Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-10 / 32. szám

I Irrad. A felkelő nap suga­rai pirosra festik az ég fel­hőbárányait. Kéken csillog­nak a házak ablakszemel, s szinte pillanatról pillanat­ra megelevenedik az egyetlen hosszú utca, amelyet évszázadok óta Kisú]- falunak neveznek. Korán kezdődnek itt a napok, korán a munka; főleg nyáron — aratás, gyümölcsérés ide­jén. Ilyenkor nincs szombat és nincs vasárnap, csak tengerként hullámzó gabonatáblák, terhük alatt roskadozó barackfák, gondozásra váró szőlőtő­kék vannak. Induljunk el ml is a munkába sie­tő emberek nyomában, vessünk egy pillantást mozgalmas életükre, ismer­jük és szeressük meg őkett 1. Terhük alat roskadozó barackfák... Valóságos barackerdő... A fák alatt gyümölccsel megrakott vagy félig ü- res ládák, a létrákon a klsújfalul szölészcsoport tagjai. Fiatalok és vi­dámak. A csoport fele húsz éven a- luli. A legfiatalabb közülük Simon Erzsi: — Hány éves vagy? Tizenhat. Tavaly fejeztem be az ál­talános iskolát. Azóta itt dolgozom. — Jó tanuló voltál, mehettél vol­na tovább tanulni. Nem bántad meg, hogy Itthon maradtál? — Nem bántam meg, nagyon szere­tem a munkám. £s nemcsak én va­gyok ebben a csoportban tizenhat éves, vannak Itt többen az osztály­társaim közül. Jól érezzük itt magun­kat A csoportban fiatalasszonyok, csa­ládanyák is vannak: Kovács Irmus huszonhét éves fiatalasszony, hétéves fia van. — Ilyenkor, nyáron, szünetel az Is­kolában a tanítás. Ki vigyáz most a gyerekre? — A két nagymama közül valame­lyik mindig magához veszi, ha én munkában vagyok. De írjon inkább Sári néniről, neki három családja van! Mészáros Sára — mindenki Sári nénije; pedig még nagyon fiatal: har­minchárom éves. — Sári néni hol hagyja Ilyenkor a gyerekeket? — Természetesen a nagymamánál.. — Azt okvetlenül írja meg, hogy Sári néni a csoport humoristáját — szól közbe Takács Margit — Min­dig tud valami jót és vicceset mon­dani. Mellette sose unatkozunk. Ha befejeződik a barackidény, ha­marosan beköszönt majd a szüret A kisújfalul szőlészet évi terve huszon­két vagon — azaz egy hektárra nyolcvanöt métermázsa — szőlő. — Szeretnénk teljesíteni — mond­ja csöndesen Takács Margit. Meggyőződésem, hogy teljesítik. A- hol ennyi dolgos kéz van, ott so­hase lehet baj. S a kisújfalui szőlész­EGY FALU EGY NAPJA csoport — Udvardi Ferenc és Varga János csoportvezetők irányításával — lelkiismeretesen, jól végzi munkáját. 2. de Itt-ott már cseréptető Is felra­gyog a délutáni verőfényben. A pin­cék előtt a kidOntött vastag fatör­zsek pádként szolgálják gazdájukat. Az egyik ilyen „pádon“ ' lögélö Bu­csl is munkájára indul. Szemében fia­talos fény ragyok, fölötte boldogan táncol egy lepke. ' 5. ■ ■ helyi kisvendéglőben Szendl ■ I Vilma néni szolgálja tel a 14 frissítőket. J[ I — Hány embert szolgál ki naponta, Vilma néni? — Rengeteget... Pontosan csak úgy állapíthatnánk meg, ha valaki odaáll- na az ajtóba számolni. A helybelie­ket még csak megjegyzem, de yan idegenforgalmunk is, nagyon sok ember Jár hozzánk. — Amint látom, a frissítő Italok közül a sört veszik legjobban. Hány liter sör fogy el naponta? — Mikor hogy: van, amikor keve­sebbet adunk el, van úgy, hogy töb­bet. Nem akarok sokat mondani: kö­rülbelül négyszáz liter mindennap el- fogy­— Köszönöm szépen, Vilma néni. Vlszontlátásral Forzlk az út: traktorok és kombáj­nok vonulnak rajta. Tombol a nyár, szőkén hullámzanak a gabonatáblák; aratásra várnak. — Az árpát mind learattuk. Ép­pen ma készítettem el az elszámo­lást — újságolja Sárai Eszti pénz­táros a szövetkezet Irodájában... — Különben nem vagyunk egyedül. A Krnovl Állami Gazdaság hét kom­bájnt küldött segítségünkre. A traktorok már búzát szállítanak. Jajgatnak, nyögnek a motorok, nagy nehezen vonszolják maguk után a drága terhet. Azt hiszem, félelemre nincs ok. A föld errefelé bőségesen terem. So­hasem ismertek itt „hét szűk esz­tendőt“. S az aranysárga búzame-ző megadóan hajtja sokmillió kalászte­jét a kombájnok elé. 4. y.... „„ H töl szépségű erdőn át a fa- ^ lu leghangulatosabb helye, a Szőlőhegy felé. Hamaro­san apró házikók tűnnek fel: a boros­pincék. Legtöbbjük még nádfedeles, esi Mihály bácsival beszélgetek: — Hány éves, Mihály bácsi? — Hetvenegy. — Akkor már nyugdíjas. — Nem vagyok nyugdíjas, ón szo­ciális segélyt kapok. Mert a nyugdíj meg a szociális segély között különb- sé' van: a nyugdíj mindig magasabb. — Mit csinál itt, M'bály bácsi? — Most éppen pihenek. Van itt a hegyen egy kis hagymám, azt aka­rom fölszedni. Kötözni is kellene, meg öt petrence szénát lehordani 1- de a pincéhez. A barackot Is sze­retném leszedni, de attól félek, hogy már egy szemet se találok a fán. — Sokan vannak most a Szőlőhe­gyen. Azt hittem, aratás idején nem találok itt ennyi embert. — Vannak itt mindig; főleg öre­gek. Tudja, az aratás mostanában már nem ''oglalja úgy el az embere­ket, mint azelőtt. Régebben Ilyenkor mindenki a mezőn volt. Most meg el­végzik a munkát a gépek. Hangyabolyként nyüzsög a Szőlő­hegy: köfiznek, permeteznek az em­berek. A hetvenegy éves Mihály bá­„Valakl kell, hogy szeressen, Amikor kell, megöleljen...“ Forog a lemez. Koncz Zsuzsa éne­kel. A falu ifjúsági klubjában vagyunk. — Két éve alakultunk, világren­gető terveink voltak — mondja Do­bál Erzsi, a klub jelenlegi elnöke, — Tv-t akartunk venni, külön könyv­tárat berendezni, de sajnos a falusi fiatalok elég passzívak. Jelenleg csak magnónk és lemezjátszónk van. f ■ ajnos, a fiatalok passzivitá­■ sán nemigen segíthetünk. |l Remélem azonban, hogy i­dővel ők is megváltoznak. Ezzel a reménnyel búcsú­zom a kisújfalui fiataloktól, és sok sikert kívánok munkájukhoz. —0­Késő este van. Nyugovóra tértek az emberek. Jó éjszakát, Kisújfalul VARGA ERZSÉBET Lesz-e üdülőközpont ? Nem Ismerem a bölcsészek meghatározását a véletlenre és a szükségszerűségre, ezért csak úgy egyszerűen állapítom meg, hogy ez az írás a véletlen mű­ve. Sőt nem is egy véletlennek, hanem a véletlenek egész so­rozatának. Hogy az embernek van ba­ráti köre, ez nem véletlen, de hogy a baráti körben egy szen­vedélyes horgász is legyen, ez már nem szükségszerű. Az Is a véletlen műve volt, amikor elhatároztuk, hogy a hétvégét a ma már országszer­te ismert páti (Patlnce) fürdő­ben töltjük. Legalábbis én így gondoltam. Horgász barátom viszont tudta (én nem), hogy a fürdőtől egy ktoajltásnyira nagyon szép tó terül el, ahol a fürdés mellett alkalmasint horgászszenvedélyének is hó­dolhat. Az ő választása tehát nem volt véletlen. A következő „véletlen“ ke­rékpáron érkezett. A hátán á- gaskodó duplacsövű azonnal elárulta kilétét — mezőőr. Il­ledelmesen köszöntött, érdek­lődött, vajon „csípnek-e“ a halak, majd a horgászenge­délyt kérte. Barátom magabiz­tosan húzta elő halászjegyét. Az őrünk anélkül, hogy bele­nézett volna, visszaadta a je­gyet, és a következőkről tá­jékoztatott: Ez a tó a virtt szö­vetkezet területén van, tehát nem „állami víz“, következés­képp itt nem érvényes az ál­lami balászjegy. Ebből az a ta­nulság, hogy pillanatnyilag fe­ketén halászunk. De nihes kü­lönösebb baj, mert ha beme­gyünk a szövetkezet irodájá­ba, mérsékelt „taksáért“ ven­dégengedélyt kaphatunk. Mivel törvényt és mezőőrt tisztelő polgárok vagyunk, ezt tettük. Az irodában, annak ellenére, hogy vasárnap volt, véletlenül ott találtuk az efsz elnökét. Július Blelik elvtárs, a Virtl Efsz elnöke hamiskás mosoly- lyal nézett végig, miközben hellyel kínált. Szemmel látha­tóan szerette volna megálla­pítani, miben sántíkálunk: va­jon a halászengedély csak ü- rügy arra, hogy az újságíró a közelébe férkőzhessék, vagy fordítva, az újságcikk kilátás­ba helyezésével akarunk ha­lászengedélyhez jutni. Az igaz­ság az, hogy az egyik feltevés sem helytálló. Barátom halász­ni szeretett volna, szüksége volt tehát az engedélyre. Az újságíró „objektumot“ keresett. Ez az igazság. — Nem szívesen nyilatkozom Ilyenkor újságnak — fordítja komolyra a szót Bielík elnök —, hisz az aratásnak még nincs ‘ vége, nem tudom pontosan az eredményt. Ha most mondok valami adatot, s a végén más lesz az eredmény, ez kellemet­len. Már volt ilyen esetem. Azért egyet-mást megtudtunk a szövetkezetről. Nem tartozik a legnagyobbak közé — mind­össze 990 hektáron gazdálko­dik. Termelésüket főleg a zöld­ségfélékre specializálják. Ter­ményeik gazdaságos értékelése érdekében a szövetkezet né­hány hatalmas hütő-camiont vásárolt. Cseh- és Morvaorszá­gi kereskedelmi vállalatoknak szállítanak. A megoldás éssze­rű, mert- Így nem fordulhat elő, hogy a szövetkezet „nya­kán“ marad az áru, a vásárló viszont friss, tehát jó minősé­gű zöldséghez jut. A későn délután leszedett áru másnap korán reggel már a prágai vagy olomoucl tóldségesüzle- tek pultján van. A termény sa­ját szállításával növekedik a szövetkezet anyagi haszna is. A szövetkezet a tagság háztá­jiján kitermelt zöldséget is ily módon értékesíti. Ez meglehe­tősen növeli a tagok jövedel­mét, olyannyira, hogy néha már negatív hatása van. — Az átlagkeresetek a szö­vetkezetben jók — mondja Bie- llk elvtárs —, ehhez hozzájön még a háztájin kitermelt ter­ményekért kapott pénz. Mind­ez az embereket olyan kere­sethez juttatja, amelyhez ha­sonlóról a múltban nem is ál­modhattak. Kezdetben ez mo­torként hatott rájuk. Igyekez­tek minél előbb kielégíteni szellemi, de főleg anyagi igé­nyeiket. Ma már egy kicsit más a helyzet. Az anyagi igé­nyek lassan teljesültek. Nézze meg, mennyi új ház van a fa­lunkban. Nem beszélek a há­zak berendezéséről, a motorke­rékpárokról és autókról. Az emberek szellemi igényel a falvakon viszont még sajnos nem érik el a városi lakosság színvonalát. Ennek következté­ben bizonyos anyagi telített­ség kezd mutatkozni. Nincs, a- ml növelje némely ember mun­kakedvét, és ez visszatükröző­dik a munkafegyelemben. Hogy ml a kiút? Nem hiszem, hogy a keresetek csökkentése. In­kább helyes politikai és nép­művelő felvilágosítással kelle­ne fokozni az emberek szelle­mi Igényéit és politikai öntu­datát. A szövetkezet más úton Is e- raell a falu színvonalát. Szép, korszerű, új Iskola várja a gyerekeket. A másfél milliós é- pítkezésl költségekhez a szö­vetkezet 25 százalékkal járult hozzá. Most építik az áruházat és a kultúrotthont, egy épü­letben lesz mindkettő. A költ­ségeket a szövetkezet és a Jednota viselik közösen. A Jövőben a zöldségtermesz­tésben szeretnék bevezetni a fóliás eljárást, továbbá tervbe vettek egy mélyfúrást,, termál­vizet szeretnének ezáltal nyer­ni. Ha sikerül, hatalmas üveg- házkomplexumot építenek. Fű­tését a termálvízzel oldanák meg. Más témakörre irányítjuk a beszélgetést. Van ennek a községnek még egy valamije, ami a mai üdül- nlvágyő világban vagyonnak számít. A falu közvetlen közelében elterülő 40 hektáros vízfelület, a Zsitva. Ideális hely egy üdü­lőközpont kiépítésére. Távol a forgalomtól, a levegőt szeny- nyezö ipari létesítményektől. Egyszóval olyan hely, amilyen­re a mindennapi élet forgata­gából kikapcsolódni vágyó em­berek igényt tartanak. Ma egyelőre „vadvíz“. — Tisztában vagyunk a Zslt- va értékével — veszi át új­ra a szót Biellk elvtárs —, már a mai napig Is tettünk vala­mit. Szeretném megemlíteni a halászcsárdát a Zsitva partján. Ezt a szövetkezetünk építette és üzemelteti. A tóba halakat telepítettünk. Sajnos a halá­szat még nem vehet olyan mé­reteket, ahogy mi elképzeltük. Elsősorban kevés halutánpót­lást kapunk. A Zllinal Állami Halgazdaság nem tudja kielé­gíteni Igényeinket. Ha ez nem Javul, kénytelenek leszünk sa­ját haltenyésztést alapítani. Ez viszont eléggé költséges. A tó­ban levő halállomány biológiai közege sem a legjobb. Eddig ugyanis egy kanálisból pótol­tuk a tó vizét. Nemrég ebbe a kanálisba az ógyallai (Hurba- novo) sörgyár mérgező vegyi hulladékokat eresztett ki. Le kellett állítani a víz beömlé- sét a kanálisból a tóba. Az u- tánpótlás csak átszlvárgással történik, és ez nem elegendő. Megkezdtük az üdülőtelep kié­pítését Is. Felbuzdulva a közeli páti példán, a tó partján fú­rást végzünk, termálvizet kere­sünk. Ha találunk, úszóuuiiien- cét építünk. Ahhoz, hogy komplex üdülésre használhas­suk ki a tavat, egy szövetke­zet anyagi lehetőségei, tekintve § tó kiterjedését, nem elegen­dők. Szükséges, hogy üzemek is érdekeltek legyenek az ü- dülöközpontok létesítésében. Mi már ennek érdekében is tettünk lépéseket. Ennyit az elnök. Reméljük, a vlrtl Zsitva nem­sokára az üdülni vágyó embe­rek közkedvelt helyévé válik. —Iir— Új ifjúság 3 Zsebtükör EMLÉKTÁBLA FAY ANO- RASNAIC A napokban emléktáblát lepleztek le Gálszécsen (Se- Covce), a Kohányi úti óvo­da falán. Az óvoda helyén állt egykor a Fáy-kúria, Fáy András tró és hazafi szülőháza. Fáy András Szé­chenyi István kortársa volt. Szemere Pál a haza minde­nének nevezte. Irodalom- és művészetszervezö. Illetve népfelemelö tevékenysége valóban elismerésre méltó. Pesti háza a fiatal írók és költők gyülekezőhelye volt. Ide tárogatott Kisfaludy Ká­roly és Vörösmarty Is. E- zenklvül Budán több éven át színigazgatóskodott és több védegyletet alapított. Ugyancsak ő alapította a Pesti Első Hazai Takarék- pénztárt, amelynek a létre­hozásában eleinte Széche­nyi is kételkedett. Irodalmi alkotásai közül legismerteb­bek A különös végrendelet és A Bélteky ház című re­gényei. Gálszécsen a közel­jövőben kiállítást nyitnak derék szülöttük életéről és munkásságáról. FÉLSZAZ ÉVES MUNKÄS- OALKOR A komáromi (Komárnol munkásdalkör a napokban ünnepelte fennállásának öt­venedik évfordulóját. A gaz­dag múltra visszatekintő. Jubiláló dalkör eddig több díjat nyert az amatőr íesz- tlválokon. tOzoltOkiAllitAs Szeptember 5-lg lesz nyit­va az OInmouct Honismereti Múzeumban a szervezett tűzoltás keletkezését és fej­lődését bemutató kiállítás. A kiállításon megtekinthető az 1802-ből származó kézi- fecskendő és egy 1911-ből származó gözfecskeudö, a- mely még ma Is használha­tó. jubilál a prAga—moszk VA LÉGIJARAT Szeptember 9 én lesz 36 éve annak, hogy megnyitot­ták a Prága—Moszkva légi- járatot. A csehszlovák utas­szállító gép volt az első kül­földi légi jármű, amely le­szállt a moszkvai repülőté­ren. Az első szovjet gép u- gyanabban az évben, októ­ber 30-án érkezett Prágába. Az érdekesség kedvéért megemlíthetjük, hogy tavaly 40 ezer utas vette igénybe az említett légijáratot. PELÉ AJANDÉKA A Jabloneci Nemzetközi Blzsuklállítás legérdekesebb bemutatója nem bizsu volt, hanem a labdarúgás kirá­lyának nevezett Pelé tízes számú sárga meze. Pelé vá­logatottunknak ajándékozta vlszonzá.sul azért a jablone­ci bizsuból készült koroná­ért, amelyet távozása alkal­mából nyújtottak át neki Rio de Janelróban a csehszlo­vák labdarúgók. BRATISLAVA Oj KERESKE­DELMI KÖZPONTJA A Bratislava! Állami Ke­reskedelmi Tervezőiroda munkatársai elkészítették a főváros új kereskedelmi köz­pontjának tervét. Az új, 36 hektáros kereskedelmi köz­pont az Obehodná (Szép­iák) utca térségében épül fel. Ez az ulca valójában ma is kereskedelmi központ, de lizletbelylségei elavultak, nem felelnek meg a kor követelményeinek. Ezek az épületek rövidesen 'ebon- tásra kerülnek. il • vfikön 36 ezer négyzetm.élei alap­területű üzlethálózat, 900 ágyas szálloda, 2000 autót befogadó garázs, benzintöl­tő állomás, bank, postahiva­tal és néhány mozi épül. Az új kereskedelmi központ é- pítését már 1973-ban meg­kezdik, s valószínűleg 1984- re készül el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom