Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-18 / 3. szám
új ifjúság 7 A múlt év legjobb világslágerének megemlítésénél . különböző szempontokat vehetünk figyelembe. Az ilyen rangsorolás sohasem lehet objektív, és a vélemények is lehetnek eltérőek. Egy dallamos, romantikus beállítottságú szám, a Butterfly azonban az év végére egyértelműen a top-listák élére került. Csak szeptember végén született egy harmincéves francia fiatalember fejében, de azőta már számtalan nyelvre lefordították, és számtalan változata látott napvilágot. Szerzője, Denyel Gérard egyszeriben az érdeklődés előterébe került. Bér Franciaországban született, olasz-örmény vér csörgedez ereiben. Pályafutását a párizsi Notre Dame kórusában kezdte, ezzel azonban aligha tett volna szert világhírnévre. Katonai szolgálata idején kezdett komolyabban foglalkozni a könnyűzenével és zeneszerzéssel. Kevesen tudják, hogy Gérard számaival olyan nagy nevű énekesek arattak sikert, mint Johnny Halyday, Silvie Vartan. Dalida és üde [ürgens. Ö viszont idegen szerző dalával, a „Memphis Tennessee“ című számmal a- ratta első sikerét a mikrofon előtt. A Butterfly születése óta a világ legfoglalkoztatottabb énekesei közé tartozik. Szinte állandóan úton van. (gyl Egy évvel ezelőtt nyílt meg Bratislava és egész Szlovákia egyetlen zenés-táncos revúszlnháza, a Revue Bratislava. A mai revü helyén azonban már évekig működött hasonló küldetéssel a Tatra Revue. A Tatra Revue megszűnésének körülményei közismertek. A kezdeti nekilendülés után idővel éjszakai lebújjá züllött, amelyben gyakran gyenge képességű művészek, nemegyszer olcsó, ízetlen műsorral szórakoztatták a nem mindig nagyérdemű közönséget. Ahelyett, hogy küldetéséhez híven igyekezett volna a hazai hagyományok alapján fejleszteni, rangra emelni a szlovák zenés-táncos revűt, kabarét, teljesen idegen hatások befolyása alá került. Ilyen körülmények között nyilvánvalóvá vált, hogy fenntartása szükségtelen Hosszú megszakítás után nyílt meg a Revue Bratislava —, amely csupán a helyiségeket örökölte elődjétől —, hogy teljesen új alapokon építse a nemzeti hagyományokból kiinduló zenés kabarét. S nem utolsósorban azért, hogy nagyobb népszerűséget és nyilvánosságot szerezzen az erőteljesen kibontakozó szlovák táncdalnak és pop-zenének. Az új revüt azzal engedték útjára, hogy nyújtson magas művészi értékű zenés-táncos kabarét, annál is Inkább, mert hazánkban — gondolok itt a prágai zenés színházakra — európai, sőt világszínvonalon művelik e műfajt. A szándék megvalósítása azonban csak részben sikerült. Tehetséges és nagy reményekre jogosító górda mutatkozott be a Revue Bratislava első premiérjén, a „Ha a világ minden dala“ (Keby všetky piesne sveta) című műsorban. Jnraj Velčovský zenekarát kétségkívül tehetséges, rutinos zenészek alkotják. Az énekesek közül a szlovák könnyűzene olyan Ismert egyéniségeit szerződtették, mint Nora Bláhová, Dušan Grúň, Dušan Ružička, Ivo Heller, Peter Vašek és mások. Ami a revü zenei színvonalát illeti, valóban nem okozott csalódást. Sőt, azt is mondhatnánk, hogy a közönség esténként a szlovák könnyűzene színe-javát hallhatta a Revue Bratislava színpadán. Annál több kívánnivalót hagyott azonban maga után a műsor prózai része, az összekötőszöveg, librettó. Szerzői ismét a régi hibába estek; olcsó kávéházi viccekkel, monológokkal és dialógusokkal igyekeztek kitölteni két zeneszám vagy táncprodukció között a hézagot. Ily módon a szöveg is hézagos maradt, és még csak véletlenül sem alkotott az egész műsorral szerves egészet. Ha már itt tartunk, meg kell jegyezni, hogy a revü egy éve alatt ez volt az első és utolsó bemutató. Ez egy kissé szegénységi bizonyítvány, és ha a főváros alkalmi látogatói egyéb szórakozás híján nem töltötték volna be esténként a Revue Bratislava termét, az együttes már rég bezárhatta volna a boltot. Az óév utolsó előtti napján tűzték műsorra a második bemutatót, „Ne várj soha" (Nečakaj ma už nikdy) címmel. A műsor nevéből már könnyen kitalálhatták, hogy az örökzöld szlovák melódiák felújítására került sor, František Krištof Veselý, Bea Littma- nová, Gabriela Hermelyová és Melánia Olláryová előadásában. Az idősebb korosztály kedvencei bebizonyították, hogy még mindig tudnak énekelni, sőt nagyon is jól tudnak énekelni. Előadásmódjuk hibátlan, a régi melódiák újszerű hangszerelésével is bámulatosan megbirkóztak. Nagyszerűen beilleszkedtek közéjük a fiatalok közül Ružička, Dikyová és a többiek, František Brestovanský rendezői képességeit pedig már a vidéki közönség is jól ismeri a televízióból. Külön említést érdemel a zenekar. Emil Frátrik vezetése alatt valóban nívós profi gárda állt össze. Azelőtt külön-külön, más-más zenekarral járták az országot-világot, vezetőjüket is beleértve, aki rendkívül ambiciózus fiatalember. A hangszerelés is az ő munkája. Nem csodálkoznék, ha rövidesen lemezfelvételekkel árasztaná el a piacot. Persze ez nemcsak rajta múlik. Ennyit a műsor zenei részéről. A szövegre viszont kár vesztegetni a szét, elég, ha elismételjük, amit az első premierről elmondtam: rossz, giccses, nem alkot az egész műsorral szerves egységet, kilóg belőle. Nincs funkciója és mondanivalója. Mi történne mondjuk, ha a Revue Bratislava szerzői és szervezői megpróbálnák követni a prágai Semafor vagy Rokoko példáját, amelyek szinte már új műfajt alakítottak ki. Mert lassan mér időszerű a kérdés; el kell dönteni, mit akarnak a Revue Bratislava - ban; olcsó revüt, vagy zenés színházat? Mindenesetre a Revue Bratislava így is megér egy estet. r. i. i H A ú I I a i A Michal úr kalandjainak „IegI J f| KAI A |\| ill iX I kedvesebb hajdújával" — ahogy az öreg pan Zágloba nevezi — a Válás elmarad című film erélyes A csehszlovák televízió tavaly sugározta, a magyar televízió Katájának szerepében találkozni őst mutatja be a Henrich Sienkiewicz regénye nyomán ké- tunk először. Akkoriban a varsói szült nagysikerű lengyel filmsorozatot, a Michal úr kalandjait. szinl fakultás másodéves hallga- E sorozatban találkozunk többek között a lengyel filmművészet tója volt. két legnagyobb és legfoglalkoztatottabb színésznőjével, a Kris- Időközben elvégezte a főisko- tynát alakító Barbara Brylskával és a Basát alakító Magda Za- [át, számtalan film fó vagy je- wadskával. Ismerkedjünk meg velük közelebbről is. ien’tős szerepét játszotta el. Ezek közül említésre a lan találkozás és a Szerelmesek I U r M közöttünk vannak. Számunkra azonban elsősorban » 1 » J á" m ■ ls a fiatal, heves vérmérsékletű m ™ 1 ’ m'"Basa marad. Ugyancsak ő fátLégiesen csinos, valódi „len- gyelszőke“ teremtés a Pan Wolo- dyjowski és a Michal úr kalandjai Kritynája. Feltűnően hasonlít Brigite Bardot-ra, a franciák világhírű filincsillagára. Emiatt gyakran lengyel B. B.-nek is nevezik. Hazájában azonban népszerűségben is vetekszik a nagy filmdívával, hogy a tehetséget ne is említsük. 1963-ban állt először felvevőgép elé, azóta több mint húsz. egész estét betöltő filmet forgatott. Legismertebb filmjei a Fáraó című mammutfilm, és a nálunk tavaly bemutatott Mária és Anna. ű alakítja az anyát és újságírást tanuló lányát. Mindkét nő szerepét oly őszinte, élethű |Az öreg Zágloba és egy harcbs próbálják megfékezni a heves Basát. Mavda Zawadskát szotta Basa szerepét a Sienkiewicz regény filmváltozatában, a Pan Wolodyjowskiban is. Időközben elkészült a trilógia harmadik része, a Tűzzel és vassal is, a- melyben ismét szerepel Basa. A Pan Wolodyjowskl, Illetve a Michal úr kalandjai nemcsak nálunk és Magyarországon népszerű, hanem otthon Lengyelországban is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy Magda Zawadskát és a Wo- lodyjowskit alakító Tadeusz Lom- nickit választották Lengyelországban 1968-ban és 69-ben 1« az év legkedveltebb színészének. (nád) átéléssel formálta meg, hogy a hazai és külföldi kritikák egyaránt a film legnagyobb művészei közé sorolták. Az említett filmeken kívül epizódszerepet játszik a Felszabadulás című, négyrészes szovjet film valamennyi folytatásában, és a közelmúltban fejezte be Balzac Vörös fogadó című regénye nyomán készült televíziós filmet, amelyet Lengyelországban Viktorina címen forgattak. Az ntóbbi időben egy kicsit visszavonult. Amikor a dolgozók tavalyi filmfesztiválján nálnnk járt, elmondotta, hogy azért, mert szeretne minél jobban felkészülni anyai hivatására, amelyet eddig csak a felvevőgép előtt és színpadon gyakorolhatott, (gyd) (BEFEJEZŐ RÉSZ) — Es megtalálja? — Megtalálja egy-egy lemezünkben, de sürgős és fontos feladatunk, hogy a tömegtermelést is felhozzuk a legjobbak nívójára. Sajnos, a hazai divatok túrosa természete, hogy a közönség mindig csak egyfélét szeret, és rövid fellángolások után háttérbe szorul a dzsessz, a szimfőni- kus könnyűzene, a sanzon. Ha viszonylag keveset teszünk e műfajok népsezrüsítéséért, annak fő oka az, hogy a vállalat anyagi lehetőségei éppen hogy elegendőek a komoly zene szubvencionálására. A könnyűzene területén egyensúlyt kell tartanunk a kereskedelmi érdekek és a minőség között. Nincsenek további anyagi eszközeink, és kérdés, hogy helyes lenne-e közpénzből vállalni a ráfizetést ezen a téren. — Milyen a komolyzenei és a könnyűzenei hanglemezeladés a- rftnya Magyarországon? — Talán erre a statisztikánkra vagyunk a legbüszkébbek. A teljes hanglemezeladáson belül a komoly zene aránya 1964-ben 6 százalék volt, 1967-ben 8,6, 1970- ben pedig 16,4 százalékra emelkedett. összehasonlításul: az E- gyesült Államokban az arányszám 10, az NSZK-ban — ahol a legmagasabb a komoly zene a- ránya — 24 százalék, de csökkenő tendenciát mutat. A BEATVÁLSÁGTÖL A KIEGYENLÍTŐDÉSIG — Az a tény, hogy a könnyű zene iránti érdeklődés mennyiségileg csökkent, és a minőségi követelmények növekednek, milyen új feladatok elé állítja a Hanglemezgyártó Vállalatot? — A konjuktúra végét egy tíá- radás“ befejezéséinek tekintjük, ami ezután következik, az a normális állapot. Természetesen csökkent a nyereségünk, s így a fejlesztési alapunk is. Feladatunk azonban továbbra is az, hogy technikailag és művészileg egyaránt jő hanglemezeket adjunk ki. A könnyűzenei hanglemezeladás egyébként csak az előző rendhagyó évekhez képest stagnál, s abszolút értelemben elégedettek lehetünk a forgalommal A hagyományos tánczene iránti érdeklődés csökkenése állandósult jelenségnek tekinthető u- gyao, de a jelenlegi könnyűzenei lemezeladás döntő részét a beatzene Jelenti. Ez utóbbinak részleges visszaszorulása pedig átmeneti; oka — szinte kizárólag — a tavaszi „beatválságban“ kereshető. Az együttesek feloszlása, újjá alakulása a bizonytalanság miatt csökkentette az érdeklődést, de •meghagyja a lehetőséget egy új- rafellendülésnek. A személycserék terén érintetlen együttesek lemezei változatlanul népszerűek. Betört a vezető együttesek közé a Bergendy együttes, és változatlanul a legnépszerűbb az Illészenekar. Erre számítva kiadtuk Koncz Zsuzsától és az Illés e- gyüttestől a Kis virág című nagylemezüket, és egyszerre két nagylemezt jelentettünk meg a Bergendy zenekartól. Megjelent két sokat ígérő rosszán játszó lemez, a Locomotív G. T. és az Omega együttesektől. Az elmúlt évek néhány nagy eredménye továbbra is fogja éreztetni hatását. Az e- gész lemezeladás szoros összefüggésben van a forgalomban levő lemezjátszók számával. A könnyűzenei népszerűsé-vroham i- dején megsokszorozódott a lemezjátszók száma, s az kihatott a komoly zene népszerűségére is. Komolyzenei felvételeinkből 1970- ben közel 50 százalékkal többet adtunk el, mint egy évvel korábban. Piackutatásaink szerint a családok általában a fiatalok kedvéért veszik meg a lemezjátszót, s eleinte csak beatlemezeket vásárolnak, később a család többi tagja is belép a hanglemezked- \ velők sorába, de már mint komoly zene Iránti érdeklődő. Másik jelentős eredményünk valószínűleg az érdeklődés csökkenésével sem fog megszűnni: 1965- ben a könnyűzenei fogyasztás 80 százaléka volt nyugati eredetű, s csak 20 százaléka magyar. Ez az arány 1968-ra megfordult, ma már 80 százalékban hazai (magyar — a szerk. megj.) produkciókat hallgatnak a könnyűzene kedvelői. HEGEDŐS LÁSZLÓ
