Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-07-06 / 27. szám
EGY KOLONOS olimpia MARGOJArA Elöret>ocsátain, hogy amtak, amiről most sző lesz, senunl közölt ripartunk. Munkatirsunk, Reszeli Ferenc a btatisla- JenizsAleintől. Még am Is ligyelmeztetem önöket, hogy jó erősen fogözzanak meg, mert amit most elolvasnak, az még a szexuális forradalom korának sok mindenhez megszokott emberét Is erősen próbára teszi. A korlátían lehetőségek országában, az Egyesült Államokban megrendezték minden idők első szex-olimpiáját. Hét ország 47 párja vetélkedett, örvösökből, pszichológusokból, újságírókból álló zsűri előtt — szexben. Ha valaki nem találja kielégítőnek ezt a magyarázatot, őszintén sajnálom. A nyomdafestéket úgy-ahogy megtűrő kifejezések között ezt találtam a legmegfelelőbbnek. A megdöbbenéshez talán ez Is elegendő. Feltalálója és „fogalmazója", dr. Harison Rogers pszlcholögus azonban más véleményen van; „Mindez legális" — jelentette ki. „Ml csak azt akartuk, hogy a szex is végre-valahára polgárjogot nyerjen." Hát ami azt illeti, valóban nem csináltak belőle titkot. A selejtezőket egy gimnázium tornatermének gyúröpadjaín bo- / nyolltották le. A gimnázium Igazgatójának azt mondták, hogy ülést akarnak tartani. — Amikor javában folyt a verseny — mesélte Rogers —, betoppant az Igazgató. Ilyen meglepett embert még nem láttam. Megijedtem én is, mert attól tartottam, szfvszélhüdés éri. De néhány perc múlva eltűnt a sokk legkisebb nyoma is, s az Igazgató sörkonzervet nyitott és elkezdett önfeledten szurkolni a gyúrópadon serénykedő pároknak. A döntő zsűrijében olyan személyek foglaltak helyet, mint Lindsay, New York főpolgármestere, Petrick Murphy, az egyik leghirhedtebb New York-i rendőrbiztos és Hugh Heffner, a Playboy tulajdonosa. Persze én még ezen sem lepődöm meg. Hiszen Amerika oly sok hogyishívjákkal megajándékozta már a világot, mint az atombomba, a hippi-mozgalom, a permanens hábcwűk stb., hogy eggyel több vagy kevesebb — nem lényeges. Mindenesetre, ha választanom kellene az índokiniai háború meg a szex-olimpia között, határozottan a szex-olimpiára szavaznék.... (palágyi) Tessék? Hogy Ilyen nevű magyar énekes nincs? Igaz. Mert idehaza Szécsi Pálnak hívják. Es nem saját „hobbyja" az idegen névhasználat, hanem az Amadeo .ßceresztel- te át'. Merthogy nekik ezt könnyebb kiejteni, mint a Szécsi Pált. Lehet... Tehát Paul Moro kezd mind ismertebbé válni. És a hamburgi Polydor-lemezcég is zerzödtett. Tizennégy számot tartalmazó nagylemezt vesznek fel vele. Többnyire német dalokat, de az említett Egy szál harangvirágot is, amely a Donauwelle, a közismert régi keringő átdolgozása. Nemrég két újabb kislemez}elvétele Is volt német dalokkal. Magyarországon? Budapesten nagylemezfelvétel a Schöck-együttessel, a lemez év végére kerül a piacra. Címe: R. R. Rejtélyes cím, annyi szent. Hogy mit takar? Egyelőre titok. Es egy új Szécsi-dal. Egy régi dal. Érdekessége: a „Harangvirág" sikere nyomán ennek is 6 maga írta a szövegét. No és újabb országjáró turné: „Sok hűhó slágerére címmel. A szerencsésebbek nálunk is láthatták. 1968., táncdalfesztivál. A zsűriben többek között néhány neves külföldi vendég is van. Egyiküknek megtetszik egy fiatal férfiénekes hangja. Az illető vendég történetesen az innsbrucki fesztivál Igazgatója. Az eddigiekből annak kellene következnie, hogy meghívja a magyar énekest. Es — ne legyünk formabontók — úgy is történik. Innsbruck ...Szereplés, díj nélkül. „Csak“ az Amadeo a legismertebb bécsi hanglemezcég képviselője figyel 'oda a fiúra. De ti aztán alaposan. És szerződteti három évre. Aztán három single, azaz kislemez felvétele. Es közben utak, turnék. Kuba, a Szovjetunió, athéni fesztivál, várnai Arany Orpheus, Sarajevo, azután az igazi érdekesség: az Amadeo-cég benevezi 1970. november végén a Toktóban tartott nagy YAMA- HA-feszttválra. A sötét hajú, sötét szemű magyar fiú Ausztria képviseletében énekel, Opratko— Heller: Es war mir Liebelei című dalát adja elO, és a Hltachl-cég különdlját nyeri. Ss az sem mellékes, hogy a Paul Moro nevet (ami a „sötét" Jelzővel is kapcsolatosf — egyre többfelé ismerik. Bemutatkozik: H armadéves egyetemi hallgató voltam, amikor első számomat fogadásból megírtam. Azelőtt tizenkét éves koromban tettem hasonló kísérleteket. Verseket zenésltettem meg. Körülbelül ötven Ilyen megzenésítésem közül csak egy-kettőre emlékszem. Például az „Egy gondolat bánt engemet“ vagy a „Szép Ilonka® egyes szakaszait zené- szltenl ú) nagylemezem. — Mi kell elsősorban egy szám megkomponálásá- boz? — Erre egyetlen szóval válaszolnék; hangulat. — Mikor dolgozik a komponista? — Szinte kizárólag éjszaka. Szenes Iván szövegíró barátomnál, vagy otthon. Ojabban úgy komponálunk, hogy egyszerre írjuk a szöveget és a dallamot, így születtek az utóbbi év sikeres számai. — Min dolgoznak mostanában? — Oj zenés darab zenei és szövegl vázlatait csináljuk Szenes Ivánnal. És készülünk — mint minden évben — a Made in Hungary- re. „A tettes én vagyok“ című után szeretném elóké- szítén! új naglemezem. — Mi a véleménye a komputer készítette zene- számokról? — Eddig csak egyetlen Ilyen szerzeményt hallottam, egy amerikai slágert, ez nagyon tetszett. Viszont feleslegesnek tartom. A gépi zene újszerűt nem tud adni. tv. Joe Oliver mindig azt mondta, a témit játsszam, értsék az emberek, mit zenélünk. Nagyon szerettem a rögtönzéseket, a variációkat, manapság bopnak hívják az 1- lyesmit. Tulajdoidcéppen nincs eU>en aem- mi új. Mielőtt megszülettem volna a Ükötökben, a mőlőn játszották, később a New Orleans-i leivonulásokon ragtime néven. Azt a fajta dzsesszt, amelyet most a rá- díöban hallani, sok-sok évvel ezelőtt hallattam a tetuplomokbaa, ahol asszonyaink olyan vallásos hevületben énekelték, majdhogynem leesett róluk a azoknya. A Matanga lokál volt az első hely New Orieansban, ahol játszottam. Tizenhét é- ves voltam, és számomra ez a hely felért a Carnegie Hall-Ial. Este nyolctól hajnalig zenéltünk. A szünet mindössze addig tartott, amíg megittam a sörömet, vagy éjfél felé megettem azt a pár falatot, a- mlt anyám készített vacsorára. Reggel a- ludtam néhány érát, majd felkeltem, mentem szenet hordani, sokszor a város másik végébe. Ha nem volt szénhordás, banánt raktam ki a hajökről. El kellett tartanom az anyámat és a nővéremet, takarékosan éltünk, Így lassanként összespóroltam a fonogtáfra valöt. Volt lemezem Ca- rusöval. Gain Gurcival, a legtöbb azonban a Original Dixieland Jazz Band-del, akikkel később először csináltam felvételt. 1918-‘ban, tizenkilenc éves koromban szerződést kaptam a nyári szezonra Fate Marable együttesével a Sidney nevű sétahajóra. Ez már azt jelentette, valóban elkezdtem a pályát. Amikor a Sunset Cafe-ban játszottam, zárás után együtt maradtunk, s csak úgy, magunknak, zenéltünk még néhány órát. így kerültem Bigx Beiderbecke közelébe. Akkoriban már htes volt Singin' the Blues című lemeze. Bolondultam érte, olyan csodálatosan játszott... ő volt az én émherem. Keveset beszélt. Soha nem volt elégedett szőlöival, miközben a közönség őrjöngött. Mindig valami jobbat akart csinálni, úgy érezte, még többre képes. Már bárom év« Játszottam a sétahajőn, amikor 1922-bea Joe Oliver táviratát küldött; „Szeretném, üt együtt Játszanánk, gyere utánam!" Csak neki sikerülhetett engem New Orieansből elcsalogatni. Különben egész életem Joe Oliver körül zajlott. Mindent Joe papának köszönhetek. Másnap már együtt játszottunk. Joe megadta a kezdő ütemet, majd népszerű dallamokra improvizáltunk. Soha nem előztem meg trombitámmal, csak amikor intett; rajtad a sor! Joe papa alkotó művész volt. Mindig voltak új ötletei, és ezeket fantasztikus módon használta fel. Máig felteszem egyik-másik Imezét, újra meghallgatom motívumait, különleges hangszerelését. Estéről estére mellette játszva, elkerülhetetlenül ellestem tőle sok titkát... Soha nem leszek htján az ötleteknek. E- lég lesz visszaidézni Joe-t, és mindig tudni fogom, hminan induljak. (Folytatjuk) Reklámfotó 1938-ból lii ifjúság 7 A dramaturg A színházi évad végén, mikor a színészek már a nyár ö- römeire és a pihenésre gondolnak, akad egy munkahely a színházban, ahol a muidca nem áll meg, ahol — évadvég Ide. évadvég oda — kicsit tovább kell tevékenykedni. És ez a szinhád dramaturgia, a műsortervezés műhelye, ahol a következő évad műsorát állítják össze. A dramaturgiai terv ilyenkor már készen van, a művészeti tanács megtá^yalta az igazgatöval, és az illetékesek is jőváhagyták. De a következő évad bemutatóit nem csupán tervezni és jőváhagynÍ4kell. nem csupán beszélni kell róla. hanem «lő is kell szakszerűen készíteni. A dramaturgia — és személy szerint a dramaturg — felelős azért, hogy az új évad elején hibátlan, a rendező által jóváhagyott szerepkönyvek kerüljenek a művészek kezébe. A dramaturg ilyenkor szerzi be a színháztudományt intézetekből, más színházaktól a bemutatásra tervezett darabok dokumentáciös anyagát, hogy a rendező, a tervezők idejében felkészülhessenek a próbák megkezdésére. Egyszöval; elc^ dolgozik, és mikor az egyik bemutatót már látja a közönség, a dramaturgia már a k^etkező darabokhoz készíti a szükséges anyagot. A dramaturgia amolyan művészi műhely, a színház motorja, előrelendltö ereje. A Magyar Területi Szliüiáznál — mint s(^ más színháznál is — a „szépnem" tölti be a dramaturg posztját. MeHchá- rek Jana a bratlslaval főiskolán szerzett képesítést. Dlp- lonununkájában Is az 1918-1945 közötti sdovákiei magyar színjátszást dolgozta fel, és a promőclő után visszatért oda. ahonnan útnak Indították, a MATESZ-hez. Mert 1960-ban, az érettségi után mint színésznő mutatkozott be a „Topáze"- ban, a „Karácsonyi völegény“-ben s mint tehetséges panto- mlmszinész aratott megérdemelt sikert a „Májusi románc"- ban. De Jana többre vágyott, darmaturg akart lenni, és sok tanulással, kitartö szorgalommal ezt el is érte. Az 1965/66-os évadtól színházunk dramatiffgja lett és ma Is betölti ezt a nehéz munkakört. Abban az időben került a szMiáiiioz, a- mikor a műsorpolitikában országszerte fellazulás Jelentkezett, de részben az ő érdeme, hogy ez a MATESZ-nél nem következett be. A gondolatiság megkövetelése, az eszmei és Ideo- lögiai tisztaság az, amely munkájában irányítja. Egyszer Így nyilatkozott; „A színházművészetnek, mint ahogy minden ntós művészetnek is, hozzá kell járulnia az emberi haladéhoz, nemesítenie kell az ember Ízlését, etikai és Irodalmi ismereteit. A színházművészet nem lehet soha öncélú, az csak akkor teljesíti hivatását, ha műsorpolitikájával az emberiséget. a haladást, az épftőmunkát szolgálja és segíti előbbre vinni..." Metichárek Jana. mielőtt igazgatója és a művészeti tanács elé terjesztené műsorjavaslatát, ezeket a szempontokat mind figyelembe veszi, szem előtt tartja a társadalmi hasznosságot. Nehéz a dolga, hisz a MATESZ-nek 1969/70-től két színpada van, Komáromban és Kassán (KonártM, Koáice). Több feladat, több gond, több felelősség. Mint a színház központi dramaturgja, ó tervezi a műsort — szoros együttműködésben az Igazgatósággal — mindkét együttes részére. És ez évi nyolc bemutatö, nyolc munkaütem, nyolc teljes embert kívánó feladat. Mellchárek Jana — fiatal kora ellenére — helytáll ebben a munkában és daimaturgial tevékenysége mellett még fordít, dramatizál. A Szent Péter esernyője nagysikerű Mikszáth-regény színpadra alkalmazásában is jelentősége van, 6 fordította (több más színdarab mellett) színházunk sikeres előadásának Július Barő-Ivan; Az anya c. drámájának szövegét. Sok munkája mellett egy lassan egyéves kislány édesanyja is. Férje, Ján Melkoviő Is művészember. a Csehszlovák Televízió volt zenei dramaturgja, jelenleg a komáromi Szakszervezetek Háza zenei vezetője. Melkoviéné Mellchárek Jana optimista a színház jövőjét illetően. Igazi dramaturg nem lehet pesszimista, hisz tervezni, álmodni csak derűlátó ember tud. Nem tart.ja konkur- renciának a filmet és a televíziót, szerinte a jő színház mindig versenyképes partner marad a kultúráért vívott küzdelemben. Az élő hang, a színpadon cselekvő és, szőlő színész, 3 színes jelmez és díszlet varázsa jobban hat a nézőre, mint a képernyő, a filmvászon. A kapcsolat meghittebb, őszintébb. Mellchárek Jana szerint a színház korunk' egyik legjelentősebb kulturális intéanénye, mindig hasznos művészeti élményt nyújt, ha munkájával az embert szolgálja. Ezért tekinti dramaturgi munkájában annyira fontosnak a gondolatiságot, az eszmei tisztaságot és azt, hogy a dráma.- a színdarab a ma emberéhez szóljon. A MATESZ, 1971/72. évi dramaturgiai terve — 4 bemutatö Komáromban. 4 Kacsán — mind ennek a jegyében fogant. Szép munka, felelősségteljes és értékes munka ez. Köszönet érte, Jana! (£1)’