Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-14 / 11. szám

v m Már több mint egy éve hét­ről hétre minden szombat dél­után pontosan 14 órakor a fia­talok számára különösen isme­rős zenei bevezető csendül fel a Cehszlovák Rádió magyar adá­sának hullámhosszán. Jelzi a népszerű ifjúsági adás, a Kon­taktus kezdetét, amelyre — nem túlzás — egész héten tü­relmetlenül várnak a csehszlo­vákiai magyar fiatalok, és mint a későbbiekből majd kitűnik — nemcsak ők. A Kontaktus minden bizony­nyal a magyar adás legnépsze­rűbb állandó műsorszáma. Ha valaki, vagy valamilyen elmés, pontos műszer ellenőrizhetné, mikor hányán hallgatják a szó­ban forgó adást, akkor a Kon­KONTAKTUS Szabőné Bodnár £va taktus sugárzása idején kétség­kívül magasba szökkenne a gra­fikon görbéje. Nem kétséges, hogy érdekesen és ügyesen megszerkesztett műsor szól az említett Időpontban a fiatalok­hoz. Tanúja voltam a Kontaktus születésének. Vagy ha nem tű­nik szerénytelenségnek — bá­báskodtam is egy kicsit az új műsor születésénél. Emlékszem azokra a napokra, mindannyian szorongva figyeltük: vajon élet­ben marad-e a gyerek? Vajon befogadja-e a fiatal rádióhall­gatók népes családja? Nos, a feszültség pár héten belül feloldódott. A gyerek élet­ben maradt, sőt lábra kapott, és életerős legénykévé cserepe­den. A Csehszlovák Rádió magyar adásának vezetősége, nevezete­sen Jakál István főszerkesztő, a Kontaktus értelmi szerzője, azzal engedte útjára az adást, hogy az általános politikai kon­szolidáció korában vonzó, él­vezetes formában támogassa az akkor újjáéledő egységes ifjú­sági szervezet a Szocialista Ifjú­sági Szövetség, ezen keresz­tül Csehszlovákia Kommunista Pártja programját. Hogy mennyiben váltotta be a hozzáfűzött reményeket a Kontaktus? Bátran elmondhatjuk, hogy ha- nem is száz százalékban — mert hát ki tarthat igényt az abszolút tökéletességre —, de a lehető legnagyobb mértékben teljesítette küldetését. Ez ter­mészetesen az egész szerkesz­tői gárda érdeme. Beleértve Halgas Karolina rovatvezetőt, Nagy Árpádot és Szabóné Bod­nár Évát, a műsor szerkesztőit, a munkatársakat és azt a sok száz hallgatót is, akik időnként papírt, tollat ragadtak, hogy tudósítást küldjenek, megírják észrevételeiket vagy esetleg csak egy-egy szám eljátszását kérjék. Ezekből a levelekből idővel egész szép halmaz gyűlt össze. Tavaly összesen 13 816 levél ér­kezett a Kontaktus címére. Eb­ből 1703 Magyarországról, 30 a Szovjetunióból, 16 Romániából. Nagyon sok levél érkezik szlo­vák és cseh hallgatóktól, akik azt írják, hogy bár a szöveget egyáltalán nem, vagy csak rész­ben értik, azért minden héten szívesen meghallgatják a mű­sort. Az idén tovább tart a leve­lek inváziója. Januárban 1460, februárban 1983 levél érkezett a Kontaktus címére. Ennél több levelet a műsor fennállása óta egyszer sem kaptak. Tavaly márciusban írtak legtöbben, 1779 hallgató fogott tollat. A szerkesztők kis dolgozó- szobája időnként vetekszik a bratislavai főposta elosztójával. Türelmes és fáradságos mun­kát igényel a levelek elolvasá­sa, osztályozása. Kíméletesen, érzékenyen kell bánni minden egyes levélíróval, mert bárki könnyen megsértődik. A Kon­taktus szerkesztői azonban ez­úton is elnézést kérnek a hall­gatóktól, hogy nem válaszolnak a levelekre. Ez egyszerűen fi­zikailag lehetetlen. Ugyancsak lehetetlen, hogy hetente felol­vassák minden egyes levélíró nevét és címét, mert ez eset­ben a hatvan perces műsoridő a nevek és címek felolvasásá­val telne el. Szolgáljon nekik kárpótlásul, hogy a sugárzott zeneszámok mindenkihez szől­Nagy Árpád nak. Sajnos, mint mondották, néha az az érzésük, hogy egye­sek nem a zeneszámokra kíván­csiak, hanem csak a nevüket akarják a rádióból hallani. Bármennyire fáradságos is a levelekkel való munka, a szer­kesztők elárulták, hogy azért szívesen csinálják. Tulajdonkép­pen a levelek sokasága a mun­kájuk tükre. Nos, eszerint a Kontaktus nyugodtan a tükörbe tekinthet. A levelek tartalma és hang­neme széles skálájú. Van közte szemrehányó is, a hallgató azért méltatlankodik, mert nem hallotta a műsorban a nevét. Ahogy már említettük, az ösz- szes kívánságnak gyakorlatilag lehetetlen eleget tenni, A leg­több levél tartalma azonban felmelegíti a szerkesztő szívét. Mint például az alábbi kis ver­sike Bárkái Bébitől PleSivecről (Pelsőc): „Isteni klassz ez az adás, / csak így tovább, csak így tovább.“ Vagy egy másik: „Huszonkét éves villamosvezetőnő vagyok. A Kontaktus a legkedveltebb műsorszámom. Gyakran szom­baton is szolgálatban vagyok, a villamoson tilos a rádiózás, de a Kontaktus műsort még így is meghallgatom. A megállók­nál, míg az utasok felszállnak, lehalkítom a rádiót, majd újra felerősítem. Nagyon szeretném, ha meghallgatnám az „Akit a harangok mentettek meg“ című számot, villamosvezetőnő jeli­gére. Munkájukhoz sok sikert kívánok a hetes villamosról.“ Ereklyeként őrzik Szécsl Pál, a népszerű magyar táncdaléne- kes levelét, illetve azt a lemezt, amelyet leveléhez mellékelt. Íme a levél: „Tisztelt Szerkesz­tőségi Bizonyára csodálkoznak levelemen, de azért remélem, nem veszik rossz néven jelent­kezésemet. Na de hadd kezd­jem az elején. Ez év augusztu­sában rádióztam, s egyszer csak egy adóra bukkantam, ahol ma­gyar és külföldi'slágereket hal­lottam egymás után, magyar nyelvű szövegekkel összekötve. Azt rögtön észrevettem, hogy kívánságműsorról van szó, csak azt nem tudtam, milyen adót hallgatok, miután sem a Kos­suth, sem a Petőfi adó hullám­hossza nem lehetett. Egyszer csak a kedves hangú szpíkernö elmondta, hogy a Kósza szél cí­mű dalt az én előadásomban nem tudja lejátszani, miután nincs a birtokában a lemez. Így jutottam arra a gondolatra, hogy miután Prágán utazom ke­resztül (Kubába repülök a Stú­dió 11-gyel és Sárosi Katival 3 hétre], megragadom az alkal­mat, és eljuttatom önöknek és a kedves rádióhallgatóknak ezt a lemezt, Kérem, fogadják tőlem szeretettel! Még csak annyit, hogy ha esetleg máskor ilyen problémájuk lesz, kérem, írjanak nekem, és ameny- nyire tőlem telik, igyekszem Önöknek segíteni. További jó munkát kívánok, a kedves rá­dióhallgatókkal együtt Önöket is üdvözlöm. Szécsl Pál, Buda­pest, XI. Bocskay u. 12. II. 6.“ Szécsi Pál figyelmessége vég­telenül kellemesen érintette a szerkesztőséget. A Kontaktus a- zonban közeli kapcsolatban van a legtöbb magyar énekessel. Valahányszor hazánkban jár­nak, megszólalhatják őket éle­tükről, legközelebbi terveikről. Időnként a budapesti rádió munkatársai készítenek egy-egy beszélgetést magyar előadómű­vészekkel. Hogy melyik volt a Kontak­tus tavalyi slágere? Kiugró slágerről nem beszél­hetünk. Ahogy változott a top­lista, úgy változott hónapról hó­napra az egyes számok nép­szerűsége. Januárban a Metró: Kócos kis ördögök, februárban Gott: Má první láska, március­ban Ivan Krajíček: Kazacsok, áprilisban Szécsi Pál: Kósa szél című száma vezetett. Nyáron ismét Szécsi Pál tört az élre V „mixelö-asztalnál“ Klimits La­az Egy szál harangvirág“ című p*TT ... .TT ..... J. - .v ó Hykisch Éva dallal. Szeptemberben Hronec Žltá rieka, majd Koós fesztivá­lt száma a Kapitány volt a leg­népszerűbb. Aztán feltűnt a Chirpy, Cheep, Cheep, és so­káig utcahosszal vezetett a töb­bi szám előtt. Az év vége felé Koncz Zsuzsa Várj, még sötét lesz és Jiíí Kom Jen tíše spát című számát kérték a legtöb­ben. A Kontaktus méltatása nem lenne teljes, ha nem említenénk meg Szabó Tibor nevét, aki kez­dettől fogva a műsor szerkesz­tője volt, de február 1-től más beosztást kapott. Munkájáért az egész ifjú hallgatóközönség ne­vében köszönet jár neki, de a műsor többi munkatársának és Szpíkerének is. Az ő munkájuk is kétségkívül hozzájárult ah­hoz, hogy szombaton 'délután színvonalas és tanulságos mű­sort hallgathatnak a fiatalok. Az ő munkájukról azonban al­kalomadtán riportban számo­lunk be. Mik a Kontaktus legközelebbi tervei? A műsor összetételében külö­nösebb változásra nem kerül sor. Egyelőre megfelel Így, ilyen formában. A legfontosabb küldetését, hogy hozzájáruljon a fiatalok eszmei-politikai ne­veléséhez, maradéktalanul tel­jesíti. A zenei részben — a hall­gatók jóvoltából — időnként túlságosan gyakran ismétlőd­nek egyes számok. Ezért a szer­kesztőség az utóbbi időben igyekszik minden héten egy- egy új számot műsorra tűzni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeket a szá­mokat a fiatalok hamar meg­kedvelik. Máskülönben a SZISZ I. or­szágos kongresszusa előtt a Kontaktus és az Oj Ifjúság szer­kesztősége egy nagyszabású, többfordulós közös vetélkedőt készít. Erről azonban a meg­felelő időpontban még részlete­sen beszámolunk. A műsor neve, a Kontaktus, azt jelképezi, hogy a magyar adás munkatársai közeli kap csolatot akarnak kiépíteni az ifjúság széles tömegeivel. Ügy hiszem, sikerül is. Palágyt Lajos Lelkes Júlia és Petro Sándor, a Kontaktus szpíkerei A vendég Kozár Tiborral, a SZISZ dt/őkai alapszervezetének tagiával, a nitrai Járás ifjú­sági konferenciáján ismer­kedtem meg. A tanácskozáson meghí­vott vendégként vett részt, és amikor afelől érdeklőd­tünk, hogy minek köszönhe­ti ezt a megtiszteltetést — 9 válaszként felsorolta a tisztségen. Többek között tagja a dtjčkai alapszerve­zetnek, tagja az ifjúsági szövetség járási plénumá­nak és a mezőgazdasági fia­talok tanácsának, az ősszel beválasztották a nitrai járá­si bizottság elnökségébe stb. Meglehetősen soknak tűnik ennyi funkció, de ha egy kicsit a dolgok mögé né­zünk, rájövünk, hogy ö vég­ső soron egy tisztséget tölt be: mindenhol a fiatalokat képviseli, az 6 ügyüket se­gíti. Szóval nem véletlen, hogy meghívták öt a ta­nácskozásra. — Milyen célal jött a kon­ferenciára — tesszük föl a kérdést. — A munkám megkívánja az állandó tájékozódást; fi­gyelnem kell magát a moz­galmat, foglalkoznom kell a fiatalok gondjaival, problé­máival, hogy kellő időben és helyen segítségükre s e- gész társadalmunk segítsé­gére lehessek. Számomra a konferencia is ilyen alka­lom. Határozatai rám is kö­telezőek. Az elkövetkező t- döszakban ők fogják meg­szabni az én tevékenysége­met is. — Mint fiatal, új képvise­lőnek milyenek a tapaszta­latai? — Eddig igen kellemes ta­pasztalatokat szereztem. A nemzeti bizottságok minden szinten arra törekednek, hogy segítsék a fiatalokat, és ilyen körülmények kö­zött igazán jó dolgozni. — Milyen problémával ta­lálkozott eddig, és hogyan oldotta azt meg? — A járási nemzeti bizott­ság egyik értekezletén fel­merült a népkönyvtárak kér­dése. Sok helyütt elhanya goltak, éveken keresztül senki sem törődött a helyi könyvtárak könyvállományá­val, még kölcsönző órákat sem tartottak stb. A jelen­levő elvtársak eléggé el vol­tak keseredve, s nem is t- gen látták ebből az áldat­lan helyzetből a kiutat. En — néhány szervezet tevé­kenységét véve alapul — javasoltam, hogy fordulja­nak az ifjúsági szövetség a- lapszervezetethez, azok bi­zonyára tudnak és akarnak is segíteni. Így is lett, a plé­num elfogadta a javaslato­mat, és feladatul adta a já­rási nemzeti bizottság isko­la- és művelődésügyi osztá­lyának, hogy javaslatom a- lapján dolgozza ki a prob­léma megoldásának módját. Az első eredmények már je­lentkeznek Is. — Személyes problémák­kal is felkeresik a fiatalok? — Igen, bár csak rövid ideje vagyok a képviselő­jük, bizalommal fordulnak hozzám. A minap lakásügye végleges elintézését kérte egy házaspár. Sikerült n dolgot kedvezően elintézni. Egy másik fiatal, akit jól ismerek, s aki az ifjúsági szervezetben aktívan dolgo­zik, talán saját hibáján kí­vül, bajba került. Kiállók ér­te, mert úgy érzem, az én szavam segíthet, s egy ren­des emberért vállalok fele­lősséget. — Van valamilyen mun­kamódszere? — Egyelőre ilyenről még nem beszélhetek, de annyit elmondhatok, hogy gyakran találkozom, tanácskozom vá­lasztóimmal, s javaslataikat, figyelmeztetéseiket flgyé- lembe veszem, véleményü­ket kikérem. —nih— új ifjúság 3 DOHÁNYELVONÖ KORA Prágában, a Spálené ut­cai tbc kórházban megnyílt hazánk további, legnagyobb dohányelvonója. A tanácsa- adó egyelőre azok számára működik, akiket az orvos va­lamilyen oknál fogva eltil­tott a dohányzástól. Szíve­sen foglalkoznak azonban mindazokkal, akik hajlandó­ságot mutatnak arra, hogy megszabadulnak a káros szenvedélytől. A prágai ta­nácsadó nem az első és e- gyetlen hazánk területén. Hasonló működik — több, mint tíz éve — Hradec Krá- lovén, Brnóban, Kolínban, Jesenfkben és másutt. Ezek az Intézmények biztató e- redményeket értek el a do­hányzás elleni küzdelemben. A statisztika szerint a pá­ciensek 80 százaléka bizo­nyos időre, 30-40 százaléka pedig teljesen felhagyott a dohányzással. Az Egészség- ügyi Minisztériumban már tervbe vették, hogy minden nagyobb városban létesíte­nek dohányelvonó tanácsa­dót. KORONGJAINK BECSÜLETE Nemcsak jégkorongozótnk szereznek hazánknak dicső­séget, hanem maguk a ko­rongok is, amelyekkel a népszerű sportágat játsazák. A Dolné Vestenlce-1 gumi­gyár a világ 30 országába szállít korongokat. Tavaly közel ötmillió korongot gyártottak, ebből több mint kétmilliót külföldre expor­táltunk. Az export 90 szá­zaléka a jégkorongozás ős­hazájába, Kanadába Irányult. További üzleti partnereink közé tartoznak az Egyesült Államok, Svédország, Norvé­gia és Finnország. A Dolné Vestenlce-1 korongokat na­gyobb nemzetközi viadalon az 1985. évi tamperei világ- bajnokságon használták elő­ször. Nagyon meg lehettek vele elégedve, mert azóta minden világbajnokságon ezt használják, és Dolné Vestenlce-1 korongokkal játsszanak majd a közelgő prágai világbajnokságon is. HÁJASODUNK Szlovákiában vészjóslóan magas, 58,6 kiló az egy fő­re eső évi szalonnafogyasz­tás, 1936-ban mindössze 21.1 kilő szalonnát ettünk éven­te, de e fejlődés nem vi­gasztal, mert a szalonna túlzott fogyasztása egész­ségtelen. Étrendünkkel más­különben is baj van. Túlsá­gosan sok sertéshúst fo­gyasztunk. A sertés- és mar­hahúsfogyasztás aránya: 67,5:32,5 százalék. Az e- gészséges étrend 49,4 : 50,6 százalékos arányt követel­ne. BRATISLAVAI TULIPÁNOK AMSTERDAMBAN Március 30-a és október 1-e között rendezik a tuli­pántermesztés fővárosa, Am­sterdam közelében a Flo- riade 1972 elnevezésű nagy­szabású nemzetközi kerté­szeti kiállítást, öt világrész kertészei mutatják be mun­kájuk eredményét a mint­egy 70 hektáros kiállításon. Megtisztelő számunkra, hogy Bratislava, pontosabban a Kertészeti és Üdülési Szol­gálat (ZARES) Is névszerin­ti meghívót kapott. A bra­tislavai kertészek neve e- gyébként nem ismeretlen a kertészvilágban. Évente 4-5 nemzetközi kiállításon is részt vesznek. Reméljük, hogy Amsterdamban Is ö- regbítik kertészetünk jő hír­nevét. IP) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom