Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-11 / 15. szám

A nemzeti jövedelem és elosztása A társadalom által egy bizonyos idő alatt (rendszerint egy év) létrehozott új értéket nevezzük nemzeti jövedelemnek. A_jtem- zeti jövedelem a társadalmi termény része, mégpedig az a része, amely az elhasznált és felhasznált termelőeszközök értékének a leszámítása után marad. (Társadalmi terménynek egy bizonyos idő — egy év — alatt megteremtett anyagi javak összességét nevezzük.) Naturális értékben kifejezve, a nemzeti jövedelem a személyes és társadalmi fogyasztás cikkeiből, valamint a terme­lés fokozására szolgáló termelőeszközökből áll. Értékét a szük­séges termény és a terménytöbblet képezik. A nemzeti jövedelem az egyetlen forrás, melyből a társadalom a létéhez szükséges javakat, és a nemzetgazdaság fejlesztéséhez szükséges eszközö­ket biztosítja. A lakosság életszínvonala és a gazdasági fejlődés a nemzeti jövedelem nagyságától és struktúrájától függ. Ezért a szocialista társadalom célja a nemzeti jövedelem állandó nö­velése. A nemzeti jövedelem nagysága a termelőmunka mennyi­ségétől (ezt a termelők száma és a munkaidő tartama szabja meg) és a társadalmi termelékenységtől függ. A nemzeti jöve­delem növekedésének irama a nemzetgazdaság fejlődésének leg­hitelesebb mutatója. A terv szerint az 1971—75-ös években Cseh­szlovákiában 5,Š százalékkal, Szlovákiában 7,2 százalékkal növek­szik évente a nemzeti jövedelem. A növekedés főleg a terme­lékenység fokozásával érhető el. Amíg 1969-ben a termelékeny­ség 84,5 százaléka részesedett a nemzeti jövedelem növelésében, addig az említett években ez a szám 95 százalékra emelkedett. A nemzeti jövedelem mozgása három szakaszon megy át. Ezek: a megteremtés, az elosztás és újraosztás. Az elosztás és újra­osztás ésszerűségétől függ a tervszerű szocialista termelés ki­bővített reprodukciója.. Az elosztás jellege a termelési módtól függ. A kapitalista termelési mód a saját lényegével határozza meg az ésszerűtlen elosztást, lehetővé teszi, hogy a kapitalisták kis csoportja eltulajdonítsa a nemzeti jövedelem nagy részét. A szocializmusban az egész nemzeti jövedelem a dolgozóké. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nemzeti jövedelmet maradékta­lanul a termelők között osztják el. Az elosztásnak az objektív szocialista gazdasági törvényszerűségből kell kiindulnia. A nemzeti jövedelem elosztása a szocializmusban két fázisban történik. A megteremtésénél az első rész, a szükséges termény­nek felel meg. Ide tartozik a termelők bruttó bevétele, amelyet munkájuk mennyisége és minősége szerint kapnak. Lényegében ez a termelésben dolgozók pénzbeli és naturális juttatása, vala­mint az egyéni gazdálkodók termelésének az összege. A nemzeti jövedelem másik része a többlet-terménynek felel meg. Ez az össztársadalmi szükségletek fedezését és a termelés fokozását szolgálja. Ezért társadalmi elosztási alapnak nevezzük. Ezen alapok konkrét formái a forgalmi adó, a termelésbői szár­mazó jövedelem adója, a betegbiztosítási járulék, különböző szol­gáltatások díja, stb. A nemzeti jövedelmet tehát az első fázisban maradéktalanul két részre osztják. Az egyéni és társadalmi elosztás alapjára. Ezt nevezzük a jövedelem elsődleges elosztásának. A nemzetgaz­daság irányítási rendszerében ez az elosztás oly módon tökélete­sedik, hogy hovatovább összhangba kerül a társadalmi, csopor­tos és egyéni érdekekkel. A nemzeti jövedelem termelési szakaszán történő elsődleges elosztásánál a társadalmi szükségletek teljes mivoltukban nem vehetők figyelembe. Ezért ezt a nemzeti jövedelem elosztásának második fázisa követi: az új felosztás. Ezt általában ezek az átcsoportosítások jellemzik: 1. A lakosság — az államnak. Ide tartoznak az adók és egyéb járulékok, melyeket a lakosság fizet az államnak. A takarék- pénztári betétek, adósságok, kölcsönök törlesztése, stb. 2. A társadalom — a lakosságnak. Ezek a nem termelésben dolgozók bérei, nyugdijak, ösztöndíjak, a takarékpénztári betétek kamatjai, táppénzek, szociális segélyek stb. 3. Az üzemek és szervezetek között. 4. A lakosság között. Ezeknek eredménye a jövedelem újraelosztása. Ez az egyéni vagy a társadalmi jövedelem javára történhet. Ez attól függ, melyik átcsoportosítás! kategória van túlsúlyban. Az elosztási folyamat megkívánja a különbözöl elosztási módok kialakítását. Ide tartozik az állami költségvetés, kölcsönök jut­tatása, adó és bérpolitika stb. Ezek közül a leglényegesebb az állami költségvetés. Ezen megy keresztül a nemzeti jövedelem túlnyomó része. Ez az ország alapvető pénzügyi terve, melyet minden évben a Nemzetgyűlés hagy jóvá. Ezáltal törvény jel­leget, kap és minden szervezet számára kötelezővé válik. A költ­ségvetés kimutatja azt a pénzügyi helyzetet, amely az állam, az üzemek és a társadalom /tagjai között jön létre, vagy már létrejött. A szocialista társadalom nem fejlődhetne, ha nem te­remtene ilyen egységes pénzügyi alapot. Ennek az eszközeit használja ki a társadalom a termelés fokozására, a dolgozók kulturális és szociális szükségleteinek kielégítésére, és a nem termelő szféra fejlesztésére. A termelés, elosztás, újraelosztás és fogyasztás bonyolult fo­lyamatának az eredménye: a társadalom végleges jövedelme. Ezt a jövedelmet különböző társadalmi szükségletiek kielégítésére használják fel. Ebből a szempontból a nemzeti jövedelmet az akkumulációs és a fogyasztási alapra osztjuk fel. Az akkumulációs alap a nemzeti jövedelemnek az a része, ame­lyet a termelés bővítésére használnak fel. Ez az alapja a nem­zetgazdaság fejlődésének. A fogyasztási alap az a rész. amelyet a lakosság életszükség­leteinek kielégítésére használnak fel. Ez három formában törté­nik: 1. A lakosság személyes fogyasztása. Ide tartoznak azok a fo­gyasztási cikkek és szolgálatok, amelyek a lakosság fizetéséből és más pénzbeli juttatásokból folynak be. 2. A lakosság szolgáltatására létesített intézmények. Ezek a lakosság igényeit elégítik ki, de az igénybevevők nem az egyéni jövedelmükből fedezik a költségüket. 3. A társadalom fogyasztása. Ide tartoznak az össztársadalmat szolgáló intézmények: az állami igazgatási szervek, nemzetvéde­lem, tudományos kutatás stb. Az akkumulációs és a fogyasztási alap egymáshoz való aránya döntő fontosságú. A megfelelő arány egyensúlyban tartása a szo­cialista gazdálkodás egyik legbonyolultabb kérdése. Oj Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalata % Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, PrBžská S. Telefon: 485-41-45. Postafiék 30 • Főszerkeszt 6: dr. STRASSER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tlačiarne 01 # Előfizetési díj egész évre 52.— Kčs, félévre 26.— Kés # Terjeszti e Pos ta Hirlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesltönél vagy postahivatalnál % Kéziratokat nem őrziink meg és nem küldünk vissza • A lapot külföldre a PNS Cstredná expe­dícia tlaCe, Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. 48 útján lehet megrendelni. A múlt év végén beszá­moltunk arról, hogy a Csehszlovák Rádió ma­gyar adásának Ifjúsági szocialista munkabri­gádja védnökséget vál­lalt a brestovecl (Szilas) ifjú­sági szervezet fölött. Megígér­tük, hogy Időröl-ldöre beszámo­lunk a két szervezet együttmű­ködéséről. ígéretünkhöz híven legutóbb ismét ellátogattunk a kis csal­lóközi faluba. Na meg azért is, VIRÁGZÓ EGYÜTT Dénes György költő hogy tanúi lehessünk a két szervezet újabb közös akciójá­nak. Ezúttal Dénes György költő, a rádió szerkesztője látogatott el a brestovecl fiatalok közé, hogy beszámoljon életéről, mun­kásságáról, költészetéről, a cseh­szlovákiai magyar irodalom helyzetéről, személyes terveiről, költői elhivatottságáról. Sok szerzői esten, Író-olvasó talál­kozón vettem részt, de olyan meghitt, közvetlen légkört, mint legutóbb Brestovec, még sehol sem tapasztaltam. jakál István, a rádió magyar adásának főszerkesztője ás Győri László szövetkezeti elnök A kultúrházat kivétel nélkül fiatalok, SZISZ-tagok, kisiskolá­sok töltötték meg. Azok, akik­hez közel áll Dénes György a gyermek és Ifjúsági szerző köl­tészete. Kézről-kézre járt a mi­krofon, hozzáértésről, őszinte érdeklődésről, versszeretetről tanúskodtak a záporeső kérdé­sek. Dráfi Mátyás, a Matesz mű­vésze Dénes György néhány versének és humoreszkjének előadásával varázsolta még él­vezetesebbé, színvonalasabbá a felejthetetlen estét. És ez nem volt a múlt év októbere őta, amikor hivatalo­san Is megpecsételték a barát­ságot, az első Ilyen jől sikerült közös akció. A szövetkezet fennállásának 20. évfordulója alkalmából, ha­zai és külföldi művészek ven­dégszereplésével, a rádió nagy­szerű műsoros estet adott a brestoveci közönségnek. Még ma Is emlegetik a faluban. A rádió fiataljainak támoga­tásával sikerült újra életrekel- teni a gazdag hagyományokra visszatekintő brestovecl szín­játszást. Klímlts Lajos, a rádió rendezője irányítása alatt ta­nulták be Lovicsek Béla Vég­állomás című színművét. A szín­darabot Baloňon (Balóny) és Okoőon (Ekecs) Is bemutatták, és mindkét helyen sikert arat­tak. A sikereken felbuzdulva most úgy tervezik, hogy hama­rosan felújítják a bemutatót. Ml történt még a faluban, il­letve a SZISZ szervezetben leg­utóbbi látogatásunk óta? Mii valósítottak meg a tervekből? — kérdeztem Koncz István SZISZ élőktől. — Lassan megélénkül a szer­vezet tevékenysége. Ennek egyik megnyilvánulása a színdarab betanulása volt. Már nem is emlékszem, mikor játszottak leg­utoljára Brestovec színdarabot, pedig nálunk a műkedvelő szín­játszásnak valamikor virágzó hagyománya volt. Kétségkívül a rádiósoknak köszönhetjük, hogy végre-valahára sikerült kitör­nünk a bűvös körből. Mi lett a tűzoltószertárral, amelyet a hnb ígért nektek? — Megkezdtük ugyan a rend- zunk egy toldaléképületet. Az behozását, de rájöttünk, hogy anyagot a szövetkezet adja. A nem érdemes. Nagyon rossz ál- többit ml csinálnánk. A fiúk benne vannak. — További terveitek? — Eleinte arra törekedtünk, hogy könnyed, szórakoztató te­vékenységgel töltsük az időt. Most szeretnénk végre figyel­met szentelni az eszmei-poíitl- kai nevelésnek is. Ebben is a rádió ifjúsági szervezetére aka­runk támaszkodni. A későbbiek­ben egy nagyszabású közös ki­rándulást tervezünk. Brestovecen a község elöljá­róságától kezdve az egyszerű szövetkezeti tagig vagy kisisko­lásig mindenki elismeréssel be­szél a helyi ifjúsági szervezet és a rádió fiataljainak együtt­működéséről. György László szö­vetkezeti elnök is ismételten hangsúlyozta, hogy minden tá­mogatást biztosít a fiataloknak. Koncz István SZISZ elnök lapotban van. De ígéretet kap­tunk György László szövetkezeti elnöktől, hogy a kultúrház mel lé társadalmi munkával felhű A pénz nem számit. Az em­berek elégedettsége a íontosl Palágyi Lajos a szerző felvételei Brestuveci fiatalok figyelmesen hallgatják a költő élménybe­számolóját KÉPVISELŐK ISKOLÁJA Az olvasók az elmúlt időszakban többször olvashattak Brati­slava fejlesztéséről és új területi elrendezéséről. Ez lényegé­ben abból Síit, hogy több régebbi önálló város melléki közsé­get a fővároshoz csatoltak, s hogy a régi, apró körzeti bi­zottságok helyett négy új, nagyobb körzetet, s a feladatok elvégzésére pedig nagyobb Körzeti Nemzeti Bizottságok ala­kultak. Ekkor jött létre Bratislava II. Körzeti Nemzeti Bizottsága is. A régi és „régi-új" városrészek mellett jelenleg még saját hnb-kal rendelkező községeket is, mint Pod. Biskupice és Vrakufla (Pozsonypüspöki és Vereknye) hozzá csatoltak. A hnb, s a községek hnb-a, valamint új képviselőinek a feladatai nem csekélyek, s ezért most iskolázáson vesznek részt, hogy még jobban és hatékonyabban tudják majd végez­ni munkájukat. amire múlt képviselőknek szüksé­gük van, vagy lesz. — Milyen meggondolások alap­ján válogatták ki és állították ösz- sze az iskolázás tananyagát és előadásait? — Részben politikai, részben pe­dig szakmai meggondolások alap­ján. Az volt a szándékunk, hogy a képviselőket megismertessük munkájuk politikai aszpektusaival, s hogy legalább részben betekin­tést nyerjenek a nb munkájába. Mint képviselők ugyanis a leg­különbözőbb problémákkal találkoz­hatnak és találkoznak is majd. Szükséges, hogy ilyenkor, ha eset­leg még nem ismerik a probléma megoldásának mikéntjét, legalább azt tudják, hogyan kell eljárniuk. — Hány képviselő vett részt az iskolázáson, és hogyan értékeli az elvégzett munkát? — A részvétel mind a két tur­nusban több mint kielégítő volt — összesen mintegy 150 képviselő vett részt rajtuk, s ez már egymagá­ban is mutatja, hogy komoly fe­lelősségérzettel jöttek, s az isko­lázáson Is nagyon fegyelmezettek voltak. Minden előadás után vita következett, s a képviselők érdek­lődésére jellemző, hogy egyik-má­sik előadást, Illetve az utána kö­vetkező beszélgetést alig tudtuk befejezni. Ladislav Valíčekot régóta isme­rem, de úgy hiszem, rajtam kívül mások is, hiszen 1963 óta a Pod. Biskupice nb mellett működő la­kásszövetség elnöke. Az iskolázást Emília Nittmanno- vá, a Bratislava II. Körzeti Nem­zeti Bizottsága Személyzeti és Ká­derpolitikái osztályának a vezető­nője készítette elő és vezette. Milyen szándékkal szervezték és rendezték meg a körzet képvise­lőinek az iskolázását? — A párt központi bizottsága, Bratislava VNB és a II. Körzeti Nemzeti Bizottságának a határoza­tai is köteleztek erre. De az isko­lázásra azért is szükség volt, mert a választások alkalmával sok új és fiatal képviselő került a megbízot­ti testületbe. Ahhoz, hogy meg tud­ják állni a helyüket, mint képvi­selők, politikai és szakmai tudás­ra van szükségük, s az iskolázás arra hivatott, hogy legalább rész­ben megadja nekik azt a tudást, Emília Nlttmannová — Hány lakást adtak át eddig? — 1968 óta 48-at. — És hogy lesz ezután? — Ügy vélem, sokkal jobb lesz. Van 600 tagunk, s 1975-ig 400 új lakásra van tervünk. Vagyis jelen­leg jő időszakba jutottunk, hiszen már megkezdték a II. Körzeti Nem­zeti Bizottság területén az új, Me­dzi járky (Árokköz) és Dolné hony (Alsó dűlő) lakótelepek építését. Ladislav Yaliček S mi tervünk pedig épp ezekre a lakótelepekre szél. — Mint képviselő, mennyiben tudja elősegíteni a Jakásszövetség ügyét? — Már maga a tény, hogy részt veszek a nemzeti bizottság munká­jában, nagyon jelentős. Mindenről tájékozódom, és aki tudja. Ismeri a problémákat, az könnyebben tud beleavatkozni a dolgok menetébe. Minden alkalmat felhasználok, hogy képviseljem a szövetség ügyét és elősegítsem polgáraink lakás-ellá­tásának kérdését. — Ezen kívül még milyen fela­datai vannak a nemzeti bizottság­ban? — Az Igazat megvallva, nem ez az elsődleges feladatom, Én va­gyok ugyanis a mezőgazdasági bi­zottság elnöke, s mint Ilyennek sokkal több és felelősségteljesebb munkája van. Persze, enyhíti a fe­lelősséget és kisebbíti a feladato­kat az a körülmény, hogy az Egy­séges Földműves Szövetségnek ma már jó vezetői vannak, és hogy egyre több a szakképzett mező­gazdászunk. íme, egy kis ízelítő a fiatal kép­viselő munkájából, feladataiból, —O— , Jégh Árpádnét a nőszövetség képviselői jelölték, s biztosították a választási bizottságot, hogy meg­állja majd a helyét. 1965 óta a nőszövetségben dol­gozik minden komolyabb megmoz­dulásban része volt, s közben be­jelentetlenül egyszer sem hiányzott a munkahelyéről. Igaz, gyakran betegeskedik, kény­telen fürdőkbe járni, de munkájá­tól így sem válik meg. Sőt, már az elvtársak javasolták is, hogy áthelyezik, de ő nem egyezik bele, mert szereti a kollektívát, amely­ben dolgozik, és bár nehéz a mun­kája, azt Is nagyon kedveli. A főváros, tehát Bratislava II. Körzeti Nemzeti Bizottságában a- zónban nemcsak a nőket képviseli, hanem magát a gyárat a Slovnaít n. v.-ot és annak minden dolgozó­ját. Ezen kívül, bár erre külön fel sem hatalmazták, szülőfaluját, Pod. Biskupicét is képviseli, hiszen most a város űj területi elrendezése után az is a városhoz, sőt éppen ahhoz a körzethez tartozik, amely­ben lakik, s amelyek a nemzeti bi­zottságban is benne van. Tagja a polgári bizottságnak és az ellenőrző bizottságnak is. Sőt, talán már az az idő sincs messze amikor a CSKP tagjává válik: — Nem azért, mert képviselőnő vagyok, nem azért, mert ez talán személyileg előnyt jelenthet, hanem mert Így még jobban tudom majd képviselni a nőket — vallja. Kü­lönben, elég régen gondolkodom ezen. Meghánjrtam-vetettem a kér­dést, hiszen aki párttag, annak na­gyobb a felelőssége, annak még többet kell dolgoznia, s a társa­dalmi munkában is jól meg kell állnia a helyét... Jégh Árpádné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom