Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-06 / 27. szám

EGY KOLONOS olimpia MARGOJArA Elöret>ocsátain, hogy amtak, amiről most sző lesz, senunl közölt ripartunk. Munkatirsunk, Reszeli Ferenc a btatisla- JenizsAleintől. Még am Is ligyelmeztetem önöket, hogy jó erősen fogözzanak meg, mert amit most elolvasnak, az még a szexuális forradalom korának sok mindenhez megszokott emberét Is erősen próbára teszi. A korlátían lehetőségek országában, az Egyesült Államok­ban megrendezték minden idők első szex-olimpiáját. Hét ország 47 párja vetélkedett, örvösökből, pszichológu­sokból, újságírókból álló zsűri előtt — szexben. Ha valaki nem találja kielégítőnek ezt a magyarázatot, őszintén saj­nálom. A nyomdafestéket úgy-ahogy megtűrő kifejezések kö­zött ezt találtam a legmegfelelőbbnek. A megdöbbenéshez ta­lán ez Is elegendő. Feltalálója és „fogalmazója", dr. Harison Rogers pszlcholögus azonban más véleményen van; „Mindez legális" — jelentette ki. „Ml csak azt akartuk, hogy a szex is végre-valahára polgárjogot nyerjen." Hát ami azt illeti, valóban nem csináltak belőle titkot. A selejtezőket egy gimnázium tornatermének gyúröpadjaín bo- / nyolltották le. A gimnázium Igazgatójának azt mondták, hogy ülést akarnak tartani. — Amikor javában folyt a verseny — mesélte Rogers —, betoppant az Igazgató. Ilyen meglepett embert még nem lát­tam. Megijedtem én is, mert attól tartottam, szfvszélhüdés éri. De néhány perc múlva eltűnt a sokk legkisebb nyoma is, s az Igazgató sörkonzervet nyitott és elkezdett önfeled­ten szurkolni a gyúrópadon serénykedő pároknak. A döntő zsűrijében olyan személyek foglaltak helyet, mint Lindsay, New York főpolgármestere, Petrick Murphy, az egyik leghirhedtebb New York-i rendőrbiztos és Hugh Heffner, a Playboy tulajdonosa. Persze én még ezen sem lepődöm meg. Hiszen Amerika oly sok hogyishívjákkal megajándékozta már a világot, mint az atombomba, a hippi-mozgalom, a permanens hábcwűk stb., hogy eggyel több vagy kevesebb — nem lényeges. Mindenesetre, ha választanom kellene az índokiniai háború meg a szex-olimpia között, határozottan a szex-olimpiára szavaznék.... (palágyi) Tessék? Hogy Ilyen nevű magyar énekes nincs? Igaz. Mert idehaza Szécsi Pálnak hívják. Es nem saját „hobbyja" az idegen névhasználat, hanem az Amadeo .ßceresztel- te át'. Merthogy nekik ezt könnyebb kiej­teni, mint a Szécsi Pált. Lehet... Tehát Paul Moro kezd mind ismertebbé válni. És a hamburgi Polydor-lemezcég is zerzödtett. Tizennégy számot tartalmazó nagylemezt vesznek fel vele. Többnyire né­met dalokat, de az említett Egy szál ha­rangvirágot is, amely a Donauwelle, a köz­ismert régi keringő átdolgozása. Nemrég két újabb kislemez}elvétele Is volt német dalokkal. Magyarországon? Budapesten nagylemez­felvétel a Schöck-együttessel, a lemez év végére kerül a piacra. Címe: R. R. Rejtélyes cím, annyi szent. Hogy mit takar? Egye­lőre titok. Es egy új Szécsi-dal. Egy régi dal. Érdekessége: a „Harangvirág" sikere nyomán ennek is 6 maga írta a szövegét. No és újabb országjáró turné: „Sok hűhó slágerére címmel. A szerencsésebbek nálunk is láthatták. 1968., táncdalfesztivál. A zsűriben többek között néhány neves külföldi vendég is van. Egyiküknek megtetszik egy fiatal fér­fiénekes hangja. Az illető vendég történe­tesen az innsbrucki fesztivál Igazgatója. Az eddigiekből annak kellene következnie, hogy meghívja a magyar énekest. Es — ne le­gyünk formabontók — úgy is történik. Innsbruck ...Szereplés, díj nélkül. „Csak“ az Amadeo a legismertebb bécsi hanglemez­cég képviselője figyel 'oda a fiúra. De ti aztán alaposan. És szerződteti három évre. Aztán három single, azaz kislemez felvé­tele. Es közben utak, turnék. Kuba, a Szov­jetunió, athéni fesztivál, várnai Arany Orpheus, Sarajevo, azután az igazi érdekes­ség: az Amadeo-cég benevezi 1970. novem­ber végén a Toktóban tartott nagy YAMA- HA-feszttválra. A sötét hajú, sötét szemű magyar fiú Ausztria képviseletében énekel, Opratko— Heller: Es war mir Liebelei című dalát ad­ja elO, és a Hltachl-cég különdlját nyeri. Ss az sem mellékes, hogy a Paul Moro nevet (ami a „sötét" Jelzővel is kapcsolatosf — egyre többfelé ismerik. Bemutatkozik: H armadéves egyetemi hallgató voltam, ami­kor első számomat fogadásból megírtam. Aze­lőtt tizenkét éves koromban tettem hasonló kísérleteket. Verseket zenésltettem meg. Körülbelül ötven Ilyen megzenésítésem közül csak egy-kettőre emlékszem. Pél­dául az „Egy gondolat bánt engemet“ vagy a „Szép Ilon­ka® egyes szakaszait zené- szltenl ú) nagylemezem. — Mi kell elsősorban egy szám megkomponálásá- boz? — Erre egyetlen szóval válaszolnék; hangulat. — Mikor dolgozik a kom­ponista? — Szinte kizárólag éjsza­ka. Szenes Iván szövegíró barátomnál, vagy otthon. Ojabban úgy komponálunk, hogy egyszerre írjuk a szö­veget és a dallamot, így születtek az utóbbi év sike­res számai. — Min dolgoznak mosta­nában? — Oj zenés darab zenei és szövegl vázlatait csinál­juk Szenes Ivánnal. És ké­szülünk — mint minden év­ben — a Made in Hungary- re. „A tettes én vagyok“ cí­mű után szeretném elóké- szítén! új naglemezem. — Mi a véleménye a kom­puter készítette zene- számokról? — Eddig csak egyetlen Ilyen szerzeményt hallottam, egy amerikai slágert, ez na­gyon tetszett. Viszont feles­legesnek tartom. A gépi ze­ne újszerűt nem tud adni. tv. Joe Oliver mindig azt mondta, a témit játsszam, értsék az emberek, mit zenélünk. Nagyon szerettem a rögtönzéseket, a va­riációkat, manapság bopnak hívják az 1- lyesmit. Tulajdoidcéppen nincs eU>en aem- mi új. Mielőtt megszülettem volna a Ükö­tökben, a mőlőn játszották, később a New Orleans-i leivonulásokon ragtime néven. Azt a fajta dzsesszt, amelyet most a rá- díöban hallani, sok-sok évvel ezelőtt hal­lattam a tetuplomokbaa, ahol asszonyaink olyan vallásos hevületben énekelték, majd­hogynem leesett róluk a azoknya. A Matanga lokál volt az első hely New Orieansban, ahol játszottam. Tizenhét é- ves voltam, és számomra ez a hely fel­ért a Carnegie Hall-Ial. Este nyolctól haj­nalig zenéltünk. A szünet mindössze addig tartott, amíg megittam a sörömet, vagy éjfél felé megettem azt a pár falatot, a- mlt anyám készített vacsorára. Reggel a- ludtam néhány érát, majd felkeltem, men­tem szenet hordani, sokszor a város má­sik végébe. Ha nem volt szénhordás, ba­nánt raktam ki a hajökről. El kellett tarta­nom az anyámat és a nővéremet, takaré­kosan éltünk, Így lassanként összespórol­tam a fonogtáfra valöt. Volt lemezem Ca- rusöval. Gain Gurcival, a legtöbb azonban a Original Dixieland Jazz Band-del, akik­kel később először csináltam felvételt. 1918-‘ban, tizenkilenc éves koromban szerződést kaptam a nyári szezonra Fate Marable együttesével a Sidney nevű séta­hajóra. Ez már azt jelentette, valóban el­kezdtem a pályát. Amikor a Sunset Cafe-ban játszottam, zárás után együtt maradtunk, s csak úgy, magunknak, zenéltünk még néhány órát. így kerültem Bigx Beiderbecke közelébe. Akkoriban már htes volt Singin' the Blues című lemeze. Bolondultam érte, olyan cso­dálatosan játszott... ő volt az én émherem. Keveset beszélt. Soha nem volt elégedett szőlöival, miközben a közönség őrjöngött. Mindig valami jobbat akart csinálni, úgy érezte, még többre képes. Már bárom év« Játszottam a sétahajőn, amikor 1922-bea Joe Oliver táviratát kül­dött; „Szeretném, üt együtt Játszanánk, gyere utánam!" Csak neki sikerülhetett en­gem New Orieansből elcsalogatni. Külön­ben egész életem Joe Oliver körül zaj­lott. Mindent Joe papának köszönhetek. Másnap már együtt játszottunk. Joe meg­adta a kezdő ütemet, majd népszerű dal­lamokra improvizáltunk. Soha nem előztem meg trombitámmal, csak amikor intett; rajtad a sor! Joe papa alkotó művész volt. Mindig voltak új ötletei, és ezeket fan­tasztikus módon használta fel. Máig fel­teszem egyik-másik Imezét, újra meghall­gatom motívumait, különleges hangszere­lését. Estéről estére mellette játszva, el­kerülhetetlenül ellestem tőle sok titkát... Soha nem leszek htján az ötleteknek. E- lég lesz visszaidézni Joe-t, és mindig tud­ni fogom, hminan induljak. (Folytatjuk) Reklámfotó 1938-ból lii ifjúság 7 A dramaturg A színházi évad végén, mikor a színészek már a nyár ö- römeire és a pihenésre gondolnak, akad egy munkahely a színházban, ahol a muidca nem áll meg, ahol — évadvég Ide. évadvég oda — kicsit tovább kell tevékenykedni. És ez a szinhád dramaturgia, a műsortervezés műhelye, ahol a kö­vetkező évad műsorát állítják össze. A dramaturgiai terv ilyenkor már készen van, a művészeti tanács megtá^yalta az igazgatöval, és az illetékesek is jőváhagyták. De a követ­kező évad bemutatóit nem csupán tervezni és jőváhagynÍ4kell. nem csupán beszélni kell róla. hanem «lő is kell szaksze­rűen készíteni. A dramaturgia — és személy szerint a dra­maturg — felelős azért, hogy az új évad elején hibátlan, a rendező által jóváhagyott szerepkönyvek kerüljenek a mű­vészek kezébe. A dramaturg ilyenkor szerzi be a színháztu­dományt intézetekből, más színházaktól a bemutatásra terve­zett darabok dokumentáciös anyagát, hogy a rendező, a ter­vezők idejében felkészülhessenek a próbák megkezdésére. Egyszöval; elc^ dolgozik, és mikor az egyik bemutatót már látja a közönség, a dramaturgia már a k^etkező darabokhoz készíti a szükséges anyagot. A dramaturgia amolyan művé­szi műhely, a színház motorja, előrelendltö ereje. A Magyar Területi Szliüiáznál — mint s(^ más színháznál is — a „szépnem" tölti be a dramaturg posztját. MeHchá- rek Jana a bratlslaval főiskolán szerzett képesítést. Dlp- lonununkájában Is az 1918-1945 közötti sdovákiei magyar színjátszást dolgozta fel, és a promőclő után visszatért oda. ahonnan útnak Indították, a MATESZ-hez. Mert 1960-ban, az érettségi után mint színésznő mutatkozott be a „Topáze"- ban, a „Karácsonyi völegény“-ben s mint tehetséges panto- mlmszinész aratott megérdemelt sikert a „Májusi románc"- ban. De Jana többre vágyott, darmaturg akart lenni, és sok tanulással, kitartö szorgalommal ezt el is érte. Az 1965/66-os évadtól színházunk dramatiffgja lett és ma Is betölti ezt a nehéz munkakört. Abban az időben került a szMiáiiioz, a- mikor a műsorpolitikában országszerte fellazulás Jelentkezett, de részben az ő érdeme, hogy ez a MATESZ-nél nem követ­kezett be. A gondolatiság megkövetelése, az eszmei és Ideo- lögiai tisztaság az, amely munkájában irányítja. Egyszer Így nyilatkozott; „A színházművészetnek, mint ahogy minden ntós művészetnek is, hozzá kell járulnia az emberi haladéhoz, nemesítenie kell az ember Ízlését, etikai és Irodalmi isme­reteit. A színházművészet nem lehet soha öncélú, az csak akkor teljesíti hivatását, ha műsorpolitikájával az emberisé­get. a haladást, az épftőmunkát szolgálja és segíti előbbre vinni..." Metichárek Jana. mielőtt igazgatója és a művészeti tanács elé terjesztené műsorjavaslatát, ezeket a szempontokat mind figyelembe veszi, szem előtt tartja a társadalmi hasznos­ságot. Nehéz a dolga, hisz a MATESZ-nek 1969/70-től két színpada van, Komáromban és Kassán (KonártM, Koáice). Több feladat, több gond, több felelősség. Mint a színház köz­ponti dramaturgja, ó tervezi a műsort — szoros együttmű­ködésben az Igazgatósággal — mindkét együttes részére. És ez évi nyolc bemutatö, nyolc munkaütem, nyolc teljes embert kívánó feladat. Mellchárek Jana — fiatal kora elle­nére — helytáll ebben a munkában és daimaturgial tevékeny­sége mellett még fordít, dramatizál. A Szent Péter esernyő­je nagysikerű Mikszáth-regény színpadra alkalmazásában is jelentősége van, 6 fordította (több más színdarab mellett) színházunk sikeres előadásának Július Barő-Ivan; Az anya c. drámájának szövegét. Sok munkája mellett egy lassan egy­éves kislány édesanyja is. Férje, Ján Melkoviő Is művész­ember. a Csehszlovák Televízió volt zenei dramaturgja, je­lenleg a komáromi Szakszervezetek Háza zenei vezetője. Melkoviéné Mellchárek Jana optimista a színház jövőjét illetően. Igazi dramaturg nem lehet pesszimista, hisz ter­vezni, álmodni csak derűlátó ember tud. Nem tart.ja konkur- renciának a filmet és a televíziót, szerinte a jő színház min­dig versenyképes partner marad a kultúráért vívott küzde­lemben. Az élő hang, a színpadon cselekvő és, szőlő szí­nész, 3 színes jelmez és díszlet varázsa jobban hat a né­zőre, mint a képernyő, a filmvászon. A kapcsolat meghit­tebb, őszintébb. Mellchárek Jana szerint a színház korunk' egyik legjelentősebb kulturális intéanénye, mindig hasznos művészeti élményt nyújt, ha munkájával az embert szolgál­ja. Ezért tekinti dramaturgi munkájában annyira fontosnak a gondolatiságot, az eszmei tisztaságot és azt, hogy a dráma.- a színdarab a ma emberéhez szóljon. A MATESZ, 1971/72. évi dramaturgiai terve — 4 bemutatö Komáromban. 4 Kacsán — mind ennek a jegyében fogant. Szép munka, felelősségteljes és értékes munka ez. Köszö­net érte, Jana! (£1)’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom