Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-01 / 5. szám

VÁRJUK A KÉPET SAPPORÔBÓL Q£P SAPPOR072 Aki az utóbbi időben „körülnézhetett“ Ja­pánban, s láthatta a téli olimpiára készülő* dő országot s a világesemény közvetlen színhelyét, Sapporót is, az Joggal érezheti: a japánok megérdemlik, hogy e nagysza­bású, pazar sportesemény házigazdái le­gyenek. A téli olimpia résztvevőinek bizo­nyára méginkább ez lesz majd a vélemé­nye. Japán a tokiói olimpia megrendezésé­vel már egyszer bebizonyította e jogosult­ságát. Sapporó tulajdonképpen fővárosnak szá­mit, hiszen az ország legészakibb szigeté­nek, Hokkaidönak a metropolisa. 1869-ben tótelének a kimerítésére. Ehhez a huszonöté millióhoz, ha nem is közvetve, de hozzá lehet számítani azt a városfejlesztésre szánt kétszázmillió dollárt, amelynek meg­szavazása egyértelműen az olimpiának kö­szönhető. Hogy a munkát jól szervezték, ás az o- limpiai objektumokat kitűnően építették meg — az a főpróbának számító nemzet­közi sporthéten már bebizonyosodott. Az olimpiai falu összesen tizenhat hek­tárnyi területen fekszik, s közel két és fél ezer versenyző befogadására képes. Sapporó központjától tizenöt percnyi já­Sapporőban minden évben megrendezik a Hó fesztiválját, s minden évben felépítik ezt az óriási Buddha-szobrot. Hogy miért ismétlődik évente? Mert a szobor hóból ké­szül, s természetesen a nemzetközi téli olimpia látványosságai között is ott szerepel majd, ott ül nagy komoran Sapporó főterén, a hóból készült lótuszvirág kellős kö­zepén. Elképzelni Is lehetetlen, hány fényképet készítenek majd róla. a sapporóiak által ma is tisztelettel emle­getett egykori helyi kormányzó, Yoshita- ka Shima jóvoltából kezdődött meg az ab­ban időben mindössze ezer lakost számlá­ló város fejlődése. Lakóinak száma jelen­leg egymillió-háromszázezer. A japánok az ország fontos városaként tartják nyilván, s rohamosan fejlesztik. A téli olimpia ál­tal létrejött körülmények természetesen na­gyot lendítenek Sapporó fejlődésén, így e jelentős sportesemény dátuma aranybetűk- kel Íródik majd be a város történetébe. Hogy itt 1972-ben olimpia lesz, arról még 1966-ban a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság római ülésén döntöttek. A japánok­nak tehát volt idejük a teljes felkészülés­re, az olimpiai. beruházás huszonötmilliós Ez a kép szintén Sapporóban készült, egy közönséges sapporói hétköznapon. A síelés a japánok legnépszerűbb téli sportja. Na­gyon régi időkbe visszanyúló hagyományai vannak, mint sok egyébnek, ami a sziget- ország sajátosságai közé tartozik. rásra épült fel a szemet gyönyörködtető, tökéletes japános vendéglátást biztosító „falu“. A tizenöt percnyi járási időt termé­szetesen a japán tömegközlekedés rekord- sebességének arányaiban kell értelmezni. A Hokkaidá sziget úthálózati viszonyai nemrégen állítólag még kritikusak voltak. Az olimpia e téren tökéletes változást ho­zott. A sziget nagyvárosait, s főleg Sap­poró környékét jelen pillanatban már a legújabb és legcsodálatosabb japán utaknál is jobb utak hálózzák be. A szigetet ma­gas hegységek borítják, ezért a hegyek pe­remén kanyargó, gyönyörű völgyek felett Ívelő utakat kellett megépíteni, úgy, a- hogy ezt a körülmények az egész ország területén is szükségszerűvé teszik, hiszen köztudott, hogy japán területének nyolc­van százalékát hegyek borítják. Sapporéban mégis megtoldtak egy he­gyet, mégpedig az Eniwadake-hegy lejtőjét, 165 méterrel, itt építették fel az olimpia le- siklópályáját. A munkát még tavalyelőtt, be­fejezték, s ahogy lehetett, a „transzplan- tált“ szakaszt azóta szépen be is fásítot­ták. Sapporó szép város, az egyik legszebb a szigetország területén. Meglehetősen el is üt a többi nagyvárostól. Mindenekelőtt abban, hagy jóval újabb náluk, jóval tér- vezettebb, s városépítészeti szempontból rendezettebb, mint a „Tokió hátán épült Tokió.“ Ennek ellenére viszont ugyanolyan hiányosságokban szenved, mint a méretei­ben hasonló japán nagyvárosok. Népessé­ge állandóan és megállíthatatlanul növek­szik, amelynek ütemét a városépítés nem tudja kellő mértékben utolérni. De ezt leg inkább a külföldiek ezreit váré sapporói városatyák hangoztatják, hogy némi takti­kával így emeljék ki pazar városuk pazar értékeit. Az olimpiai adatokat feldolgozó compu­terek tökéletesítésén, az ily célú alkalma­zás fejlesztésén a tokiói olimpia óta ren­geteget dolgoztak a műszakiakban külön­ben is világszínvonalon remeklő japánok. Szinte biztosra vehető, hogy ez ideig még nem várnak keveset, ezt az épület mé- a sapporói várhatónál tökéletesebb lett vol­na. Különben is, hasonló célra első alka­lommal csak tizenkét évvel korábban a Squaw Valley-i olimpián alkalmaztak com- pútereket. A pontos „menetrend“ betartá sában minden bizonnyal a legnagyobb ér­demük a computereknek lesz majd Sappu- róban. Elhelyezésükre egy központi épüle­tet emeltek. Nagyon közel fekszik a tudó­sítók központi házához, amely ugyancsak reprezentatív épületnek számít. A tökéle­tes adatszolgáltatás maximumát élvezhetik majd a Sapporöba seregió újságírók töme­gei. Mert hogy nem lesznek kevesen, bogy nem várnak keveset, ezt az épület mé­retei elárulják. A computerek természete­sen japán gyártmányúak, s „agyukat“ 140 versenyszínhellyel kötötték össze. Funkció­jukat bárom fő pontban határozza meg az Olympic Winter Games Official Bulletin három éve rendszeresen megjelenő folyói­rat, amely az olimpiai előkészületek lefo­lyásáról tudósít. Pazar kivitelű kiadvány, nem volt belőle nehéz szerezni, hiszen Is­tou-útfélen ingyen osztogatják. A compu­terek funkciója elsősorban tehát az ered­ményszámítás és a gyors, pontos tábláza­tok összeállítása. A második pont címsza­va a tudósítók tökéletes kiszolgálása, a megbízható adatszolgáltatás. A harmadik funkció pedig a résztvevőkre vonatkozó a- datok feldolgozása. Az adatok három nyel­ven, japánul, angolul és franciául állnak majd az igénylők rendelkezésére. S hol várhatnánk tökéletesebb tévéköz­vetítést, ha nem éppen japánban? Bármi­lyen jók is a japán tévések tapasztalatai, már tavaly télen az olimpia közvetlen szín­helyén, az adott terepen, a várható idő­járási viszonyok között a sző legszorosabb érteimében edzéseket tartottak, nehogy a nagy eseménysorozat idejében érje őket valamilyen meglepetés. Nyilvánvaló tehát, hogy a tévések, rádiósok úgy mozognak majd az olimpián, mint tulajdon lakásuk­ban. Mindez csak erősíti a várható közve­títések magas színvonalába és tökéletessé­Az- adatfeldolgozó központi épületében minden feladatot a computerek végeznek el. gébé vetett hitet. Különben az olimpiai té­véközvetítéseknek valamivel nagyobb is a hagyománya, mint a computerek alkalma­zásának. Először 1948-ban a londoni olim­pia eseményeit közvetítették, de ennek ha­tósugara még csak Londonra és a város közvetlen környezetére korlátozódott. „A tévéközvetítések joga a Nemzetközi Olimpiai Bizottságé“ — mondja a sapporói olimpia „kódexének“ negyvennyolcadik paragrafusa. Természetesen ez a jog óriási pénzeket hoz majd, hiszen a világ minden nagy és szerényebb televíziója igényt tart rá, s a megszabott árakat is érdemesnek tartja megfizetni. De nemcsak a tévések, az ünnepi megnyi­tó fanfárosal is megrendezték már a pró­bamegnyitás ceremóniájának rájuk eső ré­szét. íme az Eniwadake:hegy, amelynek lejtőjét 165 méterrel hosszabbították .meg, hogy a , iesikjópálya megfeleljen a követelmények­nek. .. A közvetítéseket az NHK japán televíziós társaság irányítja és bonyolítja le. Jártam az NHK tokiói központjában, barangoltam az óriási stúdiókban, hallgattam a főren­dező funkciójában dolgozó kísérőm hihe­tetlennek tűnő, de való adatait. Szerinte és a közönség szerint is ez az ország leghu­mánusabb televíziós társasága. Ennek érzé­keltetésére talán annyit is elég elmondani, hogy az NHK az egyetlen, amelynek adói nem közvetítenek semminemű reklámot. Ez pedig óriási érdem olyan országban, ahol egy-egy tévéfilmet hússzor-harmincszor szakít meg a jól pénzelő reklám. Az NHK erre az alkalomra külön új székházat épí­tett Sapporéban. Tizenkilenc színes állomá­son közvetítenek majd, s a képet természe­tesen műholdak „szállítják“ a világba. Az egész világgal együtt várjuk e képet, várjuk az olimpia eseményeit. Mert nagy esemény kezdődik Sapporóban. RESZELI FERENC A japán tévések már tavaly télen, a közvetlen terepen gyakorolták az olimpiai köz? vetítést,“ edződtek a körülményekhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom