Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-11 / 2. szám
Köteles Edit Kerekes Márta Básti Teri Balogh Mária Zvolenszky Ica LÁNYOK A PINCE FENEKEN Milyen farosa is az élet. Az ember azt hinné, hogy a szőlészet, a borászat elsősorban a férfiak „tudománya“. Aztán beállít egy szőlészeti szakiskolába, és egy egész sereg fndrászkisasszony külsejű láov- nyal találja magát szemben. A- karatlanui az emancipációra, meg más ehhez hasonló kétélű fegyverre gondol, de lelke mélyén azért égy érzi, hogy fejtetőre állt a világ. Aztán mégis rádöbben, hogy nem fordult fel a világ, az élet szolgált már nagyobb meglepetésekkel is, és minden csoda csak három napig tart. S ha egy kicsit őszinte önmagához, akkor beismeri, hogy ez is pusztán a hiúságát sérti; hogy fme megint beférkőztek valahová (ezt a gyengébb nemre értettem, amice), ahol eddig azt hittük, mi viseljük a kalapot. Efféle gondolatok foglalkoztattak a minap, amikor betoppantam a viničkyi (Szőlőskel szőlészeti szaktanintézetbe. A legtöbb olvasónak, persze, halvány fogalma sincs, hol fekszik ez a község, vagy város, vagy micsoda, ezért szükségesnek tartom elmondani, bár e- szem ágában sincs helyleirást nyújtani. Ha elárulom, hogy az enyhe domboldalon lapuló iskola a jellegzetes Sátorheggyel néz farkasszemet, akkor a „bortudományokban“ (hogy tudomány-ó, de még mennyire!) jártas halandónak máris ösz- szefut a nyál a szájában. No de ne csigázzuk a kedélyeket .a Sátorhegy Sátoraljaújhely fölött emelkedik, ott terem a borok királyából, a jó tokaji a- szúból is a legjobb, de a nemzetközi egyezmények értelmében a határ innenső oldala, többek között a viničkyi határ is szabályos tokaji körzet. Ezzel nyilván már mondtam valamit. Az igazat megvallva, nem a legjobbkor toppantunk be az iskolába kísérőmmel, Paulicz- ky Péterrel, a SZISZ trebišqvi járási bizottságának titkárával. Közvetlenül érkezésünk előtt kisebb palotaforradalom volt az ifjúsági szervezeetben. Leváltották az elnököt (lány volt, stílszerűen), amiről a járási bizottság titkára is csak ott értesült. ' ; Hogy miért került sor az el nők leváltására? Arra kértek, ne írjam meg, jóformán jelentéktelen kihágás miatt. Beszéltünk a volt elnök kel, túl szigorúnak tartotta s tagság döntését, de nem nehez telt, sőt megígérte, segíti az új vezetőséget. Elvégre mégiscsak 6 a tapasztaltabb. Az éj elnök, Básti Teri is megjegyezte, nem olyan eget rengető ügy ez. Lezártnak tekinthetjük. E nem várt intermezzó után nyomban az az érzésem támadt, hogy lám csak, ezeket a lányokat nemcsak a bor érdekli. A közélet, a politikai e- semények és minden, ami köröttük történik. Mivel három évre e kis Bodrogközi falucskához kötötte 6- ket a sors (amitől nincsenek éppen elragadtatva), amelyben eléggé szürkén és eseményte lenül telnek a napok, elhatározták, hogy pezsgőbb életet teremtenek maguk körül. Időnként rövid színdarabokat, jeleneteket tanulnak be. Ezzel szórakoztatják nemcsak magukat, de a falu és a szomszédos községek közönségét is. Nagyszerű műsort készítettek például a választás előtti kampányra. A SZISZ-tagok politikai iskolázása is kifogástalanul folyik, ami egyrészt a SZISZ járási bizottságának az érdeme, hogy ügyes, tapasztalt előadókat küldött az iskolába. Véletlenül csupa olyan lány társaságába kerültem a Ili. osztályból, akik a legutóbbi választásokon szavaztak elő szőr. Kérdésemre, hogy milyen érzés volt először választani, többnyire feszélyezetten válaszoltak. De így is kiéreztem a hangjukból, jólesik, hogy az embert már komoly felnőtt számba veszik. Ritkán fordul elő, hogy a magamfajta országjáró ember idegen környezetben földijére akad. Zvolenszky Ica szőkébb pátriámból, szüleim lakhelyéről, Bielből (Bély) származik, ahol eléggé jól ismerem a helyi viszonyokat. Neki szántam a kérdést, hogy mit tenne, ha történetesen megválasztották volna képviselőnek. — Először is minden erőmmel azon lennék, hogy községünkben új kultúrház épüljön, aztán rendbe hoznám egy kicsit a falut, a fiataloknak klubot létesítenék. Mert nálunk elég szépen keresnek az embe rek, mindenük megvan, de nem mindig élnek úgy, ahogy egy mai embernek kéne. Ez így nagyon szépen hangzik. Reméljük, hogy a felsorolt problémákat a megválasztott képviselők nélküle is megold ják. No de egy kicsit eltértem a tárgytól. Elvégre szőlészeti és borászati iskolában vagyunk. Már kezdettől fogva viszketett a nyelvem, hogy megkérdezzem a lányoktól, vajon szeretik-e a bort? — A bort nem szeretni keil, hanem inni — vágta rá mókásan a kis bogárszemü Kerekes Márta, és a többiek hangos nevetésben törtek ki. Egy kicsit már meg is bántam, hogy ugratni próbáltam őket, de ha egy férfiember lányok társaságában belekezdett valamibe, akkor ne fújjon ta- karodőt. Éppen ezért tovább fűztem a szót az iménti hang nemben. — Hát aztán meg tudjátok- e állapítani, hogy melyik a jó bor? — Meg — vágta rá gondolkodás nélkül valamelyikük mert rossz bor nincs, csak jobb. Ezt már hallottam valahol, de így is megállapíthattam, hogy az ugratással itt nem sokra megyek, és jobbnak láttam komolyra fogni a szót. Megkérdeztem például, hogy elégedettek-e mindennel? Milyen lehetőségek vannak kedvteléseik űzésére, szabad idejük hasznos eltöltésére, szórakozásra. sportolásra? Szívből fakadó sóhajok kíséretében elmondták, hogy e téren eléggé korlátozottak a lehetőségek. A fain kicsi, szinte nem is képes magáévá fogadni az iskolát Nem csoda, hogy a lányok e- léggé feszélyezetten és kényei metlenül érzik magukat e kör nyezetben. Talán ebből ered. hogy meglehetősen férfias sportágakban igyekeznek vigaszt keresni. Labdarúgócsapatot alakítottak, elég tűrhetően játszanak. Sajnos, ezt is csak úgy szórakozásból űzik, mert a környéken nincs női bajnokság. A SZISZ járási bizottságán megígérték, hogy talán az új idénytől szerveznek. Meglátjuk. Kiváló eredményekkel dicsekedhet még a céllövő csapatuk. Már Magyarországon is járt, és szép sikert aratott. A továbbiakban azt is elárul Iák, hogy a legtöbbjüknek tu lajdonképpen esze ágában sem volt szőlészeti iskolába menni. Csak miután nem maradt más választásuk, ide jöttek a Bőd rogközbe. Időközben még megtudtam, hogy a növendékek zöme távoli vidékről származik. Básti Teri például Tahtiból (Tajti), Kerekes Márta Rožňa várói (Rozsnyó), Köteles Edit Turnianska Nová Vesről (Tornaújfalu). Balogh Mária Hosti- céről (Gesztete) került az iskolába. Közvetlenül a faluból egyetlen növendéke sincs az iskolának, pedig ez baj, nagy baj, mert az illetékes szervek már régebben tervbe vették a tokaji körzet fejlesztését, és hát idő múltán kell majd a jó szakember. No de térjünk vissza az i- ménti problémához. Minek is választották hát leendő híva tásnku) a szőlészetet és borászatot, ha semmi vonzalmat nem éreztek iránta? — Hát az ügy van, hogy i- dőközben megszerettük ezt a szakmát — mondta ki valahá- nyuk nevében Köteles Edit. — Olyan szakma ez, amelyet nem lehet nem szeretni. Meg aztán nemcsak szőlészetet és borászatot, hanem kertészetet is tanulunk. Elmondták még azt is, eléggé sajnálják, hogy ez az iskola nem érettségivel zárul, »őt. nincs is Szlovákiában magyar nyelvű szőlészeti iskola, amely teljes középiskolai képesítést nyújtana. Kár, nagy kár, men akkor bizonyára több értelme volna a tanulásnak. E kérdésben a tanárok is azon a véleményen vannak, hogy jó lenne középfokúvá ütni az iskolát. Az illetékesek figyelmébe a- jánlom. Ezzel egy egész sereg lány kérelmét tolmácsolom. De biztosra veszem, hogy akkor a fiúk számára is vonzóbb lenne a szőlészeti és borászati hivatás. PALAGY1 LAjOS A TÉNYEK BESZÉLNEK Aki csak hírből Ismeri az ún. nyugati életformát, az könnyen hajlamos arra, hogy mindent rózsaszínben lásson, ami a fejlett kapitalista országokban történik. Mintha ott fenékig tejföl lenne az élet, mintha ott munka nélkül is mindenkinek az ölébe hullana a jómód, fény, pompa és gondtalan élet. A burzsoá képeslapok, a televízió és a film munkatársai azonban messze elkerülik a nyomortanyákat, szegény munkásnegyedeket, amelyek lakóinak keményen meg kell küzdeni a mindennapi kenyérért. A felületes, sőt elfogult szemlélő nem látja a munkanélküliek millióit, az élet perifériájára szorult embereket, akiknek a sorsa nemegyszer az állaténál is szánalmasabb. Pedig ez is a nyugati életformához tartozik, A felületes szemlélő továbbá arra is hajlamos, hogy nálunk mindent sötét színekkel ecseteljen. Az 1968-as politikai válság éveiben sokan bedőltek a nyugati burzsoá sajtó és a felelőtlen hírharangok propagandájának, és elhagyták hazájukat, hogy a nyugati Kánaán előnyeit élvezhessék. Azóta sokan visszatértek, és szégyenkezve bár, de bevallották, hogy tévedtek. A rózsaszínnek nagyon sok árnyalata van, de odaát nem hiányzik a legsötétebb fekete szín sem. Sokan tárnék haza napjainkban is, és sokakat I csak hiúságuk és szégyenérzetük tart vissza attól, hogy ! megtegyék a döntő lépést. Akik újra Itt vannak közöttünk, nem győzik hangsúlyozni — ami már azelőtt is nyilvánvaló volt —, hogy a fel- szabadulás óta hihetetlenül sokat fejlődött hazánk, s nincs miért szégyenkeznünk a világ előtt. Most Induló sorozatunkban kézzelfogható tényekkel, statisztikai adatokkal, statisztikai adatok összehasonlításával szeretnénk bizonyítani, hogy az élet minden szakaszán milyen gyökeres változások álltak be szocialista országépítésünk kezdete óta. Hogy az ipari termelésben a világ legfejlettebb országai közé tartozunk, ahhoz nem fér kétség. A legelvakultabb burzsoá sajtó is elismeri. És sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ipari termékeinknek sokszor nagyobb a becsülete külföldön, mint itthon. Pusztán az a tény, hogy ipari termelésünk 1937-hez viszonyítva 7,2-szeresére nőtt, önmagáért beszél. Ilyen arányú fejlődést a Szovjetunió, a szocialista államok és néhány fejlődő ország kivételével senki sem ért el. Megkell i azonban jegyezni, hogy Csehszlovákia ipari termelése már 1937-ben is magas szinten volt, és ha abszolút számokban fejeznénk ki a fejlődés arányát, talán a nyomunkba sem léphetne senki. Egyszerű szavakkal a következőképpen fejezhetnénk ki & ezt az óriási fejlődést. Tavaly rövid két hónap alatt, pon- j tosabban 36 munkanap alatt Iparunk éppen annyit tér- ■ melt, mint 1937-ben az egész év folyamán. Még szembetűnőbb azonban a felszabadulás óta beállt fejlődés. Csupán 1948 óta, tehát dolgozó népünk végleges győzelme után, 5,6 szeresére fokozódott hazánk ipari termelése. Az sem másodrendű kérdés, hogy ipart termelésünk fejlődése a felszabadulás óta töretlen volt — a kisebb gazdasági nehézségektől eltekintve —, míg a burzsoá köztársaság idején időnként súlyos gazdasági válság ráz- kódtatta meg a népgazdaságot. Akkoriban a munkások és nincstelenek százezrei vándoroltak külföldre megélhetés után Ma nálunk mindenkinek biztosítva van a munkalehetőség, sőt népgazdaságunk némi munkaerőhiánnyal küzd. Mindent egybevetve bátran elmondhatjuk, hogy hazánk Ipart nagyhatalom. Az egyszerű megállapítás helyett azonban hadd érzékeltessük a világban elfoglalt helyünket néhány további ténnyel. Mfg 1937-ben az egy főre eső acél- termelésben a 9. helyen voltunk, ma a 4. helyre kerültünk A nyersvastermelésben ugyanakkor a nyolcadik helyről az ötödikre ugrottunk. Az egy főre eső villamosenergia termelésben ugyan nem állunk ilyen előkelő helyen, de a téren is sokat fejlődtünk: az 1937. évi 21. helyről a 16. helyre kerültünk. Viszont egy főre számítva — a Német Demokratikus Köztársaság után — a legtöbb szenet termeljük a világon. P. L. Következik: Rövid visszapillantás a múlt évre 158. Valaszkay Szilvia 158. Gál Tibiké M7. Hrabovská Beata 159. Majernik Józsika 164. Patinák Imike 165. Szeif Attila 166. Kevezsda Tibor 167. Bors Palika 160. Fujasz Agnes 162. Bukovič Jarko Tfinmnnimrinnri ........... mm 163. Zima Ingrid 181. Andrássy Valter
