Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-27 / 26. szám

'\ombayben, az Indiai-óceán part* ján áll India Kapuja, amelyen át V. György angol király elő* szőr lépett India földjére. A mai tu­risták Inkább a modern Santa Cruz-l repülőteret nevezhetnék India kapu­jának. Santa Cruz fontos légiutak ke­reszteződése. Nagyon vonzza a turis­tákat az egzotikus és titokzatos In­dia. Sok tapasztalt világutazó azt hitte, hogy már mindent látott... és aztán felfedezték Indiát, különleges varázsával és számtalan meglepeté­sével, azt a földet, amely Idővei a turisták paradicsoma lett. Bombay tulajdonképpen hét szige­ten terül el, de a töltések, gátak és dokkok áthidalták a tengerszoroso­kat és egyesítették a hét szigetet — így nőtt ki a földből ez a hatalmas város. A hindu és mohamedán me­csetek, perzsa, keresztény és zsidó templomok tornyai merednek a va- lószínűtlenül kék ég felé. New York és Rotterdam után ez a világ harma­dig legnagyobb kikötője, a földke­rekség minden tájáról futnak be ide utasszállító és kereskedelmi hajók, amelyek Távol-Keletre, Ausztráliába, vagy éppen Európába vagy Afrikába veszik útjukat. India legszebb váro­sának tartják — nem jogtalanul —, mert kies fekvése, gyönyörű tenger­parti fövénye valóban páratlan. Eh­hez a hírnevéhez hozzájárul még az úgynevezett „tengerparti sétány“, a fehér part, ahol egymás mellett áll­nak a szebbnél szebb luxusszállodák, középületek, irodaépületek, a hatal­mas pálmafák koronái alatt lüktet a nagyváros szive. Egyszóval Bombay- ben van mit csodálni. Egyeteme gyö­nyörű épületsorból áll, nem messze innen a Bori Bandur téren emelkedik egy gót stílusban épült hatalmas pa­lota. Az ember azt hihetné, hogy ta­lán a kormány székel benne vagy ta­lán valamilyen múzeum — pedig csak az állomásépület, ahol naponta majd­nem egymillió ember megfordul. De van Bombaynek egy másik ké­pe is — csupa agyagviskó, pálmale­velekkel vagy öreg pléhtetővel. Száz­ezer szegény ember lakik Itt, akik hajnalhasadáskor felszedik a járdá­ról lepedőjüket — mert itt volt az éjszakai szállásuk. Teli van a város pucér, koszos kis kölykökkei, akik baksisért, alamizsnáért könyörögnek 10 új ifjúság-----­1 és céltalanul ődöngenek a forgalmas utcákon. Megfelelő szavak kíséreté­ben — hogy ennél szebb leány In­diában nincs — néha idősebb leány- testvérüket kínálják a jómódú kül­földieknek. Az ellentétek városa ez. £s ezek az ellentétek, kontrasztok az angol kolonializmus hagyatékai. Bár Bombay India legnagyobb vá­rosa, mégis az elnök, a miniszterel­nöknő és a kormány, valamint min­den követség Delhiben székel. A hárommilliós Delhi történelme évezredünk elejére tekint vissza. Itt cserélték egymást az uralkodók, di­nasztiák, szultánok. Afgánok, törö­kök és mongolok is uralkodtak mér ebben a városban. Az utolsó száza­dokban az angolok uralkodtak itt, Kalkuttából helyezték ide székhelyü­ket, mert ennek a városnak a kiírná­A Vörös Vár Delhiben gyarmati elnyomás eredményeként az életszínvonal hihetetlenül alacsony. Nagy problémát jelent a lakosság szaporulata, a munkanélküliség és az analfabetizmus. A nemzetgazdaság nagy nehézségekkel küzd, kiépítésé­hez Csehszlovákia is hathatós segít­séget nyújt Indiának. Három ötéves terv sikeres teljesítése már Jelzi, hogy ez az ország lerázva magáról az idegen uralmat, meg tud állni a saját lábán is. A nehézipar nagy fej­lődése észlelhető, amelyhez a szo­cialista országok nyújtanak segédke­zet Indiának. India fejlődése különö­sen a mezőgazdaságon múlik, mert ez Igen sok tartalékot rejt. India kormánya állhatatos békepo­litikát folytat. A bandungi konferen­cia kezdeményezője volt, amely kon­ferencia egyesítette Ázsia, Afrika erőit a függetlenségért és a békéért. A pozitív bel- és külpolitikának egé­szen haláláig Nehru miniszterelnök volt a leghathatósabb kezdeményező­je és megvalósítója. Utódja, Sasztri szintén az ő nyomdokaiban haladt. Sasztri halála után Nehru leánya, Indira Gandhi asszony lépett a kor­mány élére, aki szintén elődeinek po­litikáját folytatja és akit e napokban hazánkban üdvözölhetünk. ja sokkal kellemesebb. De a város ■északi részén elterülő európai koló­nia szűknek mutatkozott egy akkora ország Irányítására, mint amilyen India, ezért az angolok még az első világháború előtt megkezdték a va­lóban modern Oj-Delhi építését. Delhiben rengeteg műemlék gaz­dag és mozgalmas múltról árulko­dik. A legrégibbek közé tartozik Ku- tabminár, amely minden valószínűség szerint a világ legrégibb minaretje. Egy romba dőlt mecset udvarán áll, valamikor a mozlimok építették. Delhi régi része kb. akkora, mint Bratisla­va belvárosa, de ezen a kis terüle­ten több mint egymillió lakos él. Ma­gas várfallal van körülvéve, hét ka­pun lehetett a városba kerülni, öt közülük még ma is látható. Ö-Delhi- ben van az érdekes „Vörös erődít­mény“, amely nevét az építkezéshez használt vörös homokkőnek köszön­heti. Az erődítménytől délre látha­tók a világ legnagyobb mecsetjének á Dzsamamaszdzidnek a kupolái. Itt van a város legforgalmasabb utcája is, a Csandnicsauk. Valahol valaki megírta, hogy a Csandnicsauk Delhi­nek ugyanaz, mint a Vencel tér Prá­gának, és valóban így is van. Ez a kereskedelmi központ, üzlet üzlet há­tán. Az egész utcasor egy hatalmas bazár, ahol az égvilágon minden meg­kapható, ami csak az ember eszébe jut. A járdát a perzselő naptól vá­szontetők védik, ezek árnyékában bújnak meg az üzletek, a kis boltok, sátrak és maguk a tulajdonosok is, akik hangos szóval kínálják áruikat a járókelőknek. De ez a város nem­csak az embereké. Ott élnek közöt­tük a „szent tehenek" is, amelyek néha a legelképzelhetetlenebb helyen forgalmi akadályt képezve heverész- nek és élvezik sérthetetlenségüket. A turista számára India valóban sok látni és csodálni valót tartogat. Nemcsak Bombay vagy Delhi — de minden más is. Az élet viszont na­gyon nehéz itt és kemény. A hosszú Dr. Vladimír Priputen Az indiai építészetre jellemző oszlo­pok Agrában — finoman színezett, miniatúrákkal. Előtérben a szerző. VII. oclalista Országok Együttműködési > Szervezete a Pos­ta- és Távközvetítésben. 1957. december 16-án ala­kult Moszkvában, de szék­helye és állandó apparátu­sa nincs, az adminisztratív feladatokat a tagállamok felváltva vállalják. Tagjai az európai és ázsiai szocia­lista országok és 1965 óta Kuba. Legfőbb és egyetlen szerve a postaügyi minisz­terek értekezlete, amely é- vente ülésezik és döntéseit egyhangúlag hozza. A szer­vezet célja, hogy a posta és a távközlés útján nemzetkö­zi méretekben biztosítsa az információcserét, szerződé­seket dolgozzon ki stb. Munkájának eredményeként 1964-ben megépült a világ egyik legnagyobb — 3000 kilométeres — telefon-ösz- szeköttetése Moszkva — Varsó — Berlin — Prága között ún. koaksziális ká­belen, amely egyszerre 1920 telefonbeszélgetés lebonyo­lítását teszi lehetővé. A ké­sőbbi években ez a hálózat a többi európai szocialista országban is kiépült. Dol­goznak a KGST-tagállamo- kat összekapcsoló nemzetkö­zi automata telefonközpon­tok létesítésén. A közpon­tokat a későbbiekben a nyugat-eurőpai rendszerek­kel is összekapcsolják. Vasúti Együttműködési Szervezet. Varsó a székhelye. 1956-ban alakult s hivatalos tényke­dését 1957. szeptember 1-én kezdte meg. Tagja 12 szo­cialista ország vasúti irá­nyító szerve, vagyis nem a kormányok között létesült. Irányító szerve a miniszteri konferencia, amely évente egyszer ülésezik, minden ajé lapvető kérdésben dönt él- határozatait egyhangúlag hozza. A szervezet tevé­kenysége kiterjed a nemzet­közi vasúti személy- és á- ruszállítás szinte minden te­rületére. így a vasútvonalak és a vagonok jobb kihasz­nálására, nemzetközi egyez­mények kidolgozására, a fu­varozási tervek egyeztetésé­re, a tranzit útvonalak meg­állapítására, a határállomá­sok munkájának megjavítá­sára, a tudományos műszaki együttműködésre, más vas­úti nemzetközi szervezetek­kel való kapcsolat fenntar­tására stb. Igen fontos te­vékenysége a nemzetközi forgalomban érvényes tari­fák megállapítása. i EHETŐ OXIGÉN Bizonyos emésztőszervi megbetegedések esetén a gyógyításhoz oxigént is alkalmaznak, amelyet szonda segítségével juttatnak el a beteg szervbe. A rigai Baltija Szanatórium egyik laboránsa, Mo­drig Elkanis, megkíméli a betegeket ettől a kellemetlen procedú­rától Olyan berendezést készített, amely oxigénes fehérjehabot állít elő A hab tetszés szerint ízesíthető. Alkalmazása igen egy szerű A beteg leül az asztalhoz, elébe tesznek egy tányér ízletes habot és ő jóízűen bekanalazza. A betegek körében rövid idő alatt népszerű lett az „oxlgénkoktéi“. Neves közép-európai meteorológusok a napfoltok tevé­kenységéből ítélve meleg nyarat jósolnak. Sikerült ugyanis megállapítaniuk az összefüggéseket a Nap életjelenségei és a földi időjárás alakulása között. Az űj feltevés természe­tesen nem tud arra választ adni, hogy adott helyen, adott érában hány fok lesz a hőmérséklet, és várható-e csapa­dék, de arra már igen, hogy a naptevékenység, pontosab­ban a Nap korpuszkuláris és ibolyántúli sugárzása milyen hatást gyakorol a Föld mágneses terére és a légtömegek mozgására, amitől az időjárás alakulása függ. Ennek alap­ján a meteorológusok számos törvényszerűséget ismertek föl. Egyebek között azt is, hogy a naptevékenység jellege körübelü) 22 évenként ismétlődik. A hazai és külföldi feljegyzések alapján a meteorológu­sok több évszázadra visszamenőleg összevetették a napte­vékenység és a földi időjárás alakulását, és meggyőző pár­huzamosságot találtak. Legutóbb például az idei március, április és május időjárása nagy vonalakban hasonló volt a pontosan 22 évvel ezelőttihez. Ugyanezen az alapon ter­mészetesen meg lehet ítélni az időjárás jövendő alakulását is. Eszerint tehát az idén forró nyárra készülhetünk fel. Részletesebben: lehűlés következik, majd hosszan tartó föl­melegedés, amely már eltart a nyár végéig. A meleget jú­lius közepén körülbelül egy hétig tartó kisebb lehűlés za­varja meg. Ezek után már csak egy-két napos felüdülésre számíthatunk az egyébként szívósan kitartó hőség közben, amelyet a csapadék is nagy ritkán és csupán kis mérték­ben fog enyhíteni. így volt 22 esztendeje Is, hogy mégis métlödik-e, nem tudjuk. Higgyünk a meteorológusoknak. MÜL6GY - KÍVÁNSÁG SZERINT Egy svájci városkában él Bischof asszony, aki műlegyet készít a horgászok számára Tudvalévő, hogy zónák, év­szakok, hőmérséklet szerint más és más szárnyas rovarra, főleg légyfélékre, hártyásszárnyúakra „kapnak“ a halak. Bischof asszony rendkívüli faji ismeretekre tett szeri e ro­varok világában. Nyersanyagául gyöngytyűk-, ibisz- és fá- cántollak szolgálnak, s ezekből alakítja ki a horgász kíván­ságainak megfelelő csalit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom