Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-21 / 12. szám

10 I* Ogy látszott, hogy mi sem ár­nyékolhatja be Klaus Altmann-nak, a tekintélyes családapának a bolí­viai Transcontinental S. A. cég képviselőjének nyugodt perui éle­tét. A bolíviai hatóságok által ki állított szolgálati útlevele sok gondtól megóvta. Feleségének, Re­gina asszonynak a magashegyi ha Pazban megromlott egészsége is helyreállt Peruban. Altmann ké­nyelmesen berendezkedett a Limá­tól 14 kilométerre fekvő Chacla- cayoo rancson, és már el is felej­tette volna bolíviai kellemetlensé­geit (társai kínafakéreg eladásá­val kapcsolatban beperelték). Az­tán egyszeriben kitört a vihar. A francia Aurore-ban egy közlemény jelent meg, amely azt állította, hogy Klaus Altmann és Klaus Bar­bie, az egykori lyoni Gestapo-fő- nök egy személy. A perui lapok eléggé szellőztették a hírt. Klaus Barbie a háború idején nemcsak egyszerűen parancsokat teljesített, hanem különös ügybuz- góságot tanúsított. Akik ismerték még abból az időből, azt állítják, hogy előszeretettel mondogatta: — „Az embernek át kell itatódnia a tisztátlanok vérétől.“ Parancsára ezreket végeztek ki gázkamrák­ban. Kedvelt szórakozása volt a foglyok kínzása. Eichmannal e- gyütt ô kapta a megbízást, hogy számolják fel a francia ellenállás egyik legnagyobb központját, a lyonit. Nem akartam az utcán kérdése­ket intézni Altmannhoz. Az újság­írók szoros gyűrűbe zárták. Elég volt hallani a kérdéseikre adott válaszokat. — Franciaország az ön kiada fását követeli. Mi a véleménye ró­la? — Túloznak... Csak azt mond­hatom, hogy sohasem szolgáltam a Gestapónál. A második világhábo­rú idején Oroszországban, Hollan­diában. Franciaországban harcol­tam, amint ez eszménveimmel össz­hangban volt Ml harcban álltunk, ezt npm kell eltelettem — mond­ta oktatg8tón — Megfenyegették a náciellenes szervezetek? — Megfenyegettek? — kérdez vissza. — Értsék meg: kellemet­len helyzetben vagyok. Valaki té­vedésből másnak tarthat, rám tör­het... Írják meg. hoev én nem vol­tam Gestano-főnök Csak a Wehr­macht századosa voltam — hajto­gatja türelmét vesztve és meggyor­sítja léDteit. Nyomban elhangzik az utolsó kérdés- — tárnában a- kar maradni? — A következő héten Bolíviába megyek, de állandóan le akarok telepedni Peruban. A feleségem nem egészséges... Ez a beszélgetés január 25-én Lima központiában hangzott el. Január 27-én Klaus Altmann két rendőr kíséretében elhagyta a pe rut fővárost és a bolíviai határ fe­lé hajtott. A lényéé az. boov ja­nuár 26-án a lapok közölték — hogy a lyoni hatóságok kérték a francia kormányt, követelje Alt­mann kiadását. Egyidejűleg Mün­chenből Limába repült egy nő, aki okmányokkal tudta bizonyítani, hogy Barbie és Altmann egy és ugyanazon személy. Beata Klars- feld, akit a helyi lapok náciva­dászként emlegetnek, sovány, élén­ken koncentráló, kiegyensúlyozott teremtés. Csak annyit mondott, hogy nem tévedett, a fényképek összehasonlítható tanulmányozása azt bizonyítja, hogy Barbie és Alt­mann valóban egy személy. A A bolíviai rendőrség ezer dollár óvadék ellenében szabadon enged­te Klaus Altmannt, aki azóta nyom­talanul eltűnt. Az eset világszerte nagy feltűnést és felháborodást keltett, mert Altmann, illetve Klaus Barbie, Lyon hírhedt Gestapo fő­nöke ezek szerint megint elkerül­te ai igazságszolgáltatás kezét. Egy francia bíróság még 1947-ben távollétében halálra ítélte. A bo­líviai kormány nem teljesítette a franciák kiadatási kérelmét. Ké­pünkön Barbie egykor és ma. müncheni bíróság valódiaknak is­merte el a bizonyítékokat. Barbie 25-30 év előtti fényké­pein és Altmann 1971-es fényké­pein a fülek, szemöldökívek, a száj körvonalai azonosak. Altmann és Barbie születési adatai is meg­egyeznek. Uta Altmann, Klaus Alt­mann lánya, a müncheni egyete men történt beiratkozásakor azt vallotta, hogy Kasselban született, de a város anyakönyvében nem szerepel. Születési adatai viszont megegyeznek Uta Barbie adataival. Georg az okmányok szerint 1946. december 11-én Lipcse közelében született, viszont állítólagos szü­lőhelyén róla sincsenek adatok. Barbie felesége 1946. december 11- én fiút szült, akit Klausz-Georg Barbie-nek neveztek. Egyébként Altmann feleségének leánykori ne­ve Regina Wilheim, Barbie fele­ségének meg Wilms. A francia kormány január 29- én Altmann kiadását kérte a perui kormánytól, de Altmann ekkor már átlépte a bolíviai határt. A január 30-i vasárnapi lapok képtelennél képtelenebb feltevése­ket közöltek Altmann leleplezésé­vel kapcsolatban. Egyesek azt ál­lítják, hogy a Der Speider nevű, a volt nácikat védelmező szerve­zet kegyvesztettje lett. A Correo szerint Altmann azért lett kegy- vesztett, mert megtagadta a hall­gatás díjának megfizetését. A ná­cik barátai nemcsak védelmezik őket, hanem jól is keresnek vé­denceiken. A rádió szerint Alt­mann La Pazban már az Interpol két rendőrének oltalma alatt áll. Beata Klarsfeld Banzer bolíviai elnöktől akarja kicsikarni Alt­mann kiadását... —• Nem lehet békén hagyni a- zokat, akik tízezrek és százezrek haláláért bűnösek — mondotta el­utazása előtt az újságíróknak. (Komszomolszkaja Pravda) , r. i TMi a mmm IV A közelmúltban lőtték jel a Cape Kennedy-i amerikai űrállomásról a Jupiter jelé a Pioneer-10 űrhajót. Mint a nyugati sajtóügynökségek je­lentik, az űrhajó külső oldalán szem­betűnő helyen elhelyezik „a Föld la­kóinak üzenetét“ a Tejútrendszer e- setleges, értelemmel jelruházott lé­nyei számára. A Pioneer-10 lesz az eddigi leg­gyorsabb űrhajó, a Jupiterig az utat 52 000 kilométer óránkénti sebesség­gel teszi meg. A Föld-Hold távolság­gal egyenértékű távolság megtételé­hez az űrhajónak mindössze 11 órá­ra lesz szüksége, ellentétben az Apol­lo űrhajókkal, amelyek ezt a távól- ságot három nap alatt tették meg. A Pioneer űrhajó 1973 decemberé­ben ér a Jupiter közelébe, ahonnan is fényképeket és egyéb tudományos adatokat közvetít majd a Földre az óriás-bolygóról. A bolygó gravitációs ereje ugyanakkor még jobban fel­gyorsítja majd az űrhajó sebességét, így a Pioneer-10 lesz az első űrhajó, amely elhagyja naprendszerünket, és több millió éves, talán örök utazásra indul a kozmikus térben, s felkere­si galaktikánk olyan övezeteit, ahol talán értelmes lények élnek. Ez ad­ta az ötletet az űrhajón elhelyezett üzenethez. Az üzenet tulajdonképpen szuggesz- tív képek sorozata, amelyeket egy 23-15 centiméter felületű aranyozott alumíniumlapra véstek. A képek az emberi civilizációról hivatottak be­számolni. A központi kép egy férfit meg egy nőt ábrázol s a rajz hang­súlyozza kezüket, az alkotó munka szimbólumát. Hogy „meggondolkoz- tassák" az esetleges földön kívüli megfigyelőket, akik elfognák az űr­hajót, egy további kép a semleges hidrogénatom két fizikai állapotát szemlélteti vázlatosan, minthogy a kettő közötti energetikai különbség az idő és a távolság mérésének e- gyetemesen elfogadott mértékegysé­ge a szóban forgó frekvenciák és hul­lámhosszok révén. Más rajzok a pul- zárokat, ezeket a kozmikus „rádió­adókat“ hivatottak tudományos nyel­vezettel sugalmazni, továbbá a Napot, a naprendszert stb. A NASA szakemberei szerint sem­mi akadálya, hogy az űrhajó több százmillió éves utazást tegyen a Tej­útrendszerben és ílymódon 3000 fény­évnyi távolságra jusson el a Földtől. Minthogy pedig a lap, amelyre az ü- zenetet vésték, rendkívül ellenálló, a csillagközi térségben pedig elenyésző a korróziós részecskék száma, a Föld üzenetét egykoron talán felfogják majd, sőt meg is értik. Miközben a Pioneer-10 úton van, változatlanul az érdeklődés homlok­terében állnak a Mariner-9 űrhajó által közvetített Mars-felvételek. E- gyik legutóbbi felvételen töredezett vonal húzódik a kráterek között, a- mely egyes tudósok szerint kiszá­radt folyóvölgy is lehet. Mégiscsak léteznének tehát Mars-csatornák? S valamikor lett volna élet a ma ha­lott bolygón? Csupa kérdőjel. Közben Moszkvából türelmetlenül i várjuk a Luna-20 kísérlet eredménye­it. Mint a Tudományos Akadémia koz­mikus kutatóintézetének egyik szak­embere bejelentette, a kőzetmintákat a Luna-20 egy rendkívül figyelemre méltó kontinentális térségről vette, o- lyan völgyből, amely nem katakliz­mák során alakult ki, így valószínűt­len, hogy talaját más vidékek kőze­tei „szennyezték" volna és ezért dön­tő módon befolyásolhatják a Hold struktúrájára vonatkozó ismeretein­ket. Az ember fantáziáját mindig izgat­ta a tengerek titokzatos világa. Meg is tett minden annak feltárására. S az ismerkedés napjainkban is szinte óránként produkál valami érdekes­séget. A lengyel geológusok például nem­rég a Keleti-tenger fenekén kálisóte- lepeket fedeztek fel; az amerikai Scripps Oceánográfiai Intézet kuta­tói meglepően nagy héliummennyi­ségre bukkantak 140 vízpróbában, a- melyeket a keleti Csendes-óceánból több ezer méter mélységből hoztak felszínre. De ugyancsak ennek az in­tézetnek a munkatársai 6000 m mély­ségben fúrásokat végeztek, hogy az onnan felhozott alapkőzetekből álla­pítsák meg az óceánok korát. A Szovjet Tudományos Akadémia csendes-óceáni Óceánkutató Intézeté­nek egyik munkatársa megállapítot­ta, hogy Japán 100 millió évvel ez­előtt még nem volt különálló sziget. Más szovjet tudósoknak meg sikerült feljegyezni a Csendes-óceánban élő lazacok és tarisznyarákok hangját. A tengerek világa azonban még sok rejtélyt tartogat, ezért a kutatásokra mind nagyobb figyelmet fordítanak az egész világon. A moszkvai Bányászati Főiskolán a tengerfenék talajkincsei­nek kitermelésével kapcsolatos kér­dések tanulmányozására kutatólabo­ratóriumot rendeztek be, mert kide­rült, hogy a szovjet tengerpartok ún. selfterületei egész sor ásványi kin­cset rejtenek magukban. Franciaor­szágban pedig Jacques Cousteau ó- ceánkutató tervei alapján rendeztek be egy 65 m hosszú 2 m átmérőjű acélcsőben víz alatti laboratóriumot, melyet aztán 2500 m mélységbe en­gedtek le. Ám nem kevésbé volt érdekes az a kísérlet, amelyet nemrég öt női bú­vár segédletével hajtottak végre a Karib-tengerben, a Virgin-szigeteknél. A TEKTITE 11 elnevezésű progra­mot a Nemzetközi Űrhajózási Bizott­ság (NASA) szervezte. A tudósok ar­ra voltak kíváncsiak: kisebb emberi csoportok hogyan viselkednek, ha hosszabb ideig együtt kell élniük, dolgozniuk — feszültséggel teli kör­nyezetben. Az ilyen megfigyelések, információk nagy segítséget nyújt­hatnak a jövő űrhajózási programjá­hoz. A „TEKTITE“ kitűnően felszerelt és 50 lábnyi mélységben jól izolált tar­tózkodási hely volt az öt nő számá­ra. így az Űrhajózási Bizottság meg­bízottjai alaposan megfigyelhették a búvárok közösségi viselkedését, s azt is, hogy miként állják meg helyüket a hétköznapi munkák végzése köz­ben. Értesülések szerint a kutatók az eredménnyel elégedettek. Bátorság és edzettség kell a mélytengeri kutatáshoz A Szovjetunió egész hajóflottát tart fenn tudományos, ku­tatási célokra. Képünkön a Szergej Korolev akadémikus nevét viselő kutatóhajót láthatjuk. Nem kevesebb mint 1200 labora­tórium működik a fedélzetén. Düsseldorfi tervezők agyalták ki a képen látható, piramisra emlé­keztető lakóházat. Alapjának 43, míg legfelső emeletének mindösz- sze 15 méter az átmérője. Egye­lőre nem tudjuk, hogy mi ebben a pláne. CSONTTÖRÉS GYÓGYÍTÁSA ULTRAHANGOKKAL Dr Norman Shumway amerikai orvos, a stanfordi egyetem pro­fesszora René Leriche-díjat kapott a szívátültetés terén elért ered­ményeiért. A díjat a Moszkvában nemrég megkezdődött 24. nemzet­közi sebészkongresszuson alapítot­ták. A Robert Denis-díjat Msztyi- szlav Volkov szovjet traumatoló- gusnak ítélték a csonttörés gyó­gyítása ultrahangokkal című mun­kájáért. A Szovjetunióban már 500 műtétet végeztek sikeresen. gHMWMHBQBMHIMnMHSSVUiu JlWUHaUU^ ÍSRNHnDBNaMI SUGÁRVESZÉLY 140 KILOMÉTER MAGASSÁGBAN Dél-Amerika keleti partja és Afrika délnyugati partja közt, az Atlanti­óceán déli része fölött van egy olyan terület, amelyben Földünk mágneses erőtere aránylag gyen­ge. Ennek a jelenségnek nagy ha­tása van a légkör állapotára is Tudvalevő, hogy a Föld légköré nek felső része, az úgynevezett magnetoszféra, más néven Van AI- len-öv, olyan részecskékből áll. amelyeknek mozgását a Föld mágneses erői irányítják. Ezek az erők akadályozzák meg, hogy a maguetoszférából eredő részecs­kék behatoljanak a légkör alsóbb rétegeibe, a legtöbb helyen nem .is jutnak 400 kilométernél k fe­lébb a Föld felszínéhez. A Dél-Atlanti-óceán fölötti gyen­ge mágnesességű területen azon­ban más a helyzet. Ott a magne- toszférából eredő részecskék 140- 160 kilométeres föld feletti ma­gasságokig is eljutnak, és az űr­hajósok ott már ebben a magas­ságban is ki vannak téve a ve­szélyes sugárzásoknak, míg a Föld többi része fölött a légkör­nek ezek a rétegei még veszély­telenek. A különös jelenség okait még nem sikerült felderíteni, csak azt állapították meg, hogy a lég­kör e rétegének föld feletti ma gassága az idő folyamán változik Atommeghajtású áramfejlesztő Az Egyesült Államokban olyan atonmeghajtású generátort készítették, amelyet tervezői kisfogyasztói használatra szán­tak. A másfél tonnás generátor egyszeri töltéssel 5. évén át szolgáltat 2,5 kilowatt elektromos áramot. Az amerikai atom- erő-bizottság megrendelésére ugyanilyen rendszerű generáto­rokat gyártanak önműködő meteorológiai állomások, világító tengeri bóják és mesterséges holdak elektromos energiaellá­tásira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom