Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-20 / 25. szám

N incs messze Kairó — zsongott a fülemben a régi dal, mikor az Egypt Air Rolls-Royce motoros gépe, a „Comete 4“ le­szállt az Egyiptomi Arab Köz­társaság fővárosának tarkán nyüzsgő repülőterén. Valóban: az út Prágából Idáig mindösz- sze négy órát tartott. 11000 méter magasban repiftVink Bécs — Budapest — Belgrád — Szalonikl — Athén — Kréta — Kairo légvonalában, közben Dél-Európa mint egy hatalmas térkép feszült alattunk, még a Kórinthoszi-földszorost, és a Pelopónniszosz eperfalevelét is jól láttuk. Kairo azonban nem volt u- tam főcélja. Este tovább utaz­tam dél felé, újabb 1000 kilo­méter állott előttem. A vonat meglepett. Eddig olyan vonato­kat láttam, melyeken a vago­nok tetején Is utaztak embe­rek, sőt — akár a banánfűzér — lógtak a mozdonyról is, Itt pedig modern hálókocsiba szálltam, melynek klimatizációs berendezése elfogadhatóvá csökkentette Kairó rekkenő hőségét, jobban szemügyre vé­ve a kocsit, ezt a felírást ta­láltam rajta: Hungarian Rail­way, Győr. Lám, mindjárt az első „lépésnél“ a szocialista ál­lamok segítségével találkoztam. Reggel felé kinéztem a pálma­fák mögül kibontakozó na­gyobb állomás épületére, Lu­xor volt. Dél felé pedig elér­tem utam végcélját: Asszuánt. A Szovjetunió önzetlen segítségének jelképe Asszuánban még a kairóinál Is elviselhetetlenebb hőség fo gadott. A Kalapscha-szállóban Jó ideig kellett várnom, míg a sok angol, francia turista mel­lett sorra kerültem. „És még csak nincs Is fő Idény“ — je­gyezte meg a szállodaportás. Az ember azonban nem az­ért utazik több ezer kilomé­tert, hogy a légkondicionált szállodában heverésszen. Alig szabadultam meg poggyászaim­tól, rohantam a városba. A ml, útikönyveink százezer lakosát emlegetik, az egyiptomi ide­genforgalmi minisztérium úti­kalauza 40 ezer lakost tart nyilván azzal a kitétellel, hogy a gát építésén további 30 e- zer munkás dolgozik. A gát Időközben elkészült, de még így Is sok ember foglalatos­kodik az anyag és szerszámok Július 23-án les7 húsz éve annak, hogy Egyiptomban a fiatal haladó- tisz­tek csoportja, élükön — a később élő legendává vált — Gamal Abdel N^jsz- szerpel megdöntötté az imperialista hatalmakat készségesen kiszolgáló, gyű­lölt, Faruk király uralmát. Egy évvel később, június 18-án kikiáltották az Egyiptomi Köztársaságot. Egyiptom, illetve a később létrejött Egyiptomi Arab Köztársaság a Szov­jetunió és a többi szocialista ország önzetlen támogatásával, az Izraellel szemben viselt háború ellenére egyre szebb eredményeket ér el az ország­építésben. Nemzetközi viszonylatban is tekintélynek örvend. Területe 990 869 km!; lakossága 31,7 millió (1968); fővárosa Kairó, 4,2 millió lakossal (1966). ASSZUÁN a barátság jelképe »gymllliárd köbméter vizet fo- ' gott fel. Ez azonban a további korszerűsítés után sem felelt meg a legújabb követelmények­nek, és ezért az Egyesült A- rab Köztársaság kormánya el­határozta az új nílusi gát fel­építését. Saját erejéből azonban erre nem volt képes, hitelre volt szüksége. Az Egyesült Államok és a Világbank olyan feltéte­lekhez kötötték a segítséget, hogy azok hátrányos helyzet­be hozták volna az ország függetlenségét. Ezek után a Szovjetunió önzetlen segítségé­vel épült fel a gigantikus mé­retű mű, amelynek már a ter­ve Is ámulatba ejtette a vi­lágot. A gát építését 1960-ban kezdték meg, és még a tech­nika mai fejlettsége mellett is szinte hihetetlen, hogy már á- ramot és vizet szolgáltat. A XX. század csodája műszaki Mielőtt azonban szemügyre vehettük volna a bámulatos al­kotást, a „Szaad al Aali“-t, a- hogy az arabok nyelvén hívják, egy kisebb kör alakú épület­ben megmutatták plasztikus térképét. A falakon felvételek érzékeltetik az óriási építmény egyes részleteit. Megtudtam, hogy a 3600 méter hosszú és 111 méter magas gát 42,7 mil­lió köbméter épületanyagot „nyelt el“. Már a puszta ada­tok láttán és hallatán is meg­hökkentem. Maga a mű azon­ban minden képzeleterőt felül­múl. Amikor autóbuszunk meg­állt a gát közepén, lenyűgöző látvány tárult elém. A gát ko­szorúja 40 méter széles, az e- lötte elterülő mesterséges Nasszer-tó 500 kilométer hosz- szú, 10 kilométer széles és é- vente közel 100 milliárd köb­méter vizet fog fel. A belőle kiáramló vízzel mintegy 800 ezer hektár ter­mőföldet öntöznek, ez pedig é- vente három termést hoz. Ma­ga a vízi erőmű háromszor több elektromos energiát ter­mel, mint a Szovjetunió Dnyeprogresze. Nem csoda, hogy egész Egyiptomban tisz­eltakarításával, ami évekig Is ék idejére. A város máskülön- rövid városnézés után autó- telettel és megbecsüléssel ej­eltart. ben rengeteg látnivalót nyújt, buszra ültem, hogy az első ősz- tt!í ^ a szovjetunió nevét. A A város a Nílus jobb part- A Nílus tükrét apró szigetek tályú műúton haladva megte- sol{ megpróbáltatáson átesett e­ján fekszik. A forgalmat a fá- tűzdelik, rajtuk évezredes kul- klntsem a huszadik század gyiptomt nép sohasem felejti ból készült viharvert vitorlás- túrák csodálatos maradványai, csodáját. el megtérithetetlen segítségét, hajók bonyolítják le, amelyek A legnagyobb látnivaló a- Az első asszuánl gát még erősen emlékeztetnek a fára- zonban mégiscsak a gát, ezért 1902-ben épült, és mintegy Mártonvölgyi László KGST vi. / jemzetközi Rádió- ás Ixb ele vízi ft Szervezet (nemzetközi rövidítése: OIRT). 1956. június 26-án alakult Prágában. Tagjai: a szocialista országok rádló- és televíziós szervezetein kívül Mali, Irak és Finnor­szág szervezetei. Célja a tagállamok közötti rádió­műsor és televíziómüsor- csere megbeszélése, bonyo­lítása. 1960-ban az OIRT ad­minisztratív tanácsának bu­dapesti ülésén elfogadták az Intervíziő nevű televízió- müsor-csere szervezet alakí­tására tett javaslatot. Az Intervlzió az OIRT kereté­ben működik, s a műsor­cserén kívül technikai problémákkal (például a televíziós lánc kiépítésével) Is foglalkozik. Szabványügyi Intézet (pontos megnevezése: KGST Szabványügyi Intézete). 1962-ben alakult, Moszkva a székhelye. Az intézet fel­adata, hogy elméleti és kí­sérleti kutatásokat végez­zen a szabványosításra és az egységesítésre; javaslato­kat dolgozzon ki a megle­vő szabványok egyeségesíté- sére, új szabványok kiala­kítására; koordinálja a tag­államok szabványosítási munkáját. Az intézet kidol­gozza a legfontosabb ipa­ri — elsősorban a gépipari, vegyipari, kohászati — ter­mékekre vonatkozó hosszú lejáratú szabványosítás! 1- rányelveket és paramétere­ket. (Befejezése következik) TITKÁRNŐK ÖRÖME Újfajta diktafon jelent meg a közelmúltban a Szovjetunió­ban. A „Tanaisz“ lehetővé teszi az élőbeszéd, telefonüzenet vagy rádióadás felvételét és visszajátszását. A készülék ke­zelése rendkívül egyszerű, csak egy gombnyomás a megfe­lelő adapteren, és máris indulhat a felvétel. A felvett szö­veg írógéppel történő leírását lábpedál könnyíti meg. A diktafon nemcsak titkárnők, levelezők számára rendkí­vül praktikus, sikerrel alkalmazható tanulásnál, nyelvgyakor­lásnál, sőt még az újságírók munkájában is. Képünk a magnetofont és tartozékait mutatja be. FRÖCCSENTETT BATTÉRIÁK A modern elektronikának köny- nyű, kis térfogatú, de tömegük­höz viszonyítva nagy teljesítmé­nyű elektromos áramforrásokra van szüksége. Ezért dolgoznak vi­lágszerte ilyen battériák megalko­tásán. Legújabban az amerikai Gould Ionics cég ért el sikert e- zen a téren. A Gould-battériák, ép­pen úgy, mint az eddigiek, anúd- ból, katódból és elektrolitból áll­nak, de a szokványosoktól felépí­tésükben és előállításuk módjá­ban különböznek. A katód egy vé­kony ezüstréteg, az anódot egy ugyanilyen vékony jódréteg képe­zi, a kettő közt van a szilárd e- lektrolítréteg. Az elektrolit — egy nemrég felfedezett vegyület, a ru- budium-ezüst-jodid — az eddig is­mert legjobb ionvezető. A „hár­tyabattéria“ előállítása igen egy­szerű: a szükséges anyagokat e- lőbb oldó-, illetőleg emulgáló-sze- rekkel sűrű folyadékká alakítják, a battéria három rétegét azután szórópisztollyal fecskendezik egy­másra. Az újfajta battériák feszültsége 0,5 V, sok száz órán át adnak kö­rülbelül 1 milliamperes áramot, és megfelelő berendezéssel ismét feltölthetők. Az ilyen battéria mindössze egynegyed milliméter „vastag“. Könnyűsége és nagy ha­tásfoka miatt kitűnő szolgálatot tesz az űrhajók és repülőgépek kis komputereiben. ( A KÖNNYŰ VlZ OLTJA A LEGNAGYOBB TÜZET IS A benzin úszik a vízen. Régóta gon­dot okoz ez a körülmény . a tűzoltók­nak. Emiatt nem lehet benzinlángot víz­zel oltani, hiszen a benzin a víz fel­színén úszik és tovább ég. Az égő ben­zin oltásához tehát olyan folyadékra van szükség, amely maga nem ég és köny- nyebb a benzinnél. A múlt évben végre feltalálták a „csodavizet". Persze nem valódi víz, hanem külön­leges szerves vegyületek sárgás színű keveréke, amelynek a „light mater" (magyarul könnyű vízi nevet adták, mert az a tulajdonsága, hogy a kőolaj­termékeken vékony, de tartós hártyát képez, az alatta levő folyadékot elzárja a levegőtől és így megakadályozza égé­sét. Az újfajta tűzoltó folyadék elsősorban a nemzetközi légiforgalmi vállalatokat érdekli, hiszen mindenképpen foglalkoz­niuk kell azzal a gondolattal, hogyan lehet megmenteni egy ]umbo-]et 400 u- tasát, ha induláskor valamilyen szeren­csétlenség következtében lángba borul. A londoni repülőtéren nemrég bemutat­ták a light mater nagyszerű tűzoltó ha­tását. Egy kiselejtezett Lanoaster-bom- bázógép tartályait megtöltötték benzin­nel és felgyújtották. A lángtengert rö­vid idő alatt sikerült 94 százalék közön­séges víz és 6 százalék light mater ke­verékével elfojtani. A light water egye­lőre még drága; egy közepes repülőgép- tűi eloltására közel 100 000 koronába kerülne, de megéril \ HAVASI GYOPÁR AZ ALFÖLDÖN Ha havasi gyopárról esik szó, önkénte­lenül magas havas bérceket képzelünk ma­gunk elé, mert kinek lenne olyan bizarr ötleté, hogy ezt a zord éghajlathoz szo­kott bársonyos virágot az Alföldön keres­se. Pedig a hírek szerint meg Is találná, mert Büdl Pál nyugdíjas kertész Dunaha- rasztin — sok fáradozással és hozzáértés­sel — meghonosította az alföldi homokon. P3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom