Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-13 / 24. szám
10 új ifjúság A kubai ifjúságnak a forradalomban elfoglalt szerepét és helyét tömören Jeyme Crombet elvtárs, a Kubai KISZ KB első titkára így fogalmazta meg: „A kubai ifjúság maga a forradalom.“ A kubai fiatalok katonái és propagandistái voltak a forradalomnak. t961-ben a kubai ifjúság fő feladataként az írástudatlanság felszámolását jelölte meg a párt. (1953-ban a lakosság 23,B százaléka volt analfabéta). A mozgalom keretében 200 ezer fiatal járta az országot, tanította a betűvetést. A Playa Giron-i győzelem döntő változást eredményezett az ifjúsági mozgalmon belül is A gazdasági blokád okozta nehézségek, a gazdaság szerkezetének teljes átalakítása, a szakemberhiány okozta problémák leküzdése stb. olyan helyzetet teremtett, mely lehetővé — és szükségszerűvé — tette a kubai ifjúság politikai szervezetének létrehozását. 1961- ben a KISZ vezetőségében tevékenykedő szektás e- lemek eltávolítása után — kerülhetett sor arra. hogy a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetséget mai formájában megszervezzék. Az 1962 és az 1965 közötti évek az ideológiai harc évei voltak a KISZ-ben. Összpontosított támadást indítottak a különféle ellenforradalmi reakciós nézetek és általában a szocializmusellenes erőkkel szemben. 1965-től az ifjúsági szövetség megszervezte a gazdasági termelést segítő tevékenységet. Ekkor vetődött fel az „Ifjúság Szigete“ megszervezésének a gondolata is. Pinos szigetére — ahol a forradalom előtt csupán 8000 ember élt — fiatalokat kezdtek telepíteni, azzal a céllal, hogy mintaszigetként sokkal fejlettebb viszonyokat teremtsenek, mint általában Kubában, jelenleg mintegy 40 ezer fiatal él a szigeten, amely önálló tartománynak számít, önálló KISZ- és pártbizottsága van. A kubai fiatalok mai életét, tevékenységét a közelmúltban volt alkalmunk tanulmányozni, amikor Havannában részt vettünk a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetség II. kongresszusán. Egy olyan testvérszervezet kongresszusának lehettünk vendégel, amely lendületesen fejlődik, erősödik az Amerikai Egyesült Államok tőszomszédságában a szocializmus felépítéséért, hazája minden áron való megvédéséért harcol. S e küzdelemben — amely többször a szó szoros értelmében fegyveres harcot jelent — a fiatalok nagy gondot fordítanak az épí- tomunkára, az ifjúság nevelésére, a kulturális és sportmunkára, a tanulásra és a szórakozásra egyaránt. Kubában magunk győződhettünk meg arról, hogy a nép erős, jól szervezett hadserege van, és egyik legfőbb ereje: hite és elszántsága. Nagy tartalékok vannak még a kubai népben és gazdaságban, melynek feltárásával, hasznosításával egy szabad, virágzó, erős ország teremthető Latin-Amerikában. AZ UJC II. KONGRESSZUSA A kubai KISZ I. és II. kongresszusa között tíz év telt el. A mi szempontunkból nézve ez szokatlan. A- zonban szeretném hangsűlyozni, hogy ezt is és szinte minden mást, ami Kubával kapcsolatos, nem helyes a mi helyzetünkből, körülményeinkből kiindulva megközelíteni. Hiszen Kuba a fejlődés más fokán tart, mint mi, más tradíciói vannak, s a kubai nép egészen más körülmények között építi a szocialista társadalmi rendet. A II. kongresszust megelőzően az ifjúság nagy tömegeit vonták be az előkészítő munkába, a vitákba, a határozatok kialakításába, s később a kongresszus tevékenységébe. A munka minden fázisában minden szinten a kommunista párt aktívan segítette a fiatalokat, akik maximális támogatást kaptak az állami szervektől éppen úgy, mint a többi tömeg- szervezettől is. I lyen módon elérték, hogy az UjC II. kongresz- sznsa az egész kubai közélet jelentős fóruma lett: figyelemmel kísérte az ország apraja nagyja. Azt, hogy milyen fontosságot tulajdonított a kubai párt- és állami vezetés a kongresszusnak, jól mutatja, hogy a tanácskozáson felszólalt Rani Castro hadügyminiszter, aki az ifjúság hazafias és katonai nevelését elemezte, beszédet tartott Dorticos államelnök. aki az ország gazdasági helyzetét taglalta, s felszólalt Fidel Castro is, aki hosszasan elemezte az ifjúság helyét, szerepét Kuba jelenében és jövőjében. A kongresszus mérleget készített az elmúlt 10 év munkájáról, az eredményekről és a problémákról egyaránt, nagyon őszintén és kritikusan. TANULÁS, MUNKA, FEGYVER Sok szó esett a fiatalok gazdaságépítö tevékenységéről. A kubai KISZ az elmúlt időszakban eredményesen sok akció és mozgalom szervezésével segítette a nemzetgazdaság fejlesztését. Az ifjúság erőfeszítésére, munkájára a jövőben is számítanak Kubában, hogy az életszínvonalat állandóan emelhessék, a külkereskedelmet fokozhassák, és az aránylag nagy és ütőképes hadsereget is fenn tudják tartani. Fejleszteni kívánják a cukoripart, a halászatot, a kohászatot, a könnyűipart, a tejipart, a mezőgazdaságot. Mindezt korszerű technika és technológia bevezetésével és sok új munkaerő munkába állításával akarják elérni. Fontos krédés, hogy mind az i- par, mind a mezőgazdaság termelékenységét növeljék, és jól szervezett nemzetgazdaságot hozzanak létre. Mindezt szem előtt tartva jelölte meg a kongresz- szus a KISZ feladatait. A kubai KISZ munkájában sajátos színfolt a colomnak tevékenysége (1968. augusztus 3-án alakították meg az elsőt.). A columnák félig katonai szervezeti keretben működnek. A fiatalok a munka mellett katonai kiképzésben is részesülnek. (így letöltik a 3 éves szolgálati időt!) jelenleg mintegy 50 ezer fiatal dolgozik a columnákban, s 1973-ra 100 ezerre emelik fel az egyszeri résztvevők számát. A columnákból edzett, jól felkészített fiatalok kerülnek ki három év után. A kongresszuson Fidel Castro kifejtette, hogy a columnák szervezeti kereteit és munkafeltételeit tovább kell fejleszteni, mert nagy szükség van rájuk, ugyanakkor nem szabad úgy szá molni velük, mint hosszantartó, állandó jellegű, termelést segítő formákkal. Ezért is kell a KISZ termelést segítő tevékenységét minden munkahelyen, i- parágban és a mezőgazdaságban szélesíteni. A mezőgazdaság fejlesztése különösen fontos kérdés. Korábban a kubai mezőgazdaságot egy profilúvá alakították, és főleg a cukornádtermelést szorgalmazták. Több oknál fogva nyilvánvaló lett, hogy ez nem helyes törekvés. A jövőben fejleszteni kívánják a mezőgazdaság más ágazatait is, például az állattenyésztést, a kertészetet. A cukornádaratás most még A kubai KISZ) (Unión de la Juventud Co- munista) jelvénye Julia Meya, Camillo Cien- fuegos, Che Guevara képével és a sokatmondó jelszóval: Tanulás — Munka — Fegyver. lassú és sok munkaerőt — évente 500 ezer embert — lekötő folyamat. Éppen ezért szovjet segítséggel gépesítik ezt a nagyon nehéz műveletet. Öntözőberendezéseket üzemeltetnek és a talajerőgazdálkodásra is mind nagyobb gondot fordítanak. Ä kubai gazdaság nagy munkaerőhiánnyal küzd. Megközelítően fél millió új munkáskézre lenne szükség, és a munkaidőt is fel kellene emelni. Kubában a nők nagy része még nem dolgozik rendszeresen az iparban vagy a mezőgazdaságban. Ennek több oka van. Egyrészt a szokások és előítéletek, másrészt az érdekeltség megoldatlansága, harmadszor a különböző szociális létesítmények hiánya. Ezen okok megszüntetése hosszantartó politikai felvilágosító és sok anyagi befektetést igénylő munkát kíván. Nem kis gondot okoz Kubában az a mintegy 200 ezer fiatal, aki se nem tanul, se nem dolgozik, bár iskoláztatásukról, illetve munkába állításukról törvény intézkedik. Róluk szólva, a kongresszus is hangsúlyozta, hogy Kubában nincs helye a csavargásnak a lógásnak. A KISZ fontos feladata, hogy bevonja a fiatalokat a haza építésébe, ösztönözze az ifjúságot, hogy jól sajátítsa el a korszerű tudomány és technika alapjait, s készüljön fel a reá váró feladatokra. A kongresszus másik fontos témája a haza védelme és az ifjúság hazafias nevelése volt. Az UjC jelvényén három hős: Julio Meya, Camillo Cienfuegos, Che Guevara képe és három szó látható: tanulás, munka, fegyver. (A három mártír — a sok ismert és névtelen társával együtt — követendő példaként igen nagy tiszteletnek örvend a kubai ifjúság és a nép körében.) A három jelszó közül a tanulásról és munkáról már szóltam, most a harmadikról röviden néhány dolgot. A fegyver a harcot jelképez); a harc biztosította Kuba szabadságát, és ma is fontos szerepe van a szabadság megőrzésében, hiszen az USA veszélyt jelentő léte realitás, amellyel mindig számolni kell. Ezért erős, jól képzett, egészséges harci szellemű hadsereget kell fenntartani. A KISZ is egyik fő feladatának tartja a fiatalok katonai felkészítését, 1964. július 15-én alakult meg a KISZ a hadseregben és a belügyi szervekben. Azóta az ifjúsági szövetség nagyon aktív politikai szervező munkát fejt ki a katonák körében. A katonai előképzést szolgáló „Camillo követői“ elnevezésű iskolákban a fiatalok a fegyveres erőknek megfelelő szervezeti keretek között tanulnak, egészen az egye térni tanulmányok megkezdéséig. Az eddig meglévő formákat bővítendő, a kongresszus úgy határozott, hogy a KISZ keretén belül életre hívnak egy — a mi HESZ-Unkbüz hasonló — szervezetet, amelynek feladata lesz az egész ifjúság katonai előkészítése, nevelése. A kubai ifjúság forrón szereti hazáját, a szabadságot. Ezt fejezték ki a kongresszus jelszavai is: „Meghalni a hazáért — az életet jelenti!“ és „Haza vagy halál — győzni fogunk!“ A SZERVEZET FEJLESZTÉSÉNEK FELADATAI A kubai KISZ igen magas politikai, erkölcsi és ideulógiai követelményeket támaszt azokkal szemben, akik tagjai akarnak lenni. Ezek sok tekintetben a- zonos szintűek a párttagokkal szemben támasztott követelményekkel. A KISZ-t ugyanis élcsapatnak tekintik, s lymódon akarják e jelleget biztosítani. Ennek következménye, hogy míg 1970-ben 132 ezer tagja volt, 1971-ben már 131430, tehát a taglétszám csökkent. A kongresszus ezt a kérdést nagy önkritikával és felelősséggel elemezte, olyan álláspontra jutott, hogy a fiatalok — elsősorban a nők — szélesebb tömegeit kell bevonni a KISZ-be, és gyarapítani keli az alapszervezetek számát. A szervezet előtt ugyanis olyan nagy feladatok állnak, melyek megvalósításához ennyi fiatal nem elég. Nem elég még akkor sem, ha a különböző ifjúsági rétegeknek (az egyetemistáknak, a középiskolásoknak, az ifjúmunkásoknak, a parasztfiataloknak, a fegyveres erőknél szolgálatot teljesítőknek külön tömegszervezetük van, s ezek valamelyikének minden fiatal tagja. V égezetül az UJC nemzetközi tevékenységéről néhány szót. A párt ideológiája a marxizmus-leniniz- mus. Ezt vallja magáénak az ifjúsági szervezet is. A kongresszus leszögezte, hogy az internacionalizmus elvei és az ebből fakadó törekvések elválaszthatatlanok a kubai forradalomtól. A kubai forradalom egész Latin-Amerika forradalmi folyamatának része, s addig tart, míg egész Latin-Amerikában nem győznek a forradalom erői. A kubai ifjúság bárhol, bármikor kész harcolni az imperializmus ellen. A kongresszus különösen hangsúlyozta mélységes szolidaritását Latin-Amerika, Ázsia és Afrika szabadságáért harcoló népeivel és messzemenő támogatásáról biztosította ezen országok fiataljait. A kongresz- szus légköréből is érezhető volt, hogy a forradalmi hangulat, a forradalom ügye iránt érzett elhivatottság és az imperializmus gyűlölete a legfontosabb jellemzői a mai Kuba ifjúságának. ILLISZ LÁSZLÓ A műszerek egy bizonyos utasnál — nő volt az illető — fémet jeleztek. Elvezették a vámhivatalba, ahol a vámtisztviselőnő tüzetesen megvizsgálta, de semmit sem találtak nála. A műszerek azonban megint csak fémet jeleztek... Nem tudták az esetet sehogyan sem megérteni, míg végül rájöttek, hogy az asszony szervezetében több ásványi anyag van, mint az általában szokásos mennyiség. Hiszen például normális körülmények között, minden ember vére annyi vasat tartalmaz, hogy abból már egy kis szöget lehetne kovácsolni... VÉDEKEZÉS a legi kalózok ellen Nem múlik el egy hét sem anélkül, hogy külföldi hír- ügynökségek ne közölnék egy-egy újabb repülőgép eltérítését. Hogyan lehetne ezt megakadályozni? Ennek első feltétele, hogy időben felfedezzék . a repülőgépen esetlegesen elrejtett fegyvereket — tudniillik ezek nélkül a terroristák tehetetlenek. Minden repülőgép bejáratán, ajtónyílásán fém van, és az erre szerelt detektorok jelzik, hogy nincs-e az utasoknál fegyver — hasonlóképpen, mint az aknakereső szerkezetek, amelyek jelzik a veszélyes tárgy közellétét. Az utas beszáll a repülőgépbe és nem is sejti, hogy a körben elhelyezett szerkezet gondosan „végigtapogatja“. Képünkön a repülőtér igazgatóját látjuk, aki az új berendezés kipróbálásakor a bejárat felé közeledik, ahol a műszerek vannak elhelyezve. És lám a vörös fény azonnal felvillan... Micsoda? Az igazgatónál fegyver van? Nem fegyver — csak egy kulcsköteg volt nála. A műszer tud- nillik még egy öngyújtóra vagy akár egy fémgombra is reagál. A finn hírügynökség jelentéséhez még további adatokat fűzhetnénk. Ehhez hasonló védelmi berendezések már több más országban is használatban vannak, és el kell ismernünk, hogy aránylag jól beváltak. Kanadában azonban történt egy furcsa eset: 10 0 V. K UBALKO. 1962-ben aláírt egyezmény alapján 1963. január 1-én lépett életbe. Tagjai Kuba, Lengyelország, Csehszlovákia és az NDK tengerhajózási vállalatai. Célja, hogy Kuba és a Balti-tenger kikötői között biztosítsa a rendszeres tengeri árufuvarozást. A balti kikötők és Kuba között 15—17 hajó közlekedik rendszeresen, kb. 150000 tonna űrtartalommal; évente 13—15 millió tonna árut szállítanak. Ennek az áruforgalomnak a zavartalanságát biztosítja a Ku- balko. A vállalat tőkésországok Kubába irányuló áruszállításaival is foglalkozik. N emzetközi gazdasági EGYÜTTMŰKÖDÉSI BANK. Moszkvai székhellyel 1963. október 22-én alakult, és a következő év első napján kezdte meg működését, a KGST összes tagállamának részvételével. A Bank három fő területen tevékenykedik, s ennek megfelelőek főosztályai: valutagazdasági (az országok nemzetközi fizetési helyzetét, külföldi pénzügyi műveleteit tanulmányozza), hiteltervezési (a hitelek tervezésével, elszámolási kérdésekkel foglalkozik) és elszámolási (az országok közötti fizetési forgalmat Irányítja). A tagállamok egymás közötti fizetési forgalmának döntő részét a Bankon keresztül bonyolítják le, ami lehetővé tette, hogy a korábbi kétoldali elszámolás helyébe a sokoldalú (multilaterális) elszámolás kerüljön. A Bank rövid lejáratú hitelt is nyújt elszámolási rubelben, alacsony kamatláb mellett. A tagállamok az alaptőke egy részét nyugati valutában fizették be, s Így a Bank a tagállamok tőkésországokkal folyó elszámolásaiban Is képes részt venni. A Bank tőkés bankokkal, nemzetközi fizetési intézményekkel is kapcsolatban áll, elfogad tőlük befizetéseket és kifizetéseket is eszközöl számukra. (Folytatjuk) Az Egyesült Atomkutatő Intézet (Szovjetunió) magfizikai laboratóriumában olyan, világviszonylatban is egyedülálló kutatóberendezést készítettek, amely az elemi részecskék kölcsönhatásainak nyomairól óránként 40 000 felvételt tud készíteni. Nagy teljesítményén kívül számos más előnyös tulajdonsággal rendeltezik. —O— Csökken a világ cukorkészlete Jövő . augusztusban csak 16 millió tonna lesz a világ cukorkészlete, ez pedig a világ kéthavi fogyasztásának felel meg. Ez lesz 1963 óta a legnagyobb cukorkészlet-csökkenés. A világ cukortermelése az 1969 —1970. Idényben 2,5 millió tonnával Csökkent, s szakértők szerint a következő években nem fog növekedni.-OSPRAY — INJEKCIÓ HELYETT A cukorbetegek, akiknek élete a mindennapi inzulin injekciótól függ. a Jövőben spray típusú fecskendők segítségévei kaphat fák meg a szükséges Inzulin adagjukat. Az egyesült államokbeli floridai egyetem orvoskutató csoportjának eljárása szerint porlasztó segítségével, az orron keresztül, a tűdé közvetítésével juttatják az inzulint a szervezetbe. Az új eljárást már az idén bevezetik a gyakorlatba. ■■■■■■■■ A legújabb „hangszer“ Moszkvából érkezik. Igor Ratov, a Szovjet Biológiai Kutatóintézet vezetője olyan készüléket szerkesztett, amely az izmok összehúzódásakor és elernyedésekor keletkező villamos feszültségeket, illetőleg áramokat detektálja, felerősíti, majd hangszóróba vezeti, amelyben a villamos energia hangokká alakult át. Ratov megfigyelései szerint minden izom más és más hangot ad, és így a mozgások alkalmával működő sokféle izom által keltett áramok Igen érdekes hanghatásokat eredményeznek Ratov persze nem zeneszerszámnak szánta találmányát, nem gondolt arra, hogy zeneszerzők is használják, hanem a csonttörésekkel kapcsolatos diagnózisok megállapítását akarja vele gyorsabbá és biztosabbá tenni.
