogy ha egyszerre több patron aktivizálódik, a nitrogén szétveti a gépkocsit, jelenleg a nitrogénnek az utastérből való mielőbbi elvezetésén és egy olyan lyukacsos légzsák előállításán folyik a munka, amely fokozatosan tágul, tehát enyhébb és rugalmasabb ütést mér az utasra. Érthető hát, hogy sokan ellenzik, főleg a szemüveget viselők és a pipakedvelők. A Ford, a Chrysler, az American Motors ezért követeli a balesetbiztos autómodellekkel kapcsolatos törvények felülvizsgálását. Egyszerűbb, és ami ennél is fontosabb, olcsóbb megoldást javasol: olyan személy- gépkocsit kell szerkeszteni, a- melyet csak a biztonsági övék bekapcsolása után lehet üzembe helyezni. A szigorú intézkedéseknek máris megvan az eredménye. Tavaly jelentősen csökkent a halálos közlekedési szerencsétlenségek száma. Amerikában ugyanis 1968. január 1-e óta csak olyan járművek' közlekedhetnek, amelyeknek kormány\
