Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-06 / 23. szám

2 új ifjúság A MUNKÁSMOZGALOM ÉS A NEMZETI FELSZABADÍTÓ HARC FEJLŐDÉSE A mai, osztályszempontból megosztott világban éles harc fo­lyik a haladó erők és az imperializmus között. Az imperialista- ellenes harcban döntő szerepe van a szocialista világrendszernek. A szocialista világrendszer mellett még két fontos erő vesz részt az antiimperialista harcban: a kapitalista országok mun­kásmozgalma és a nemzeti felszabadító harc. Az imperializmus ellen vezetett harc hatékonysága e három tényező együttmű­ködésétől függ. A jelenlegi kapitalizmus alkalmazkodik a világon létrejött új helyzethez. A szocializmussal való versengés feltételei mellett nő a kapitalisták aggodalma, hogy az osztályharc általános for­radalmi mozgalomba megy át. Ezért a burzsoázia a dolgozók elnyomására és kizsákmányolására burkoltabb módszereket hasz­nál. A monopóliumok nagy mértékben használják ki a tudomá­nyos és műszaki haladás sikereit helyzetük szilárdítására, a ter­melés és a termelékenység emelésére. Azzal azonban, hogy a kapitalizmus alkalmazkodik az új helyzethez, nem változik lé­nyege, nem bizonyltja a kapitalista rendszer szilárdulását. Egyet­lenegy kapitalista ország sem kerülheti el a komoly gazdasági megrázkódtatásokat. A munkanélküliség, az árak állandó emel­kedése és az elmélyülő infláció kísérői a kapitalista gazdaság­nak. Az utolsó Időszakra nagyon jellemző a valutárls és a pénz­ügyi rendszerben beállt válság. Az imperialista országok külpo­litikája is változatlanul agresszív. A kapitalizmus általános vál­sága tehát tovább mélyül. Az elmélyülő válság a kapitalista országokban kiélezi az el­lentmondást a munka és a töke között, a kapitalista monopó­liumok és a munkásosztály között. Az összes kapitalista ország Idült munkanélküliségben szenved. A fejlett kapitalista orszá­gokban jelenleg S millió munkanélkülit tartanak számon. A kapitalista országok munkásosztálya az összes forradalmi, antiimperialista erő élcsapata, a monopóliumok legszervezettebb, legerősebb és legkövetkezetesebb ellensége: Azokban a kapita­lista országokban, ahol erős kommunista pártok vannak, az egyes monopólium ellen vezetett harc az egész kapitalista, állammo­nopolista rendszer elleni harccá változik, ilyen formát öltött jelenleg az osztályharc Franciaországban és Olaszországban. Nagy a feszültség a monopóliumok és a munkásosztály között Nagy- Britanniában Is. Itt az elmúlt időszakban jelentős tömegsztraj- kokra került sor. Erősödik o tömeges munkásmozgalom a Né­met Szövetségi Köztársaságban. Imperialistaellenes jellegű az amerikai ifjúság harca a vietnami háború ellen, valamint az ame­rikai négerek faji megkülönböztetése ellen: A testvérpártok 1966-ban Moszkvában megtartott tanácskozása tehát helyesen állapította meg, hogy a munkásosztály nagy harca a jelenkorban olyan előjel, amely a társadalom alapvető meg- változtathatásához és a munkáshatalom megszületéséhez vezet­het. v Az imperializmusra, saját munkásosztálya mellett, a nemzeti felszabadító harcokból kinőtt erők is nyomást gyakorolnak. Az imperialistaellenes frontba hovatovább több fiatal ázsiai, afrikai és latin-amerikai állam kapcsolódik be. Sok ezekből az államok­ból a fejlődés nem kapitalista útját választotta. A jövőben a szocialista fejlődés útján kívánnak menni. Ezekben az állomok­ban fokozatosan olyan gazdasági és társadalmi változásokat esz­közölnek, amelyek megfelelnek a széles néprétegek érdekeinek, és szilárdítják nemzeti függetlenségüket. Az imperialistaellenes harcnak ezekben az országokban különböző formája van. Ilyen például az imperialista monopóliumok vagyonának államosítása, széles körű földreformok, a nemzetgazdaság állami szektorának erősítése és még sok más. Nézzünk néhány konkrét példát. In­diában nemrégiben államosították a bankokat. Sok külföldi tár­saság, bank és kereskedelmi szervezet ment át az állqm kezébe Guineában, Szudánban, Szomáliában és Tanzániában. Az amerikai monopóliumok hatalma ellen harcol Peru és Bolívia kormánya. A népi Egységfront győzelme Chilében, és következetes antiim­perialista politikája, melyet a győzelem óta folytat, a legjelen­tősebb forradalmi esemény Latin-Amerlkában a kubai forradalom győzelme óta. Fontos változásokat hoztak létre a földművelés területén Egyiptomban és Szíriában. Egyiptomban az állami szek­tor az ipari termelés 85 százalékát foglalja magába. Néhány gyarmati és volt gyarmati ország népe azonban még ma is arra kényszerül, hogy fegyverrel a kezében harcoljon nemzeti szabadságáért. Vietnam és egész Indokína népe már évek óta vív véres harcot az amerikai imperializmus ellen. Afrika több népe is fegyverrel harcol a gyarmatosítók és a fajgyűlölő rendszerek ellen. A nemzeti felszabadító mozgalom tehát olyan erő, amely a jelenlegi korszakbon megrengeti a világ kapitalista rendszerének alapjait. A szocialista világrendszer, minden egyes szocialista ország, lehetősége szerint sokoldalú segítséget nyújt a nemzeti felszabadító mozgalmának. Nagy jelentősége van a szocialista országok és a fiatal független államok közötti köl­csönös együttműködésnek: Az imperialistaellenes harc hatékonysága elsősorban az impe­rialistaellenes erők egységétől és főleg e harc élcsapatának, a kommunista világmozgalomnak az egységétől függ. A kommunista világmozgalom, az egész imperialistaellenes front az utolsó években nagy erőpróbán ment át. A kínai párt vezetősége .,marxi-lenini pártok” cégére alatt megkísérelte sza- kadár csoportokat alakítani. Valamiféle ellensúlyt akart terem­teni nemzetközi munkásmozgalomnak. A kina! pártvezetőség és „marxi-lenini csoportjainak” legfőbb célja a nemzetközi munkás- mozgalom egységének felbomlasztása. A kínai politika és propa­ganda a szovjetellenes vizeire evezett. A Kínai KP IX. kon­gresszusa határozataiban is leszögezte szovjeteílenes vonalát. Az egységre való törekvés azonban olyan erős volt, hogy minden akadály ellenére 1969-ben össze lehetett hívni a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását Moszkvában. Ez a ta­nácskozás fontos lépést jelentett az egységes antiimperialista front konszolidációjához. Ezenkívül elősegítette a marxista-leni­nista elmélet kibontakozását és alkalmazását a mai világhely­zetre. Gj Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalata 9 Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Pražská 9. Telefon: 485-41-45. Postafiók 30 0 Főszerkesztő dr. STRASSER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tlačiarne 01 9 Előfizetési díj egész évre 52.— Kčs. félévre 26.— Kčs 0 Terjeszti a Pos­ta Hírlapszolgálata. Előfizethető minden pustakézbesítőnél vagy postahivatalnál £ Kéziratokat nem őrziink megesnem küldünk vissza $ A lapot külföldre a PNS Gstredná expe­dícia tlače. Bratislava, Gotfwaldovo nám. č. 48 útján lehet megrendelni. CSÁK MÁTÉ VÁROSÁBAN Ez Idén Immár tizedszer találkoztak a nyugat-szlovákiai kerület pionírjai a szomszédos Győr—Sopron és Vas me­gye úttörőinek küldöttségével. Első alkalommal szerepel­tek a háromnapos barátkozási és vetélkedés! programban a Dolná Streda-i kislányok gyönyörű népviseletben jöttek el a találkozóra. Nem csoda, hogy a győri pajtásoknak annyira tetszettek... szovjet pionírok, akik magukkal hozták a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő lenini pionírszervezet üdvözletét. A találkozó fő témája az atlétikai viadal volt, a pajtások azonban bemutatták községük, környékük népi táncait, elénekelték kedvel! dalaikat is névmásnak. Így kezdődött egy ismeretség... Foto: Petrik ). A BÉKÉS EGYÜTTÉLÉS ELVÉNEK GYŐZELME A Szovjetunió Kommunista Pártja több évtizedes történel­me során nemegyszer tett ta­núbizonyságot a különböző tár­sadalmi rendszerek békés együttélésének szükségességé­ről. Ennek a lenini elvnek az érvényesítése új lendületet ka­pott az elmúlt héten befejező­dött legmagasabb szintű szov­jet-amerikai tárgyalások után. Nixon amerikai elnök moszkvai látogatásának befejeztével kö­zös közleményt hoztak nyilvá­nosságra. Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon aláírták a „Szov­jetunió és az Egyesült Államok közötti kölcsönös kapcsolatok alapjai“ című dokumentumot. A Szovjetunió vezető ténye­zőinek mély meggyőződése, hogy e dokumentum szilárd a- lapokat teremt a két nagyha­talom kapcsolatainak tovább­fejlesztéséhez. A nyilatkozat le­szögezi; a Szovjetunió és az Egyesült Államok társadalmi rendszere, ideológiája eltérő a világpolitika számos kérdésé­ben, de a gyakran megnyilvá­nuló egymással ellentétes ál­láspont nem jelenti azt, hogy ne kínálknzna lehetőség a kap csolatok további javítására. Ni­xon is rámutatott arra, hogy a kél fél között továbbra is meg­maradnak az alapvető különb ségek és véleményeltérések a nemzetközi kérdésekben, de a most elfogadott elvek lehetősé­get teremtenek a nézeteltéré­sek fokozatos csökkentésére. Teljesen különbözőek az ál­láspontok Vietnam kérdésében: A szovjet kormány álláspontja közismert, továbbra is testvéri segítséget nyújt Indokína har­coló népeinek, és ezen a tár­gyalások semmiféle változást nem hoztak. Nixon moszkvai te­levíziós beszédében megismé­telte az érkezésekor már han­goztatott célzás a nagyhatal­mak felelősségéről a kis orszá­gokkal kapcsolatban. A sajtó- tudósítók ezt közvetett utalás­nak tekintik Vietnamra, még­pedig úgy, hogy a nagyhatal­maknak óvakodniuk kell attól, hogy kis országok miatt keve­redjenek konfliktusba. A világsajtó a moszkvai csúcstalálkozó megállapodásai közül első helyen a hadászati fegyverrendszerek korlátozásá­ról kiadott két dokumentumot emeli ki. A moszkvai Pravda vezércikke szerint hatalmas fontosságú lépési tett a két tárgyalófél, és utal arra, hogy a szerződés az egyenlő bizton­ság elvére épül, éppen ezért nemcsak a két nép sürgető ér­dekeinek felel meg, hanem va­lamennyi ország érdekeivel egy­bevág. A moszkvai tárgyalásokkal kapcsolatban Gustáv Husák elv­társ, a CSKP KB főtitkára nyi­latkozatot adott a Rudé právo szerkesztőségének. Husák elv­társ többek között megállapí­totta: „A szovjet vezető képvi­selők következetesen osztály- és internacionalista pozíciókból tárgyaltak Nixon amerikai el­nökkel, és a közösen jóváha­gyott összehangolt külpolitiká­nak megfelelően védték nem­csak a Szovjetunió, hanem a többi szocialista ország érde­keit is. A tárgyalások célja a szocializmus, valamint a béke ügyének megszilárdítása és a nemzetközi biztonság megerő­sítése volt.“ NAGY NYÁRI VERSENYÜNK! NAGY NYÁRI VERSENYÜNK! NAGY NYÁRI VERSENYÜNK! Kongresszusra készülünk, Szo­cialista Ifjúsági Szövetségünk első kongresszuára, amely két­ségkívül jelentős esemény lesz minden SZISZ-tag, minden fia­tal életében. Alig két év telt el azóta, hogy megalakult egy­séges Ifjúsági szervezetünk, de e rövid idő alatt jó munkát vé­geztünk. A kongresszus előtt pedig még Inkább fokozódott az ifjúság aktivitása. E fokozódó aktivitás jegyé­ben Indítjuk el ma a Csehszlo­vák Rádió magyar szerkesztő­ségének népszerű ifjúsági mű­soréval, a Kontaktussal nagy nyári versenyünket. Az a szán­dék vezérelt bennünket, hogy érdekes vetélkedő formájában elmélyítsük a hallgatók és ol­vasóink Ismereteit, közhasznú társadalmi munkára serkentsük őket. A kérdéseket is úgy válogat­tuk össze, hogy a verseny Iz­galmai közben megismerjék ha­ladó Ifjúsági és munkásmozgal­munk, példaképünk, a szovjet Komszomol és a Szovjetunió, valamint a világ haladó Ifjúsá­gi mozgalmának harcos hagyo­mányait. Versenyünk nyolc héten át tart majd, és aki figyelmesen követte és követi a Kontaktus adásait és lapunk tartalmát, az könnyen megbirkózik a kérdé­sekéi. A nyertesekre értékes díjak várnak, amelyek ' jegyzé két lapunk más helyén közöl­jük. Minden helyesen megválaszolt kérdést egy ponttal jutalma­zunk, és a nyilvános sorsolás­nál a legtöbb pontot elért hall­gatókat és olvasókat vesszük tekintetbe. A válaszokat minden forduló után egyenként vagy nyári versenyünk végén egy­szerre is beküldhetltek a Kon­taktus (Bratislava, Zochova 3) vagy szerkesztőségünk címére. Sok sikert és hasznos idő­töltést! ELSŐ KÉRDÉS A Szocialista Ifjúsági Szövet­ség első kongresszusára készü­lünk, amely kétségkívül jelen­tős esemény lesz ifjúsági szer­vezetünk életében. Értékeli a SZISZ kétéves munkájának eredményeit, és ki­tűzi az elkövetkező évekre szó­ló legfontosabb feladatokat. Szocialista Ifjúsági Szövetsé­günk azonban nem alakult lég­üres térben, hanem haladó Ifjú­sági mozgalmunk harcos múlt­jának követője. Tavaly, február 20-án ünne­peltük a Csehszlovák Köztársa­ság területén alakult első egy­séges marxista ifjúsál szerve­zet megalapításának ötvenedik évfordulóját, amely maradékta­lanul magáévá tette a Kommu­nista Ifjúsági Internacionál é feltételeit. Nevezzétek meg ezt a szerve­zetet hivatalos nevén, vagy úgy, ahogy harcos példaképe, a szovjet fiatalok szervezete után bevonult a köztudatba! MÁSODIK KÉRDÉS Csehszlovákia Kommunista Pártja XiV. kongresszusa elfo­gadta népgazdaságunk tovább­fejlesztésének nagyarányú ter­vét, az ötödik ötéves tervet. Az ötéves terv első évét si­kerrel zártuk, fellendült a ter­melés, és nagyjából kiláboltunk abból a gazdasági hanyatlásból, amelybe az 1968. évi ellenfor­radalom sodorta az országot. Egy pillanatig sem pihenhe­tünk azonban babérjainkon. A CSKP februári plénuma ismét hangsúlyozta, hogy társadal­munk legfontosabb feladata népgazdaságunk továbbfejlesz­tése; az összes tartalékok moz­gósítása, az eszközök jobb ki­használása, a műszaki és mun­kafegyelem megszilárdítása. A Szocialista Ifjúsági Szövet­ségen belüi ml Is hatékonyan kivesszük részünket a népgaz­daság továbbfejlesztésére irá­nyuló igyekezetből. A Szocialista Ifjúsági Szövet­ség keretein belül már hosz- szabb ideje folyik egy mozga­lom, amely a rejtett artalékok feltárására, az energiával és tüzelőanyaggal való takarékos­kodásra, a munkaerkölcs és fe­gyelem megszilárdítására össz­pontosul. Nevezzétek meg e mozgal­mat! NYÁRI VERSENYÜNK TO­VÁBBI FELTÉTELE: A mellékelt megrendelőlapon rendeljétek meg az Oj Ifjúsá­got vagy hosszabbítsátok meg az év végéig lapunk előfizeté­sét. Régebbi előfizetőink egy új előfizető szerzésével is teljesít­hetik versenyünk eme feltéte­lét. A megrendelést a posta bé­lyegzőjével ellátva küldjétek be az Dj Ifjúság címére, Bratisla­va, Pražská 9. MEGRENDELŐLAP Kötelezem magam, hogy az 1972-es év második felére (jú­lius 1-től) megrendelem az Oj Ifjúságot: Név Lakhely Otca, hsz. Járás Az előfizetőt szerezte A posta bélyegzője NAGY NYÁRI VERSENYÜNK! NAGY NYÁRI VFRSFNYÜNK! NAGY NYÁRI VERSENYÜNK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom