Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-25 / 4. szám

2 új ifjúság Pályaválasztás előtt Évről évre visszatérő gond a szülőknek, nevelőknek s gyerekeknek egyaránt a pályaválasztás. Ilyenkor, január végén nagyobb szorongással várják a végzős diákok a félévi bizonyítványt. Nem csoda, ez a bizo­nyítvány munkájuk tükörképe, ezzel mutatkoznak be majd a leendő új iskolában, 111. munkahelyen. S a bizonyítvánnyal együtt kiosztják a Jelentkező­íveket is. A szülők akaratlanul arra gondolnak; ,,Mi legyen a gyerekkel, mi lesz belőle?“ És választ kell adni erre a kérdésre, nem lebet elnapolni. A döntés joga és a vele járó felelősség természetesen a szülőé. A gondot tehát ők érzik — na meg a gyerekek —, hiszen a választás konkrét követelményei mindenkép- , pen rájuk hárulnak, akármilyen szerepük volt a dön­tés megszületésében. A SZISZ-vezetők az iskolával és a társadalommal együtt tulajdonképpen csak tanúi, szemlélői ennek a sorsdöntő feladatnak, de nem tétlen, néma tanúi és szemlélőil Igaz, a döntéseket nem a SZISZ hozza, a -lehetőségek n8m tőle függenek, mégis nagyon-nagyon sok múlik vagy legalábbis múlhat tajta, Az iskolai SZISZ-szervezeteknek tudatosítaniuk kell, hogy a pályaválasztás nemcsak a kilencedikesek, ill. a gimnáziumok és szakközépiskolák végzős diákjainak a problémája. Nem az utolsó évben jelentkező kam­pányfeladat. A pályaválasztók megsegítése az iskolai SZISZ-szervezetek nevelő munkájának egyik része, s ennek bizonyos formában meg Is kell nyilvánulnia. Mivel a pályaválasztási gondok megoldása messze túlnő az Iskolán, a szülőn és a gyereken — szinte az egész társadalom gondja —, az Ifjúsági szervezet az, amely felelős ifjúságunk erkölcsi-politikai profiljáért, j nem nézheti tehát tétlenül az egész népgazdaság szá­mára oly fontos feladatot. Szükséges, hogy a következő hetekben taggyűlések foglalkozzanak ezekkel a problémákkal. Jó lenne, ha í a IX. osztályok főnökei kapcsolatot teremtenének egy- egy üzemi vagy falusi ifjúsági szervezettel, s külön­böző szakmában dolgozó fiatalokkal, akik osztályfőnöki órákon beszélnek munkahelyükről, iskolájukról, szak­májuk szépségéről és fontosságáról a diákoknak. E kapcsolatfelvétel elképzelhető fordítva is. Legyenek kezdeményezők az egyes üzemi, iskolai vagy falusi if­júsági szervezetek vezetői. Hívják meg ők a végzős di­ákokat kerekasztalbeszélgetésre s vitassák meg a pá­lyaválasztás adott lehetőségeit. Különösen fontos lenne azokban az üzemekben, mun­kaágazatokban, ahol állandó munkaerőhiánnyal küzde­nek. Ezzel a SZISZ-vezetők nemcsak a végzős diákok­nak, hanem saját üzemük vezetőségének és ezzel együtt az egész társadalomnak segítenének. Két vélemény: „Tizenhét éves a gyermekem — mondta az egyik ismerősöm —, rádió- és televíziószerelő szakmához volt kedve, de nem vették fel, mert sajnos nagyobb protekció kellett hozzá, mint régen. Ezért a gyerek­nek más szakmát kellett választania, pedig tanulmányi átlaga 1,7 volt.“ „A Szakközépiskolába — 1,7-es tanulmányi átlaggal — nem vették fel a fiamat, s csak nagy utánajárással jutott be végül a gimnáziumba. Arra hivatkoztak, hogy nem tanulhat minden gyerek az általa választott isko­lában. Szerintem azonban a protekciót kellene meg­szüntetni.“ Elsősorban annak dokumentálására idéztem a lenti véleményeket, hogy mennyire megváltozott a közhan­gulat az utóbbi években. Nemrég még a gimnáziumi felvételekhez kellett az összeköttetés, most viszont arról tanúskodnak az elmúlt évek tapasztalatai, hogy főleg a műszerész, villanyszerelő és az autószerelő szakmát tanító iskolába való bejutásához. Mindjárt hozzáteszem: az érdeklődés félreérthetetlenül és első­sorban a szakközépiskoláknak szól. A szakközépisko­lákban általában 150—180 százalékos a jelentkezés, s a betelt létszám miatt igen sok gyereket el kell uta­sítani. De a „helyszűke miatt“ elutasított tanulók számát a minimumra csökkenthetnónk, ha kellő propagáló­val gyermekeink figyelmét olyan iparitanuló-iskolák felé irányítanánk, amelyek egyéniségüknek, érdeklő­dési körüknek és nem utolsósorban tudásuknak a leg­megfelelőbbek. Szükséges lenne, ha a jövőben az iskolák SZISZ- szervezetének vezetősége megvitatná az osztályfőnöki véleményezést, és nem engedné meg a sablonos jel­lemrajzokat. Végre fel kell számolni azt a gyakorlatot, hogy egy-egy osztály 25—30 tanulójának káderlapján ugyanaz a jellerarajz szerepeljen. Sok iskolában még a „becsületes, szófogadó, kollektívába jól beilleszkedő“ jelzők leírására sem vesznek fáradságot. Az őszinte véleményezéssel elejét vennénk a szülő! találgatásoknak és egyben elősegítenénk a felvételiz­ted bizottság reális tényeken nyugvó döntését. Kele Lajos a SZISZ SZKB dolgozója * I I I Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Köz- lanti Bizottságénak lapja 9 Kiadja a Smena kiadóvállalata 4) Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava. Pražská 9. Ia)elun: 485-11 45. Postafiók 30 # Főszerkesztő: dr. i TRASSER GYÖRGY. 1 ynntja: Západoslovenské tlačiarne 01 f| Előfizetési díj i gész évre 52.— Kés, félévre 28.— Kčs % Terjeszti a Po» ti • Hlrlapszolgálata. előfizethető minden postakézbesftőnél ^ agy postahivatalnál £ Kéziratokat nem érzünk meg és nem I UldUok vissza © A lapot külföldre a PNS Ústredná expe- (icla tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. S. 48 ti tjén lehet : egrendeini. űj Állam 1970 decemberében általános választásokat tartottak Pakisz­tánban. Pakisztán keleti részé­ben, több száz kilométerre Pa­kisztán nyugati felétől (a ket­tő között terül el az Indiai Köztársaság) a megtartott par­lamenti választásokon az Ava- mi Liga került ki győztesen. A választásokat követően a pa­kisztáni katonai diktatúra Jahja Khán vezetésével Kelet- Pakisztánban (Bengáliában) ar­ra törekedett, hogy leszámoljon a bengáliai értelmiségnek Mud- zsibur Rahman sejk vezette nemzeti felszabadítást mozgal­mával. Első lépésként letartóz­tatták az Avatni Liga vezetőjét, és véres megtorló intézkedése­ket kezdtek. Az ország keleti részét a bengáliak milliói hagyták el, védték legalább puszta életüket. A menekültek az elmúlt évben hatalmas pro­blémákat okoztak az Indiai Köztársaság közellátásában. Az India és Pakisztán közöt­ti feszültség újabb háborúhoz vezetett. S e háború követkéz-; tőben új állam született. Ott, ahol pár hónappal ezelőtt a fé­lelem és rettegés uralkodott, ma az új megalakult állam la­kossága örvend szabadságának, rettegés nélküli jelenének. Tu­datosítja nehéz gazdasági és szociális helyzetét is, de bízik saját erejében és a jövőbe ve­tett hitében. A harmadik pakisztáni-in­diai koniliktus következtében India keleti határain, a b'n-. dusztáni kontinensen megala­kult a 75 milliós Bangla Desh Népi Köztársaság. Ezzel egyidő- ben megkezdődött a tíz m'l- 116 menekült fokozatos visz- szatelepítése. Pakisztánban a vesztes há­ború következtében Jahja Khán katonai diktátort Ali Bhuttó váltotta fel. A hatalom átvé­telekor házi őrizetre változ­tatta az Avami Liga vezetőjé­nek, Rahman sejknek a bör­tönbüntetését. Célja az volt, hogy a nemzeti felszabadítási harc vezetőjét rábírja az újon­nan megalakult Bangla Desh Népi Köztársaság és Pakisztán Mudzsíbur Rahman sejk és Ali Bhutto közötti szilárd kapcsolatokra. Ezek a tárgyalások azonban Nyugat-Pakisztán szempontjá­ból nem vezettek eredményre Rahman sejk Bhuttóval való tárgyalásai alkalmával nem tett semmi olyan ígéretet, a- mely pozitív lett volna Nvu- gat-Pakisztán szempontjából. Több napos bizonytalanság u- tán azonban kénytelen volt szabadon bocsátani a bengá- lipi felszabadítási mozgalom vezetőjét, aki hazaérkezte u- tán az első sajtóértekezleten kijelentette, hogy a létrejött Bangla Desh Népi Köztársaság minden kapcsolatot megszakít Pakisztánnal. Rahman sejk sza­badon bocsátását az indiai kor­mány a viszály megoldása ér­dekében tett lépésként értékel­te. Maga Ali Bhuttó Is kije­lentette, hogy hajlandó a bé­kés rendezés érdekében tár­gyalásokat folytatni Indiával. Az új államban az élet foko­zatosan kezd visszatérni a nor­mális kerékvágásba, A gazda­sági nehézségek leküzdéséhez azonban hosszú hónapok kel­lenek. Rahman sejk kormá­nyának nem egy álmatlan éj­szakája lesz, míg pótolja a pakisztáni katonai diktatúra által okozott veszteségeket. Számíthat azonban, hogy az egész világ haladó emberisé­ge mellette fog állni küzdel­mében. A Szovjetunió kezdet­től fogva támogatta az indiai és kelet-pakisztáni nép harcát, nem e rvszer javasolta az ENSZ-nek, hogy a bengáliai nép sorsának kialakítását bíz­zák Kelet-Paklsztán népére. A független állam bizalommal te­kinthet a jövőbe. A szocialista országok és a gyarmati ura­lom alól felszabadult államok felkarolják nehéz sorsából sza­badult testvérüket. Štefan Tökölyt. a SZISZ Nové Zámky-1 (Érsekújvár) járási bizottsága elnökét és PMrieka Emil ideológiai titkárt: Mi újság a Nové Zámky-i járásban? Tököly: Legjobb aktivistáink bevonásával az egész apparátus teljes eröbedobássol készül a SZISZ első járási konferenciájára, amely február 18-án lesz. Hogyan jellemeznéd röviden a SZISZ meg­alakulásától mostanáig eltelt időszakot? Tököly: Mint minden kezdet, ez is nehéz volt. Szövetségünk mindjárt a kezdet kez­detén vállalta, s egyre eredményesebben meg is valósítja a munkás-, paraszt-, diák- fiatalok egységes politikai nevelését. A mozgalom szervezetileg Is homogén lett; részese a szocialista építésnek, élvezője a munka gylimiölosének. Petriéka: Én csak márciustól dolgozom a járási apparátusban, de bátran állíthatnom, hogy az utóbbi' Időben a szervezeti élet megélénkült alapszervezeteinkben. Több fa­luban az ifjúsági klubok működése elég ma­gas szintű. Hány alapszervezet működik járástokban? Tököly: 118 alapszervezetilnkben összesen 5826 tag dolgozik, de még most is, szintté hetente alakulnak új aUpszervezetek, így a taglétszám napról napra növekszik. Megnevezhetnéd a járás legjobb szerve­zeteit? Petriéka; Igen. A legjobban működő fa­lusi szervezetünk a Dolný Ohaj-i, tvrdo- äovcel, Lipová Bcseňov-1. Az üzemi szerve­zetek közül kiemelném az Omnia Šurany. az Elektrosvit és a Colnioa Štúrovo mel­lett működő al ap s zer ve ze te két. Az iskolai szervezeteink közül a Šuranyí Mezőgazda­sági Műszaki Középiskola és a Nové Zám­ky-i Egészségügyi Szakközépiskola szerve­zete érdemel dicséretet. Mi az, amire büszkén tekinthettek vissza ? Tököly: Elsősorban arra, hogy sikerült zökkenőmentesen lebonyolítani az évzáró közgyűléseket, amelyek során fiataljaink fel­mérhették eddigi munkájuk eredményeit ■ egyben kijelölték az új időszak munkaiela- datait. Büszkék vagyunk a választások tisz­teletére vállalt feladataink maradéktalan tel­jesítésére. Petriéka: Amikor a járási bizottságba ke­rültem, az ideológiai nevelés igen alacsony színvonalon mozgott. Ma már a tagság 99 százalékát bekapcsoltuk a politikád oktatás­ba. Az alapszervezetekben összesen 137 po­litikai kör működik (körönként 30-30 tag­gal). Hallottam, hogy az egyes alapszervezetek versenyeznék egymással. Szólhatnátok erről bővebben? Tököly: Járást elnökségünk nagy figyel­met szentel a szocialista verseny szélesíté­sének. Ezért örömmel fogadtuk és teljes mértékben támogattuk az Elektrosvit n. v. mellett működői SZISZ-szervezetnek a múlt év derekán kelt felhívását A járás legjobb alapszervezete címért meghirdetett verseny­re. Az első jelek arról tanúskodnak, hogy visszhangra talált a felhívás, tettekkel vá­laszoltak rá. Legalábbis az Autobrady Šura­ny, az Elektrosvit, valamim a Paiárikovói Efsz és Dolný Óhaj fiataljaink szép ered­ménye ezt támasztja alá. Befejezésül szóljatok néhány szót a kö­vetkező időszak legfontosabb feladatairól. Petriéka: A következő időszak legfőbb feladatának tartom a NF választási pro­gramjának valóra váltását, a XIV. pártkon­gresszus határozatainak érvényre juttatását és az ifjúsági ötéves terv célkitűzéseinek meg valósítását. Ebből a három dokumentumból indultunk ki a járási bizottság munkaprogramjának összeállításánál, figyelembe véve a járás egyéni vonásait. Tököly: Mint már a bevezetőben említet­tem, energiánk legnagyobb részét a járási konferencia sikeres előkészítése köti le. Ezt megelőzően február 11-én tartjuk a pionír- vezetők első járási konferenciáját, amely­nek előkészítésére szintén nagy gondot for­dítunk. Beszélgetett: -Id­MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÓ FIATALOK TALÁLKOZÓJA Már lassan hagyományossá válik a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok évenkénti országos találkozója. Nem formális találkozóról van szó — tanácskozásról, eszmecseréről és közös szórakozásról is. Az idei találkozó stílszerűen vidám zenével, népdalokkal kezdő­dött a prágai Szláv Ház nagytermében. A vendégek felszólalásai kö­zül különösen jólestek azok, amelyek elismerően szóltak a csalló­közi fiatalok munkájáról. Ezek közé tartozott Václav Svoboda, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára Is. aki többek között ezeket mondotta: ..Nagyra értékeljük az Okoói (Ekeos) Egységes Földművesszövet- kezet héttagú Ifjúsági brigádjának munkáját. E kollektíva tagja a körünkben levő Németh Frigye® etvtftrs Is, aki tavaly a Szovjet­unióban megrendezett Ili. nemzetközi fejőverseny győztese lett. A brigád a Szocialista Ifjúsági Szövetség első kongresszusa tisztele­tére újabb kötelezettséget vállalt: a rájuk bízott fejőstehenek tej­hozamát tehenenként évi 3600 literre akarják emelni, ami tehenen­ként 100 literes többletet jelent." A találkozó résztvevői három felejthetetlen napot töltöttek ha­zánk fővárosában. Vendégeskedtek. Vendéglátójuk között volt köz­társasági elnökünk Ludvik Svoboda hadseregtábornok,, és Gustáv Husák elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkára is. A fiatalok meglátogatták néhány (mágal nagyüzemet, múzeumot és színházat. A találkozó befejező részében a mezőgazdaságban dolgozó fiata­lok határozati Javaslatot fogadtak el az egységes föidmüvesszövet- kezeltek VIII. kongresszusa előkészületeivel kapcsolatban. szelvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom